ALSÓ HUGYUTI FERTŐZÉSEK GYERMEKEKNÉL

ALSÓ HUGYUTI FERTŐZÉS GYERMEKEKNÉL

Alsó húgyúti fertőzés

Rövid leírás:

A gyermekkori alsó húgyúti fertőzéseken a hólyag és a húgycső fertőzés talaján kialakult gyulladását értjük. Ezek a betegségek nem ritkák, leányoknál lényegesebben gyakrabban jelentkezik az anatómiai viszonyokból adódó különbségek, elsősorban a rövidebb húgycső miatt. Az eltérő kezelés illetve a szükséges vizsgálatok teszik indokolttá, hogy a megkülönböztessük a felnőttkori esetektől. Jellemző tünetei a gyakori vizelési inger, fájdalmas, nehézkes, időnként csípő vizelés. Kezelésében elsősorban az antibiotikum jönnek szóba a bőséges folyadékbevitel mellett.

Előfordulás:

A gyermekkori fertőzések között a légúti, az emésztőrendszeri betegségek után a harmadik helyen állnak az alsó húgyúti fertőzések. Korábban hólyaghurutról (cystitis) illetve vesemedence gyulladásról (pyelonephritis), ehelyett ma inkább az alsó és felső húgyúti fertőzés felosztást használjuk. Elsősorban leánygyermekeknél fordul elő. Ennek oka a női nemi szervek, illetve a húgycső szerkezetében keresendő. A fiúk húgycsöve lényegesen hosszabb, normálisan több szűkület is található rajta. A lányok húgycsöve ezzel szemben rövid, így a kórokozók veleszületett hajlam vagy nem megfelelő higiénés viszonyok mellett könnyedén feljuthatnak a hólyagba.

Okok:

A gyulladás lehet felszálló eredetű, amikor a kórokozó a húgycsőnyílás felől jut a hólyagba, és lehet pangásos eredetű, amikor a vizelet ürülése akadályba ütközik szűkület, húgyúti kő, ritkán daganat miatt, vagy ha a hólyag falának kiboltosulásában (lásd: vesicocele), egyenetlenségénél az áramlás lelassul. Ilyenkor a mikroorganizmusok kitapadhatnak, és könnyedén szaporodva gyulladásos reakciókat válthatnak ki.

 A háttérben legtöbbször baktériumok állnak, közülük a leggyakrabban a bélben, székletben normálisan is előforduló Escherichia coli (leleteken, s a továbbiakban E. coli) nevű bacilus tenyészthető ki a betegek vizeletéből. Az E. coli fertőzésre való fokozott hajlam örökölhető is lehet. A baktériumok mellett vírusok és gombák is lehetnek a baj okozói, ezek azonban általában valamilyen veleszületett vagy szerzett immunrendszeri gyengeség esetén tudnak fertőzést okozni.

Külön kell említeni a nemi életet kezdő ifjú hölgyek aktusok során szerzett hólyaggyulladását, az úgynevezett "honeymoon" (angol:mézeshetek) cystitist - hólyaghurutot.

Tünetek, kórlefolyás:

Az alsó húgyúti fertőzés tünetei általában helyi jellegűek. Leggyakrabban a sűrűbb, nehézkes, időnként kifejezetten fájdalmas, csípő vizeléssel kezdődik a betegség. Gyermekkorban hőemelkedés is előfordulhat egyéb enyhe általános tünetek, bágyadtság, étvágytalanság mellett. A kisebb gyermekek, csecsemők természetesen nem tudják a panaszaikat megfogalmazni, náluk a nyűgösség, a vizelet normálistól eltérő színe, illetve erősebb, kellemetlenebb szaga lehet a húgyúti fertőzés jele. Sokszor - nagyobbaknál is - a szemmel láthatóan véres vizelet az egyetlen tünet. A fenti tünetek megjelenésekor elkezdett megfelelő kezelés a betegséget 1-2 nap alatt általában meggyógyítja. Nem kezelt esetben vagy fejlődési rendellenesség talaján kialakult fertőzés esetén krónikus gyulladás alakulhat ki.

Diagnózis:

Gyermekkorban a fenti, sokszor egyértelműnek látszó tünetek esetén is célszerű kérni vizeletvizsgálatot. A vizelet-üledékben átlagos esetben ilyenkor sok baktériumot, fehérvérsejteket, vörösvértesteket látnak. Ha van mód tenyésztésre, ezt is el kell végezni, fontos, hogy még az antibiotikum kezelés megkezdése előtt. Az antibiotikumok ugyanis a bakteriológiai tenyésztést jelentősen befolyásolják, az így kapott, főleg negatív lelet értékelhetetlen. A vizsgálatok célja, hogy az alsó és felső húgyúti fertőzéseket (lásd ilyen címszó alatt) biztonsággal el lehessen különíteni, és az esetleges fejlődési rendellenességeket kiszűrjék. Képalkotó vizsgálatok, főként a hasi ultrahang csak visszatérő esetben, kisebb gyermekeknél, csecsemőknél, főleg fiúknál jön szóba. Ezzel a vizsgálattal a hólyag fala, egyenetlensége, az esetleges kövek és kiboltosulások észlelhetők. Az ilyen, nem egyértelmű, jelentős vizeleteltérésekkel járó kórképeknél a vérvétel is segít a diagnózis felállításában. A gyulladásos paraméterek, úgy mint vörösvértest-süllyedés (leleteken általában We), C-reaktív-protein-szint (CRP) és a fehérvérsejtszám (Fvs) emelkedése esetén valószínűbb a komolyabb kezelést igénylő felső húgyúti fertőzés.

Kezelés, megelőzés:

A kezelést mindig orvos rendeli el, az esetek zömében antibiotikumra vagy húgyúti fertőtlenítő gyógyszerekre van szüksége a kis páciensnek. Emellett rendkívül fontos a fokozott folyadékbevitel. A betegség jól gyógyítható.

Megelőzésében szerepet játszhat a felvilágosító nevelés, a jó szoktatás. A megfelelő higiénével számos betegséget meg lehetne előzni. A leánygyermekeknél fontos tudni, hogy a popsit elölről hátrafelé kell törölni, és minél nagyobb terpeszben pisiljenek. Strandolás után célszerű a vizes fürdőruhát alapos mosakodás után szárazra cserélni. Visszatérő esetekben mindenképpen javasolható, hogy a habos melegvizes esti fürdés helyett a szülők térjenek át a gyermek lezuhanyozásra.

A serdülőkorú lányoknál a szexuális felvilágosításba kell belecsempészni a nemi aktus higiénés vonatkozásait. A nemi úton terjedő betegségek ismertetése, a gumióvszer propagálása mellett javasolható, hogy minden aktus előtt és után tisztálkodással egybekötve, menjenek el pisilni.

Hasznos tudnivalók:
Ha a háziorvos vizeletvizsgálatot rendel el, tudni kell a vizelet helyes gyűjtésének módját. Számos felesleges kezelés lenne megelőzhető, ha vizelet-mintavételt alapos, fertőtlenítő lemosás előzné meg. A lemosás nélkül végzett vizeletvizsgálatokat nem lehet értékelni, hiszen a bőrről, a nyálkahártyáról számos baktérium, illetve gennysejt - az elpusztult fehérvérsejt - és egyéb szennyeződés kerülhet a mintába. Fontos továbbá, hogy a pisiltetés után a vizelet minél előbb - lehetőleg hűtve - jusson el az illetékes laboratóriumba. A sokáig tárolt vizelet helyes diagnózis felállítására alkalmatlan.

#1 Dr.BauerBela

---