Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2014. november 25., kedd

A 6-10 ÉVES KORU GYERMEKEK ÉLETTANI SAJÁTOSSÁGAI

A 6-10 éves korú gyermekek életkori sajátosságai


A gyermekek egyre inkább önállóvá válnak, függetlenednek szüleiktől, a családjuktól. Értelmi fejlődésük következtében képesek szabályok elfogadására és mások kívánságaihoz való alkalmazkodásra. Érzelmi életük is egyre színesebbé válik.
Megjelennek eddig nem tapasztalt érzelmek, mint a tudásvágy, a feladattudat, a
segítőkészség, esztétikai érzelmek. Cselekvéseiket egyre inkább irányítani tudják. .
Társas életük árnyaltabb lesz. Az életkor vége felé mind jobban igyekeznek leválni a
felnőttekről és kortársaik felé fordulnak.
 Érzékelés és észlelés
Ebben az életkorban az érzékelés és észlelés, mint a megismerési folyamat első
lépcsőfokai, tudatosan jelennek meg a gyermekeknél. Igyekeznek a valóságot tudatosan
felfogni, abban tájékozódni és alkalmazkodni a környezethez.

A figyelem fejlettsége

„Körülbelül ettől az életkortól kezdve válnak képessé a gyerekek a rendszeres és alapos
megfigyelésre, arra, hogy kizárják a felesleges, nem fontos információkat.”
terjedelme és időtartama egyre inkább alkalmazkodik a feladathoz és a külső
elvárásokhoz. Képesek figyelmüket egy dologra összpontosítani, terjedelme azonban
még viszonylag rövid távú. Figyelemkoncentrációs képességük is fejlődik.
 Az emlékezet fejlődése
Az adott életkorban nagy fejlődést mutat a tudatos figyelem és a tudatos emlékezet. Már
képesek arra, hogy irányítani tudják emlékezetüket. Fejlődik memóriájuk kapacitása, az
úgynevezett szenzoros tár, amely csak néhány másodpercig tárolja a képeket.. Rövid
távú emlékeztük hatékonnyá válik. A hétéves gyerekek 5-öt, majd nyolc-tíz éves korra 7 14
+/-2 elemet tudnak tárolni a felnőttekhez hasonlóan. Hét éves korban jutnak el oda,
hogy tudatosan használják a rövid távú emlékezetet, de majd csak tizenkét éves kor után
lesz hatékony. (Uo.)
Igyekeznek megismerni emlékezetük sajátosságait, s tudatosan fejleszteni azt. Egyre
tudatosodik számukra a hatékony rögzítés módszere, mely a továbbiakban motivációs
erőként jelenik meg számukra. Az emlékezet összefügg a tanulással és a felejtéssel. Az
emlékezetben tartás elősegítésére tanulunk meg különböző stratégiákat. Ennek legjobb
módszere az ismételgetés – minél többször látunk egy reklámot, annál jobban az
emlékezetünkbe vésődik.
 Képzeletük
Egyre fejlettebb mind a reproduktív, mind a produktív képzeletük. Már kész
„alkotások” létrehozására is képesek.
 Gondolkodásuk
Fokozatosan elveszti gyermeki sajátosságait a gondolkodás, a fantázia szerepe csökken.
Egyre inkább elszakadnak a cselekvéstől és a tárgytól, adekváltan használják a logikai
szabályokat. Képesek felfedezni a rész-egész kapcsolatát, felfedeznek elemi
összefüggéseket, egyszerű analízis-szintézist végeznek. Konkrét műveleti szinten
képesek gondolkodni.
Jelentős értelmi fejlődésen mennek keresztül, s ennek hatására figyelmük,
emlékezetük, logikus gondolkodásuk számottevő változást mutat. A spontán
érdeklődést felváltja a motiváció. A gondolkodással párhuzamosan fejlődik a
gyermekek beszéde. Fejlődik szókincsük, képesek összefüggő mondatok, eseménysorok
elmondására. Fogalomalkotásuk elszakad a konkrét cselekvéstől.
A vizsgált életkorban a gyermek és szülei között különös kapcsolat áll fenn. A
gyermek számára a szülők énje nem utánozható közvetlenül, így „eszményi énné”,
erkölcsi lelkiismeretté válnak. Ezek a szeretett felnőtt általános felsőbb hatalma
következtében alakulnak ki, melyek a szülők által a gyermekek elé tárt követelmények
hatására kötelességekké, kényszerítő mintákká, esetleg lelkiismeret-furdalások
forrásává válhatnak.
 A kötelesség eredete
P. Bovet szerint a kötelességérzet két feltételnek van alárendelve. Egyik feltétel a
kívülről kapott utasítások, a lejárathoz nem kötött parancsok, vagyis az „örökérvényű” 15
törvények. (Ne lopj, ne hazudj…). A másik feltétel ezeknek az utasításoknak az
elfogadása, mely feltételezi azt, hogy a gyermek elfogadja az utasítást a számára
mintaadó személytől. Ez a személy ebben az életkorban a szülő.
 A heteronómia
Az egyoldalú tisztelet, ez a hatalom tartóssá válik, a gyermek azonosul a szülői
mintával. Ezért a gyermek számára meghatározó tényezőt jelent a család. Az elemzett
életkor vége felé az engedelmesség lazulhat, más személyiségbefolyásoló tényezők is
jelentkeznek.
 Az erkölcsi realizmus
A heteronómia az erkölcsi realizmushoz vezet, mely a gyermekben kialakult
beállítódás. Ez egy kialakult belső értékrendszer, mely a körülményektől függetlenül
motivációs erőként működik a gyermekben. Ezért rendkívül fontos, hogy a gyermek
„mit hoz otthonról”. Mi a család számára az erkölcsös, mit fogadnak el alapértéknek?
A kisiskolás gyermek különösen kényes az igazságtalanságokra, fontosnak tartja a
szabályok betartását. Piaget beszél egyfajta „kettős erkölcsről” is; a felnőttekkel
szemben a gyermekek elfogadják az ítéletet, míg társaik társaságában már
megpróbálnak érvényt szerezni saját igazság-eszméiknek.
Az autonómia
Mivel a gyermek egyre több időt tölt a családon kívül, s egyre inkább fejlődnek
gyermekek közötti társas kapcsolatai, egy időben új erkölcsi relációkhoz jutnak el.
Természetesen ezek is kölcsönös tiszteleten alapulnak, és autonómiához vezetnek, de
mégis új hatások érik őket. A kialakult társas kapcsolatok gyengítik a szülői hatást. Új
szabályokat fogadnak el, melyeket a kortársakkal közösen állapítottak meg, ezek
demokratikusan módosíthatóak. Ennek terméke az igazságérzet, amely gyakran fölébe
kerekedik a szülők iránti engedelmességnek.
Szükségletek-motiváció
A reklámok igyekeznek az emberi szükségletek kielégítésére tenni a hangsúlyt. Ebben a
korban a gyermekeket leginkább a biztonsági igények és a szociális szükségletek
foglalkoztatják.
A biztonsági igényeket jól mutatja a gyermeknek a szülőhöz való ragaszkodása. A
gyermek rendszeres életvitelre vágyik. Minden olyan esemény, amely felborítja a család
megszokott menetét, a gyermek biztonságát fenyegeti. Ilyen lehet például egy családi
vita, szülőktől való elválás, vagy haláleset.
Az ember alapvetően társas lény, így a gyermek is emberi kapcsolatokra vágyik,
barátságokra és elismerésre saját korosztályában. Törekszik arra, hogy ilyen jellegű 16
céljait elérje. Ebben a korszakban meg is változik a gyerekek önmagukról alkotott képe
és az egocentrizmustól fontosabbá válik a társak között elfoglalt helye, szerepe.
Megtanulnak versenyezni a csoportbeli rangokért.
A gyerekcsoportokban az alábbi
kategóriák léteznek:
- népszerű gyerekek
- elutasított gyerekek
- mellőzött gyerekek
- ellentmondásos gyermekek
- áldozatok
- bántalmazók
A gyerekek fokozatosan válnak képessé a nagyobb létszámú csoportokba való
beilleszkedésre. A gyermekek közötti kapcsolatokban fontos szerepet töltenek be a
külső tényezők és a kölcsönös előnyök elérése.
A szociális fejlődésben a játékok igen fontosak. Piaget is a szabályjátékok fontosságát
hangsúlyozza, mivel azok társadalmi modellként működnek. Kifejlődik a
gyermekekben annak megértése, hogy a társas szabályok teremtik meg a másokkal való
együttműködés lehetőségeinek kereteit és a tagok önálló gondolkodásra képesek.
 Érzelmek
Az érzelmek felismerését és az érzelemnyilvánítást a kapcsolatokban gyakorolja be az
ember. A vizsgált kor előtt a gyerekek csak az öröm, félelem, harag kifejezését ismerik
fel, majd kisiskolás kortól felnőtt korig határozott fejlődés tapasztalható. Jelentkeznek
az erkölcsi, esztétikai, intellektuális érzelmek, amelyek a társas együttélés során
alakulnak ki.


,
#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése