Nem normális dolog egy gyermeknél, ha jellemző rá alvás
közben a horkolás. Egy egészséges gyermek csendben, egyenletesen vesz levegőt
alvás közben. Ha horkolás tapasztalható, akkor az valamiféle problémára utal.
Ez esetben szakorvoshoz kell vinni a gyermeket.
Hazánkban a gyerekek 30-40 százalékára jellemző dolog
a horkolás. Közülük csak néhánynak van súlyosabb alvási betegsége.
Az
alvási betegségnél egy órányi
alvás alatt legalább ötször légzéskimaradás történik. Ilyenkor mindig megébred
egy kicsit a gyermek, így az alvás nem lesz kellően pihentető.
Az alvási betegség a
3 és 8 éves korosztályra jellemző. A betegség legjellemzőbb tünete a horkolás.
A légzés kimaradása is könnyen észlelhető. Jellemző még az is, hogy az alvási
betegségben szenvedő gyermek különös testhelyzetet képes felvenni az alvás
alatt, hogy könnyebben kapjon levegőt.
A súlyos
alvászavarral küszködő gyermekeknél előfordulhat esetleg ágybavizelés, vagy
akár alvajárás is.
A rosszul alvó
gyermek nappal sokkal fáradékonyabb, csökken a koncentrációképessége,
figyelmetlen, tanulási nehézségei vannak.
Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, és jellemző a gyermekre a horkolás is, akkor egyre nagyobb lehet a gyanú arra, hogy az a gyermek alvási betegségben szenved, melyet orvosolni szükséges.
Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, és jellemző a gyermekre a horkolás is, akkor egyre nagyobb lehet a gyanú arra, hogy az a gyermek alvási betegségben szenved, melyet orvosolni szükséges.
Mi lehet
a horkolás, az alvászavar oka?
Többnyire testi elváltozás húzódik a háttérben: megnagyobbodott orrmandula, rendellenes gégefejlődés, vagy orrpolip. A horkolás oka lehet allergiás nátha is, illetve a kövérség is.
Többnyire testi elváltozás húzódik a háttérben: megnagyobbodott orrmandula, rendellenes gégefejlődés, vagy orrpolip. A horkolás oka lehet allergiás nátha is, illetve a kövérség is.
Sok esetben műtéttel gyógyítható ez a betegség (mandula
kivétele).
Tehát ha a gyermekünkre jellemző a horkolás, vigyük el
egy fül-orr-gégészeti ellenőrzésre, ahol megállapítható, hogy betegség
húzódik-e a horkolás hátterében.
Néhány évvel ezelőtt még kevesebb figyelmet szenteltek
annak a tényezőnek, ha a gyerek horkol, és a szülők is csupán arra figyeltek,
hogy ne legyen a gyermek esetében alvás közben légzéskimaradás.
Az utóbbi években azonban több kutatás és felmérés is készült ebben a témában, mely bebizonyította, hogy ha a gyerek horkol, az káros hatással van a fejlődésére, akár fejlődési rendellenességek és szervi elváltozások okozója is lehet.
A kutatások alapján fény derült arra a tényre, hogy amelyik gyerek horkol, annál sokkal rövidebb a REM fázis időszaka, amikor az alapvető fontosságú álomalvás történik. Tulajdonképpen, ebben a szakaszban regenerálódnak az agynak egyes részei. Amelyik gyerek horkol, akár kismértékben is, vagy nem minden nap, azoknál ez a regeneráció nem teljes mértékű, tehát egyértelműen kimerültséghez vezet. Amikor egy gyerek 3-4 alkalommal is horkol hetente, akkor az agy regenerációja veszélybe kerül, ez szervi elváltozásokhoz vezethet.
Több olyan kisgyermeket vizsgáltak, aki horkol, és olyat is, aki nem horkol, és a vizsgálatok arra engedtek következtetni, hogy amelyik gyerek horkol, annál a különböző képességek rosszabb állapotokat mutattak.A magatartási problémák is sokkal gyakoribbak olyan gyermek esetében, aki rendszeresen horkol. Ilyen problémák a hiperaktivitás, depresszió, figyelemhiány, beilleszkedési problémák. Ez az eredmény valójában logikus, hiszen amikor a gyerek horkol, akkor nem képes teljes mértékben regenerálódni, és valamilyen mértékben a fáradtság, kialvatlanság állandósulhat, amiből egyértelműen következhetnek a fent felsorolt magatartási problémák.
A fent felsorolt kutatási eredmények, valamint problémák csak arra terjednek ki, amikor a gyermek horkol, ám ez még kiegészül azzal a ténnyel, hogy napjainkban már a kisgyermekekre is jellemző a folyamatos kialvatlanság. Ez egyrészt abból adódik, hogy gyakran már három éves kor előtt kénytelen a gyermek korán kelni, majd a későbbiekben, már kisiskolás korban olyan magas elvárások vannak irányában, mely a pihenés rovására megy. Az évek múlásával ez a körülmény egyre csak súlyosbodik.
Ez lehet az egyik oka annak, hogy a gyermek horkol, ám nem minden esetben ez az oka, de a két tényező együttes hatása még rombolóbb a gyermek egészségére nézve.
A fentiek alapján, a szülőnek nem csak akkor kell valamit tenni, ha a gyermek olyan mértékben horkol, hogy az légzési problémákat okoz éjjelenként, hanem alapesetben is, hiszen a fejlődő szervezetnek szüksége van a teljes mértékű regenerálódásra. Általában, amikor a gyermek horkol, annak hátterében csupán valamilyen allergia van, és egyszerűen kezelhető, ám mindenképpen szükség van az ok feltárására és tenni kell ellene a normál fejlődés érdekében.
Az utóbbi években azonban több kutatás és felmérés is készült ebben a témában, mely bebizonyította, hogy ha a gyerek horkol, az káros hatással van a fejlődésére, akár fejlődési rendellenességek és szervi elváltozások okozója is lehet.
A kutatások alapján fény derült arra a tényre, hogy amelyik gyerek horkol, annál sokkal rövidebb a REM fázis időszaka, amikor az alapvető fontosságú álomalvás történik. Tulajdonképpen, ebben a szakaszban regenerálódnak az agynak egyes részei. Amelyik gyerek horkol, akár kismértékben is, vagy nem minden nap, azoknál ez a regeneráció nem teljes mértékű, tehát egyértelműen kimerültséghez vezet. Amikor egy gyerek 3-4 alkalommal is horkol hetente, akkor az agy regenerációja veszélybe kerül, ez szervi elváltozásokhoz vezethet.
Több olyan kisgyermeket vizsgáltak, aki horkol, és olyat is, aki nem horkol, és a vizsgálatok arra engedtek következtetni, hogy amelyik gyerek horkol, annál a különböző képességek rosszabb állapotokat mutattak.A magatartási problémák is sokkal gyakoribbak olyan gyermek esetében, aki rendszeresen horkol. Ilyen problémák a hiperaktivitás, depresszió, figyelemhiány, beilleszkedési problémák. Ez az eredmény valójában logikus, hiszen amikor a gyerek horkol, akkor nem képes teljes mértékben regenerálódni, és valamilyen mértékben a fáradtság, kialvatlanság állandósulhat, amiből egyértelműen következhetnek a fent felsorolt magatartási problémák.
A fent felsorolt kutatási eredmények, valamint problémák csak arra terjednek ki, amikor a gyermek horkol, ám ez még kiegészül azzal a ténnyel, hogy napjainkban már a kisgyermekekre is jellemző a folyamatos kialvatlanság. Ez egyrészt abból adódik, hogy gyakran már három éves kor előtt kénytelen a gyermek korán kelni, majd a későbbiekben, már kisiskolás korban olyan magas elvárások vannak irányában, mely a pihenés rovására megy. Az évek múlásával ez a körülmény egyre csak súlyosbodik.
Ez lehet az egyik oka annak, hogy a gyermek horkol, ám nem minden esetben ez az oka, de a két tényező együttes hatása még rombolóbb a gyermek egészségére nézve.
A fentiek alapján, a szülőnek nem csak akkor kell valamit tenni, ha a gyermek olyan mértékben horkol, hogy az légzési problémákat okoz éjjelenként, hanem alapesetben is, hiszen a fejlődő szervezetnek szüksége van a teljes mértékű regenerálódásra. Általában, amikor a gyermek horkol, annak hátterében csupán valamilyen allergia van, és egyszerűen kezelhető, ám mindenképpen szükség van az ok feltárására és tenni kell ellene a normál fejlődés érdekében.
A gyerekek
horkolása gyakori tünet,lehet jele olyan állapotnak, mely - akár műtéti - beavatkozást
igényel, de korántsem mindig van így.
Közkeletű orvosi megítélés szerint a horkoló gyereket meg
kell operálni. Általában az orrmandulaműtétet mondják
elkerülhetetlennek, holott ez nagyon ritkán van így. Az orrmandula eltávolítása
vagy több vagy kevesebb annál, amire szükség van. (Legtöbbször több.)
1/ Amikor több:
Akinek az orrlégzése
akadálytalan, nem szokott horkolni. Ebből viszont nem lehet levezetni azt a
feltételezést, hogy csak azért horkolhat a gyerek, mert az orrgaratot már
annyira kitölti a burjánzó orrmandula, hogy elzárja az orrjáratok hátsó
nyílását. Gátolt orrlégzést az orrjáratok csökkent átjárhatósága okoz, ami
nemcsak az orrgaratban, hanem sokkal gyakrabban az orrban magában lévő folyamat
következménye szokott lenni. Néhány napig, egy-két hétig jelentkező horkolást
egyszerű nátha által előidézett nyálkahártya-duzzanat okoz leggyakrabban. Ha
ennél hosszabban megmarad a probléma, azt az orr melléküregeinek (arcüreg,
főleg rostasejtek) elhúzódó gyulladása tartja fenn, melynek kezelése nem
igényel sebészeti beavatkozást.
2/ Amikor kevesebb:
Alapvetően más a
helyzet akkor, ha a torokmandulák túltengése okozza a horkolást. Ilyenkor
alvás közben az izomzat ellazulása folytán az extrém nagy, vizsgálatkor a
középvonalban összeérő mandulák elzárják a szájgaratot. Ezt az akadályt a
tudatalatti légzésközpont egy bizonyos ponton már nem tudja lekűzdeni, a légzés
átmenetileg szünetel. Megfulladástól mégsem kell tartani, mert a vér csökkenő
oxigénszintje riadóztatja a magasabb agyközpontokat, melyek
"elrendelik" az erős belégzést. Ez általában nagy horkanással jár,
mely után egy ideig folytatódik az egyenletes, horkoló légzés.
Ennek az állapotnak tehát nem az a veszélye,
amivel sajnos nemegyszer ijesztgetik a szülőket, hogy megfullad a gyerek, hanem
az hogy a tudatos belégzések idején megszakadnak az alvás periódusai.
Másnap a gyerek kialvatlan, mindig fáradt, elalszik az iskolában. Ebben a
helyzetben az orrmandulaműtét nem old meg semmit, utána a torokmandulát is ki
kell venni!
Természetesen az óriási torokmandula is lehet átmeneti
állapot, ha éppen zajlik egy fertőzés! Ilyenkor nem kell kapkodni a műtéttel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése