Évről évre nő a lelki zavarral élő kiskorúak száma
Az elmúlt alig egy
évtized alatt hihetetlen mértékben, 72,1 százalékkal megnőtt azon
kiskorúak száma, akik valamilyen lelki zavarban szenvednek. Gyakoribbak
lettek az öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek is. Fő okuk a
konfliktusok és a családi problémák. Október 10. a lelki egészség
világnapja.
Ebből az alkalomból az Egészségügyi Világszervezet
(WHO) közzétette a legaktuálisabb témákat: a gyerekek zaklatása, a
trauma hatása a kiskorúakra, a súlyos lelki zavarok és a kiskorúak, az
öngyilkosság és a kiskorúak, a kiskorúak nemi identitása és a lelki
egészség érzése, a megelőzés, az ellenálló képesség és a
segítségnyújtás.
A tünetek a lelki zavar súlyosságától és a gyerek korától függõen különböznek egymástól. Nagyon fontos, hogy a szülõ összehasonlítsa a gyerek viselkedését testvérei vagy a szélesebb család gyerekeinek viselkedési formáival. A különbségek néha már a megszületés pillanatában nyilvánvalóak, de mégis az a gyakoribb, amikor a viselkedés viszonylag hirtelen és lényegesen változik meg. „Ha gyanús viselkedési jeleket észlel a szülõ, mielõbb keresse fel a gyermekpszichiátert” – tanácsolja a szakember.
#1 Dr.BauerBela
„Szlovákia pszichiátriai rendelőiben tavaly csaknem kétmillió kivizsgálást végeztek és fedeztek fel valamilyen lelki zavart” – jegyezte meg dr. Ján Šuba gyermekpszichiáter, majd hozzátette, hogy a betegek többsége nő volt. Első helyen a Pozsonyi kerület áll, a másodikon a Besztercebányai, a harmadikon a Kassai, a negyediken a Zsolnai. A legtöbb eset a 15–19 évesek körében fordult elő.
Több volt az öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet
Tavaly összesen 506 ember vetett véget önkezével életének, 841-en pedig megpróbálták, de nem sikerült. 2016-hoz viszonyítva mindkét esetben csökkentés mutatkozott. A gyerekeket tekintve 14 éves korig 3 öngyilkosság történt – valamennyi lány – 15 év felett pedig 14-en vetettek véget életüknek. Kísérlet több volt: az első kategóriában 35-en, a második korcsoportban 94-en próbálkoztak öngyilkossággal. Az okok között a konfliktusok, a családi és iskolai problémák vezettek. Az öngyilkossági kísérletek mögött 76,5 százalékban lelki betegség húzódot meg. Akárcsak más tekintetben, a lelki egészség tekintetében is a gyerekek sokkal sebezhetőbbek, mint a felnőttek. Fejlődésükre nagy hatással van az öröklődés és a környezet is. A szülők után tulajdonságaikat, temperamentumukat, tehetségüket öröklik, ám az, amit a gyermek életének első éveiben megél, további életét nagymértékben meghatározza. A család az a legfontosabb közeg, amelyben a gyerek a társadalmi viselkedést elsajátítja. A gyermekkorban megélt élmények határozzák meg, hogy nyitott, kíváncsi, bátor lesz-e vagy visszahúzódó, bizalmatlan és passzív. A szakember kiemelte, hogy lelki zavar nemcsak a rossz családi légkör miatt alakulhat ki. A szülőktől bizonyos hajlamot öröklünk néhány betegségre, beleértve a lelki betegségeket is.Mítoszok, amelyek ártanak
A gyerekek lelki egészségéről több mítosz is él a köztudatban. „Leggyakoribb az a hamis állítás, hogy egy gyermek nem lehet lelki beteg. A másik mítosz az, hogy a lelki zavar a helytelen nevelés következménye, és hogy ezért mindig a szülő a hibás. A káros mítoszok között a harmadik helyen az áll, hogy a lelki zavart a gyerek „kinövi”, így nincs szüksége kezelésre sem” – jegyezte meg dr. Ján Šuba. Talán nem is kell külön hangsúlyozni, hogy mindhárom állítás nemcsak hamis, hanem egyenesen ártalmas.A legfrissebb adatok szerint a kiskorúak 15 százaléka valamilyen lelki zavarral küzd, s ez nagymértékben befolyásolja nyugalmukat, fejlődésüket, iskolai és munkahelyi előmenetelüket. Emiatt gyakran rosszul teljesítenek az iskolában vagy a munkahelyen, kicsi az önbizalmuk, nem jó a kapcsolatuk kortársaikkal és családtagjaikkal. „E zavarok időbeni kezelése rendkívül fontos, mert kihatnak a felnőttkorra, hosszú távon vagy folyamatosan befolyásolják a magán- vagy családi életet. Tapasztalatom szerint a kezelés elhanyagolása rendszerint annak a következménye, hogy a szülők vagy a szakemberek nem ismerik fel a lelki zavarokat” - mutatott rá a pszichiáter.
A tünetek a lelki zavar súlyosságától és a gyerek korától függõen különböznek egymástól. Nagyon fontos, hogy a szülõ összehasonlítsa a gyerek viselkedését testvérei vagy a szélesebb család gyerekeinek viselkedési formáival. A különbségek néha már a megszületés pillanatában nyilvánvalóak, de mégis az a gyakoribb, amikor a viselkedés viszonylag hirtelen és lényegesen változik meg. „Ha gyanús viselkedési jeleket észlel a szülõ, mielõbb keresse fel a gyermekpszichiátert” – tanácsolja a szakember.
2017
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése