A
6-10 éves korú gyermekek életkori sajátosságai
A
gyermekek egyre inkább önállóvá válnak, függetlenednek szüleiktől, a családjuktól.
Értelmi fejlődésük következtében képesek szabályok elfogadására és mások
kívánságaihoz való alkalmazkodásra. Érzelmi életük is egyre színesebbé válik.
Megjelennek
eddig nem tapasztalt érzelmek, mint a tudásvágy, a feladattudat, a
segítőkészség,
esztétikai érzelmek. Cselekvéseiket egyre inkább irányítani tudják. .
Társas
életük árnyaltabb lesz. Az életkor vége felé mind jobban igyekeznek leválni a
felnőttekről
és kortársaik felé fordulnak.
Érzékelés és
észlelés
Ebben
az életkorban az érzékelés és észlelés, mint a megismerési folyamat első
lépcsőfokai,
tudatosan jelennek meg a gyermekeknél. Igyekeznek a valóságot tudatosan
felfogni, abban tájékozódni és alkalmazkodni a
környezethez.
A figyelem fejlettsége
„Körülbelül
ettől az életkortól kezdve válnak képessé a gyerekek a rendszeres és alapos
megfigyelésre,
arra, hogy kizárják a felesleges, nem fontos információkat.”
terjedelme és időtartama egyre inkább alkalmazkodik a
feladathoz és a külső
elvárásokhoz. Képesek figyelmüket egy dologra
összpontosítani, terjedelme azonban
még viszonylag rövid távú. Figyelemkoncentrációs
képességük is fejlődik.
Az emlékezet
fejlődése
Az
adott életkorban nagy fejlődést mutat a tudatos figyelem és a tudatos emlékezet. Már
képesek arra, hogy irányítani tudják emlékezetüket.
Fejlődik memóriájuk kapacitása, az
úgynevezett szenzoros tár, amely csak néhány másodpercig
tárolja a képeket.. Rövid
távú emlékeztük hatékonnyá válik. A hétéves gyerekek
5-öt, majd nyolc-tíz éves korra 7 14
+/-2 elemet tudnak tárolni a felnőttekhez hasonlóan. Hét
éves korban jutnak el oda,
hogy tudatosan használják a rövid távú emlékezetet, de
majd csak tizenkét éves kor után
lesz hatékony. (Uo.)
Igyekeznek megismerni emlékezetük sajátosságait, s
tudatosan fejleszteni azt. Egyre
tudatosodik számukra a hatékony rögzítés módszere, mely a
továbbiakban motivációs
erőként jelenik meg számukra. Az emlékezet összefügg a
tanulással és a felejtéssel. Az
emlékezetben tartás elősegítésére tanulunk meg különböző
stratégiákat. Ennek legjobb
módszere az ismételgetés – minél többször látunk egy
reklámot, annál jobban az
emlékezetünkbe vésődik.
Képzeletük
Egyre fejlettebb mind a reproduktív, mind a produktív
képzeletük. Már kész
„alkotások” létrehozására is képesek.
Gondolkodásuk
Fokozatosan
elveszti gyermeki sajátosságait a gondolkodás, a fantázia szerepe csökken.
Egyre inkább elszakadnak a cselekvéstől és a tárgytól,
adekváltan használják a logikai
szabályokat. Képesek felfedezni a rész-egész kapcsolatát,
felfedeznek elemi
összefüggéseket, egyszerű analízis-szintézist végeznek.
Konkrét műveleti szinten
képesek gondolkodni.
Jelentős értelmi fejlődésen mennek keresztül, s ennek
hatására figyelmük,
emlékezetük, logikus gondolkodásuk számottevő változást
mutat. A spontán
érdeklődést felváltja a motiváció. A gondolkodással
párhuzamosan fejlődik a
gyermekek beszéde. Fejlődik szókincsük, képesek
összefüggő mondatok, eseménysorok
elmondására. Fogalomalkotásuk elszakad a konkrét
cselekvéstől.
A vizsgált életkorban a gyermek és szülei között különös
kapcsolat áll fenn. A
gyermek számára a szülők énje nem utánozható közvetlenül,
így „eszményi énné”,
erkölcsi lelkiismeretté válnak. Ezek a szeretett felnőtt
általános felsőbb hatalma
következtében alakulnak ki, melyek a szülők által a
gyermekek elé tárt követelmények
hatására kötelességekké, kényszerítő mintákká, esetleg
lelkiismeret-furdalások
forrásává válhatnak.
A kötelesség
eredete
P. Bovet szerint a kötelességérzet két feltételnek van
alárendelve. Egyik feltétel a
kívülről kapott utasítások, a lejárathoz nem kötött
parancsok, vagyis az „örökérvényű” 15
törvények. (Ne lopj, ne hazudj…). A másik feltétel
ezeknek az utasításoknak az
elfogadása, mely feltételezi azt, hogy a gyermek
elfogadja az utasítást a számára
mintaadó személytől. Ez a személy ebben az életkorban a
szülő.
A heteronómia
Az egyoldalú tisztelet, ez a hatalom tartóssá válik, a
gyermek azonosul a szülői
mintával. Ezért a gyermek számára meghatározó tényezőt
jelent a család. Az elemzett
életkor vége felé az engedelmesség lazulhat, más
személyiségbefolyásoló tényezők is
jelentkeznek.
Az erkölcsi
realizmus
A heteronómia az erkölcsi realizmushoz vezet, mely a
gyermekben kialakult
beállítódás. Ez egy kialakult belső értékrendszer, mely a
körülményektől függetlenül
motivációs erőként működik a gyermekben. Ezért rendkívül
fontos, hogy a gyermek
„mit hoz otthonról”. Mi a család számára az erkölcsös,
mit fogadnak el alapértéknek?
A kisiskolás gyermek különösen kényes az
igazságtalanságokra, fontosnak tartja a
szabályok betartását. Piaget beszél egyfajta „kettős
erkölcsről” is; a felnőttekkel
szemben a gyermekek elfogadják az ítéletet, míg társaik
társaságában már
megpróbálnak érvényt szerezni saját igazság-eszméiknek.
Az autonómia
Mivel
a gyermek egyre több időt tölt a családon kívül, s egyre inkább fejlődnek
gyermekek
közötti társas kapcsolatai, egy időben új erkölcsi relációkhoz jutnak el.
Természetesen ezek is kölcsönös tiszteleten alapulnak, és
autonómiához vezetnek, de
mégis új hatások érik őket. A kialakult társas kapcsolatok
gyengítik a szülői hatást. Új
szabályokat fogadnak el, melyeket a kortársakkal közösen
állapítottak meg, ezek
demokratikusan módosíthatóak. Ennek terméke az
igazságérzet, amely gyakran fölébe
kerekedik a szülők iránti engedelmességnek.
Szükségletek-motiváció
A
reklámok igyekeznek az emberi szükségletek kielégítésére tenni a hangsúlyt. Ebben a
korban a gyermekeket leginkább a biztonsági igények és a
szociális szükségletek
foglalkoztatják.
A biztonsági igényeket jól mutatja a gyermeknek a
szülőhöz való ragaszkodása. A
gyermek rendszeres életvitelre vágyik. Minden olyan
esemény, amely felborítja a család
megszokott menetét, a gyermek biztonságát fenyegeti.
Ilyen lehet például egy családi
vita, szülőktől való elválás, vagy haláleset.
Az ember alapvetően társas lény, így a gyermek is emberi
kapcsolatokra vágyik,
barátságokra és elismerésre saját korosztályában.
Törekszik arra, hogy ilyen jellegű 16
céljait elérje. Ebben a korszakban meg is változik a
gyerekek önmagukról alkotott képe
és az egocentrizmustól fontosabbá válik a társak között
elfoglalt helye, szerepe.
Megtanulnak
versenyezni a csoportbeli rangokért.
A
gyerekcsoportokban az alábbi
kategóriák
léteznek:
- népszerű gyerekek
- elutasított gyerekek
- mellőzött gyerekek
- ellentmondásos gyermekek
- áldozatok
- bántalmazók
A gyerekek fokozatosan válnak képessé a nagyobb létszámú
csoportokba való
beilleszkedésre. A gyermekek közötti kapcsolatokban
fontos szerepet töltenek be a
külső tényezők és a kölcsönös előnyök elérése.
A szociális fejlődésben a játékok igen fontosak. Piaget
is a szabályjátékok fontosságát
hangsúlyozza, mivel azok társadalmi modellként működnek.
Kifejlődik a
gyermekekben annak megértése, hogy a társas szabályok teremtik
meg a másokkal való
együttműködés lehetőségeinek kereteit és a tagok önálló
gondolkodásra képesek.
Érzelmek
Az
érzelmek felismerését és az érzelemnyilvánítást a kapcsolatokban gyakorolja be
az
ember.
A vizsgált kor előtt a gyerekek csak az öröm, félelem, harag kifejezését
ismerik
fel,
majd kisiskolás kortól felnőtt korig határozott fejlődés tapasztalható.
Jelentkeznek
az
erkölcsi, esztétikai, intellektuális érzelmek, amelyek a társas együttélés
során
alakulnak
ki.
,
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése