A NYELVÖLTÖGETÉSRŐL
ORVOSI SZEMMEL.
MOTTO-
A BETEGSÉG NEM SZÉGYEN. A BETEGSÉG
INTIM SZEMÉLYI ÜGY DE CSAK ADDIG AMIG EZ NEM ÁRT A KÖZ ÉRDEKEINEK,NEM KUSZÁLJA
ÖSSZE EGY NEMZET JELENÉNEK ÉS JÖVŐJÉNEK NEMES ÉS IGAZSÁGOS
ÉRTÉKRENDJÉT,VALAMINT TISZTESSÉGÉT A VILÁG NÉPEI KÖZÖTT.A TÁRSADALOM
MINDEN SZINTJÉN ALKOTMÁNYOS KÖTELESSÉG AZ ALKALMATOSSÁGI ORVOSI VIZSGÁLATOK
ELVÉGZÉSE. EGY ADOTT EGYÉN TESTI ÉS ELME ÁLLAPOTÁRÓL TÁJÉKOZTATNI
KELL A KÖZÖSSÉGET AMIBEN ÉL ÉS ESETLEG AKIT VEZET. ENNEK A
KÖTELESSÉGNEK AZ ELMULASZTÁSA TÖRVÉNYTELENSÉG AZ ELLHALLGATÁS BÁRMILYEN FORMÁJA
PEDIG BŰNRÉSZESSÉGNEK SZÁMIT.
MINDEN FELELŐS NÉP
KÉRI VEZETŐJÉNEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTÁRÓL SZÓLÓ LELETEK NYILVÁNOSSÁGRA
HOZATALÁT. A BETEGGEL NEM CSAK EGYÜTTÉREZNI , HANEM SEGITENI IS KELL
NEKI.
Tardív diszkinézia, disztónia, valamint a
gyógyszer-okozta másodlagos parkinsonismus tünettana és kezelése
Betegség tünetei:
- Tardív diszkinézia: Akaratlan ismétlődő, céltalan mozgásformák: nyelvöltögetés, grimaszolás, kézlendítés, szájcsücsörítés, szemhéj gyors becsukása, hunyorgás.
- Tardív disztónia: tartós, akaratlan, kóros testtartás
- Tardív akathizia: belső feszültség, nyugtalanság vagy kényszer a végtagok mozgatására. Szélsőséges esetben nem tud nyugodtan megülni a beteg.
- Másodlagos parkinsonismus tünetei (pl. meglassultság, izommerevség, esetlegesen nyugalmi remegés) is megfigyelhetők.
Betegség leírása:
A tardív diszkinézia, disztónia és
akathizia hasonló eredetű megbetegedések, melyek általában bizonyos
pszichiátriai gyógyszerek (antipszichotikumok) mellékhatásaként jelennek meg.
(Antipszichotikum a zavartság, a hallucinációk és a téveszmék kezelésére
használatos gyógyszerek gyűjtőneve). Ritkábban azonban hányinger ellenes gyógyszerek is hasonló
tüneteket képesek okozni.
Feltételezések szerint agyunk egyik
idegátvivő anyagának, a dopaminnak, D2-es típusú receptorát gátló gyógyszerek
képesek nagy valószínűséggel tardív diszkinéziát okozni.
Tardív disztóniát,
diszkinéziát vagy másodlagos Parkinsonismut kiváltó főbb gyógyszer típusok
- Antipszichotikumok: Főleg a régebbi típusú (pl. haloperidol, tiapridum), de néhány újabb típusú (pl. risperidon, olanzapine) szichózis (zavart tudatállapot) kezelésére alkalmazott gyógyszerek
- Egyes migrén elleni gyógyszerek (pl. flunarizin)
- Egyes hányinger elleni gyógyszerek (pl. metoclopramid, thiethylperazinum)
- Egyes, főleg régebbi típusú hangulatjavító gyógyszerek (pl. paroxetin)
A tardív mozgászavarok megjelenése
nem törvényszerű. A betegek egy részénél akár több évtizedes gyógyszerszedés
mellett sem jelentkeznek mellékhatások, míg -feltehetően öröklött hajlammal
rendelkező – betegeknél akár pár hetes vagy hónapos használat során is kialakulhatnak
ezen mellékhatások.
Diagnózis:
- Neurológiai vizsgálattal a mozgászavar tünetei észlelhetők.
- Pszichiátriai vizsgálattal a pszichiátriai alapbetegség tünetei észlelhetők
- Labor
- Koponya MR egyéb neurológiai betegségek kizárásában fontos szerephez jut.
Kezelés:
- Legfontosabb a megelőzés. Lehető legkisebb mennyiségben és a lehető legrövidebb ideig kell alkalmazni a tardív diszkinéziát nagy valószínűséggel kiváltó gyógyszereket.
- Ha már kialakult a tardív diszkinézia, a régebbi típusú antipszichotikumok alkalmazását le kell állítani és olyan újabb típusúra kell cserélni, ami nem okoz tardív tüneteket.
- Kolinerg gyógyszerek tüneti kezelésre alkalmazhatók, azonban gyakran okoznak mellékhatást: vizeletrekedést, homályos látást, szájszárazságot, gondolkodási problémákat.
- Izomlazító gyógyszerek, nyugtatók hatása általában kis fokú
- Dopamin agonisták, levodopa alkalmazhatók másodlagos Parkinsonismus esetén.
- Tetrabenazin, egy Magyarországon nem forgalmazott gyógyszer, ami bizonyos esetekben képes a tardív tüneteket javítani.
- Mély agyi stimuláció kísérleti stádiumban levő módszer a tardív diszkinézia javítására.
Hasonló tüneteket okozó
megbetegedések:
Disztónia, Tremor, Wilson-kór, Depresszió, Parkinson-kór,
másodlagos parkinsonismus,
parkinsonismus,
FORRÁS-Neurology.Hu
