DÖBBENETES-MIVÉ VÁLT AZ EMBERI FAJ !!

Évi egymillió gyermek a szexipar igénye

"Szabadság", "egzotikum", "élvezet", ilyen és ehhez hasonló kifejezésekkel hirdeti magát manapság egy olyan iparág, mely valójában emberek millióinak nyomorúságából tartja fenn magát mélységesen romlott, gonosz, aberrált eszközökkel.

A szexipar jelenlegi burjánzása húsz-harminc évvel ezelőtt még ismeretlen volt, fellendülésében gazdasági, politikai és társadalmi tényezők is nagy szerepet játszottak.

Nyomorgó nők és gyermekek lesznek évente áldozatává ennek a diabolikus piacnak, ahol olyan mérték? hasznot hoznak futtatóiknak, amelyről azok soha még csak nem is álmodtak. Azt pedig már végképp kevesen tudják, milyen nagy helyet foglal el a szexipar egyes országok gazdaságában.

A prostitúció és más szexuális erkölcstelenségek nem a 20. század szüleményei, azonban a szervezett szexipar kialakulása és rohamos fejlődése már igen.

- Több emberjogi szervezet kutatásai is alátámasztják, hogy a szexipar kialakulásához főként a második világháborús körülmények járultak hozzá, amikor is idegen országokban állomásozó katonai kontingensek számára helyi fiatal lányok összegyűjtésével és prostitúcióra kényszerítésével bordélyházakat hoztak létre.

-Ezek az akciók többnyire hivatalos, kormányközi segédlettel zajlottak le. Ilyen volt például a japán megszállók esete Koreában, az amerikai hadsereg esete Vietnámban, de nem volt ismeretlen ez a "gyakorlat" a német, a brit és a szovjet csapatoknál sem.

- Hogy egy közelebbi példát is említsünk, az Amnesty International jelentése szerint a volt Jugoszlávia területén – Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban – a NATO és az ENSZ békefenntartó katonái nem csak fellendítették a bordélyipart, hanem jó néhányan tevőlegesen is részt vettek a szervezett prostitúció és emberkereskedelem üzelmeiben. Ezen a vidéken az elmúlt öt évben virágzó leány- és gyermekpiac alakult ki.

A bárok porondjairól az embereket szabályosan adják-veszik, mint a rabszolgákat. Egy az OIM által kimentett 14 éves gyereket például 22 alkalommal adtak el különböző futtatóknak. A NATO-katonák egyébként az általuk külföldön elkövetett bűncselekmények esetén – a Daytoni egyezmény értelmében – speciális joghatósághoz tartoznak, ráadásul számos helyzetben mentességet is élveznek.
A háborús körülményekhez kapcsolódó, szervezett prostitúció tulajdonképpen melegágya volt a ma már sajnálatos módon virágzónak mondható szexturizmus kialakulásának.

A franciaországi Gyermekprostitúció Ellenes Szervezet, az ACPE kiadványa szerint, bár a szexturizmus fogalma húsz éve még ismeretlen volt, ma már szexturisták sokasága özönlik főként Európából, Japánból, Ausztráliából, az USA-ból és Kanadából olyan fejlődő országokba, ahol a szexipar nyújtotta szolgáltatásokat élvezhetik.

A szexturizmus népszerűsége annak tudható be, hogy az azt igénybevevők, távol a hazájuktól, úgy érzik, felszabadultak a szociális és morális kötöttségek alól, és olyan dolgokat tesznek, amiket otthon soha nem mernének megtenni.
A gyermekvédelmi szervezet szerint a szexturizmus alapját az képezi, hogy a jómódú, iparosodott országok gazdasági fölényük segítségével hasznot húznak a fejlődő országok nyomorúságából.

A vietnami háború alatt a Pentagon segédletével "felvirágoztatott" szexturizmusú Thaiföldön például a prostituáltak túlnyomó többsége nincstelen vidéki családból származik, az ország északi és északkeleti térségeiből. Számukat jelenleg 2 millióra becsülik, ebből 300 ezer a gyermek. Általában a nők a gabonaföldeken vagy gyárakban, illetve golfpályákon dolgoznak napszámosként, átlagosan napi 0.80 és 2 dollár közötti fizetésért.

Sokuk, megelégelvén a nyomorúságos bért, a prostitúciót választja megoldásnak, és így megkeres havonta 400-800 dollárt, természetesen a gazdag turistáknak köszönhetően. Ezek a nők gyakran válnak egyszer? árucikké a nemzetközi prostitúciós piacon, ahol átlagosan 6-10 ezer dolláros áron veszik meg őket, majd 15 ezer dollárért adják el egy futtatónak.
Hasonló a helyzet a kelet-közép-európai volt szocialista államokban is, ahol a nyomor és a krónikus gazdasági visszamaradottság nagyban hozzájárult a prostitúció fellendüléséhez. Az európai szexiparban többnyire ezekből az országokból származó nőket és nem ritkán kamaszlányokat futtatnak. Őket fejenként 15 és 30 ezer dollár közötti áron veszik meg.
A szexipar szolgáltatói és igénybevevői azonban nem elégszenek meg csupán fiatal nők kihasználásával, így alakult ki egy olyan iparág, melyre a "gyalázatos", a "borzalmas" szavak csupán gyenge jelzők lehetnek: ez a gyermekprostitúció.

1980-ban egy Ázsiában szolgálatot teljesítő svájci emberjogi szervezet képviselője és egy francia orvos figyelt fel a jelenségre, majd ezután kezdték komolyabban kivizsgálni a helyzetet. A vizsgálat eredménye lesújtó volt: egy valóságos "gyermek-piac" működésére derült fény, mely az ACPE információi szerint kiterjed Thaiföldre, Fülöp-szigetekre, Sri Lankára, de jelen van Vietnamban, Kambodzsában sőt Brazíliában is.

Átlagosan hat-nyolc-tíz éves gyermekeket dolgoztatnak e célból kialakult bordélyházakban, bárokban és más szórakozóhelyeken. Az UNICEF becslései szerint körülbelül egy millió gyermek lesz évente a szexipar áldozatává.
A reklámipar, amely a "szabadság" és az "egzotikum" címszavak alatt népszerűsíti a szexturizmust, óriási anyagi érdekeket mozgat meg. A fejlődő országok számára a turizmus nagyon fontos devizaforrásnak számít, mely nagy mértékben enyhíti gazdasági válságukat – írja cikkében egy svájci aktivista. Számos ázsiai, latin-amerikai és afrikai ország számára a prostitúció valóságos fejlesztési stratégiává vált, mivel így kívánják törleszteni a Világ Bank és a Nemzetközi Valutaalap felé felhalmozott súlyos adósságaikat. Thaiföldön például a turizmusból származó évi 4 milliárd dolláros bevétel minimum 75 százalékát a szexiparba forgatják vissza.

Téved, aki azt hiszi, hogy a szervezett bűnözői és alvilági körök mindennek az egyedüli haszonélvezői, ugyanis a vendéglátóipar szintén hatalmas profithoz jut közvetlenül a prostitúción keresztül.

Rhodine, a Prostitució, pornográfia és tőke cím? tényfeltáró cikkében rávilágít arra, hogy a nemzetközi szállodaláncok, légitársaságok és utazási irodák általában milliókat kaszálnak a kiszolgáltatott, elszegényedett lakosság "szolgáltatásaiból". Bár hivatalosan az ázsiai országokban is illegálisnak számít a szexkereskedelem, a hatalmon lévő kormányok mégsem tesznek megfelelő intézkedéseket annak leszámolása érdekében, mert a szexipar jelentős bevétellel járul hozzá az állami költségvetéshez. Egy hajmeresztő példa erre az, hogy 1995-ben a thaiföldi állami költségvetés bevételének 59-60 százalékát a prostitúció adta. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (OIT) felmérése szerint, 1998-ban a dél-kelet–ázsiai országok – mint Thaiföld, Indonézia, Malájzia és Fülöp-szigetek – gazdasági tevékenységeinek 2-14 százalék-át a prostitúció alkotta.
A szexipar egy másik ágazata, a pornográfia úgyszintén elképesztő bevételeket produkál.

Az Egyesült Államokban például a pornográf viedófilmek forgalmazása évente 5 milliárd dolláros hasznot hoz a szexpiacon, a fizetős tévé csatornák pornófilmjeiből és a szállodák pornófilm szolgáltatásaiból pedig 175 millió dollárra rúg a bevétel – írja a Sisyphe nev? francia internetes weboldal beszámolója.

Itt is világossá válik mennyire cinkos a vendéglátóipar a szexiparban: a szobaszolgáltatások közé tartozó pornófilmvetítés igénybevétele 20 százalékkal növeli a szoba árát. Más források említést tesznek még a pornográf képek terjesztéséből származó körülbelül 15 milliárd dolláros haszonról.

Az amerikaiak évente összesen 1-2 milliárd dollárt költenek interneten keresztül rendelt pornográf termékekre, amely az internetes vásárlások összességének 5-10 százalékát teszi ki.

1983-as felmérések szerint a pornóipar világszerte 6 milliárd dolláros forgalmat bonyolított, napjainkban ez az összeg már 52 milliárd dollárra becsülhető.
A prostitúció és a szexipar manapság egyre szélesebb körökben elfogadott, rendkívül összetett szórakoztató iparággá növi ki magát, és ez a térnyerés sajnos egyre inkább megnehezíti a felszámolását.

http://www.hetek.hu

#1 Dr.BauerBela

---