BESZÉDFEJLŐDÉS

BESZÉDFEJLŐDÉS

Sok kérdést kapok mostanában a beszédfejlődéssel kapcsolatban, ezért megpróbálom összefoglalni az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.

A legtöbb aggodalom azzal kapcsolatos, hogy 1 éves korban vajon ki kell-e mondani az első szavakat és másfél éves korban kötelező-e már beszélni a babának.

Nagyon nagy eltérések vannak ebben a korban a gyerekek beszédfejlődése között. Általánosságban elmondható, hogy általában a lányok hamarabb beszélnek, mint a fiúk és már kisebb korban változatosan fejezik ki magukat (persze mindig vannak kivételek, akik erősítik a szabályt). A másik jól megfigyelhető statisztikai adat, hogy a második gyerek mindig hamarabb beszél, mint az első, hiszen rá kevesebb figyelem jut, mint az egykékre, ezért kénytelen hamarabb kifejezni magát.

Fontos tudnod, hogy a beszédfejlődés több fokozatból áll és nemcsak a nyelvi elemeket kell figyelnünk, hanem azt is, hogy milyen egyéb módokon fejezi még ki magát a baba, valamint mennyire érti meg a hallott szöveget:

1. Valamikor 3-4 hónapos kor táján a baba elkezdi felfedezni a saját hangját, gurgulázik, gagyarászik, élvezi a saját hangját, és ezt egyre tökéletesebb formára fejleszti.

2. 8-10 hónapos kor között szívesen ismételget egyes szótagokat (pl. dádádádá, bábábábá)

3. 1 éves kor körül megjelenik az első szó vagy szótöredék, ami már hasonlít az általunk használt szavak valamelyikére (baba, mama, apa, anya, nem: ezek szoktak lenni a leggyakrabban előforduló első szavak. Gyakran nagyon oda kell figyelnünk rá, hogy megértsük ezeket az első szavacskákat, nem biztos, hogy tökéletes tisztasággal fogja őket kimondani a baba.

4. Az első szavacskák nagyon látványosak, a beszédfejlődés szempontjából azonban sokkal lényegesebb, mennyire érti meg a beszédünket a baba. Ebben a korban már sok mindent megért és az egyszerűbb, egy tevékenységből álló utasításokat már végre is hajtja (pl. tedd fel a macit a polcra)

5. 1-2 éves kor között 3 fejlődési irány létezik:

1) a beszédes babák közé általában lányok tartoznak, ők azok, akik innentől kezdve szépen beszélnek, használják a szavakat, ismétlik, amit mondunk nekik
2) a babanyelven beszélő babák általában nagyon bőszavúak, lelkesen magyaráznak, de a beszédük nagy része babanyelv, gagyarászás, amiben fokozatosan egyre bővülő mértékben jelennek meg az “értelmes” szavak is.
3) a megfontoltabb babák addig nem használnak 1-1 új szót, amíg ki nem tudják rendesen mondani viszont kézzel-lábbal jól ki tudják fejezni magukat.

Emellett a beszédfejlődés útjai is különfélék lehetnek 1-2 éves kor között:

• másfél-2 éves kor között sok baba csak az első szótagokat mondja ki, ez az időszak néhány hónapig tart, aztán már elkezdi a teljes szavakat kimondani
• lehetnek olyan szavak, amiket következetesen másként mond a baba. Felesleges ilyenkor nekiállni gyakorolni vele az adott szót, pár hét után elkezdi majd magától jól mondani őket (nálunk pl. a cica következetesen “kaka”)
• a tökéletes kiejtés is várat még magára, gyakori, hogy egyes mássalhangzókat nem jól ejt a kicsi (általában a zs, f, r, l szokott problémás lenni), de ezek többségét 4 éves korig általában kinövi.
• a testbeszéd, a babanyelv és a “rendes” szavak egyidejűleg vannak jelen ebben a korban, és fokozatosan egyre több igazi szó jelenik meg a kicsi beszédében, mígnem 2-3 éves kor között valamikor elkezd a “mi nyelvünkön” beszélni.

Mikor kell aggódni?

Eddig csak nyugtattam, ezért most elmondom azt is, mikor van ok az aggodalomra. Az anyukák fő aggálya az szokott lenni, hogy vajon elég ingert kap-e a baba, eleget fejlesztik-e, és gyakori, hogy az anyuka mindent megtesz, énekel, mondókázik, mesél a kicsinek, mégis későn kezd csak beszélni a gyerkőc. Az a helyzet, hogy a sok mese, mondóka, ének mindenképpen hatással van a kicsire, fejleszti a szókincsét, érleli benne a beszédfejlődéshez szükséges alapkészségeket még akkor is, ha nincsen azonnali látványos hatása.

Leggyakrabban hallásproblémák, szellemi fogyatékosság vagy autizmus állnak a nem megfelelő beszédfejlődés hátterében.

Hallásproblémára gyanakodhatunk,

• ha hirtelen zajokra nem fordul oda, nem ijed meg,
• ha nem reagál rá, amikor a nevén szólítod,
• ha 1 éves kor körül egyszerűbb feladatokra, utasításokra nem reagál (pl. add ide a macit)
• ha 1 éves kor körül még egyáltalán nem gagyog a baba, és nem jut el a szótagismételgetésig (dadada, bababa stb.), nem élvezi a saját hangját, a siket gyerekeknél ugyanúgy szokott lenni gagyogás, csak kevesebb és nem lesz belőle ritmikus szótagismétlés, mert nem hallja a kicsi a saját hangját, nem tudja “tökéletesíteni” a technikáját.
• ha nem reagál a beszédre, vagy csak a hangos beszédre reagál (középfülgyulladás után pl. visszamaradhat olyan gyógyítható fülkárosodás, ami átmeneti halláscsökkenést okoz), ezt már fél-1 éves kor között érdemes megfigyelni és gyanú esetén kivizsgáltatni.
• ha nem érti a beszédet, egyszerűbb szavakra sem reagál.

Mindenképpen számításba kell venni a hallásproblémát, ha a baba koraszülött volt, születése után súlyos fertőzésen esett át, születéskor oxigénhiányos állapotba került, ha a családban előfordult bármilyen hallásprobléma, illetve ha a kicsi hajlamos a középfülgyulladásra.

Gyanú esetén mindenképpen érdemes alaposan kivizsgáltatni a kicsit először a gyermekorvossal, majd szakorvossal is.

Szellemi fogyaték vagy autizmus esetén a következők kelthetnek gyanút:

• jelentősen elmaradt beszédfejlődés (ha 1 évesen még nem mond szótagokat, másfél évesen nem mond egyetlen szót sem, az egyszerűbb utasításokat sem érti meg)
• az önkifejezés hiánya vagy zavara:, nem reagál a beszédünkre, nem vagy csak ritkán mosolyog, 1-2 éves kor között nem próbálja valamilyen módon elmondani, amit szeretne (kézzel-lábbal, babanyelven, egyszerű szavakat vagy szótagokat használva stb.)
• egysíkú kommunikáció: pl. csak mutogatva fejezi ki magát, vagy a szülei kezét húzva jelzi, mit szeretne
• a szavakat leutánozza, de nem használja megfelelően
• a kommunikációs készségek fejlődése (a beszéd, mimika, gesztusok egyaránt) egy ponton abbamarad, a kicsi hónapokig egyáltalán nem fejlődik tovább

(az autizmusnak emellett jele lehet, ha a kicsi mindig harmadik személyben beszél magáról és kényszeresen csinál bizonyos dolgokat, pl. mindig ugyanoda kell mindent visszatenni, ugyanúgy kell az evésnek, fürdésnek stb. történni, a napirend nem változhat, különben a gyerek dührohamot kap)

.

#1 Dr.BauerBela

---