ALLERGIÁS BETEGSÉGEK GYERMEKKORBAN
1. A MEGBETEGEDETT SZERV SZERINT
2. AZ ALLERGÉN ANYAG BEHATOLÁSIKAPUJA SZERINT
A megbetegedett szerv szerint
A meghatározások inkább gyakorlatiasak, mint tudományosak szeretnének lenni. Akkor leszek velük elégedett, ha a beteg a megfelelő orvosnál jelentkezik a panaszaival, nem akkor, ha a kollégák szigorú zsürijén csont nélkül átjut.
Légutak
Itt említeném meg ismét, hogy allergológiai szempontból a szemgolyót kívülről és folytatódva a szemhéjat belülről borító vékony hártya - a kötőhártya - is a légutakhoz tartozik, azokkal együtt, hasonló módon betegszik meg.
Szénanátha - vízszerű, makacs - hetekig tartó -, vagy gyakran visszatérő orrfolyás, ami láz nélkül, orrdugulással, tüsszögési rohamokkal orrviszketéssel jelentkezik. Megnyilvánulhat csak krákogásban, garat viszketésben, csak orrdugulásban, állandó orrpiszkálásban - a viszketés miatt. A panaszos gyakran orrhangú, csak a száján veszi a levegőt. Gyermekkorban a kép kísértetiesen hasonlít az orrmandula megnagyobbodásra. Ritkábban ugyan, de néha még a hallás is romolhat.
Kötőhártya-gyulladás - könnyezéssel, szem-viszketéssel, idegentest érzéssel - "por ment a szemembe" - szemhéj duzzanattal, kötőhártyának az eresedésével (ami szemfehérje, az inhártya miatt jól látható), fényérzékenységgel jelentkezik, láz és gennyes szemváladék nélkül. Időbeli lefolyása a szénanáthával azonos - idült - hetekig tartó -, vagy visszatérő.
Hörgi asthma - náthás, tüsszögős bevezető panaszok után száraz köhögés, nehézlégzés, majd az esetek nagy részében szabad füllel is hallhatóvá váló légzés, a kilégzés megnyúlása, nehezítettsége, másképp fogalmazva a belégzés "megrövidülése" észlelhető. Meghatározó tünet a fulladás, a légszomj. A panaszok láz nélkül jelentkeznek általában.
Jellemző mindhárom betegségfélére, hogy az év betegre jellemző adott szakában jelentkezik, az asthmára pedig, hogy az adott szezonon belül is rohamokban okoz panaszokat, sokszor csak éjszaka vagy a hajnali órákban.
Fontos azonban megjegyezni, hogy jelentkezhet allergiás betegség egész évben fennálló panaszokkal, ill. a fenti tüneteket nem mindig allergia váltja ki. Pl. a hörgi asthma eseteinek kb. harmada nem allergiás eredetű, valamint tartós szemgyulladást, tartós náthát számos más ok is fenntarthat.
Bőr
Immunológiai, allergológiai jelentősége felértékelődött az utóbbi években. Önálló immunszervként is emlegetik a bőrt, annyira speciális reakciók játszódnak le benne.
Csalánkiütés (urticaria) - legtipikusabb, legközismertebb formája az allergiának. Lényege a piros, viszkető udvarban ülő "csalángöbcse". Mérete kb. fél centis átmérőtől, 1-2 pöttytől, az egész testet beborító vörös, duzzadt, összefolyó nagy jelenségig igen változó. Szélsőséges formája, amikor a folyamat a bőr mélyebb rétegében kezdődik és nem annyira a pirosság, mint inkább a duzzanat, a feszítő fájdalom a jellemző. Teljesen deformálódhat pl. a kéz, vagy a láb nem fér a cipőbe stb.. Ritka előfordulás amikor a gége és környéke duzzad be. Ez az utóbbi állapot értelemszerűen életveszélyes.
Ekcéma (Atopiás dermatitis) - Magyar legpontosabb neve a sömör, de az ekcéma is létjogosultságot nyert már a köznyelvben. A legkevésbé tipikus az allergia szempontjából és a legtöbbet vitatott kórkép. Létrejöttében azonban az allergia szerepe egyre inkább elismert. Valószínüleg nem egyenlő mértékben az egyes embereknél, de egyik, panaszokat fokozó, kiváltó tényező. Jellemző rá a száraz, repedezett, megvastagodott bőr, ami általában erősen hámlik. Fellobbanás esetén vérbővé válik, nedvedzeni szokott, és akár fájdalmas is. Gyakori, hogy csecsemőknél az orcákon, később kisded kortól a könyök és térdhajlatban, csuklón észlelhető. De van teljes testet borító formája is. Bármely életkorban nehézzé tudja tenni az életet.
Bélrendszer
Beleink űrtere is inkább a külvilághoz tartozik. A csecsemő a bélrendszerén keresztül kerül kapcsolatba legintenzívebben, legközvetlenebbül nagy menyiségű, idegen szerves anyaggal.
Hasmenés, hasfájás, táplálék felszívódási zavar - a tünetcsoport immunológiailag - biokémiailag igen különféle okokból alakulhat ki. (A három említet típus közül csak a második a tipikusan allergiás probléma.)
Talán leggyakoribb formája egy enzim hiánya. Ebben az esetben a tejben lévő értékes szénhidrátot a tejcukrot - ami úgynevezett diszaharid, azaz két cukor alegységből épül fel - nem tudja a beteg emészteni, két alegységre hasítani, azaz felszívódásra alkalmassá tenni a hasító enzim - laktáz - hiányában. A bélben maradó fölös szénhidrát felelős a panaszokért. Ez természetesen nem allergiás kórkép, de a tünetek hasonlósága miatt itt meg kell említeni.
Ritkábban más kettős cukrot bontó enzim hiánya is hasonló panaszokat okozhat.
Tipikus allergiás probléma a tehéntej-fehérje túlérzékenység okozta hasmenés. Ennek legsúlyosabb formája, amikor a bélpanaszok bélvérzésig fokozódnak, társulva ekzemával és légúti panaszokkal.
Szintén itt kell megemlíteni - bár immunológiai szempontból nem a jellegzetes allergiás betegségek közé tartozik - a lisztérzékenységet más néven a cöliákiát. Kezelés szempontjábol mindhárom esetben a diéta a meghatározó, azaz a betegséget okozó anyagot tudatosan kerülni kell. A fenti kórképek a gondot nem csak azzal jelentik, hogy kellemetlenséget okoz a gyakori székletürítés, hanem elsősorban a szervezet fejlődése lelassul, megáll, sőt fogyás is jelentkezhet az elégtelen emésztés, felszívódás miatt haszontalanul kiürült, elvesztett tápanyagok miatt.
Az allergén anyag behatolási kapúja szerint
Ezek a fogalmak elképzelésem szerint azért szükségesek, mert az orvossal találkozó beteg sokszor hallja őket, nem mindig van idő pontos magyarázatuk megadására.
Inhalativ allergia - belégzés utján: a panaszok a légutak felületére, nyálkahártyájára jutó olyan anyagok hatására jönnak létre amelyekre a szervezet érzékennyé vált, szenzibilizálódott.
Ezek közül a legismertebb a virápor, más néven pollen. Ez a növények hím szaporító anyaga. Benne található a hím ivarsejt és segédsejtek, valamint tápanyag a sejtosztódáshoz.
Értelemszerűen addig okoznak panaszokat az arra érzékeny embereknek, míg nagy számban a levegőben megtalálhatóak - tehát virágzás idején. Sajnos a gyakran allergiát okozó növények szinte összeesküdtek az ember ellen. A legkorábban virágzó mogyoró, és az októberig panaszokat okozó parlagfű között az igen erősen allergizáló növények egymást váltják, folytonosan egymásba ér a virágzási idejük. Így februártól október végéig gondot okozhatnak pollenjükkel.
Közismert szintén a házipor atka allergizáló hatása. Nem maga az élőlény okoz panaszokat, hanem elporló testanyagai és különösen a széklete. Ezt a finom port beszippantva az orrba - nátha, a tüdő mélyébe jutva - asthmás fulladás jöhet létre.
Penészgombák levegőbe kerülő szaporítótestei elsősorban asthmás fulladást tudnak okozni.
Ismert még az állati szőrök, különösen a macskaszőr ilyen jellegű hatása, de tudni kell, hogy az állatok váladékai bizonyítottan, saját atkái pedig nagy valószínűséggel okozhatnak panaszokat az allergiás embernek.
Inhalatív allergének szezonja:
| január | atka, (fertőző betegségek) |
| február | fa virágpor, (atka) |
| március | fa |
| április | fa |
| május | fű, fa |
| június | fű |
| július | fű, gyom |
| augusztus | gyom, parlagfű, penészgomba |
| szeptember | gyom, parlagfű, penészgomba, atka |
| október | parlagfű, penészgomba, atka, (fertőző betegségek) |
| november | atka, (fertőző betegségek) |
| december | atka, (fertőző betegségek) |
Kontakt allergia - felületi érintkezéssel: Jól ismert a fémek - króm, nikkel - a kozmetikai iparban és ízanyagokként használt balzsamok allergiás bőrgyulladást okozó hatása. Karóra fémszíja, vagy csak csatja a csuklón, fülbevaló, nyaklánc, melltartó patentja ahol a bőrt érinti hozhatja létre a jellegzetes reakciót.
Ismert, hogy bizonyos pollen - például a parlagfű virágpora - a bőrre nagy mennyiségben kerülve gyulladást okozhat. Hasonlóan frissen vágott fűben játszó fűallergiás gyermekek bőre gyakran kiütéses lesz. Gyermekláncfű virágjából font koszorú a fejbőr gyulladásos reakcióját okozhatja az arra allergiásnak.
Ételek is okozhatnak hasonló panaszokat. Például a paradicsomra, tojásra erősen allergiásnak nem csak bélpanaszai, testszerte csalánfoltjai, de az ajkai körül - ahol az étellel érintkezett - bőrgyulladása is jelentkezhet.
Ételallergia - bőrtünetek közül csalánkiütést, ekcémát okozhatnak ételek. Itt nem az evés során az ajkakra kerülő ételre gondolok, hanem a bélből felszívódva, testszerte, vagy speciális helyeken jelentkező panaszokra. Hányást, hasmenést, hasi fájdalmakat válthat ki a bélrendszerben. De ételektől asthmás nehézlégzés is ki tud alakulni.
Méh- és darázssípés allergia - ismételt szúrás után, - olyan emberen, aki érzékennyé válik rá, tehát nem mindenkin - általános szervezeti reakcióval jelentkezik - gyengeség, ájulás, eszméletvesztés, rekedtség, köhögés, fulladás, testszerte kiütések, duzzanat. Azonnali orvosi beavatkozást igényel. Ahhoz hogy méhcsípés allergiásnak tartsunk valakit nem kell az összes tünetet produkálnia. Elég például csak, hogy testszerte kiütéses lesz, vagy csak nagyfokú gyengesége jelentkezik.
A méh- vagy darázscsípéssel együttjár a megcsípett testtáj fájdalma, duzzanata, pirossága. Önmagában ez azonban nem méhcsípés allergia. Minden csípés után észlelhető.
Gyógyszer allergia - szélsőséges súlyossági határok között - néhány csalánböbcsétől az életveszélyes anaphylaxiás reakcióig - jelentkezhetnek a panaszok. Leggyakrabban allergiát okozó gyógyszer a penicillin és rengeteg újabbnál újabb szintetikus változata. Ritka például az erythromycin allergia. A tévhitek fejezetbe is kerülhetne, hogy az erythromycin okozta hasi panaszok, hányás nem allergiás panasz. Többé kevésbé mindenki észlelheti ezeket a tüneteket ha erythromycint szed.
Az allergia bármely életkorban elkezdődhet így a gyógyszerérzékenység is sokadik beteg-gyógyszer találkozásra is, akár ötven éves korban.
Kinőhető-e az allergiás megbetegedés?
A csecsemő- és gyermekkorban szerzett klasszikus allergiás betegségek (pl. atópiás ekcéma, ételallergia, szénanátha, gyermekkori asztma) a gyermek növekedésével (az immunrendszerük fejlődésével) többnyire megszűnnek. A tünetmentesség nem jár feltétlenül az alapbetegség eltűnésével (pl. asztma esetén a betegek negyedénél az illető húszas-harmincas éveiben visszaesés következhet be).
Aki gyermekkorban asztmás volt, kerülje a dohányzást, füstös helyiséget, kerülje a hideg levegőn végzett megerőltető testmozgást, kerülje az allergénekkel dolgozó munkahelyet (fafeldolgozás, pékség, laboratórium), fogyasszon sok zöldséget és gyümölcsöt.
Akinek már volt ekcémája, fokozottan ügyeljen a kozmetikumokra és szappanokra (használjon hipoallergén termékeket). A gyerekek egy része szigorú diétával idővel toleránssá válik az ételallergének iránt (a tej-, tojás- és szójaallergia megszűnhet, de a hal- és földimogyoróallergia általában megmarad).
A felnőttkorban kezdődő allergia általában nem múlik el. Minél később válik valaki allergiássá, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy azt valaha kinövi. A beteg állapota azonban rendszerint nem súlyosbodik a kezdetihez képest, ha a lehetőség szerint környezetét allergénmentesen tartja.
Ételérzékenység esetén, ha az allergiát okozó élelmiszert kiiktatjuk az étrendből, általában a tünetek teljesen elmúlnak. Ezután az élelmiszert ne fogyasszuk, vagy csak mértékkel! A probléma bármikor visszatérhet.
Akinél előfordult már az anafilaxiás sokknak nevezett életveszélyes allergiás reakció, annak egész életében számítania kell kialakulására!
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése