Részletesebben a megfázásról
Habár a meghűlés kiváltó
okát csak az 1950-es évek óta határozzák meg, a betegség már az ősidők óta
kíséri az emberiséget. Tüneteiről és kezeléséről a legrégebbi orvosi
szöveg, az egyiptomi Ebers-papirusz is beszámol, amelyet i. e. 1550 körül
írtak A „meghűlés” elnevezést a XVI. században kezdték használni, mivel a
tünetei hasonlóak azokhoz, amelyeket hideg időjárás miatt tapasztalhatunk.
A megfázás vagy meghűlés (más
néven heveny orr-garatgyulladás, rhinopharyngitis, heveny rhinitis,
náthahűléses hurut, akut légzőrendszeri betegség, catarrhus a felső
légutak vírusos fertőzése, amely elsősorban az orr, a torok és a tüdő nyálkahártyáját támadja. A
meghűlésnek nincs pontos tudományos és orvosi definíciója. Leggyakoribb
kórokozója a rhinovírus de kétszáznál is többféle
vírus okozhatja és néha bakteriális fertőzés is
súlyosbíthatja a tüneteket. A meghűlést gyakran összetévesztik a sokkal
súlyosabb influenzával, amely gyenge immunrendszerű személyeknél
(például újszülötteknél vagy időseknél) halálos is lehet. A megfázás a
leggyakoribb fertőzéstípus az emberek körében.
Tünetei - a súlyosság és kiterjedés szerint - többek között a köhögés, a
torokfájás, az orrfolyás(rhinorrhea), valamint a láz. A tünetek
általában hét-tíz nap után megszűnnek, némelyik azonban akár három hétig is
fennállhat.
A felső légúti
fertőzéseket a test leginkább érintett területei szerint kategorizálják. A
meghűlés elsősorban az orrot érinti, a garatgyulladás (pharyngitis) a
torkot, a orrmelléküreggyulladások(sinusitis
maxillaris, frontalis, ethmoidalis, sphenoidalis) pedig a
melléküregeket. A tüneteket nem a vírusok által okozott szöveti károsodások,
hanem az immunrendszer fertőzésre adott válaszreakciói váltják ki.
A meghűlésre nincs
gyógymód, de a tünetek kezelhetőek. A felnőttek átlagosan évente
kétszer-háromszor kapnak meghűlést. A gyermekek körében az átlag hat és
tizenkét meghűlés évente. A fertőzés megelőzésének elsődleges módja a gyakori
kézmosás, és arra is található bizonyíték, hogy hatékony védekezési mód lehet az
arcmaszk viselése.
Tünetek
A meghűlés jellemző
tünetei a köhögés, az orrfolyás, az orrdugulás, és a torokfájás. További tünetei még az
izomfájdalom (myalgia), a fáradtságérzet, a fejfájás, és az
étvágytalanság. A megfázástól
szenvedő személyek mintegy 40%-ánál fordul elő torokfájás, körülbelül 50%-uknál
jelentkezik köhögés Az esetek mintegy felében fordul elő izomfájdalom. A
láz nem gyakori tünet a felnőttek körében, csecsemők és kisgyermekek körében
viszont gyakori. Az influenzaáltal okozott
köhögéshez képest a meghűlés általában enyhe köhögéssel jár A köhögés és
láz együttes jelentkezése nagyobb valószínűséggel influenzát jelez a
felnőtteknél Számos vírus létezik, amely olyan meghűlést okoz, amely nem jár
tünetekkel. Az alsó légutakból
felköhögött váladék (köpet) színe változó lehet: áttetsző, sárga, vagy akár
zöld. A váladék színéből nem lehet következtetni arra, hogy a fertőzést
baktérium vagy vírus okozta
Lefolyás
A meghűlés kezdetekor rendszerint
fáradtságérzet, hidegérzet, borzongás, tüsszögés és fejfájás lép fel. A kezdeti
tünetek közé tartozik még az orrnyálkahártya gyulladása, torokkaparás,torokfájás.
Ezeket néhány napon belül további tünetek –
például orrfolyás, köhögés, fejfájás,
végtagfájdalmak, néha enyhe láz - követik. A
tünetek jellemzően a fertőzöttség kezdetét követő második és negyedik nap
között a legsúlyosabbak, ezt követően általában megszűnnek, bár
eltarthatnak akár három hétig is. A köhögés a gyermekek 35%-40%-ánál tíz
napnál hosszabb ideig, és 10%-uknál 25 napon is túl tart
Kiváltó okok
Vírusok
A meghűlés a felső légúti traktus vírusos
fertőzése. A leggyakrabban feltételezett kórokozó a rhinovírus (az esetek 30%-80%-a),
amely a Picornaviridae víruscsaládba
tartozó vírus, ahol 99 vírustípust tartanak nyilván. Meghűlést okozó további
vírusok: a coronavírus (10-15%), az influenzavírus (5-15%),[8] a humán
parainfluenza-vírus, a humán légzőszervi óriássejtes vírus, az adenovírusok, az
enterovírusok, és a metapneumovírus.[17] Gyakran egynél több
vírus is jelen van.[18] A meghűléses
fertőzéseknél összesen kétszáznál is több vírus játszik közre.[
Terjedés
A meghűlést okozó vírusok
többsége kétféle módon terjed: a vírust tartalmazó levegőben szállított cseppek
belélegzése vagy szájon át történő bekerülése útján, illetve fertőzött
orrváladékkal vagy fertőzött tárgyakkal való érintkezés útján. Mindeddig nem
állapították meg, hogy a meghűlés továbbadásának melyik a leggyakoribb módja. A vírusok hosszú
ideig életben maradnak a környezetben, ahol a kézről a szembe vagy az orrba
kerülve terjesztik a fertőzést. A fertőzés terjedése gyakori a napközikben és
az iskolákban, ahol sok gyenge immunitású és gyakran nem kielégítő higiénés
állapotú gyermek tartózkodik zárt közösségekbenA fertőzést innen továbbviszik
az otthonaikba és továbbadják a családtagjaiknak ]Nincs arra bizonyíték,
hogy az utasszállító repülőgépeken újracirkulált levegő a fertőzést
terjesztené.[19] A rhinovírus által
okozott meghűlések a tünetek jelentkezésétől számított első három nap során a
leginkább fertőzőek, ezt követően sokkal kevésbé
Időjárás
A hagyományos szemlélet
szerint a meghűlés terjesztésében közrejátszik a hideg időjárásnak (például
esőnek, télies körülményeknek) való huzamosabb idejű kitettség - a betegség
innen kapta magyar (illetve angol: common cold) nevét. Ennek ellenére vitatott, hogy a test lehűlése
a meghűlés rizikófaktorai közé tartozik-e.A meghűlést okozó
vírusok némelyike szezonális jellegű, előfordulásuk gyakoribb hideg vagy nedves
időjárási körülmények közöt. Ezt elsősorban azzal
magyarázzák, hogy ilyenkor az emberek több időt töltenek zárt térben
összezsúfolva különösen az iskolába visszatérő gyermekek Az is
lehetséges azonban, hogy szerepet játszanak olyan légzőszervi változások,
amelyek következében az egyének fogékonyabbak a fertőzésekre Az alacsony
páratartalom kedvez a terjedésnek, mivel a szárazabb levegőben a kisméretű
vírusos cseppek messzebbre jutnak és tovább maradnak életbe, emellett a száraz
levegő a nyálkahártyák ellenállóképességét is csökkenti. A szezonalitás és
időjárásfüggőség a hideghatás jelentőségére is utalhat. Vannak, akik a stressz
jelentőségét emelik ki (a hideghatás is stresszhatás!), és továbbra is
kitartanak a nagyobb dózisú vitaminok jelentősége mellett
Egyéb
Csoport-immunitás – azaz
csoportos védettség egy adott fertőzés ellen - akkor alakul ki, ha a csoport
korábban ki volt téve a meghűlést okozó vírusnak. Emiatt a fiatalabb
generáció körében nagyobb arányban fordulnak elő légúti fertőzések, mint az
idősebb korosztály körében. A gyenge
immunfunkció is a betegség egyik rizikófaktora.Kialvatlanság és
alultápláltság következtében is fokozottabb a fertőzés kockázata a
rhinovírussal való érintkezést követően. A feltételezések szerint ezek kihatnak
az immunfunkcióra.
Patofiziológia
A meghűlés a felső légúti traktus
betegségei: rhinitis, pharingitis,laryngitis, tracheobronchitis, bronchitis,pneumonia
A meghűlés tüneteiről azt tartják, hogy az
leginkább a vírusra adott immunválasszal hozható összefüggésbe. Az
immunválasz mechanizmusa adott vírustól függően különböző lehet. A rhinovírus
például többnyire közvetlen érintkezés útján terjed. A humán ICAM-1
receptorokhoz kötődik és (eddig nem ismert módon) kiváltja a gyulladásos
mediátorok (hisztamin) termelését Ezek a gyulladásos mediátorok okozzák a
tüneteket.[34] Az orr
hámszövetében általában nem következik be károsodás Ezzel szemben a
légzőszervi óriássejtes vírus (RSV) terjedhet mind közvetlen érintkezés, mind
cseppfertőzés útján. Az érintkezés után a vírus az orrban és a torokban replikálódik,
majd gyakran továbbterjed az alsó légúti traktusra Az RSV károsodást okoz
az orr hámszövetében A humán parainfluenza-vírus következménye
rendszerint az orr, a torok, és a légutak gyulladása. Kisgyermekeknél a légcső
fertőződése kiválthatja a krupp tüneteit,
a légutak kis mérete miatt.
Diagnózis
A különféle felső légúti
fertőzések között annak alapján teszünk különbséget, hogy hol jelentkeznek a
nyálkahártya gyulladásos tünetei. Ha elsősorban az orrnyálkahártyán az a
nátha (rhinitis), ha garatban az a garatgyulladás (pharyngitis) ,
a gégében a (laryngitis), míg a légcső- és hörgőgyulladás(tracheobronchitis) a
légcső és a fő hörgők nyálkahártyáján jelentkezik A meghűlést
gyakran orrüreggyulladásként állapítják meg, illetve a torok különböző mértékű
gyulladásaiként A betegek gyakran
önmagukat diagnosztizáljákA tényleges vírushordozó elkülönítésére ritkán
kerül sor, és általában nem lehetséges a vírust a tünetek alapján
beazonosítani.[8]
Differenciáldiagnózis
Megemlítendő, hogy az allergiás eredetű szénanátha (rhinitis
alergica) lényegében hasonló tüneteket okoz. Ezt a kellemetlen
kórképet azonban általában maguk a betegek is felismerik szezonális
jelentkezésük (pollenallergia, különösen agresszív és vezető helyen áll aparlagfű), vagy más allergénekre
(szőr, toll, poratka stb.) való reakciójuk alapján. A közönséges náthánál ez
sokkal kellemetlenebb és súlyosabb lehet, mert az allergénnel való érintkezés
általában nem kerülhető el, a kórkép évről évre súlyosabban jelentkezik, és
akártüdőasztmához (asthma
bronchiale) vezethet. Egyre jobb antiallergiás szerek jelennek meg
minden évben, amelyek már nem álmosítanak, a napi munkában így mind kevesebb
gondot okoznak, de a betegség teljes gyógyítása ma még egyáltalán nem
megoldott, sőt terjedőben van. Jelenleg a magyar lakosság több mint 10%-át
érinti[
Megelőzés
A meghűlés megelőzésének
egyetlen hatékony módja az, ha fizikailag megakadályozzuk a vírus terjedését Ezt elsősorban
rendszeres kézmosással és arcmaszk viselésével érhetjük el. Az egészségügyi
intézményekben köpenyt és egyszer használatos kesztyűt is viselnek.[40]A fertőzött egyének
elkülönítése nem lehetséges, mivel a betegség túlságosan széles körben
elterjedt és a tünetek nem elég egyértelműek. A védőoltás kidolgozása nehéznek
bizonyul, mivel sok különböző vírus létezik és ezek igen gyorsan átalakulnak. Igen
valószínűtlen tehát a széleskörűen hatékony oltóanyag kifejlesztése.
Rendszeres kézmosással
visszaszorítható a meghűlést okozó vírusok terjedése, ez különösen a
gyermekeknél hatékony módszer Nem ismert, hogy a szokásos
kézmosásnál használt vírusölő vagy antibakteriális hatóanyagok fokozzák-e a
kézmosás hatékonyságát Amikor fertőzött emberek közelében tartózkodunk,
hasznos lehet az arcmaszk viselése, bár nincs arra bizonyíték, hogy előnyös-e
nagyobb fizikai távolságot tartani a közösségekben. A cink pótlása hatékony
lehet a meghűléses esetek számának csökkentésében.[43] A rendszeres
C-vitamin pótlás nem csökkenti a meghűlés kockázatát, sem lefolyása
súlyosságát, bár lerövidítheti annak időtartamát.[44]
Kezelés
Az
1930-as évekből származó amerikai poszter, amely orvosaik felkeresésére
buzdítja a megfázásban szenvedőket. Felirata: "A tüdőgyulladás úgy csap
le, mint az emberevő cápa, amelyet kalauzhala, a megfázás
irányít". Ezt alátámasztja, hogy a megfázást sok esetben bakteriális
fertőzés súlyosbíthatja.
Petrányi Gyula a Semmelweis Orvostudományi Egyetem professor emeritusa szerint: Enyhe esetben (a gyógyítás) fölösleges.
Súlyosabb esetben sem tudunk sokat tenni.
Jelenleg nincs olyan gyógyszer- vagy
gyógynövény-készítmény, amely bizonyítottan lerövidítené a fertőzés
lefolyását. A kezelés keretében a tünetek megszüntetéséről gondoskodnak Ezek
között van a sok pihenés, a rendszeres folyadékbevitel, és a sós vizes
gargalizálás A kezelésből származó előnyök többsége a placebo hatásnak tudható
be.
Tüneti
kezelés
A megfázás kezelésének
fontos része a testi nyugalom, a meleg, de nem túlfűtött szobában való
tartózkodás.
Köhögés és orrfolyás esetén (különösen kisgyermekeknél) nagyon fontos a
folyadékpótlás. Mások védelme érdekében lehetőleg nem szabad közösségbe menni
és tömegközlekedési járműveken utazni. Köhögés és orrfolyás esetén (különösen
kisgyermekeknél és időseknél) nagyon fontos a köhögés csillapítása, száraz
köhögésnél köptető adása, és a folyadékpótlás (lehetőleg meleg tea illetve
gyógytea formájában). (A köhögés egyébként azt jelzi, hogy légcső- és hörghurut (tracheobronchitis) is
kialakult.) A kávé és az alkoholos italok fogyasztása
ilyenkor kerülendő, mert folyadékok ugyan, de összességében vizet vonnak el a
szervezettől.
A kamilla- vagy más
gyógynövényforrázatok meleg gőzeinek belégzése (inhaláció) jó
hatású,
mert segíti a légutak kitisztulását, javítja a nyálkahártyák vérellátását,
megóvja a nyálkahártyát a kiszáradástól, így csökken a köhögési inger és a
torokfájás is.
A tünetek enyhítését
célzó kezelések között van az egyszerű fájdalomcsillapítók és lázcsillapítók
alkalmazása, mint például az ibuprofénés az
acetaminophen/paracetamoLéteznek mégacetilszalicilsav tartalmú
gyógyszerekis , amelyek csökkentik a fejfájást és a lázat, ám a gyógyszeres
kezelés a fent említett szerek mellékhatásain kívül azért sem ajánlatos, mert
elnyomják a tüneteket, így a még lábadozó
ember gyógyultnak hiheti magát, és legyengült szervezetét túlterhelve könnyen
visszaeshet. Megfelelő elővigyázatosság mellett azonban alkalmazásuk - ezek
ellenére - a beteg közérzetének javítására általában indokolt.
Nincs rá bizonyíték, hogy
a megfázás kezelésében a köhögéscsillapítók bármivel is hatékonyabbak lennének,
mint az egyszerű fájdalomcsillapítók A köhögéscsillapítók alkalmazása
gyermekeknél azért sem javasolt, mivel nincs bizonyíték sem a hatékonyságukra,
sem az esetleges ártalmak kockázatára vonatkozóan. Kanadában 2009-ben
betiltották a vény nélkül kapható köhögéscsillapító és meghűlés elleni szerek
alkalmazását a hat éves vagy annál fiatalabb korú gyermekeknél, kockázatok és
igazolatlan előnyök feletti aggályok miatt. A köhögéscsillapítók nem az
alapbetegséget gyógyítják, hanem annak egyik kellemetlen tünetét csökkentik (a
köhögési reflex részleges bénításával!). Alkalmazásuk egyéni megfontolást
igényel, mert egyrészt csökkentik a váladék ürülését, azaz a légutak
öntisztulását, ami nem kívánatos hatás. Másrészt az erős, kínzó köhögés jobban
megviselheti a beteget, mint maga az alapbetegség. A felnőtteknél első
generációs antihisztaminokkal csökkenthető az orrfolyásos tünet, azonban ezek
összefüggésbe hozhatóak olyan káros mellékhatásokkal, mint például a szédülés.[46] Más légzésjavító
gyógyszerek - például a pseudoephedrin – ugyancsak hatékonyak a
felnőtteknél. Az orrfolyásos tünet orrspray alkalmazásával mérsékelhető,
de az orr eldugulását csak átmenetileg enyhíti Orrspray használata csak
rövidtávon javasolt (általában maximum 5 napig), mert hosszútávú alkalmazásától
kiszáradhat és bedagadhat az orrnyálkahártya, és ezen kívül függőséget is okozhat.
A második generációs
antihisztaminok nem bizonyulnak hatékonynak a megfázás kezelésében. Kutatások hiányában nem
ismeretes, hogy a fokozott folyadékbevitel enyhíti-e a tüneteket vagy
lerövidíti-e a légzőszervi betegségek lefolyását Hasonlóképpen kevés adat
van a melegített, párásított levegőre vonatkozólagEgy tanulmány során
megállapították, hogy a mellkasi bedörzsölésre szolgáló illóolajos szerek
némileg hatékonyak lehetnek az éjszakai köhögés, orrdugulás, és alvási
nehézségek csillapításában.[59]
Antibiotikumok
és vírusölők
Amerikai
plakát 1942-43-ból, felirata: "A megfázás következménye a hiányzás és a
kiesett termelés". A megfázás megelőzésére felsorolt tanácsok közül azóta
a legtöbbről bebizonyosodott, hogy nincs hatással a betegség kialakulására, így
pl. a vitaminok szedése, melegen öltözködés, illetve az apróbetűs szövegben
említett védőoltás.
Az antibiotikumok
hatástalanok a vírusos fertőzésekkel szemben, így a meghűlést okozó vírusok
ellen sem hatékonyak Káros mellékhatásaik ellenére az
orvosok gyakran írnak fel antibiotikumokat Ennek több oka is van: a
legtöbb beteg elvárja az antibiotikumos kezelést, az orvosok szeretnének
valamit tenni a meghűlés kezelése és a másodlagos fertőzések elkerülése
érdekében, és nem zárható ki, hogy a fertőzés egyes szövődményei megelőzhetőek
az antibiotikumok. A meghűlés
kezelésére jelenleg nincsenek hatékony vírusölő gyógyszerek, bár a kezdeti
kutatások már hoztak némi eredményt
Alternatív
gyógymódok
Bár sokféle alternatív
gyógymódot alkalmaznak a meghűlés kezelésére, legtöbbjük hatékonyságára nincs
elegendő tudományos bizonyíték 2010-ig a méz vagy az orrmelléküregek
öblítése hatékonyságának sem igazolására, sem cáfolására nem állt rendelkezésre
elegendő bizonyíték Utóbbi egyébként is csak az adott melléküreg gyulladása
esetén indokolt. A cink pótlásával csökkenthető a tünetek súlyossága és
időtartama, ha a tünetek jelentkezésétől számított 24 órán belül
adminisztráljuk Kiterjedt kutatások megállapításai szerint a C-vitamin
meghűlésre kifejtett hatása csalódást keltő A kasvirág (echinacea)
hatékonyságáról eltérőek a tapasztalatok.A kasvirág különféle
változataiból nyert készítmények hatásossága változó lehet.
Kilátások
A meghűlés általában
enyhe lefolyású, a tünetek többsége rendszerint egy héten belül mérséklődik és
a meghűlés magától elmúlik Súlyosabb szövődmények általában a
nagyon idős, az egészen fiatal, és a legyengült immunrendszerű betegeknél
lépnek csak fel Előfordulhat
másodlagos bakteriális fertőzés és ennek következményeként arcüreggyulladás (sinusitis
maxillaris)garatgyulladás (pharyngitis) vagy középfülgyulladás (otitis media) lép
fel. Becslések szerint arcüreggyulladás a megfázásos esetek 8%-ában,
fülgyulladás az esetek 30%-ában lép fel.
Valószínűség
A meghűlés a leggyakoribb
emberi betegség és az egész világon mindenkit érinthet A felnőttek
átlagosan évente két-öt alkalommal fertőződnek meg. A gyermekek évente hat-tíz
alkalommal (az iskolás gyermekek pedig akár tizenkétszer is) kaphatnak
meghűlést. A tünetekkel kísért fertőzések előfordulási aránya magasabb az
idősek körében, gyengülő immunrendszerük miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése