Női nemi szerv
1. a csikló fitymája; 2. a csikló makkja; 3.húgycső nyílása; 4. hüvelytornác; 5. kisszeméremajak; 6. hüvelybemenet; 7. (borotvált) nagy szeméremajak; 8. gát
1. a csikló fitymája; 2. a csikló makkja; 3.húgycső nyílása; 4. hüvelytornác; 5. kisszeméremajak; 6. hüvelybemenet; 7. (borotvált) nagy szeméremajak; 8. gát
Szeméremdomb
A szeméremdomb
zsírpárnája a nemi éréskor (a serdülőkorban)
nyeri el végső kidomborodó, kiemelkedő alakját és jelenik meg a szőrzet is.
A nőinemi szőrzet felfelé éles határral végződik a
szeméremdomb felett.
Szeméremajkak
A szőrzet kétoldalt
kiterjed a nagy szeméremajkakra is. Ez alatt kissé beljebb húzódnak a finomabb
bőrredőkből álló kis szeméremajkak. A nagy- és a kisajkak közötti redőben faggyúmirigyek nyílásai találhatók, amelyek ide
ürítik a jellegzetes szagú váladékukat.
A nagy szeméremajkak
mögötti, a hüvely és a végbélnyílás közötti
területet gátnak nevezzük. A gát bőre alatt található
izomzat a hasüreg lefelé gyakorolt nyomását fogja fel, ezért fontos szerepet
tölt be.
A kis szeméremajkak
között nyílik a hüvely külső nyílása. Ennek bemeneti részébe (ún.
hüvelytornácba) nyílnak a Bartholin-mirigyek kivezető csövei, melyek a hüvely
síkosságát biztosítják. A hüvelybemenetben foglal helyet a rugalmas rostokban
gazdag, bőven erezett, kötőszövetből álló lemez, aszűzhártya (hymen).
Ennek alakja és nagysága rendkívül változó, s az első közösülés alkalmával
általában kisebb-nagyobb vérzés kíséretében több helyen bereped. Előfordulhat
az is, hogy vérzés nélkül kitágul, tehát a vérzés hiánya nem bizonyítja, hogy a
nő nem volt szűz a
nemi érintkezés előtt.
Rendszeres nemi
életet élő nőknél, de még inkább többször szültek esetében a szűzhártyának csak a heges maradványai jelzik régi
helyét.
Hüvely
A hüvely (vagina)
6-8-10 cm hosszú, nyálkahártyával bélelt, simaizomzattal körülvett
rugalmas cső. A cső falai összefekszenek és a nyálkahártyán sajátos baktériumok
tejsavat termelnek, amely védelmet nyújt más baktériumok elszaporodása
ellen.
A hüvely élettani
feladata többszörös:
1. Közösülés alkalmával magába fogadja a
megmerevedett hímvesszőt és
a hüvelyben ritmikusan mozgó hímvessző a hüvelyfal dörzsölő hatására váltja ki
a gerincvelői központban a magömlés ingerét.
2. A hüvelyen keresztül ürül ki menstruációkor a lelökődött méhnyálkahártya és a vér.
A hüvely felső végén
foglal helyet a méhnyak, a
középen lévő méhszájjal. A
hüvely redői a méhnyak előtt és mögött is egy-egy boltozatot képeznek.
Közösüléskor a kilövellő ondó egy
része részben ezekbe a boltozatokba, részben pedig közvetlenül a méhszájba
kerül.
Csikló
A csikló a
hüvelybemenet előtt foglal helyet, ahol a kis ajkak felül találkoznak. Benne
barlangos testek találhatóak, amelyek nemi izgalom hatására vérrel telítődnek,
és csiklómerevedést okoznak. A csikló ilyenkor eredeti nagyságának akár
ötszörösére is megnövekedhet. Magát a csiklót és a kisajkak felső részét nemi
izgalmi zónának is szokás nevezni. A nők szexuális izgalmi állapotát [1] ennek
a területnek az érintése fokozza. A csikló alatt közvetlenül a húgycső nyílása
lelhető fel.
Belső nemi szervek
Méh
A méh lapított, körte alakú, kb.
10–11 cm hosszú szerv. A húgyhólyag és
a végbél között
helyezkedik el, mindenkori helyzete éppen ezért a hólyag és a végbél teltségi
állapotától is függ. A méh teste, melyet a hashártya borít, elöl ráhajlik a
hólyagra, hátul pedig a végbéllel érintkezik. Ezért tapintható ki nemcsak a
hüvelyen, hanem a végbélnyíláson keresztül is. A méhtest falát hosszanti,
körkörös és hálózatos összefonódó izmok alkotják. A méh izomzatába rugalmas kötőszöveti szalagok nyúlnak, amelyek a méhet a
medence falához rögzítik. A méh üregét csillószőrrel borított hámsejtek
bélelik. Améhszáj, nem
szült hölgyeknél kerek, tölcsér alakú, szülés után harántrés alakúvá válik. A
hüvely felső végében lévő nyílását nyákcsap zárja el a hüvelyben élősködő
baktériumok behatolásával szemben. A háromszög alakú
méhüregből nyílik kétoldalt a petevezeték vagy
méhkürt. Ennek fala hosszanti és körkörös simaizomzatból áll, belsejében pedig
- a méhnyálkahártyához hasonlóan - csillószőrös hámsejtek vannak. A petevezeték
másik végén öbölszerűen kitágul, és e tágulás körül kendőrojtokhoz hasonló
képződmények vannak. Ezek a rojtok ráborulnak félkörívben a petefészekre.
Feladatuk az, hogy a megtermékenyítendő, vagy a helyben megtermékenyített
petesejtet vándorútjára elindítsák, irányítsák a petevezetéken át a méhbe. A petesejt megtermékenyítése leggyakrabban a
petevezető petefészki végén lévő tágulatban következik be.
Petefészek
A petefészek páros
szerv, a méh két oldalából nyíló petevezetékek végén található mandula nagyságú
képződmények. A méh falához és a hashártyához is szalagok rögzítik. A
petefészek állományában kötőszövetbe ágyazva különböző érettségű tüszők
láthatók. Ezek a tüszők termelik érésük során a tüszőhormont, majd a petesejt
kiszabadulása után a sárgatest hormont.
Ha apetesejt megtermékenyült, a terhesség során
termelt sárgatest-hormon biztosítja a megtermékenyült pete méhen belüli
beágyazódását és életképességét. Ha nem, akkora méhfal nyálkahártyájának
funkcionális rétege leválik
és távozik a szervezetből. Lásd: menstruáció.
Egy-egy petefészekben
több százezer tüsző van, amelyek közül havonta általában csak egy érik, és
reped meg. Ez a peteérés (ovuláció). Minthogy a nő
termékenységi időszaka általában 12 éves kortól maximum 45–50 éves korig
terjed, a több százezer tüsző többszörös biztosítékot jelent, hiszen az
említett – ún. generációs – szakaszban mindössze 400–500 tüszőre volna szükség.
Emlők
Bár az emlők (mellek)
helyileg távol fekszenek a nemzőszervektől, mégis azokhoz tartoznak, részben
azért mert a terhességgel kapcsolatos hormonok szabályozzák a tejelválasztást,
részben pedig azért mert beidegződésük szoros kapcsolatban vannak a nemi
ingerlékenységgel. A női emlők alakja, nagysága, felépítése egyénenként
különbözik. A még nem szült nők
melle feszesebb, keményebb, és kevesebb mirigyet tartalmaz mint azoké akik már
szültek. Terhességalatt a tejtermelő mirigyek
mennyisége megszaporodik, a mellbimbó kiemelkedik, henger alakúvá válik és a
bimbó udvara megbarnul. Egyes nők melle amenstruáció alkalmával is duzzadttá vagy érzékennyé
válhat.
A mell formáját,
nagyságát gyógyszerrel nem, de plasztikai műtéttel viszonylag könnyen meg lehet
változtatni. A kis mellel rendelkezőknél is megnagyobbodnak a mellek, és ebből
a növekedésből valami megmarad a terhesség után is.
SEMATIKUS ÁBRÁZOLÁS
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése