Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2014. november 10., hétfő

RÉSZLETESEBBEN A MEGFÁZÁSRÓL

Részletesebben a megfázásról

Habár a meghűlés kiváltó okát csak az 1950-es évek óta határozzák meg, a betegség már az ősidők óta kíséri az emberiséget. Tüneteiről és kezeléséről a legrégebbi orvosi szöveg, az egyiptomi Ebers-papirusz is beszámol, amelyet i. e. 1550 körül írtak A „meghűlés” elnevezést a XVI. században kezdték használni, mivel a tünetei hasonlóak azokhoz, amelyeket hideg időjárás miatt tapasztalhatunk.



megfázás vagy meghűlés (más néven heveny orr-garatgyulladás, rhinopharyngitis, heveny rhinitis, náthahűléses hurut, akut légzőrendszeri betegség, catarrhus a felső légutak vírusos fertőzése, amely elsősorban az orr, a torok és a tüdő nyálkahártyáját támadja. A meghűlésnek nincs pontos tudományos és orvosi definíciója. Leggyakoribb kórokozója a rhinovírus de kétszáznál is többféle vírus okozhatja és néha bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja a tüneteket. A meghűlést gyakran összetévesztik a sokkal súlyosabb influenzával, amely gyenge immunrendszerű személyeknél (például újszülötteknél vagy időseknél) halálos is lehet. A megfázás a leggyakoribb fertőzéstípus az emberek körében.
Tünetei - a súlyosság és kiterjedés szerint - többek között a köhögés, a torokfájás, az orrfolyás(rhinorrhea), valamint a láz. A tünetek általában hét-tíz nap után megszűnnek, némelyik azonban akár három hétig is fennállhat.
A felső légúti fertőzéseket a test leginkább érintett területei szerint kategorizálják. A meghűlés elsősorban az orrot érinti, a garatgyulladás (pharyngitis) a torkot, a orrmelléküreggyulladások(sinusitis maxillaris, frontalis, ethmoidalis, sphenoidalis) pedig a melléküregeket. A tüneteket nem a vírusok által okozott szöveti károsodások, hanem az immunrendszer fertőzésre adott válaszreakciói váltják ki.
A meghűlésre nincs gyógymód, de a tünetek kezelhetőek. A felnőttek átlagosan évente kétszer-háromszor kapnak meghűlést. A gyermekek körében az átlag hat és tizenkét meghűlés évente. A fertőzés megelőzésének elsődleges módja a gyakori kézmosás, és arra is található bizonyíték, hogy hatékony védekezési mód lehet az arcmaszk viselése.
Tünetek
A meghűlés jellemző tünetei a köhögés, az orrfolyás, az orrdugulás, és a torokfájás. További tünetei még az izomfájdalom (myalgia), a fáradtságérzet, a fejfájás, és az étvágytalanság. A megfázástól szenvedő személyek mintegy 40%-ánál fordul elő torokfájás, körülbelül 50%-uknál jelentkezik köhögés Az esetek mintegy felében fordul elő izomfájdalom. A láz nem gyakori tünet a felnőttek körében, csecsemők és kisgyermekek körében viszont gyakori. Az influenzaáltal okozott köhögéshez képest a meghűlés általában enyhe köhögéssel jár  A köhögés és láz együttes jelentkezése nagyobb valószínűséggel influenzát jelez a felnőtteknél Számos vírus létezik, amely olyan meghűlést okoz, amely nem jár tünetekkel.  Az alsó légutakból felköhögött váladék (köpet) színe változó lehet: áttetsző, sárga, vagy akár zöld. A váladék színéből nem lehet következtetni arra, hogy a fertőzést baktérium vagy vírus okozta
Lefolyás
A meghűlés kezdetekor rendszerint fáradtságérzet, hidegérzet, borzongás, tüsszögés és fejfájás lép fel. A kezdeti tünetek közé tartozik még az orrnyálkahártya gyulladása, torokkaparás,torokfájás.
Ezeket néhány napon belül további tünetek – például orrfolyás, köhögés, fejfájás, végtagfájdalmak, néha enyhe láz - követik. A tünetek jellemzően a fertőzöttség kezdetét követő második és negyedik nap között a legsúlyosabbak, ezt követően általában megszűnnek, bár eltarthatnak akár három hétig is. A köhögés a gyermekek 35%-40%-ánál tíz napnál hosszabb ideig, és 10%-uknál 25 napon is túl tart
Kiváltó okok
Vírusok
A meghűlés a felső légúti traktus vírusos fertőzése. A leggyakrabban feltételezett kórokozó a rhinovírus (az esetek 30%-80%-a), amely a Picornaviridae víruscsaládba tartozó vírus, ahol 99 vírustípust tartanak nyilván. Meghűlést okozó további vírusok: a coronavírus (10-15%), az influenzavírus (5-15%),[8] a humán parainfluenza-vírus, a humán légzőszervi óriássejtes vírus, az adenovírusok, az enterovírusok, és a metapneumovírus.[17] Gyakran egynél több vírus is jelen van.[18] A meghűléses fertőzéseknél összesen kétszáznál is több vírus játszik közre.[
Terjedés
A meghűlést okozó vírusok többsége kétféle módon terjed: a vírust tartalmazó levegőben szállított cseppek belélegzése vagy szájon át történő bekerülése útján, illetve fertőzött orrváladékkal vagy fertőzött tárgyakkal való érintkezés útján. Mindeddig nem állapították meg, hogy a meghűlés továbbadásának melyik a leggyakoribb módja. A vírusok hosszú ideig életben maradnak a környezetben, ahol a kézről a szembe vagy az orrba kerülve terjesztik a fertőzést. A fertőzés terjedése gyakori a napközikben és az iskolákban, ahol sok gyenge immunitású és gyakran nem kielégítő higiénés állapotú gyermek tartózkodik zárt közösségekbenA fertőzést innen továbbviszik az otthonaikba és továbbadják a családtagjaiknak  ]Nincs arra bizonyíték, hogy az utasszállító repülőgépeken újracirkulált levegő a fertőzést terjesztené.[19] A rhinovírus által okozott meghűlések a tünetek jelentkezésétől számított első három nap során a leginkább fertőzőek, ezt követően sokkal kevésbé
Időjárás
A hagyományos szemlélet szerint a meghűlés terjesztésében közrejátszik a hideg időjárásnak (például esőnek, télies körülményeknek) való huzamosabb idejű kitettség - a betegség innen kapta magyar (illetve angol: common cold) nevét.  Ennek ellenére vitatott, hogy a test lehűlése a meghűlés rizikófaktorai közé tartozik-e.A meghűlést okozó vírusok némelyike szezonális jellegű, előfordulásuk gyakoribb hideg vagy nedves időjárási körülmények közöt. Ezt elsősorban azzal magyarázzák, hogy ilyenkor az emberek több időt töltenek zárt térben összezsúfolva  különösen az iskolába visszatérő gyermekek  Az is lehetséges azonban, hogy szerepet játszanak olyan légzőszervi változások, amelyek következében az egyének fogékonyabbak a fertőzésekre Az alacsony páratartalom kedvez a terjedésnek, mivel a szárazabb levegőben a kisméretű vírusos cseppek messzebbre jutnak és tovább maradnak életbe, emellett a száraz levegő a nyálkahártyák ellenállóképességét is csökkenti. A szezonalitás és időjárásfüggőség a hideghatás jelentőségére is utalhat. Vannak, akik a stressz jelentőségét emelik ki (a hideghatás is stresszhatás!), és továbbra is kitartanak a nagyobb dózisú vitaminok jelentősége mellett
Egyéb
Csoport-immunitás – azaz csoportos védettség egy adott fertőzés ellen - akkor alakul ki, ha a csoport korábban ki volt téve a meghűlést okozó vírusnak. Emiatt a fiatalabb generáció körében nagyobb arányban fordulnak elő légúti fertőzések, mint az idősebb korosztály körében. A gyenge immunfunkció is a betegség egyik rizikófaktora.Kialvatlanság és alultápláltság következtében is fokozottabb a fertőzés kockázata a rhinovírussal való érintkezést követően. A feltételezések szerint ezek kihatnak az immunfunkcióra.
Patofiziológia


A meghűlés a felső légúti traktus
betegségei: rhinitispharingitis,laryngitistracheobronchitisbronchitis,pneumonia
A meghűlés tüneteiről azt tartják, hogy az leginkább a vírusra adott immunválasszal hozható összefüggésbe. Az immunválasz mechanizmusa adott vírustól függően különböző lehet. A rhinovírus például többnyire közvetlen érintkezés útján terjed. A humán ICAM-1 receptorokhoz kötődik és (eddig nem ismert módon) kiváltja a gyulladásos mediátorok (hisztamin) termelését Ezek a gyulladásos mediátorok okozzák a tüneteket.[34] Az orr hámszövetében általában nem következik be károsodás Ezzel szemben a légzőszervi óriássejtes vírus (RSV) terjedhet mind közvetlen érintkezés, mind cseppfertőzés útján. Az érintkezés után a vírus az orrban és a torokban replikálódik, majd gyakran továbbterjed az alsó légúti traktusra Az RSV károsodást okoz az orr hámszövetében  A humán parainfluenza-vírus következménye rendszerint az orr, a torok, és a légutak gyulladása. Kisgyermekeknél a légcső fertőződése kiválthatja a krupp tüneteit, a légutak kis mérete miatt.
Diagnózis
A különféle felső légúti fertőzések között annak alapján teszünk különbséget, hogy hol jelentkeznek a nyálkahártya gyulladásos tünetei. Ha elsősorban az orrnyálkahártyán az a nátha (rhinitis), ha garatban az a garatgyulladás (pharyngitis) , a gégében a (laryngitis), míg a légcső- és hörgőgyulladás(tracheobronchitis) a légcső és a fő hörgők nyálkahártyáján jelentkezik  A meghűlést gyakran orrüreggyulladásként állapítják meg, illetve a torok különböző mértékű gyulladásaiként A betegek gyakran önmagukat diagnosztizáljákA tényleges vírushordozó elkülönítésére ritkán kerül sor, és általában nem lehetséges a vírust a tünetek alapján beazonosítani.[8]
Differenciáldiagnózis
Megemlítendő, hogy az allergiás eredetű szénanátha (rhinitis alergica) lényegében hasonló tüneteket okoz. Ezt a kellemetlen kórképet azonban általában maguk a betegek is felismerik szezonális jelentkezésük (pollenallergia, különösen agresszív és vezető helyen áll aparlagfű), vagy más allergénekre (szőr, toll, poratka stb.) való reakciójuk alapján. A közönséges náthánál ez sokkal kellemetlenebb és súlyosabb lehet, mert az allergénnel való érintkezés általában nem kerülhető el, a kórkép évről évre súlyosabban jelentkezik, és akártüdőasztmához (asthma bronchiale) vezethet. Egyre jobb antiallergiás szerek jelennek meg minden évben, amelyek már nem álmosítanak, a napi munkában így mind kevesebb gondot okoznak, de a betegség teljes gyógyítása ma még egyáltalán nem megoldott, sőt terjedőben van. Jelenleg a magyar lakosság több mint 10%-át érinti[
Megelőzés
A meghűlés megelőzésének egyetlen hatékony módja az, ha fizikailag megakadályozzuk a vírus terjedését  Ezt elsősorban rendszeres kézmosással és arcmaszk viselésével érhetjük el. Az egészségügyi intézményekben köpenyt és egyszer használatos kesztyűt is viselnek.[40]A fertőzött egyének elkülönítése nem lehetséges, mivel a betegség túlságosan széles körben elterjedt és a tünetek nem elég egyértelműek. A védőoltás kidolgozása nehéznek bizonyul, mivel sok különböző vírus létezik és ezek igen gyorsan átalakulnak. Igen valószínűtlen tehát a széleskörűen hatékony oltóanyag kifejlesztése.
Rendszeres kézmosással visszaszorítható a meghűlést okozó vírusok terjedése, ez különösen a gyermekeknél hatékony módszer  Nem ismert, hogy a szokásos kézmosásnál használt vírusölő vagy antibakteriális hatóanyagok fokozzák-e a kézmosás hatékonyságát  Amikor fertőzött emberek közelében tartózkodunk, hasznos lehet az arcmaszk viselése, bár nincs arra bizonyíték, hogy előnyös-e nagyobb fizikai távolságot tartani a közösségekben. A cink pótlása hatékony lehet a meghűléses esetek számának csökkentésében.[43] A rendszeres C-vitamin pótlás nem csökkenti a meghűlés kockázatát, sem lefolyása súlyosságát, bár lerövidítheti annak időtartamát.[44]
Kezelés

Az 1930-as évekből származó amerikai poszter, amely orvosaik felkeresésére buzdítja a megfázásban szenvedőket. Felirata: "A tüdőgyulladás úgy csap le, mint az emberevő cápa, amelyet kalauzhala, a megfázás irányít". Ezt alátámasztja, hogy a megfázást sok esetben bakteriális fertőzés súlyosbíthatja.
Petrányi Gyula a Semmelweis Orvostudományi Egyetem professor emeritusa szerint: Enyhe esetben (a gyógyítás) fölösleges. Súlyosabb esetben sem tudunk sokat tenni. 
 Jelenleg nincs olyan gyógyszer- vagy gyógynövény-készítmény, amely bizonyítottan lerövidítené a fertőzés lefolyását. A kezelés keretében a tünetek megszüntetéséről gondoskodnak  Ezek között van a sok pihenés, a rendszeres folyadékbevitel, és a sós vizes gargalizálás A kezelésből származó előnyök többsége a placebo hatásnak tudható be.
Tüneti kezelés
A megfázás kezelésének fontos része a testi nyugalom, a meleg, de nem túlfűtött szobában való tartózkodás. Köhögés és orrfolyás esetén (különösen kisgyermekeknél) nagyon fontos a folyadékpótlás. Mások védelme érdekében lehetőleg nem szabad közösségbe menni és tömegközlekedési járműveken utazni. Köhögés és orrfolyás esetén (különösen kisgyermekeknél és időseknél) nagyon fontos a köhögés csillapítása, száraz köhögésnél köptető adása, és a folyadékpótlás (lehetőleg meleg tea illetve gyógytea formájában). (A köhögés egyébként azt jelzi, hogy légcső- és hörghurut (tracheobronchitis) is kialakult.) A kávé és az alkoholos italok fogyasztása ilyenkor kerülendő, mert folyadékok ugyan, de összességében vizet vonnak el a szervezettől.
A kamilla- vagy más gyógynövényforrázatok meleg gőzeinek belégzése (inhaláció) jó hatású, mert segíti a légutak kitisztulását, javítja a nyálkahártyák vérellátását, megóvja a nyálkahártyát a kiszáradástól, így csökken a köhögési inger és a torokfájás is.
A tünetek enyhítését célzó kezelések között van az egyszerű fájdalomcsillapítók és lázcsillapítók alkalmazása, mint például az ibuprofénés az acetaminophen/paracetamoLéteznek mégacetilszalicilsav tartalmú gyógyszerekis , amelyek csökkentik a fejfájást és a lázat, ám a gyógyszeres kezelés a fent említett szerek mellékhatásain kívül azért sem ajánlatos, mert elnyomják a tüneteket, így a még lábadozó ember gyógyultnak hiheti magát, és legyengült szervezetét túlterhelve könnyen visszaeshet. Megfelelő elővigyázatosság mellett azonban alkalmazásuk - ezek ellenére - a beteg közérzetének javítására általában indokolt.
Nincs rá bizonyíték, hogy a megfázás kezelésében a köhögéscsillapítók bármivel is hatékonyabbak lennének, mint az egyszerű fájdalomcsillapítók  A köhögéscsillapítók alkalmazása gyermekeknél azért sem javasolt, mivel nincs bizonyíték sem a hatékonyságukra, sem az esetleges ártalmak kockázatára vonatkozóan. Kanadában 2009-ben betiltották a vény nélkül kapható köhögéscsillapító és meghűlés elleni szerek alkalmazását a hat éves vagy annál fiatalabb korú gyermekeknél, kockázatok és igazolatlan előnyök feletti aggályok miatt. A köhögéscsillapítók nem az alapbetegséget gyógyítják, hanem annak egyik kellemetlen tünetét csökkentik (a köhögési reflex részleges bénításával!). Alkalmazásuk egyéni megfontolást igényel, mert egyrészt csökkentik a váladék ürülését, azaz a légutak öntisztulását, ami nem kívánatos hatás. Másrészt az erős, kínzó köhögés jobban megviselheti a beteget, mint maga az alapbetegség. A felnőtteknél első generációs antihisztaminokkal csökkenthető az orrfolyásos tünet, azonban ezek összefüggésbe hozhatóak olyan káros mellékhatásokkal, mint például a szédülés.[46] Más légzésjavító gyógyszerek - például a pseudoephedrin – ugyancsak hatékonyak a felnőtteknél. Az orrfolyásos tünet orrspray alkalmazásával mérsékelhető, de az orr eldugulását csak átmenetileg enyhíti Orrspray használata csak rövidtávon javasolt (általában maximum 5 napig), mert hosszútávú alkalmazásától kiszáradhat és bedagadhat az orrnyálkahártya, és ezen kívül függőséget is okozhat.
A második generációs antihisztaminok nem bizonyulnak hatékonynak a megfázás kezelésében. Kutatások hiányában nem ismeretes, hogy a fokozott folyadékbevitel enyhíti-e a tüneteket vagy lerövidíti-e a légzőszervi betegségek lefolyását Hasonlóképpen kevés adat van a melegített, párásított levegőre vonatkozólagEgy tanulmány során megállapították, hogy a mellkasi bedörzsölésre szolgáló illóolajos szerek némileg hatékonyak lehetnek az éjszakai köhögés, orrdugulás, és alvási nehézségek csillapításában.[59]
Antibiotikumok és vírusölők
Amerikai plakát 1942-43-ból, felirata: "A megfázás következménye a hiányzás és a kiesett termelés". A megfázás megelőzésére felsorolt tanácsok közül azóta a legtöbbről bebizonyosodott, hogy nincs hatással a betegség kialakulására, így pl. a vitaminok szedése, melegen öltözködés, illetve az apróbetűs szövegben említett védőoltás.
Az antibiotikumok hatástalanok a vírusos fertőzésekkel szemben, így a meghűlést okozó vírusok ellen sem hatékonyak Káros mellékhatásaik ellenére az orvosok gyakran írnak fel antibiotikumokat Ennek több oka is van: a legtöbb beteg elvárja az antibiotikumos kezelést, az orvosok szeretnének valamit tenni a meghűlés kezelése és a másodlagos fertőzések elkerülése érdekében, és nem zárható ki, hogy a fertőzés egyes szövődményei megelőzhetőek az antibiotikumok. A meghűlés kezelésére jelenleg nincsenek hatékony vírusölő gyógyszerek, bár a kezdeti kutatások már hoztak némi eredményt
Alternatív gyógymódok
Bár sokféle alternatív gyógymódot alkalmaznak a meghűlés kezelésére, legtöbbjük hatékonyságára nincs elegendő tudományos bizonyíték 2010-ig a méz vagy az orrmelléküregek öblítése hatékonyságának sem igazolására, sem cáfolására nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték Utóbbi egyébként is csak az adott melléküreg gyulladása esetén indokolt. A cink pótlásával csökkenthető a tünetek súlyossága és időtartama, ha a tünetek jelentkezésétől számított 24 órán belül adminisztráljuk  Kiterjedt kutatások megállapításai szerint a C-vitamin meghűlésre kifejtett hatása csalódást keltő  A kasvirág (echinacea) hatékonyságáról eltérőek a tapasztalatok.A kasvirág különféle változataiból nyert készítmények hatásossága változó lehet.
Kilátások
A meghűlés általában enyhe lefolyású, a tünetek többsége rendszerint egy héten belül mérséklődik és a meghűlés magától elmúlik Súlyosabb szövődmények általában a nagyon idős, az egészen fiatal, és a legyengült immunrendszerű betegeknél lépnek csak fel Előfordulhat másodlagos bakteriális fertőzés és ennek következményeként arcüreggyulladás (sinusitis maxillaris)garatgyulladás (pharyngitis) vagy középfülgyulladás (otitis media) lép fel. Becslések szerint arcüreggyulladás a megfázásos esetek 8%-ában, fülgyulladás az esetek 30%-ában lép fel.
Valószínűség
A meghűlés a leggyakoribb emberi betegség és az egész világon mindenkit érinthet A felnőttek átlagosan évente két-öt alkalommal fertőződnek meg. A gyermekek évente hat-tíz alkalommal (az iskolás gyermekek pedig akár tizenkétszer is) kaphatnak meghűlést. A tünetekkel kísért fertőzések előfordulási aránya magasabb az idősek körében, gyengülő immunrendszerük miatt.


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése