Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2019. szeptember 8., vasárnap


Mikor túlterhelt a gyerek?

már komplett napirendjük van. Reggel úszás, délelőtt a kötelező óvodai foglalkozások, délután valamilyen zenei, vagy sportfoglalkozás, esetleg kézműves kör. Programok sokasága, amikből a szülő választ. Hol a határ? 


Rendezvénynaptár
..de hát szereti!
A legtöbb szülő, aki túlterheli a gyerekét ezzel takaródzik. A legtöbb gyerek szereti azokat a helyeket, ahol játszhat. Ezeknek a foglalkozásoknak a többsége még az általános iskola alsó tagozatának végéig játékos. Játékos, mert ha nem volna az, a gyermek nem szeretné a szülő pedig nem fizetne a foglalkozásokért. A gyermek által látogatható játékos helyeknek tehát csak a szülők pénztárcája szabhat határt. Ám a szülők nem mindig tudják eldönteni, mi az amivel valóban jót tesznek a gyereküknek.



Honnan tudhatod, hogy a gyerek túl van terhelve?
  • Korán elalszik, vagy éppen képtelen leállni, túl van pörögve még este későn is.
  • Péntekre, vagy akár már csütörtökre is hisztis, nehezen kezelhető.
  • Hétvégén nagyon sokat alszik.
  • Nem tud eléggé figyelni, koncentrálni.
  • Dührohamokat kap, máskor pedig enerváltnak, kimerültnek tűnik.
  • Pszichoszomatikus betegségeket kap (Gyomorfájás, hányás, fejfájás, asztma, allergia, stb.)
  • Kapkod, csapong.

Teremts ésszerű kereteket!
Helyes, ha a szülők megengedik a gyerekeknek, hogy kipróbálják magukat mindenféle újdonságban. Ám egy nagy óvodás, kisiskolás gyereknek egészen biztos, hogy túl sok, ha mondjuk hegedűórára jár heti 2 alkalommal, sport foglalkozásra ugyanennyit és még ezen felül van valami hobby szakkör, amire visszük. Terheljük a gyereket fokozatosan, és vegyük figyelembe a képességeit. Legyenek arányban egymással a mozgásos és kulturális programok, s egyáltalán nem baj, hogyha nem jár verseny szerűen sportolni, vagy nem olyan zenét választ, amiben nehéz sikereket elérni.



Hasznos idő  – szabadidő

Gyakori, hogy a szülők a saját meg nem élt vágyaikat engedik rá a gyerekre. Ha anyuka mindig is imádta a lovakat, de az ő idejében nem volt rá mód, hogy lovagolni lehessen, akkor a gyerek könnyen találja magát lovardában. Ha apuka basszusgitáros akart lenni, akkor a gyerek könnyen kap gitárt szülinapjára. Álljunk meg egy szóra! A gyerekünk nem a mi saját kicsinyített lényünk. Ő saját igényekkel megáldott ember. Lehet, hogy őt valami egész más fogja érdekelni. Figyeljünk rá, engedjük, hogy megtalálja önmaga vágyait. Ez pedig akkor lehetséges, ha a szülő IDŐT tölt a gyerekkel. A közösen eltöltött, szeretetben átélt idők sokkal fontosabbak, többet adnak a gyerek lényéhez, mint a legeslegjobb fejlesztő játszóházak.

Minden gyermek más és más tűréshatárral rendelkezik. Általában a lányok kicsit teljesítmény centrikusabbak, jobban „feláldozzák magukat” egy kis szeretetért. A fiúk pedig sokkal keményebbnek igyekszenek látszani egy kis apai jó szóért. Mi volna, ha a szeretet és az apai jó szó az „csak úgy” is járna? Ha nem kéne teljesítmény ahhoz, hogy a gyereket önmagáért szeressük? Írd ide a kommentekhez, ha véleményed van a témáról...


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése