PUFÓK ARC-RÉSZLETESEBBEN A NEFRÓZIS
SZINDRÓMÁRÓL.
Gyermekénél nefrózis-szindrómát állapítottak meg. Ennek kapcsán sok kérdés merülhet fel Önben:
Gyermekénél nefrózis-szindrómát állapítottak meg. Ennek kapcsán sok kérdés merülhet fel Önben:
- Mi a nefrózis-szindróma?
- Meddig fog tartani?
- Veszélyes?
- Mi okozza?
- Milyen vizsgálatokra van szükség és miért?
- Gyógyítható?
- Van-e szükség gyógyszerekre, különleges étrendre?
- Másként kell-e csinálni bármit is otthon vagy az
iskolában?
- Milyen kihatással van e betegség a gyermek életére?
Ezen írás célja,
hogy néhány kérdésére választ adjon.
A nefrózis-szindróma egyfajta
vesebetegség. Mielőtt rátérnénk arra, hogy a vese mely
funkciói károsodhatnak, először meg kell értsük annak normális működését.
Minden embernek két veséje van, melyek
számos bonyolult feladatot látnak el. Alapvető szerepük a vér szűrése útján a káros
anyagcseretermékek eltávolítása és a test víztartalmának szabályozása. A
vizelet a szervezet számára felesleges anyagokat tartalmazza. A vizelet a
vesékből a húgyvezetékeken át jut a húgyhólyagba. Vizelés során a hólyagban
összegyűlt vizelet a húgycsövön keresztül hagyja el a szervezetet.
Ha bele tudnánk nézni egy vese belsejébe, akkor a
következőt látnánk:
A vér a képen sötéttel jelölt veseartérián át
jut a vesébe. Az artéria kis erekre ágazik szét, melyek a vese külső - kéregnek
nevezett- rétegébe vezetnek. Itt a vér kis szűrőkön, a vese szerkezeti
egységein folyik keresztül, amelyeketvesetestecskéknek, latinul nefronnak hívnak.
Itt történik a salakanyagok eltávolítása a vérből és itt keletkezik a vizelet.
Mindkét vesében körülbelül egymillió nefron található.
Vegyünk közelebbről szemügyre egy ilyen
nefront! Látható, hogy a nefron bejáratának kellős közepén, egy kis érgomolyag
található. Ezt a kis érgomolyagotglomerulusnak hívják. Ez az a kis
szűrőberendezés, ahol a vér egy kis – sejtek és nagy molekulák nélküli – része
átszűrődik az érfalon és bejut a nefron tubulusnaknevezett csőszerű
részébe. Ez a folyadék a szűrlet. Míg a szűrlet végighalad atubuluson,
a szervezet visszaszívja, amire szüksége van, a felesleges anyagok pedig
továbbhaladnak a vesemedence felé. Ez a vizelet.
(Emlékszik még, hogy innen milyen úton halad
tovább a vizelet?)
Normális körülmények között tehát a vérből
vörösvérsejt egyáltalán nem és fehérje is csak kis mennyiségben jut a
szűrletbe. Kóros állapot az, ha nagy mennyiségű fehérje szivárog át a vese
szűrőberendezésén és ez a vizeletben megjelenik. Amennyiben ez mégis előfordul,
akkor vizelettel történő fehérjevesztésről beszélünk.
Mit nevezünk nefrózis-szindrómának?
A nefrózis-szindróma egy vesebetegség, mely
lehetővé teszi azt, hogy normális körülmények között csak a vérben megtalálható
fehérjék a vizeletbe szivárogjanak.
Ez a
betegség részben rutin vizeletvizsgálat során derül ki, vagy amikor az ön
gyermeke hirtelen "pufókká" válik és emiatt határozzák meg a vizelet
fehérjetartalmát.
Nefrózis-szindróma esetén a vizeletben nagy
mennyiségben található fehérje a legfontosabb lelet. Az egészséges vesék
visszatartják azokat az anyagokat, amelyekre a szervezetnek szüksége van, és a
vizelettel kiválasztják a káros anyagcseretermékeket. A szervezetnek szüksége
van a fehérjékre, ezért kóros állapotnak tekintendő, amikor a
vizeletben az mégis megjelenik. A vérben található legfontosabb fehérje
az albumin. Ön is könnyen megtanulhatja, hogyan kell akár otthon
kimutatni a vizeletből az albumint.
Ha a szervezet a vizelettel sok fehérjét
veszít, akkor a vérben a fehérjeszint túl alacsony lesz.
Ha a vérben a fehérjeszint túl alacsony, gyakran duzzadás, ödéma keletkezik. Ennek az az oka, hogy a vérben található fehérje szivacshoz hasonló módon folyadékot tart az érpályán belül. Ha a vérben a fehérje mennyisége lecsökken, ez a hatása nem érvényesül és a folyadék a szövetekbe szivárog. Ez a szemek körül, az arcon, lábakon, bokákon, hason stb. látható duzzanatokban nyilvánul meg.
Ha a vérben a fehérjeszint túl alacsony, gyakran duzzadás, ödéma keletkezik. Ennek az az oka, hogy a vérben található fehérje szivacshoz hasonló módon folyadékot tart az érpályán belül. Ha a vérben a fehérje mennyisége lecsökken, ez a hatása nem érvényesül és a folyadék a szövetekbe szivárog. Ez a szemek körül, az arcon, lábakon, bokákon, hason stb. látható duzzanatokban nyilvánul meg.
Hogyan állapítható meg, hogy a vizeletben
fehérje van?
A vizeletben található fehérje kimutatásának
legegyszerűbb módja a tesztcsíkos meghatározás. A gyermek kezelőorvosának is
hasznos, ha ezzel a módszerrel Ön otthon rendszeresen ellenőrzi gyermeke
vizeletének fehérjetartalmát.
Minden reggel egyszerűen csak mártsa bele a
papírcsíkot a vizeletmintába és hasonlítsa azt össze a dobozon látható
színskálával, ahogy azt a dobozhoz mellékelt tájékoztató is előírja. A
papírcsík színelváltozásának mértéke egyszerűen megadja a vizelet
fehérjetartalmát. Beszélje meg a kezelőorvossal vagy a nővérrel, hogy hogyan
kell a tesztcsíkokat leolvasni, mit jelentenek a leolvasott értékek, és mikor
kell orvoshoz fordulni kontroll vizsgálat céljából, tanácsért, vagy a
gyógyszerek megváltoztatása végett. Kérjük, tartsa nyilván ezeket az
eredményeket, hogy azok rendelkezésre álljanak, amikor orvoshoz fordul.
Ennél pontosabban is meghatározható a vizelet fehérjetartalma 12 vagy 24 órán át folyamatosan gyűjtött vizeletből. A labor az összegyűjtött vizeletből ki tudja számítani az elvesztett fehérje pontos mennyiségét. A tesztcsíkos módszer mellett időnként ilyen vizeletvizsgálatra is szükség van.
Ennél pontosabban is meghatározható a vizelet fehérjetartalma 12 vagy 24 órán át folyamatosan gyűjtött vizeletből. A labor az összegyűjtött vizeletből ki tudja számítani az elvesztett fehérje pontos mennyiségét. A tesztcsíkos módszer mellett időnként ilyen vizeletvizsgálatra is szükség van.
Mi az oka a fehérjevesztésnek?
A legtöbb esetben a nefrózis-szindróma
közvetlen oka ismeretlen. Bizonyos esetekben a vizelettel történő
fehérjevesztés ismert betegség (például szisztémás lupusz), fertőzés utáni
állapot, gyógyszerek és mérgek, allergiás reakció következménye. Azonban még
ezekben az esetekben sem teljesen ismert, hogyan alakul ki a vizeletbe történő
fehérjeszivárgás. Mivel a nefrózis-szindróma összefügg más rendellenességekkel,
vérvizsgálatra, vizeletvizsgálatra és néha vesebiopsziára is szükség lehet
annak eldöntésére, hogy milyen típusú nefrózis-szindróma áll fenn. A
nefrózis-szindróma típusának meghatározása még abban az esetben is fontos,
amikor nem sikerül megállapítani semmilyen specifikus okot. A betegség ugyanis
a vizsgálatok alapján ilyen esetben is besorolható a megfelelő csoportba, ami
segít az orvosnak a helyes gyógykezelés kiválasztásában.
Milyen típusai vannak a
nefrózis-szindrómának?
A gyerekek 75%-ának (különösen 2 és 6 éves
kor között) úgynevezett minimális elváltozással járó
nefrózis-szindrómája van. Ez azt jelenti, hogy a glomerulus
szerkezetében csak nagyon kevés eltérés van. Ez a típus legtöbbször jól reagál
aprednisolonnak nevezett gyógyszerre. Más szóval a prednisolon
lelassítja vagy megállítja a fehérje vizeletbe történő átszivárgását. A
minimális elváltozással járó nefrózis-szindróma felnőtt korra rendszerint elmúlik,
és nem okoz maradandó károsodást a vesében.
Vannak a nefrózis-szindrómának más típusai
is, amelyek kezelése nehezebb feladat. Ezek a későbbiek során is több problémát
okozhatnak; magas vérnyomás, véres vizelet, a vesefunkció változásai, más kóros
vérvizsgálati eredmények fordulhatnak elő azonkívül, hogy a vizeletben nagy
mennyiségben található fehérje. A nefrózis-szindróma pontos besorolásához
vesebiopsziára is szükség lehet. Biopszia során kis szövetdarabkát veszünk a
vese külső részéből mikroszkópos szerkezeti vizsgálat céljára.
Milyen vizsgálatokat fognak végezni a
gyermekemnél?
A vérnyomás, a folyadékfelvétel és leadás
vizsgálata
A nővér ellenőrzi gyermeke vérnyomását,
valamint hogy mennyit iszik és mennyit pisil a gyermek. Naponkénti súlymérésre
is szükség lehet a folyadékveszteség vagy felesleg megállapítása céljából.
Vizeletvizsgálatok
Gyűjtött vizeletből (12 vagy 24 órán át) megállapítható a veszített
fehérje pontos mennyisége.
Napi vizeletellenőrzés esetén
kevés vizeletmintát naponta meg kell vizsgálni tesztcsík segítségével az
esetleg jelenlevő fehérje kimutatására. (A vizelet vértartalma hasonló módon
vizsgálható.)
Vérvizsgálatok
A vér kémiai vizsgálata során rutinszerűen ellenőrzik a különböző ionok
(nátrium, kálium, klorid, bikarbonát, ká1cium, foszfor) mennyiségét és a
különböző vérsejtek számát.
Az összfehérje és az albumin vérbeli
szintje alacsony lesz, ha a vizelettel sokat
veszített a
beteg.
BUN (a vér karbamid-nitrogén tartalma) és kreatinin. E
fehérje lebontási végtermékek koncentrációjának meghatározása a vese
működésének megítélésében segít. Ha értékük a normálisnál magasabb, az azt
jelenti, hogy a vese nem távolítja el megfelelő hatékonysággal a felesleges
anyagokat.
Specifikus tesztek a nefrózis-szindróma típusának megállapítására.
- ANA (Anti-nukleáris antitest)
- ASa (Anti-streptolysin a antitest)
- Komplement szintek
- Hepatitisz-B antigén
Kinél van szükség biopsziára?
A minimális elváltozással járó
nefrózis-szindróma gyerekeknél leginkább a csecsemőkortól az iskoláskorig
terjedő időszakban kezdődik. Általában nincs magas vérnyomás, nem véres a
vizelet és a vér vizsgálati eredményei (BUN, kreatinin, ANA, komplement) normálisak.
Szerencsére általában jól reagál a prednisolon kezelésre.
Ha a tünetek alapján az Ön gyermeke minimális
elváltozással járó nefrózis-szindrómában szenved, akkor a prednisolon
kezelést biopszia elvégzése nélkül is el szokták kezdeni. Ha a
gyermek állapota bizonyos idő elteltével nem javul, biopszia válhat
szükségessé.
A vesebiopszia célja egy olyan kis
szövetdarabka kivétele a veséből, melynek szerkezete aztán mikroszkóposan
vizsgálható. A kis szerkezeti egységek (glomerulusok, nefronok) vizsgálatával
megállapítható, hogy gyermekének milyen típusú nefrózis-szindrómája van. A
biopsziát legtöbbször a röntgen osztályon végzik, ahol a vese elhelyezkedését
átvilágítással, vagy ultrahang segítségével állapítják meg. A vizsgálatot
altatásban végzik. (Ritkán előfordul, hogy csak sebészi úton sikerül a veséből
szövetdarabkát nyerni.)
A gyermek hasa alá összecsavart plédet vagy
párnát helyeznek, hogy a vese közelebb kerüljön a háti felszínhez, s így a
biopszia könnyebben elvégezhető. Mint már említettük, a nefronok a vese külső
rétegében találhatók. A tűvel tehát csak ebbe a külső rétegbe kell szúrni, hogy
a szükséges szövetmintához jussunk. A szúrás helyét sebtapasszal vagy kis
kötéssel fedjük.
Amennyiben gyermekénél biopsziára van
szükség, az orvosok felvilágosítást adnak a beavatkozással kapcsolatos minden
tudnivalóról, hogy mi várható a beavatkozás előtt, alatta és utána.
Ha a biopszia eredménye a minimális
elváltozással járó nefrózis-szindrómától eltérő eredményt ad, ebben az esetben
orvosától kérhet részletesebb felvilágosítást a pontos diagnózist és a
lehetséges kezelést illetően. A nefrózis-szindróma ezen ritkább eseteit ez a
füzet nem tárgyalja.
Hogyan lehet a nefrózis-szindrómát
gyógyítani?
A nefrózis-szindróma kezelésének kettős célja
van. Az egyik a tünetek (például ödéma, duzzadás) enyhítése, a másik a
fehérjevesztés csökkentése. Az ödéma ellen hatásos a fehérje
(albumin)-infúzió, a vizelethajtók alkalmazása, valamint azalacsony
nátrium (só) tartalmú diéta. A fehérjevesztés kezelésére általában a prednisolont
alkalmazzák.
Albumin-infúzió
Ha gyermeke nagyon ödémás vagy
"pufók", valamint vérének albumin (fehérje) szintje nagyon alacsony,
albumin-infúzióra van szüksége. Ez segít az elvesztett fehérje tartós
pótlásában. Ha a vérben több a fehérje, úgy fokozódik a
"szivacsszerű", azaz a folyadékot az érpályában visszatartó,
visszaszívó hatása. Ezután az érpályában visszatartott folyadék a
vérkeringéssel már képes eljutni a vesébe, ahol a folyadéktöbblet távozik a
szervezetből. Az albumin-infúzió során vagy azt követően gyermeke vizelethajtó gyógyszereket
is kap, mely segít a felesleges víztől való megszabadulásban. Az
albumin-infúzió során vagy azt követően a gyermek várhatóan sokat pisil majd.
Néha több albumin-infúzióra van szükség. Az infúziók során a vérnyomást
gondosan ellenőrizni kell.
Húgyhajtók
A húgyhajtók olyan gyógyszerek, amelyek
megszabadítják a szervezetet a felesleges folyadéktóI. Mindaddig szükség lehet
rájuk, amíg a gyermek fehérjét ürít és ödémái vannak. A vérnyomás normál
szinten való tartását is szolgálhatják. Ilyen – az albumin infúziók mellé
gyakran adott – húgyhajtóra példa a Furosemid. Más közismert
vizelethajtók a Brinaldix, Chlorothiazid és az Aldacton (Spironolacton).
Az albumin-infúzióval adott húgyhajtót vénás an adják az infúzióval együtt,
egyébként a húgyhajtók szájon át is szedhetők.
Alacsony nátrium tartalmú diéta
Amíg gyermeke a vizeletévei fehérjét veszít,
a táplálék só (nátrium) tartalmát korlátozni kell. Túlzott mennyiségű só
fogyasztása a szervezet folyadék-visszatartását fokozhatja. (Ennek ellenkezője
tapasztalható, ha izzadás után tiszta vizet iszunk: a vizet kipisiljük, a
veszített folyadék nem pótlódik, a szomjúságérzés nem múlik el.) E
folyadék-visszatartás megelőzése miatt kerülni kell a sós ételeket és a túlzott
mértékű sózást. A szükséges étrendi változtatásokat illetően kérje diétás nővér
segítségét!
Prednisolon
A kórházi tartózkodás során először
prednisolon kezelést kezdenek el. A prednisolon a szteroidok csoportjába
tartozó gyógyszer. A szteroidok a szervezetben normálisan is megtalálható
vegyületek, melyek számos életfolyamat irányításában vesznek részt. A
szteroidok gyulladáscsökkentő hatásuk miatt gyógyszerként is adhatók. Senki nem
tudja, hogy pontosan milyen úton fejti ki a hatását, de a fehérjevesztést általában
képes megszüntetni.
A PREDNISOLON LEHETSEGES MELLÉKHATÁSAI
A prednisolon mellékhatásainak megjelenése
szorosan összefügg a napi adag nagyságával. A napi adag csökkentésével a
mellékhatások gyakorisága is csökken. A prednisolon mellékhatásai nemcsak az alkalmazott
dózis nagyságától, de az adott egyén érzékenységétől is függenek. Felsoroltunk
néhány ilyen mellékhatást, melyek az Ön gyermekén is előfordulhatnak:
1. Magas
vérnyomás – Amikor gyermeke elkezdi a
prednisolon-kúrát, vérnyomását szigorúan ellenőrizni kell. Ha a magas vérnyomás
rendszeressé válik, gyógyszerekkel kezelni kell. Ebben az esetben szükséges,
hogy Ön otthon rendszeresen mérje gyermeke vérnyomását.
2. Éhség – A prednisolon jelentős éhségérzetet okozhat. Egyes
gyerekeknél előforduló étvágynövekedés komoly probléma lehet. ilyenkor
dietetikus segítségére lehet szükség a testsúlynövekedés megelőzése miatt.
3. A
testalkat megváltozása –
Az arc, nyak, és törzs megvastagodhat, míg a karok és lábak vékonynak tűnnek
(úgynevezett "cushingoid" alkat). A hasfalon széles csíkok
jelenhetnek meg. A súlygyarapodás megelőzésére kell leginkább gondot fordítani.
4. Só és
folyadék felhalmozódás a szervezetben – A
prednisolon is befolyásolja a vízvisszatartó mechanizmusokat. Ezért fontos a
táplálék sótartalmát korlátozni.
5. Csökkent
védekezőképesség a fertőzések ellen – Ha egy gyermek nagyadagban kap szteroidot, a
szervezete kevésbé tud küzdeni a fertőző betegségek ellen. Egyes fertőzések komollyá
válhatnak, mint pl. a bárányhimlő. Ha gyermeke még nem esett át ezen a
betegségen, azonnal forduljon orvoshoz, ha gyermeke feltehetően elkapta ezt a
vírust.
6. Hangulati
ingadozások – Előfordulhat, hogy
gyermekét túláradóan boldognak, vagy szomorúnak, esetleg aktívnak találja a
prednisolon-kezelés ideje alatt.
7. Gyomorproblémák – A prednisolon fokozza a gyomor savtermelését. Ha
a gyomorégés panaszt okoz, forduljon orvoshoz savkötő gyógyszerért. A
prednisolont mindig reggel, étkezés közben kell bevenni. Kerülje az aszpirint
és a hozzá hasonló gyógyszereket, mert ezek is izgatják a gyomrot.
8. Pattanás
(Acne) – A
prednisolon serdülőkorban pattanásokat okozhat.
9. Menstruációs
eltérések – Lányok esetében a menstruációs ciklus
szabálytalanná válhat, vagy akár le is állhat néhány hónapra.
Néhány jó tanács a prednisolon szedéséhez:
1. A prednisolon tabletta igen keserű ízű. Ha gyermekének
problémát jelent a tabletta bevétele, át lehet térni a folyadék formában
történő adagolásra, vagy a tablettát mézzel kell bevenni, esetleg ostyába
csomagolva.
2. Ha reggel kimarad egy adag prednisolon, ezt a mulasztást
pótolja, amint erre lehetőség adódik! Ha gyermekének minden második nap kell
gyógyszert szednie, naptár segítségével tartsa ezt nyilván. Egy-egy adag
kihagyása, vagy a kezelés hirtelen megszakítása veszélyes lehet és így a
kezelés hatékonysága is csökken.
A prednisolont eleinte naponta kapja a
gyermek, de ahogy a betegség a kezelésre javulni kezd, és a fehérjevesztés
megszűnik, át kell állni másnaponkénti adagolásra. Ezután az adagot fokozatosan
kell csökkenteni, míg végül a gyógyszer teljesen elhagyható. A kezelés
hónapokig tart. Nagyon fontos az előírások betartása és a prednisolon
fokozatos elhagyása. A szer hirtelen abbahagyásától gyermeke nagyon rossz
állapotba kerülhet. Mindig írassa fel az újabb adag prednisolont
legalább egy héttel azelőtt, hogy az előző adag elfogyna.
A prednisolon a minimális elváltozással járó
nefrózis-szindróma igen hatékony gyógyszere. Mint a legtöbb gyógyszernek, a
prednisolonnak is vannak mellékhatásai. Ezek azonban a másnaponkénti
adagolással és az adagok csökkentésével minimálisra csökkenthetők. Fontos
azonban egy állandó gyógyszerszint beállítása, mert az adag túl korai vagy túl
gyors csökkentése a betegség visszatérését okozhatja.
Milyen kimenetel várható minimális
elváltozással járó nefrózis-szindróma esetén?
A legtöbb gyermek ezt a betegséget
felnőttkoráig "kinövi" anélkül, hogy veséje maradandóan károsodna.
Addig azonban több javulási és visszaesési periódusra kell számítani. Javulás látható,
ha a vizelettel történő fehérjeürítés meg szűnik. Visszaesésről pedig abban az
esetben beszélünk, ha ilyen javulás után ismét fehérje jelenik meg a
vizeletben.
A prednisolon adagjának csökkentése kapcsán a
vizelet fehérjetartalmának emelkedése visszaesést jelezhet, ami általában
korábban kimutatható (tesztcsík segítségével), mint hogy a gyermek pufókká
válna. Ha otthoni ellenőrzés során a vizeletben fehérjét talál, ezt az orvosnak
vagy a nővérnek jelenteni kell.
Visszaesés esetén az orvos ismét prednisolon
és/vagy húgyhajtó kezelést kezdhet, vagy emelheti ezek adagját. Gyakran
előfordul, hogy olyan enyhe betegségek során, mint az influenza, vagy egyéb
megfázás, a fehérjeürítés emelkedik. Az orvos ilyenkor dönthet úgy, hogy a
betegség ideje alatt elegendő a vizelet fehérjetartalmának gondos és rendszeres
ellenőrzése, a gyógyszerek adagjának emelése nélkül. A vizelet fehérjeszintje
sokszor normalizálódik, egy-két héttel a betegség elmúltát követően.
Mit kell még tudni?
Még néhány dolgot:
A nefrózis-szindróma minden típusa krónikus
(idült) betegség
Nem múlik el, mint a nátha, vagy az
influenza, hanem évekig, néha egy életen át fennáll. Lefolyása hullámzó, aktív
(visszaesési) és inaktív (javulási) időszakok váltják egymást.
Gyermekének szervezete a normálistol eltérően
reagálhat a fertőzésekre
A nefrózis-szindróma aktív szakában
jelentkező problémák oka a vizelettel történő fehérjevesztés. A fertőzések
leküzdésében igen fontos szerepet játszó antitestek is fehérjék. és a
vizelettel ürülhetnek. Ha a vér fehérjeszintje alacsony – mint például
nefrózis-szindrómában szenvedő gyermekek esetében – akkor bizonyos fertőzések
lefolyása súlyosabb lehet, mint normálisan. Ez különösen akkor igaz, ha a
gyermek nagyon sok fehérjét ürít és prednisolont is szed.
Az egyik leggyakoribb fertőzés, mely ilyen
esetben várható, a hashártyagyulladás (peritonitisz). Ha gyermeke hasi
fájdalomra panaszkodik, azonnal forduljon orvoshoz!
Ha gyermekének még nem volt bárányhimlője,
igyekezzen elkerülni ezt a betegséget!
Szükséges lehet egyes védőoltások
elhalasztása
Lehetséges, hogy a gyermek szervezete nem
képes a védőoltásokra megfelelően reagálni, ha a vér fehérjeszintje alacsony és
egyidejűleg a prednisolon-kúra is folyik. Az ilyenkor adott oltás hatástalan
lehet.
Lehetséges, hogy a védőoltásokat el kell
halasztani. Mindenesetre, amíg a gyermek állapota nem javul és nem lehet a
prednisolon szedést tartósabb időre felfüggeszteni, addig nem szabad a
gyermeknek oltást kapnia.
Ha szükség van a védőoltások elhalasztására,
erről az orvos vagy a nővér ad igazolást az iskolának illetve a családorvosnak.
A gyermek zavartalanul végzi mindennapos
dolgait
A gyermek mindennapi tevékenységén nem kell
változtatni. A gyermekek általában azt csinálják, amihez kedvük van. Ha
játszani van kedvük, azzal sincs gond. Abban az esetben, ha gyermeke nagyon
pufók, kényelmetlen lehet nagyon sokat mozogni, ezért lehet, hogy
ilyenkor kevésbé aktív. Egyes nefrózis-szindrómás gyermekek a betegség aktív
szakában betegnek érzik magukat, enyhe hányingerük is lehet. Ilyenkor is
előfordulhat, hogy kevesebb kedvük van mozogni, játszani, tanulni stb.
Szükség lehet a vérnyomás rendszeres
ellenőrzésére
Problémát okozhat a magas vérnyomás, aminek
oka lehet akár a vesebetegség, akár a prednisolon szedése. Ha gyermekének a betegség
során valamikor magas volt a vérnyomása, szüksége lehet rendszeres
vérnyomás-ellenőrzésre, amit Ön könnyen megtanulhat és otthon is végezhet.
Most már mindent tud! (… vagy legalábbis
sokat)
Ha valami nem világos, vagy kérdése van azzal
kapcsolatban amit e füzetecskében olvasott, forduljon nyugodtan a
kezelőorvoshoz, vagy a nővérhez. Minél jobban érti gyermeke helyzetét, annál
nyugodtabb lesz és annál könnyebb a jó eredményért együttműködnie az orvossal.
Beszélje meg előre a gondozószemélyzettel, hogy mit kell
tennie, ha
- gyermeke ismét kezd pufóknak látszani
- a tesztcsíkok a vizelettel ürített fehérje
mennyiségének növekedését jelzik
- gyermeke hasi fájdalomra panaszkodik
- a gyermek beteg, vagy fertőző betegsége van
- gyermeke bárányhimlő, mumpsz, vagy rubeola fertőzés
veszélyének van kitéve
- valamilyen kötelező védőoltás következik
- gyógyszerutánpótlásra van szükség
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése