MOZGÁSKORLÁTOZÁS

MOZGÁSSÁRÜLÉST,MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁGOT OKOZÓ BETEGSÉGEK GYERMEKKORBAN

Minden eset, minden probléma, minden ember egyedi, a kezelésüknek, ellátásuknak is egyedi módon, egyénre szabottan kell megvalósulnia!

Az idegen – elsosorban latin – nyelvu kifejezések (diagnózisok, kórformák, betegségek) magyarázata vagy a köznapi szóhasználatban ismertebb magyar megfelelo zárójelben, közvetlenül az idegen szó után olvasható. Továbbá olyan megoldás is elofordul, hogy a köznapi szóhasználatban ismert kórforma, diagnózis, betegségmegnevezés idegen nyelvu – elsosorban latin – megfeleloje zárójelben olvasható, közvetlenül a szó után.

Mozgáskorlátozottságról akkor beszélhetünk, ha a csont-, az izületi, az izom- vagy az idegrendszer bármely részének sérülése vagy hiánya miatt az egyén mozgásos tevékenységei végérvényesen, maradandóan megváltoznak.

(Megjegyzés: „mozgássérülés” – „mozgáskorlátozottság” – „mozgásfogyatékosság” – egymásnak megfelelo fogalmak annyiban, hogy a különbözo szakirodalmakban hol az egyik, hol a másik formával találkozhatunk. Az Egészségügyi Világszervezet – WHO – a „fogyatékosság” fogalmát röviden a következoképpen értelmezi: a humán [emberi] funkciók zavara, akadályozottsága, azaz az ember normális érzékelo, mozgási vagy értelmi funkcióihoz szükséges képességek részleges vagy teljes, átmeneti vagy végleges hiánya.)

Tartós, maradandó mozgásos állapotváltozás az egyén életének bármely szakaszában felléphet! Lehet veleszületett (azaz: a méhen belüli életben, a fejlodo magzatot éri valamilyen „trauma” – vagy a szülés közben történik valami „rendellenesség” – illetve az újszülöttet éri olyan betegség, amely a fenti állapotváltozást okozza/okozhatja) vagy a késobbi életkorban szerzett állapotváltozás.

Mozgássérülés, mozgáskorlátozottság sokféle ok miatt alakulhat ki. Kiváltó kórok lehet pl.:

· genetikai eredetu,

· gyulladásos folyamat következtében, amelyet leggyakrabban valamilyen vírusosfertozés okoz,

· anyagcserezavar,

· daganatos megbetegedés stb.

Fontos elkülöníteni a „mozgásszervi megbetegedés”-eket a „mozgássérülés”-ektol, a „mozgáskorlátozottság”-októl. A „mozgásszervi megbetegedések” átmeneti állapotot jelentenek, ugyanis különbözo gyógyító eljárásokkal (orvosi gyógymódok, gyógyszeres kezelések, terápiás eljárások: fizikoterápia, gyógytorna stb.) megszüntethetok, míg a „mozgáskorlátozottság”-ok a különbözo gyógyító eljárásokkal befolyásolhatók, „javíthatók”, de a kialakult mozgásállapot nem szüntetheto meg.

Diagnózisok és magyarázatok

AZ IZOMZAT ÉS KÖTŐSZÖVET FEJLŐDÉSI RENDELLENES-SÉGEI

ARTTROGRYPOSIS

· az izomzat és a kötoszövet veleszületett fejlodési rendellenessége, izomhiányok is elofordulhatnak

· kiváltó ok lehet pl.: méh fejlodési rendellenessége, ami miatt „szukebb a tér” a fejlodo magzat számára – vagy genetikai eredet is lehet a háttérben

· nem progresszív jellegu, de a korrigált izületi állások hajlamosak a visszadeformálódásra

· tünetek: általában mind a négy végtag érintett, az izületi kontúrok elmosódottak, a végtagok vékonyak, hengerszeruek, gyengült az izomero, az érintett izületek mozgáspályája minden irányban beszukült, azaz izületi merevség jellemzi

· súlyos izületi deformitásokkal (alaki rendellenesség), kontraktúrákkal (izomrövidülés, zsugorodás) születik a gyermek, amelyeket orvosi javaslatra mutéttel korrigálnak, korrigálhatnak

· a leggyakrabban eloforduló izületi deformitások a következok lehetnek: felso végtagok: vállak „eloreesnek”, könyökök nyújtott helyzetben, csuklók hajlítva, az ujjakban szinte nincs ero – alsó végtagok: csípokben hajlítás, terpesztés, térdekben hajlított és nyújtott helyzet egyaránt elofordulhat, bokákban a leggyakoribb a dongaláb deformitás (talpak egymás felé néznek)

· a mutétek elsosorban funkciójavítást szolgálnak, pl. mindkét könyök nyújtott helyzetben van, nem tudja behajlítani, tehát nem éri el a száját, a haját stb., ezért a mutéttel ezen próbálnak segíteni,

· kezelésük, terápiájuk során fontosak azok a korrekciós mutétek, amelyek a szabadabb, önállóbb mozgások elérését biztosítják, továbbá a meglévo izmok, izületi mozgáspályák megorzése, erosítése, légzotorna, egyensúlyfejlesztés, esés tanítása, mindennapos praktikus mozgások, önellátási tevékenységek tanítása, szükség szerinti gyógyászati segédeszközzel való ellátás (lehet: járógép, járókeret, kerekesszék stb.)

· káros: a deformitások fokozását jelento mozgások, ill. az egyensúlyi helyzet elvesztését kiváltó mozdulatok, ugyanis az esetek többségében, ha a felso végtag is érintett, nem tudnak esés közben „kitámasztani”.

AGYSÉRÜLÉS EREDETÜ BÉNULÁSOK = Little-kór

Korai agykárosodás következtében kialakult mozgászavarok

· olyan pszichoszenzomotoros zavar, amely a fejlodés korai idoszakában károsítja a még „éretlen” idegrendszert – a megbetegedést ez az egyszeri, maradandó károsodás okozza, és a sérülés helyétol, súlyosságától, a bekövetkezés idejétol függoen a megnyilvánuló, megfigyelheto tünetek, illetve a tünetek halmozódása és variációi igen változó, nagyon egyedi elofordulásokat mutatnak

· a vezeto tünet a motoros funkciók sérülése: a mozgásos akadályozottság veszélyezteti a gyermek személyiségének, értelmi funkcióinak fejlodését, mert akadályozott a kommunikációban, az észlelési, megismerési folyamatokban és a mozgásos, cselekvéses tapasztalatszerzésben

· motoros funkciózavar lehet: spasztikus („görcsös”) – athetotikus („túlmozgásos”) – ataxiás („ügyetlen mozgású”) – rigiditásos („merev”) – tremoros („remegos”) – illetve „kevert”, azaz az elozoek bármelyikének bármilyen „összetételu” kombinációja, variációja

· kiterjedés szerint: monoplégia (1 alsó végtag) – paraplégia (2 alsó végtag) – hemiplégia (azonos oldali alsó és felso végtag) – triplégia (2 alsó + 1 felso végtag) – quadriplégia = tetraplégia (4 végtag érintett): diplégia (2 alsó végtag érintettebb) dupla hemiplégia (2 felso végtag érintettebb) bilaterális hemiplégia (egyik testfél érintettebb)

· társuló fogyatékosságok a mozgássérülés mellett a következok lehetnek: beszéd – értelem – percepciós készségek (látás, hallás) – epilepszia – alkalmazkodási és viselkedési zavarok stb.

· a korai agykárosodás nem állítja meg és nem is késlelteti az agy fejlodését, hanem eltorzítja, kóros irányba tereli, azaz a fejlodés a „normál úttól” eltéro lesz: abnormális, kóros izomtónus, az izomtevékenységek, mozgások koordinációjának zavara (ez súlyosan zavarhatja a testtartást, a különbözo helyzetekben való egyensúlyozást vagy egyáltalán a mozdulatok, mozgások kivitelezését), abnormális testtartási reflexek jellemzik.

· miután a probléma rendkívül összetett, így ellátásuk, rehabilitálásuk is komplex feladatot ró a szakemberekre – mozgásállapot tekintetében a megbízhatóan, önállóan közlekedo, önmagát ellátni tudó esettol a teljes ellátásra, kiszolgálásra szoruló állapotokig rendkívül sokféle (ahány sérült személy, annyi egyedi eset!) mozgásállapot fordulhat elo

· kezelés, terápia: rendszeres, állandó gyógytorna (nyújtó, lazító mozgások, célzott izomerosítés) – praktikus mozgások tanítása – segédeszközzel való ellátás (állapottól és az elérendo funkciótól függoen szinte bármilyen segédeszköz szóba jöhet), segédeszközök használatának tanítása – gyógypedagógiai foglalkozások a különbözo részképesség-zavarok kezelésére, fejlesztésre – állandó és rendszeres szakorvosi felügyelet, kontroll: ortopéd szakorvos, neurológus (pl. epilepszia esetén), belgyógyász – ortopéd mutétek lehetségesek az élet különbözo szakaszaiban, amelyek a kialakult deformitások korrigálását szolgálják, de az alapmegbetegedést nem tudják kezelni sem, gyógyítani sem (ilyen lehet pl.: Achilles-ín hosszabbítása, hogy le tudja tenni a sarkát – térdhajlító izmok „átvágása”, hogy ki tudja nyújtani a térdét – csípo hajlító-közelíto izmok „átvágása”, hogy nyújtani és terpeszteni tudja a combjait stb.

· alapvetoen káros: a spasztikus (görcsös) tónusrendellenességet fokozó mozgások, egyensúlyvesztést jelento mozgások, súlyosabb alsóvégtag-érintettség esetén a futás, az ép testrészek túleroltetése, míg a sérült testrészek inaktívak, elesés veszélyét rejto mozgások stb.

CSONTRENDSZER EREDETÜ -TÖRPENÖVÉS-

· Jellemzés: a növekedési porc fejlodési zavara, jelenleg 18 formája ismert, különbözo öröklodésmenettel

· kiváltó ok: porcon belüli csontosodási zavar – a porcképzodés zavara: a magzati életben kezdodik és törpenövéssel jár, már születéskor felismerheto a betegség

· a jellegzetes törpenövés tünetei, megnyilvánulásai: a végtagok (foleg a kar és a comb) rövidek a törzshöz viszonyítva, nagy fej, lapos orr, a széles orrgyök sajátos arckifejezést ad.

· kezelésük, terápiájuk: jelenleg végeznek hosszabbító mutéteket, aminek eredményeként kb. 10-20 cm növekedés várható, a lábszárat és a combot is növesztik, e beavatkozás a könnyebb társadalmi beilleszkedést, a könnyebb szocializációt (munkavállalást, közlekedést, társas kapcsolatok építését, önellátás minél nagyobb fokát) szolgálja, de nem minden esetben eredményes – fontos továbbá az izületi deformitások megelozése, légzotorna, egyensúlyfejlesztés, praktikus, önellátási mozgások tanítása

· megjegyzés: aktívan muködik a „Kis emberek” szövetsége, amely megpróbálja „egybegyujteni” az érintetteket.

DONGALÁB

· Jellemzés: olyan veleszületett fejlodési rendellenesség, amelyben a lábfejek deformitása a hordódongához hasonló alakú – általában kétoldali az érintettség – nemcsak önállóan fordulhat elo, hanem más betegségekkel együtt is megjelenhet (pl. arthrogryposis)

· kiváltó ok: lehet pl. méhen belüli fekvési rendellenesség miatt (ezek az esetek könnyebben kezelhetok, javíthatók) – illetve feltételezett, hogy a láb fejlodése a magzati életben valamilyen ok miatt zavart szenved, visszamarad

· tünet: a lábfej „lóg”, a talpak „egymás felé néznek”, a külso bokacsontok szinte a talajt érintik (ebben az állapotban járásképtelenek lennének) – a lábfej deformitásán túl a lábszárak is rövidebbek lehetnek, a lábszárak izomzata vékonyabb, fejletlenebb

· kezelés, terápia: a születés pillanatától apró izületi korrigálásokkal körkörös gipszkötést alkalmaznak, hogy a „normál” lábfejállást elérjék, ha ez nem vezet eredményre, 3-4 hónapos korban már mutéti korrekció lehetséges, akár több mutétre is sor kerülhet a további években, hogy járóképes lehessen – általában kisebb lesz a lábfejük az érintetteknek, mint „normál” esetben – fontos a gyógytorna a láb mozgásainak gyakorlására, izomerosítésre.

VELESZÜLETETT –IZOMSORVADÁS-

· Jellemzés: izomeredetu neuromuscularis progresszív izomdisztrófiák – a gyengülési folyamatot az izomszövet fokozatos zsír- és kötoszövetté alakulása okozza

· kiváltó ok: genetikailag meghatározott a vázizomzat progresszív gyengülése, a kóros elváltozás az izomállományban van – a jellemzo tünetek, a betegség lefolyása és az öröklodés alapján több forma különítheto el, közülük az egyik legrosszabb prognózisú a korai gyermekkorban kezdodo, X-kromoszómához kötött (anyák a hordozók, a fiúgyermekek betegszenek meg) Duchenne típusú Distrophia Musculorum Proressiva (DMP).

· tünetek: kb. 3-4 éves korukban fáradékonyabbak lesznek, ügyetlenebb lesz a járásuk, nehezebben megy a lépcsojárás, indokolatlanul elesnek – elkezdenek lábujjhegyen járni, nagyobb terpeszben, megnagyobbodik a „vádlijuk” – a járóképes gyermek 10-12 éves korára kerekesszékbe kényszerül – késobb elektromos kerekesszékkel lesz önállóan helyváltoztató, de önellátási tevékenységeiben segítségre fog szorulni – a folyamat feltartóztathatatlanul halad elore, s ha a légzo- és szívizmokat is eléri, sajnos igen korai életkorban – 16-20 évesen – elveszítjük oket

· kezelés, terápia: nagyon fontos az állandó, rendszeres, kíméletes, nem kifárasztó aktív torna, illetve az izületek átmozgatása, légzotorna, a „vízi” foglalkozások, ugyanis a vízben a víz felhajtóerejének segítségével még tovább tud önálló mozgásokat végezni, mint „szárazföldön” – légzéstámogatás, ha ez szükségessé válik – rendszeres orvosi kontroll: ideggyógyász, pulmonológus (légzéskapacitás vizsgálata), kardiológus (rendszeres EKG ellenorzés) – miután megélik folyamatos gyengülésüket, nagyon fontos, hogy tudjunk számukra olyan elfoglaltságokat találni, amelyet boldogan, önállóan végezhetnek, amiben sikeresek (ehhez ismerni kell a gyermek személyiségét, érdeklodését) – fontos lehet úgy a gyermek, mint a család pszichés megsegítése

· egyformán káros az izomzat túlterhelése megerolteto vagy kitartó mozgásokkal, de a passzivitás, azaz a „nem mozgás” is legalább annyira ártalmas – mindkét esetben gyorsabb az állapotromlás.

AGYHÁRTYA ÉS GERINCVELŐSÉRV

· Jellemzés: a bénulás miatt az izmok ernyedtek, tónustalanok, „nincs parancsuk” a muködésre, és miután nem használja oket a beteg, gyengülnek, sorvadnak

· kiváltó ok: fejlodési rendellenesség következtében a magzati életben a gerincoszlop a háti oldalon egy szakaszon nyitva marad (meningokele) – súlyosabb esetben a gerincveloburkokon kívül az idegszövet szabadon van a testfelszínen = nyílt meningomyelokele (gerincvelosérv)

· tünetek: bénulnak a motoros – az érzo (szenzoros) – a belso szervek (vegetatív) funkciói, teljes vagy részleges lehet a bénulás, amely különbözo mértékben érintheti a motoros-szenzoros-vegetatív funkciókat – hydrocephalus (az agyvíz kórosan felszaporodik az agykamrákban: vízfejuség) – vizelet- és széklettartási és ürítési zavar (inkontinencia) is társulhat a kórképhez

· tünetek: a motoros bénulás mértékétol függoen a járóképes állapotoktól a teljes járásképtelenségig lehetnek elofordulások – a „nem mozgatható izomállomány” miatt következményesen izületi deformitások, kontraktúrák alakulhatnak ki: csípokben-térdekben hajlított helyzet, a lábfejek „lógnak”, gerincdeformitás (scoliosis) is kialakulhat

· tünetek: érzéskiesés miatt az állandó nyomásnak, súrlódásnak kitett testfelületeken decubitusok (felfekvés, sebes a borszövet, rosszabb esetben az izomszövetre is terjedhet) keletkezhetnek, amelyek a borszövet rossz keringési viszonyai miatt csak nehezen és hosszú ido alatt gyógyulnak

· kezelés, terápia: az élet elso 24 órájában zárni kell a sérvet – a hydrocephalus kezelésére schunt-öt („szelep”) ültetnek be az agyvíz hasüregbe történo elvezetésére – állandó, rendszeres gyógytorna szükséges az izületi deformitások elkerülésére, izomerosítésre, praktikus mozgások tanítására – esetleg különbözo korrekciós ortopédiai mutétekre lesz szükség a kialakult deformitások korrigálására – különbözo segédeszközöket viselhetnek: járógép, fuzo v. kerekesszékkel közlekednek – vizelet- székeletürítés tanítása rendszeres idoközönként (pl. katéterrel 3 óránként), rostdús étkezéssel – állandó szakorvosi felügyelet, kontrollvizsgálatok: foleg ortopédorvos, urológus szakorvos

· káros minden olyan mozgás, ami a gerincet túlzottan igénybe veszi, pl. nyújtások, tartós függések, terhelések (nagy súlyok emelése) – súrlódással járó mozgások, hohatások.

TRAUMÁK KÖVETKEZTÉBEN KIALAKULÓ GERNCVELŐSÉRÜLÉS

· attól függoen, hogy a trauma a gerincvelot milyen magasságban érintette, a beidegzésnek megfelelo totális vagy részleges motoros–szenzoros és vegetatív bénulás következhet be, spasztikus (görcsös) tünetekkel, azaz az izmokban különbözo rángások, remegéses jelenségek léphetnek fel vagy érzelmi jelenségek miatt, vagy bizonyos izületi helyzetekben – vizelet- és székletinkontinencia lehet – általában kerekesszékes életuek lesznek

· ha a gerincvelo minél magasabb területén következett be a sérülés, annál több segítségre szorul mindennapos tevékenységei során, de ha a deréktájon (lumbális vagy sacralis szakasz) érintett a gerincvelo, jó törzsizomfunkciók maradnak, bár kerekesszékkel közlekednek az érintettek, de a felso végtagok ereje és mozgása megtartott lehet

· kezelésük, terápiájuk során a „meningokele” betegség ismertetésénél leírtak érvényesek!

VELESZÜLETETT-CSONTTÖRÉKENYSÉG

· Jellemzés: kötoszövetes csontfejlodés zavara, jellemzo a csontok kóros törékenysége és a sclera (szem fehérje) kék elszínezodése – fennállhat születéskor, de késobb is kialakulhat

· kiváltó ok: különbözo öröklodésmenet lehet

· jellemzo tünetek: a csontok vékonyak, törékenyek, a csöves csontok feje is vékony, rajtuk gyógyult törések, deformitások láthatók, a csigolyák laposak. – Rosszabb kimenetelu változat esetén csökkent a csontváz mésztartalma, mikrotörések nyomai figyelhetok meg röntgenfelvételeken, borük vékony, fogfejlodési zavar is lehet, továbbá pontszeru bevérzések figyelhetok meg a borön, izületi lazaság jellemzo, gyakori a gerincdeformitás, scoliosis

· a súlyos esetek már a méhen belüli életben is számtalan törést szenvedhetnek, születés után a törött és rossz helyzetben gyógyult csontok extrém módon deformálódhatnak, továbbá a csontok mésztartalma folyamatosan ürül, ami tovább növeli a csonttörés esélyét

· kezelés, terápia: a törések, illetve a kialakuló tengelydeformitások miatt számtalan esetben korrekciós mutéti beavatkozásokra van szükség – kíméletes gyógytorna, légzotorna, illetve az úszás javasolt – alapvetoen nagyon kell vigyázni rájuk, és tudatosítani bennük, hogy milyen és mennyi kockázatot vállalhatnak mindennapi életükben.

NYITOTT GERINC-CSATORNA

· A gerincvelo – a magzati életben fejlodése folyamán – a velolemezbol velocsové alakul. Ha ez a fejlodés zavart, a záródás tökéletlen és a velocso egyes részei nyitva maradnak. A záródási zavar különbözo súlyosságú lehet.

· A legenyhébb formában csak a gerinccsatorna záródási zavara áll fenn, és egy vagy több csigolyaív nyitva maradását lehet a röntgenfelvételen megállapítani. Leggyakrabban az 5. deréktáji csigolyán fordul elo és csak ritkán okoz panaszt. Esetlegesen némileg korlátozottabb a gerinc elore-hátra hajlítása, többet fáj az érintett dereka, mint átlagos esetben ez be szokott következni. A problémát jelezheti, ha sokáig fennmarad a gyermeknél az éjszakai „bepisilés”, vagy kb. 10-12 éves korában túlzottan „kivájt” alakúvá válik a talpa. Ezeknek a tüneteknek az észlelésekor röntgenfelvétellel lehet kimutatni a csigolyaívek nyitottságát. – A súlyosabb eseteket jelento gerincvelosérv (meningomyelokele) ismertetése a 7. pont alatt olvasható!

· Kezelés, terápia: javasolt a nagyobb súlyok, terhek cipelésének elkerülése, hirtelen törzsfordulatok, bokatorna, esetleg betét a cipoben, a jobb bokaterhelés miatt.Végtagredukciós fejlodési rendellenességek, szerzett végtaghiányok

· dysmelia: olyan gyujtofogalom, amely kifejezi a teljes vagy részleges végtaghiány, illetve -többletrészt

· kiváltó ok: lehet örökletes vagy a magzat fejlodését valamilyen kórok károsítja, ez esetben veleszületett, vagy traumás történés miatt szerzett, és különbözo mértéku végtagérintettség következhet be (pl. 1 kézen lévo ujjöszszenövéstol a totális 4 végtag hiányáig)

· tünet: születéskor látható állapot, amelyhez társulhat valamilyen belszervi megbetegedés is, pl. veleszületett szívfejlodési rendellenesség – a csökkent testfelszín miatt megváltozik a keringés, a szervezet hoháztartása, izzadékonyabbak, nagyobb a folyadékfelvételi igényük – a nagyobb terhelésnek kitett végtagcsonkok borfelülete érzékenyebb, sérülékenyebb, a „használat” miatt érdesebb lehet

· kezelés, terápia: végtaghiány mértékétol függoen a minél önállóbban végezheto funkciók elérése érdekében különbözo muvégtagokkal való ellátás (felso végtag hiánya esetén: muvégtag, vagy olyan csonkra felveheto segédeszköz, amelyhez különbözo eszközök – pl. kanál, ceruza, olló stb. – illesztheto, továbbá alsó végtag hiánya esetén muláb, vagy mulábak – fontos a muvégtagok fel- és levételének tanítása, illetve a használatuk tanítása – egyensúlyfejlesztés, esés tanítása, csonkok aktív tornája, praktikus mozgások tanítása

károsak azok a mozgások, amelyek a meglévo izületeket túlterhelik, illetve a sérült oldal, testrész inaktivitása tások azt mutatják, hogy

#1 Dr.BauerBela

---