A HALLÁS HIÁNYA
Örökölt siketség
A genetikai eredetű siketség gyakorisága hozzávetőleg 1: 2000. A siketség örökletes okai folyamatosan gyarapodnak, az elmúlt harminc évben gyakorlatilag megháromszorozódtak (jelenleg három csecsemőkori siketség közül egy genetikai okokra vezethető vissza).
Nagy bizonyossággal feltételezhető azonban, hogy az ilyen arányú növekedés számottevő része nem a tényleges növekedésnek, hanem sokkal inkább a felismerést segítő módszerek fejlődésének és a különböző tünetcsoportok megismerésének tulajdonítható.
Az örökölt siketség az alábbi csoportokra bontható:
- Recesszív öröklődésű siketség
- Domináns öröklésmenetű siketség
- Nemhez kötötten öröklődő siketség
Szerzett siketség: a szerzett siketségnek három fajtája különböztethető meg.
Születés előtti siketség: a praenatális siketség okai elsősorban a várandósság ideje alatt bekövetkezett fertőzésekben (rubeola, a citomegalovírus által okozott fertőzések, toxoplazmózis, AIDS, stb.) keresendők. Ezentúl, bizonyos gyógyszerek (a szalicilátok, a kinin és szintetikus változatai, az aminoglikozid antibiotikumok, egyes vizelethajtó szerek) alkalmazása és bódítószerek (a kokain és az alkohol) fogyasztása is bizonyítottan károsítja a magzat hallórendszerét.
A terhességi patológiához kapcsolódó egyes betegségek, pl. a terhességi gesztózis és veseelégtelenség szintén okozhatnak magzati károsodást előidéző körülményeket, melyek közvetetten halláskárosodást eredményeznek.
Születés közben szerzett siketség: a perinatális siketség leggyakoribb okai az oxigénhiány(1) és és az újszülöttkori sárgaság(2). A levegővétel hiánya vagy elégtelensége a születés pillanatában oxigénhiányt idézhet elő, amely gyakorta nagyon komoly helyi és általános következményekkel jár. A fellépő károsodás elsősorban az oxigénhiány mértékétől és időtartamától függ. Az újszülöttkori sárgaság (megemelkedett bilirubinszint miatt megváltozott bőrszín és nyálkahártya) élettani jelenség, amely csupán kevés alkalommal válik patológiai szempontból súlyos esetté (újszülöttkori hemoliás megbetegedés), amikor az agyvelőben egyszerre van jelen a bilirubin és egy veszélyes neurotoxikus hatású anyag.
Az utóbbi években tapasztalható volt, hogy az újszülöttek intenzív ellátását végző központok gyarapodásával jelentősen javult a fokozottan veszélyeztetett újszülöttek túlélési aránya, azonban ezzel együttjár az is, hogy a siketség kialakulásának valószínűsége is növekszik.
Születés utáni siketség: a postnatális, vagyis a csecsemő- illetve kisgyermekkorban szerzett siketség leggyakoribb oka a mumpsz szövődményeként fellépő agyhártyagyulladás. A belső fület egyaránt megtámadhatják specifikus (mumpsz, rubeola) vagy aspecifikus vírusok. A rubeolavírus rendszerint enyhétől súlyos fokúig terjedő kétoldali hallásvesztést, míg a fültőgyulladás egyoldali siketséget okoz. Ezeken kívül, különböző mechanikus traumák is előidézhetik a születés után szerzett siketség kialakulását.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése