6.4 Konfliktusok az óvodai csoportban

Elrejtés
A konfliktus szó a latin conflictus (fegyveres összeütközés) –ból ered, tartalma az eredeti jelentésnél tágabb. A gyenge ellenérzéstől a véres összecsapásig a fogalom alá tartoznak a különböző intenzitású szembenállások. A pedagógiában Morton  Deutsch (https://en.wikipedia.org/wiki/Morton_Deutsch ) kategóriából indulunk ki, aki konstruktív és destruktív konfliktusokról beszél annak függvényében, hogy a konfliktus milyen hatást gyakorol az érintett személyiségére.
A destruktív konfliktus rombolja, a konstruktív gazdagítja a személyiséget, javítja szociometriai státuszát, növeli a csoportkohéziót.
A konfliktusokat több szempont szerint csoportosíthatjuk.
Helyszín szerint a konfliktus lehet:
mikro (intra- és interperszonális) – és makrostrukturális, vagyis belső, pszichikumban lezajló vagy személyek közötti,
Indokoltság szerint lehet:
elkerülhetetlen, elkerülhető, kívánatos,
Relevancia szerint:
látszat, perem, központi, extrém,
Intenzitás szerint:
nézeteltérés, összecsapás, végső összecsapás,
Szereplők szerint:
egyén-egyén, egyén-csoport, csoport-csoport,
Kiváltó ok szerint:
Tény, érdek, kapcsolati, értékkonfliktus.
A konfliktusok kezelését tekintve az érintett személyek különböző konfliktuskezelési stratégiákat alkalmaznak, melyek alaptípusai a következők:
1. Szemet szemért!
2. Dobj vissza kenyérrel!
3. Kölcsönösség alapján.
   
Az egyén az önérvényesítés – önalávetés tengelyén a következő viselkedéseket tanúsíthatja:
  1. győztes – vesztes (versengő)
  2. alkalmazkodó (engedékeny)
  3. elkerülő
  4. kompromisszumkereső
  5. problémamegoldó.
Az óvodai konfliktusok típusai: gyermek – gyermek; gyermek –felnőtt; felnőtt – felnőtt között zajló konfliktusok.
Amennyiben a konfliktusban gyermek/ek az érintett/ek, különös figyelemmel kell lennünk a konfliktusmegoldás módjára, a lehetséges következményekre! Tekintsünk úgy a konfliktusokra, mint fontos nevelési eszközökre!
Óvodás korú gyermekek esetében a játékok birtoklásával kapcsolatosak többnyire a konfliktusok. Szelíd vita esetén nem feltétlen kell beavatkoznia az óvodapedagógusnak, de ne hagyjuk a vitát eldurvulni! Érintsük meg a gyermekeket, ültessük magunk mellé, egyesével próbáljuk elmondatni a gondjukat, beszélgessünk a problémáikról, érzéseikről, lehetséges megoldási módokról! Ügyeljünk, hogy igazi megoldások kialakulását segítsünk elő, győztesen kerüljenek ki a gyermekek a konfliktusaikból!
Az óvodai konfliktusok elemzéséhez javasoljuk Puky Istvánné (2003): Konfliktusok az óvodában. Comenius Kiadó Kft. c. könyvében szereplő esetleírások tanulmányozását!