Végbélviszketés
féregfertőzéstől?
A
cérnagiliszta-betegség az ember leggyakoribb féregfertőzése. Az egész világon
elterjedt, különösen gyermekkorban, gyermekkollektívákban gyakori.
Az iskolás gyermekeknek több mint a felét érinti,
akik évente akár több alkalommal is fertőződhetnek. A cérnagiliszta-betegség
kellő higiéniával megelőzhető.
Cérnagiliszta-betegség
A
betegség iránti fogékonyság általános, a fertőzés emberről emberre terjed és
immunitás nem alakul ki a betegséget követően. Zárt közösségekben, rossz
higiéniás viszonyok között robbanásszerűen jelentkezhet. Gyermekkorban
gyakoribb, a fertőzöttség maximuma 9-11 éves kor.
A betegség okozója az Enterobius vermicularis (régebbi
nevén Oxyuris vermicularis),
a cérnaszálhoz hasonló, fehér
színű, hengeres alakú féreg, amely a bélben élősködik. A
hím 2-5 mm, míg a nőstény átlagosan 1 cm hosszú. A szájon át bejutott petékből
körülbelül 2-6 hét alatt kifejlődnek az ivarérett, peterakásra képes nőstények.
A nőstény az esti, éjszakai órákban kivándorol a végbéltájékra, és a végbél
körüli redőkben rakja le petéit. Egyetlen nőstény 1-12 ezer petét ürít, és ezt
követően elpusztul.
A peték megtalálhatók tantermek, folyosók porában, zárt
helyiségek levegőjében, uszodák vizében, WC-ülőkék felszínén. Cérnagiliszta-fertőzést
tehát bárhol "beszerezhetünk": pl. tárgyak vagy szennyezett ágynemű
által, de kézfogás során is. A peték a közvetítő
tárgyakon, szobahőmérsékleten három hétig is életképesek maradhatnak, akár
kutya, macska szőrén is megtelepszenek - így a játszó gyermek kezéről rendkívül
könnyen a szervezetbe kerülhetnek.
A
szabad szemmel nem látható (25-30 x 50-60 mikrométer nagyságú) tojásdad alakú
peték sorsa különféle lehet:
·
A végbéltájék viszketése miatt a fertőzött
egyén vakaródzik, így a peték a körme alá kerülnek, majd a száj érintése révén
az egyén saját magát újrafertőzi.
·
A peték a fehérnemű
közvetítésével a külvilágba kerülnek: lehullnak az ágyba, padlóra, különböző
használati tárgyakra, és innen újabb és újabb embereket fertőzhetnek meg.
·
Levegővel, porral is
kerülhetnek féregpeték a száj- és garatüregbe, lenyelve pedig a bélrendszerbe.
·
A végbél redőiben maradt
petékből kikelő lárvák visszavándorolhatnak a bélcsatornába.
A fertőzés gyakran tünetmentesen zajlik, és sokszor csak
úgy derül fény a hívatlan albérlőre, hogy a székleten fehér, mozgó
"cérnaszálakat", féregrészeket látunk.
Tünet csak az esetek kb. 1/3-ában fordul elő és
legkellemetlenebb panasz a végbéltáji viszketés, amely legtöbbször
éjszaka jelentkezik. Ennek következtében alvászavar,
fáradtság, ingerlékenység és koncentrálóképesség-csökkenés mutatkozhat. Enyhébb gyomor-bél
rendszeri panaszok, köldök körüli fájdalmasság, étvágytalanság és vérszegénység
is jellemzők lehetnek. A viszketést a ragadós, enyvszerű anyag -
amelybe petéit ürítette -, valamint a nőstény férgek mozgása okozza. Nők
esetében a férgek átvándorolhatnak a külső nemi szervekre és a hüvelybe. A
cérnagiliszta izgató, irritáló hatása miatt fiatal leányokban szeméremtest- és
hüvelygyulladás alakulhat ki. A gyakori hüvely környéki viszketést követő
vakaródzás másodlagos, bakteriális, gombás fertőzést hozhat létre. A
cérnagiliszta-betegség hólyaghurutot is okozhat - a gyermek a vakaródzás során
a bélbaktériumokat "saját kezűleg" juttatja a húgycsőnyílás közelébe.
Gyermekkorban enuresis (bevizelés) is előfordulhat.
A betegség megállapításához reggel, felkelés, mosakodás
és székletürítés előtt, a végbélnyílás környékéről úgynevezett anorektális
kaparékot vesznek. A féregpete a vizsgálati anyagból
mikroszkópos vizsgálattal mutatható ki.
Kezelés
A fertőzés gyógyszerrel könnyen megszüntethető: egy
tablettát kell bevenni, majd általában az orvos előírásának megfelelően - egy
hét múlva egy újabbat.
A tabletta elpusztítja a kifejlett férgeket, de a peték
nagyon ellenállók, s így a gyermek könnyen visszafertőződhet. Ennek elkerülése
végett a kúra előtt és közben is alapos nagytakarítást kell végezni.
Visszatérő, makacs esetekben az egész család, illetve gyermekközösség kezelése
szükséges. A népi gyógyászat a friss, zúzott fokhagymát mézzel keverve általános
fertőtlenítő, baktériumölő és féregirtó szerként ismeri és használja.
Ugyanilyen hatást tulajdonítanak a hántott tökmagpépnek is.
A végbél környéki bőr viszketése helyileg alkalmazott
krémekkel, kenőcsökkel
csökkenthető (naponta 2-3-szor).
A kenőcsbe a peték beleragadnak - így nem hullnak le az
ágyneműre, padozatra stb. Célszerű a körmök rövidre vágása és zárt nadrág
viselése is.
A beteg körüli fertőtlenítési teendők közül legfontosabb
az újrafertőzés, illetve a peték átvitelének megakadályozása.
Mivel a peték hosszú ideig életképesek -
szobahőmérsékleten 1-2 hétig, porban 7-12 napig -, ezért két héten át mindennap
tiszta ágyat kell húzni és naponta tiszta ruhát, pizsamát kell a fertőzött
személynek felvennie. A beteg által használt fehérneműket 30 percen át forralni
szükséges és lényeges a forró vasalással, gőzöléssel való fertőtlenítés is. A
padozatot, tárgyakat, eszközöket portalanítjuk, nedves takarítás során
fertőtlenítjük. Fokozott figyelemmel kell lenni a személyi higiénia betartására:
rendszeres, meleg folyó vizes kézmosás, végbéltáji mosakodás, szappannal és
kefével végzett rendszeres körömápolás.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése