Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2019. szeptember 4., szerda

Évről évre nő a lelki zavarral élő kiskorúak száma

Évről évre nő a lelki zavarral élő kiskorúak száma

Az elmúlt alig egy évtized alatt hihetetlen mértékben, 72,1 százalékkal megnőtt azon kiskorúak száma, akik valamilyen lelki zavarban szenvednek. Gyakoribbak lettek az öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek is. Fő okuk a konfliktusok és a családi problémák. Október 10. a lelki egészség világnapja.



Ebből az alkalomból az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közzétette a legaktuálisabb témákat: a gyerekek zaklatása, a trauma hatása a kiskorú­akra, a súlyos lelki zavarok és a kis­korúak, az öngyilkosság és a kiskorúak, a kiskorúak nemi identitása és a lelki egészség érzése, a megelőzés, az ellenálló képesség és a segítségnyújtás.
„Szlovákia pszichiátriai rendelőiben tavaly csaknem kétmillió kivizsgálást végeztek és fedeztek fel valamilyen lelki zavart” – jegyezte meg dr. Ján Šuba gyermekpszichiáter, majd hozzátette, hogy a betegek többsége nő volt. Első helyen a Pozsonyi kerület áll, a másodikon a Beszterce­bányai, a harmadikon a Kassai, a negyediken a Zsolnai. A legtöbb eset a 15–19 évesek körében fordult elő.

Több volt az öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet

Tavaly összesen 506 ember vetett véget önkezével életének, 841-en pedig megpróbálták, de nem sikerült. 2016-hoz viszonyítva mindkét esetben csökkentés mutatkozott. A gyerekeket tekintve 14 éves korig 3 öngyilkosság történt – valamennyi lány – 15 év felett pedig 14-en ve­tettek véget életüknek. Kísérlet több volt: az első kategóriában 35-en, a második korcsoportban 94-en próbálkoztak öngyilkossággal. Az okok között a konfliktusok, a családi és iskolai problémák vezettek. Az öngyilkossági kísérletek mögött 76,5 százalékban lelki betegség húzódot meg. Akárcsak más tekintetben, a lelki egészség tekintetében is a gye­rekek sokkal sebezhetőbbek, mint a felnőttek. Fejlődésükre nagy hatással van az öröklődés és a környezet is. A szülők után tulajdonságaikat, temperamentumukat, tehetségüket öröklik, ám az, amit a gyermek életének első éveiben megél, további életét nagymértékben meghatároz­za. A család az a legfontosabb közeg, amelyben a gyerek a társadalmi viselkedést elsajátítja. A gyermekkorban megélt élmények határozzák meg, hogy nyitott, kíváncsi, bátor lesz-e vagy visszahúzódó, bizalmatlan és passzív. A szakember kiemelte, hogy lelki zavar nemcsak a rossz családi légkör miatt alakulhat ki. A szülőktől bizonyos hajlamot öröklünk néhány betegségre, beleértve a lelki betegségeket is.

Mítoszok, amelyek ártanak

A gyerekek lelki egészségéről több mítosz is él a köztudatban. „Leggyakoribb az a hamis állítás, hogy egy gyermek nem lehet lelki beteg. A másik mítosz az, hogy a lelki zavar a helytelen nevelés következménye, és hogy ezért mindig a szülő a hibás. A káros mítoszok között a harmadik helyen az áll, hogy a lelki zavart a gyerek „kinövi”, így nincs szüksége kezelésre sem” – jegyezte meg dr. Ján Šuba. Talán nem is kell külön hangsúlyozni, hogy mindhárom állítás nemcsak hamis, hanem egyenesen ártalmas.
A legfrissebb adatok szerint a kis­korúak 15 százaléka valamilyen lel­ki zavarral küzd, s ez nagymértékben befolyásolja nyugalmukat, fejlődésüket, iskolai és munkahelyi előmenetelüket. Emiatt gyakran rosszul teljesítenek az iskolában vagy a munkahelyen, kicsi az önbizalmuk, nem jó a kapcsolatuk kortársaikkal és családtagjaikkal. „E zavarok időbeni kezelése rendkívül fontos, mert kihatnak a felnőttkorra, hosszú távon vagy folyamatosan befolyásolják a magán- vagy családi életet. Tapasztalatom szerint a kezelés elhanyagolása rendszerint annak a következménye, hogy a szülők vagy a szakemberek nem ismerik fel a lelki zavarokat” - mutatott rá a pszichiáter.
A tünetek a lelki zavar súlyosságától és a gyerek korától függõen különböznek egymástól. Nagyon fontos, hogy a szülõ összehasonlítsa a gyerek viselkedését testvérei vagy a szélesebb család gyerekeinek viselkedési formáival. A különbségek néha már a megszületés pilla­natában nyilvánvalóak, de mégis az a gyakoribb, amikor a viselkedés viszonylag hirtelen és lényegesen változik meg. „Ha gyanús viselkedési jeleket észlel a szülõ, mielõbb keresse fel a gyermekpszichiátert” – tanácsolja a szakember.
2017
#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése