Az angolkór megelőzése télen
Hat hónapos a kisbabánk, a tél közepén
járunk, kevés a napsütés, ha kimegyünk, sem maradunk sokáig, mert félünk, hogy
megfázik. Kissé ódzkodom a szintetikus D-vitamin adásától. Létezik-e valami
természetes megoldás is?
A rachitiszt (angolkórt)
elsősorban fényhiány okozza. Mivel főleg a mérsékelt égöv iparvidékein
lép fel, civilizációs betegségnek tekinthető.
A csecsemők leginkább az első és második télen
veszélyeztetettek. A fényhiány következtében zavarok támadnak a kalcium-
és a foszfátanyagcserében, ami a csontok elgörbüléséhez, növekedési zavarokhoz
és a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség csökkenéséhez vezet. A vérben
olyan mértékű kalciumhiány léphet fel, hogy görcsök jelentkeznek (tetánia).
Minden gyerek kaphat rachitiszt, ha hosszabb ideig (néhány hét) nem jut
elegendő (napi két óra) napfényhez, és a hiányzó fény hatását nem helyettesítik
mással.
Jelei: kezdődő rachitisznél a gyerek heteken át
egyéb felismerhető ok nélkül egyre jobban izzad. Különösen a tarkója, a keze és
a talpa. Széklete savanykás szagúvá válik. Éjjel és nappal is egyre
nyugtalanabb, halk zajokra vagy akár spontán is megijed.
Hogyan
előzhetjük meg? az 1930-as évektől minden csecsemőnek három
alkalommal lökésszerűen 5–15 mg D-vitamint adtak (1 mg 40 000 egységnek felel
meg). Ez a lökésterápia 20 évig hivatalos megelőző eljárás volt. A hatvanas
években beszüntették, mert nyilvánvalóvá vált, hogy elősegíti az
érelmeszesedést. Ezután napi 1000 egységet javasoltak. Ma már az a vélemény,
hogy még rossz fényviszonyok mellett is elég heti 2000 NE (nemzetközi egység). Közép-Európában azt ajánlják, hogy
mindennap adjunk be egy 400-500 egységet tartalmazó tablettát/cseppet a
gyerekeknek, ami a tényleges igény 1,5-2-szerese. Egy liter
babatápszer-tej már maga is kb. 400 egység D3-vitamint tartalmaz
(400 NE 1 μg-nak felel meg).
Természetes
alternatívák
Szoptatás: legalább fél évig, ha lehet, tovább is
szoptasson. Ebben az időszakban nem nagyon kapnak rachitiszt a gyerekek.
Csukamájolaj: a kapszulák sokszor túl
kevés D-vitamint tartalmaznak és szintetikusak. Vannak más vitaminokat is
tartalmazó szerves készítmények.
Kvarcolás: az ultraibolya fénnyel történő kvarcolás
ma már nem nagyon használatos, a "bio-lámpák" bizonytalan hatásúak.
Napfény: amilyen gyakran csak lehetséges, télen is legyen a gyerek
szabad levegőn úgy, hogy arcát a napfény érje. Nem kell direkt napsugár, elég,
ha a gyermek homloka fedetlen marad, azaz arca és az ég közé nem kerül semmi.
Extra
tipp
Aki egyáltalán nem akar szintetikus
vitamint adni, az legalább ősztől tavaszig 4 hetenként menjen el olyan
gyerekorvoshoz, aki tapasztalt e téren, és más alternatív módszerek (pl.
homeopátia, ásványianyag-terápia…) alkalmazásában is járatos
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése