Mitől félnek a gyerekek?
Bármilyen furcsa, a
félelmek is „fejlődnek”. Mástól fél egy óvodás, egy kisiskolás és megint
mástól egy serdülő, nem beszélve a felnőttek félelmeiről. De ki,
mikor, mitől retteg? Erről is tudnunk kell!
Mitől fél
- a csecsemő
A csecsemő fél, ha akár csak néhány
percre elválasztják az anyjától, megijed az idegenektől, az állatoktól,
összerezzen a szokatlan, hangos zajoktól.
- az óvodás
Az óvodás már „tanulja” a félelmet:
megijed az orvostól, mert emlékszik arra, hogy korábban injekciót kapott
tőle. Ebben a korban a fantázia fejlődésével megjelennek az elképzelt
félelmek, például attól, hogy rosszat álmodik, de a mesebeli rablóktól,
szörnyektől is (a tévéről már nem is beszélve).
- az iskolás
Az iskoláskor félelmei sokkal
valódiabbak: balesetektől, tűztől, sérüléstől fél a nagyobbacska
gyermek, de ebben a korban aggódhat az iskolai eredmények, osztályzatok
miatt, és ekkor jelenik meg a társai, környezete elutasításától való
félelme is. Más félelmek (pl. a sötéttől, szellemektől stb.) csökkennek
ugyan, de erősödik a tévében megismert szörnyektől való rettegés.
A serdülőkor új, az életkornak megfelelő
félelmekkel jelentkezik. Megjelennek a nemi szereppel kapcsolatos
félelmek, lényeges a kortársak elutasításától való riadalom. Erősödik az
iskoláskorban megismert, iskolai teljesítménnyel kapcsolatos félelem,
sőt ennek egy fordított formája is jelentkezhet, amikor a lányok attól
félnek, hogy nem lesznek szexuálisan eléggé vonzók (pláne ha okosabbak,
mint a fiúk…). Ehhez hasonló érzés, amikor a fiúk amiatt aggódnak, hogy a
jó tanulmányi eredményükért társaik strébernek tartják és kiközösítik
őket.
A testi sérüléstől, fájdalomtól, az
állatoktól való félelem határozottan csökken ebben az életkorban, a
haláltól, vagy a szeretett személy elvesztésétől való rettegés viszont
gyakoribbá válik. Egyes megmagyarázhatatlan félelmek (pl. villámlástól,
kígyótól) tartósan megmaradhatnak.
Egy kis félelem nem árt?
A szorongás, a félelem és az aggodalom
az egészséges fejlődés rendszeres velejárója, sőt, hiánya a túlélést
veszélyeztetné. Gondoljunk csak arra, hogy mi lett volna, ha őseink nem
féltek volna a vadállatoktól, vagy a tűztől. Nem lenne jó, ha a mai
kisiskolások annyira nem ismernék a félelmet a zuhanástól, és bátran
kiugranának akár a negyedik emeletről is…
Az igazi baj akkor van, ha a félelem, a
szorongás a különleges helyzettől, vagy eseményektől függetlenül
jelentkezik, esetleg annyira elhatalmasodik, hogy megzavarja a beteg
kapcsolatait, fejlődését és mindennapi életét.
Ha a félelem beteges
A szorongásos megbetegedések több
alakban jelentkeznek serdülőkorban, és nem is nagyon ritkán: a serdülők
nyolc-kilenc százalékát érinthetik, lányokat valamivel gyakrabban.
1. Fóbia
A fóbiás kamasz meghatározott
körülmények között szorong, pl. nem tud emberek közé menni, retteg az
iskolától, esetleg képtelen buszra, vonatra szállni. Vannak olyan
fóbiák, amikor a gyermek bizonyos helyzetektől, tárgyaktól, állatoktól
(repülés, vér, egér) iszonyodik. A fóbiák többsége elszigeteli a
serdülőt a társaitól, ami tovább rontja az állapotát.
2. Pánik
Pánikroham már kamaszkorban
jelentkezhet. Ebben az esetben látszólag minden ok nélkül, nagyon erős
rettegés keríti hatalmába a beteget. A panaszokhoz kifejezett testi
tünetek is társulhatnak, szívdobogásérzés, verejtékezés, remegés. A
beteg egy valójában nem létező veszély miatt „pánikol be” (minden
objektív magyarázat nélkül halálfélelme támad, retteg a fulladástól,
szívrohamtól, esetleg attól, hogy megőrül).
3. Kényszerbetegség
Kényszerbetegség esetén a beteget
tartósan kínzó gondolatok gyötrik, és ezek látszólag értelmetlen
cselekvésre sarkalják. Például a különböző kórokozóktól való félelmében
akár százszor is kezet mos naponta, noha ő maga is érzi, hogy ez
értelmetlen. A tökéletesen rendben lévő szekrényét újból és újból
elrendezi. Annyira fél az elkéséstől, hogy mindig fél órával előbb
érkezik mindenhová; ezerszer megnézi, hogy bezárta-e az ajtót stb. A
kényszeres fiatalok általában intelligensek, rendszeretők, tanulmányi
eredményük is jó, viszont gyakori köztük a tic súlyos formája és a
kedélybetegség.
5. Hosszú ideig fennálló szorongásos állapot
Szokatlanul súlyos stresszhelyzetet
követően, például közlekedési baleset, bántalmazás, szexuális erőszak
után hosszú ideig jelentkezhet szorongásos állapot, melyben újra és újra
gyötrő álmok, emlékek okoznak, és szinte elviselhetetlen feszültséggel
társul.
Múlj el tőlem FÉLELEM!
A félelmek leküzdésében a családnak, a
társaknak van komoly szerepe. A „bátorság” tanulható is: ha nagyon félek
a sötétben, én magam oltom le a villanyt, és minél többször ismétlem,
annál nagyobb a valószínűsége, hogy csökken a félelmem.
A súlyos szorongásos betegségek
kezelésében a gyógyszeres és pszichoterápiás kezelésnek egyaránt nagy
jelentősége van, ezt azonban mindenképpen szakemberre kell bízni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése