DISZLEXIA

AZ OLVASÁSI KÉPESSÉG EGY SAJÁTOS ZAVARA - DISZLEXIA

A szakemberek szerint az utóbbi néhány évben jelentősen megnőtt a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek száma, ami nem feltétlenül az értelmi képességek gyengeségére vezethető vissza. Egyre több a diszlexiás gyerek és felnőtt. Tudják Önök azt, hogy a diszlexiások zsenik is lehetnek?

Mi is az a diszlexia?

Híres emberek, akik valamiben hasonlítanak egymásra, valami közös bennük: Andersen, a híres mese író, Roden, a csodálatos munkáiról híres szobrász, Edison, a villanykörte és a fonográf feltalálója, Churchill a kiemelkedő angol politikus, Chusing, a világhírű orvoskutató, agysebész és író, Einstein, a XX. sz. legnagyobb tudósa, Elvström, világbajnok vitorlásversenyző, Tom Cruise a híres amerikai színész, mind, mind írási-olvasási gondokkal küzdöttek az iskolában, azaz diszlexiások voltak. Michael Faraday beszédzavarokkal és helyesírási nehézségekkel küzdött, problémája volt a matematikával és megbízhatatlan volt a memóriája. Yeats a költő is egyértelműen diszlexiás volt. Még felnőtten is mindig bocsánatot kellett kérnie írása miatt, és a helyesírása is igen gyenge volt. Pablo Picasso-t értelmi fogyatékosnak tartották, pedig nála is a tanulási zavarok okozták az iskolai kudarcokat.

A diszlexia (diszlexia) gyűjtőfogalom, mely olyan rendellenességeket takar, melyek következtében egyes gyerekek, akik egyébként átlagos vagy átlag feletti intellektussal rendelkeznek, feltehetően valamiféle organikus probléma folytán, rendkívül nehezen tanulnak meg olvasni, írni. A diszlexia elnevezés használatos az olvasás elsajátításának zavarára, de már maga a szó is sokkal szélesebb fogalomra utal. A kifejezés ugyanis két tagból áll, az egyik a görög eredetű "disz", amely nehézséget jelöl, a másik a "lexia" a szintén görög eredetű "lexis" szóból, amely "szavakat, beszédet" jelent. Tehát szó szerint is a szavakkal kapcsolatos zavarról van szó, de ma már tudjuk, hogy a diszlexia ennél még összetettebb jelenség.

Két fő csoportja van:

A-. olvasás, írás, számolás, nyelv ismerete(mind megértés, mind kifejezés területén)

diszlexia: - izolált olvasási nehézség

diszortográfia: - a helyesírási zavarok nehézsége

diszgráfia: - az írás nehézsége

diszkalkulia: -a számolás nehézsége, számolási zavar

B- kitartás, szervezőkészség, az impulzivitás ellenőrzése, társadalmi alkalmazkodóképesség, mozgáskoordináció megtanulása

. A fejlődési diszlexia a születéstől a halálig tartó „szerkezeti” és „működési” másság, mely minden fejlesztés ellenére makacs maradványtünetekben jelzi létét felnőtt korban is, s nem "múlik el" a kisiskolás kor végével. Általában olyan gyermekről derülhet ki, hogy valamilyen tanulási nehézséggel küzd, akiről elmondható, hogy értelmi képességeihez mérten alul teljesít mind az iskolában, vagy akár már az óvodában is. Általában elfogadott a 8%-15%, vannak, akik szerint csak, mint egy 5%-a az arányuk, bár számuk ma is ismeretlen. Leggyakoribb a diszlexia, a nyelvi fejlődés, a figyelem-és motoros koordináció zavara. Esetenként azonban halmozódik. Szerencsére a tanulási nehézség enyhe formái sokkal gyakoribbak, mint a súlyosak. Az érintetteknek, mint egy 2%-ánál kell utóbbival számolni. Arányaiban, a fiúknál háromszor gyakoribb előfordulása, mint a lányoknál. A tanulási nehézség, minden szociális rétegben egyaránt előfordul.

Az olvasás során a gyermekek nagy része nehézségekkel küzd. Betűt tévesztenek, akadoznak, nehezen olvasnak össze. Ezek a hibák azonban átmenetiek, első osztályban meg is szűnnek. Vannak azonban gyermekek, akik nem tudnak túljutni a problémás időszakon, a szokásos korrepetálással sem. Értelmi képességük, az olvasástanulásba fektetett munka nem indokolná, mégis lényegesen elmaradnak az olvasás és helyesírás követelményszintjétől. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden olvasási, írási nehézséget tekintünk diszlexiának. Sokszor találkozunk olyan számadatokkal, amik a diszlexiások 20—30% előfordulási arányáról szólnak. A valóságban ez a százalékos arány jóval kevesebb. Minden iskolában vannak olyan tanulók, akik nehezebben tanulnak meg olvasni az átlagosnál, ez azonban nem egyértelműen diszlexiára utaló tény. Társaikhoz képest való elmaradásuknak több oka is lehet, pl. sok hiányzás az olvasástanulás időszakában, a gyermek képességeinek nem megfelelő olvasástanítási módszer. Csakis teljes körű vizsgálattal, differenciáldiagnózissal bizonyosodhatunk meg arról, valóban diszlexiás-e a gyermek.

Összegezve tehát a diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó – intelligenciaszinttől független – olvasási és helyesírási gyengeséget jelent. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok állhatnak.

HA A GYERMEK:

gyenge írás, olvasás, helyesírás terén,

bizonyos nyelvi feladatokbeli problémákat mutat,

tér-irány zavar (jobb-bal tévesztés) mutatkozik,

gyenge az emlékezete,

szekvencialitással problémái vannak,

diszlexia előfordul a családjában,

mindemellett átlagos vagy átlag feletti intelligenciával rendelkezik,

akkor valószínűleg diszlexiás.

A középsúlyos és enyhe esetekre sokszor nem is figyelnek fel. Komoly tanulási, magatartás-, sőt idegrendszeri, egészségügyi panaszok gondos elemzése során derül ki, hogy a gyermek diszlexiával küzd, s ez vált az aktuális panaszok előidézőjévé. Amennyiben nem ismerjük a pontos tüneteket, nem ítélhetünk reálisan, sőt gyakran igazságtalan megítélés születik a gyermekekkel szemben. Nemegyszer halljuk szülőktől, pedagógusoktól: "Na akarná, tudná" vagy "Ha odafigyelne, tudná". Ezek a téves következtetések elsősorban tájékozatlanságból adódnak. Miután nincs kellő információ a diszlexiát illetően, esetleg a probléma nincs is diagnosztizálva, természetes, hogy a laikus arra következtet, a gyermek csupán aktuálisan figyelmetlen, így a többi nehézség mellett még bűntudatot is ébreszt benne.

A diagnózis sokszor pontatlan, hiszen az enyhe esetektől a súlyosakig igen széles a skála, előfordul, hogy egy gyenge olvasóra vagy egy megértési, illetve észlelési zavarral küszködőre is ráfogják, hogy diszlexiás. Ezen túl a vizsgáló személyén, a gyermek tanárának véleményén, az iskola elvárásain, toleranciáján is rendkívül sok múlik, hol húzzák meg a határt a még elfogadható olvasás és a diszlexia között. A megfelelő szakember (neurológus, logopédus, konduktor, szomatopedagógus, pszichológus) által történő komplex vizsgálat adja a legbiztosabb és legprecízebb eredményt. Hatékony terápia kizárólag erre épülhet.

A gyermekek általában iskolai panaszokkal kerülnek logopédus elé: figyelmük szétszórt, magatartásuk infantilis, hosszabb utasításokat nehezen értenek, nehezen tanulnak összefüggő szöveget. Ilyen esetekben felmerül a diszlexia gyanúja. Elsőként arról kell meggyőződnünk, hogy kialakultak-e a gyermekben az olvasás-írás helyes elsajátításához szükséges adottságok. A vizsgálat és a diagnózis felállítása után mielőbb kezdődjön meg a gyermekek logopédus és mozgásszakember által történő komplex fejlesztése. A komplexitás hiánya esetén az eredményesség megkérdőjeleződik. .

Az óvodás gyermek gyakran nem is fogja fel, hogy jelentősége van annak, hogy balról jobbra fordul-e az a lemásolt ábra, szám, vagy jobbról balra. Hiszen a kisvonatnál és a babakocsinál is mindegy, merről merre tolja. Szoktatni kell őt (játékosan!) ahhoz, hogy a kockából, kártyából, képekből kirakott sorok is mindig egy irányba (balról jobbra) haladjanak. Miután ezek a tünetek már az óvoda idején szembetűnők lehetnek, érdemes odafigyelni, hiszen minél előbb észrevesszük a problémát, és megfelelő terápiában részesítjük a gyermeket, annál inkább jobb eredményeket érhetünk el.

Iskolaválasztás diszlexia-veszélyeztetett gyermekeknél

Amennyiben az óvoda során felmerült a diszlexia-veszélyeztetettség esélye, illetve a gyermek diszlexia prevenciós terápiára járt, beiskolázás előtt komplex vizsgálat és szakértői vélemény alapján dönthetünk a gyermeknek leginkább megfelelő iskola kiválasztásában.

#1 Dr.BauerBela

---