Gyakoribb fejlődési rendellenességek
| ||||||||||||||
fej, nyak, mellkas, csípő, végtagok, csontelváltozásai
| ||||||||||||||
1.
|
A fej csontelváltozásai:
| |||||||||||||
a) | Patau syndroma: | |||||||||||||
-
| lényege: | |||||||||||||
igen súlyos általános fejlődési rendellenességekkel járó veleszületett betegség
| ||||||||||||||
-
| oka: | |||||||||||||
13-as triszomia
| ||||||||||||||
-
| előfordulása: | |||||||||||||
1:5000
| ||||||||||||||
-
| tünetek: | |||||||||||||
*
| különösen feltűnően széles ajak- és szájpadhasadék (nyúlajak és farkastorok) | |||||||||||||
*
| polydactilia (a normálisnál több ujj) | |||||||||||||
*
| súlyos dyscrania | |||||||||||||
*
| anophtalmia vagy mikrophtalmia | |||||||||||||
*
| változatos szervi (vese-, szív-) fejlődési hibák | |||||||||||||
*
|
az intrauterin fejlődés is elmarad
| |||||||||||||
-
| therápia: | |||||||||||||
rendszerint már az újszülött korban halálos kimenetelű
| ||||||||||||||
b)
|
Nyúlajak (labium leporinum):
| |||||||||||||
-
|
lényege:
| |||||||||||||
veleszületett fejlődési rendellenesség, amelynél a felső állcsont (maxilla) nincs összenőve, hanem oldalra nyitott
| ||||||||||||||
-
|
oka:
| |||||||||||||
poligenetikus öröklődési hiba
| ||||||||||||||
-
|
előfordulása:
| |||||||||||||
1:1000 (fiúkban gyakoribb)
| ||||||||||||||
-
|
tünetek:
| |||||||||||||
*
|
egy vagy két oldali előfordulása ismert
| |||||||||||||
*
|
szopási, táplálási nehézség
| |||||||||||||
*
|
a táplálék az orron keresztül kifolyik
| |||||||||||||
*
|
a beszéd tanulása zavart szenved
| |||||||||||||
*
|
műtési megoldás előtt hajlamosít légúti fertőzésekre és középfül gyulladásra
| |||||||||||||
*
|
gyakran előfordul a középfül egyéb megbetegedése és hallászavar is
| |||||||||||||
-
|
therápia:
| |||||||||||||
műtéti megoldás
| ||||||||||||||
c)
|
Farkastorok (faux lupina):
| |||||||||||||
-
|
lényege:
| |||||||||||||
veleszületett fejlődési rendellenesség, amelynél a felső állcsont (maxilla) szájpadi része és a szájpadcsont valamint a lágyszájpad nincs összenőve
| ||||||||||||||
-
|
oka:
| |||||||||||||
poligenetikus öröklődési hiba
| ||||||||||||||
-
|
előfordulása:
| |||||||||||||
1:1000 (fiúkban gyakoribb)
| ||||||||||||||
-
|
tünetek:
| |||||||||||||
*
|
egy vagy két oldali előfordulása ismert
| |||||||||||||
*
|
szopási, táplálási nehézség
| |||||||||||||
*
|
a beszéd tanulása zavart szenved
| |||||||||||||
*
|
műtési megoldás előtt hajlamosít légúti fertőzésekre és középfül gyulladásra
| |||||||||||||
*
|
gyakran előfordul a középfül egyéb megbetegedése és hallászavar is
| |||||||||||||
-
|
therápia:
| |||||||||||||
*
|
akár már néhány hónapos kortól szájpadprotézis
| |||||||||||||
*
|
műtéti megoldás
| |||||||||||||
*
|
logopédiai gondozás
| |||||||||||||
2.
|
A nyak elváltozása
| |||||||||||||
Ferde nyak (torticollis muscularis)
| ||||||||||||||
-
|
lényege:
| |||||||||||||
az egyik vagy mindkét oldali fejbiccentő izom (musculus sternocleidomastoideus) megrövidülése
| ||||||||||||||
-
|
oka:
| |||||||||||||
*
| a méhen belüli életben: | |||||||||||||
•
|
tartási hiba,
| |||||||||||||
•
|
sérülés,
| |||||||||||||
•
|
izomsorvadás,
| |||||||||||||
•
|
fertőzés okozta gyulladás
| |||||||||||||
*
|
szülés esetén a medencevégű fekvésnél a fej kifejtése során előfordul, hogy a fejbiccentő izom rostjai elszakadnak és vérömleny keletkezik, amely hegesedik, zsugorodik és a fejet a sérült irányba húzza
| |||||||||||||
*
|
szerzett formája nyaki hegek esetén
| |||||||||||||
-
|
tünetek:
| |||||||||||||
*
|
a féloldali fejbiccentő izom megrövidülése, spazmusa ® a fej oldalra billen (kényszertartás)
| |||||||||||||
*
|
gerincferdülés (a gerinc az ép oldal felé hajlik, amit a háti gerinc ferdülése követ)
| |||||||||||||
*
|
mogyorónyi duzzanat az izomban
| |||||||||||||
*
|
az azonos oldali arcfél torzul, fejlődése elmarad
| |||||||||||||
-
|
vizsgálatok:
| |||||||||||||
*
|
a beteg általános vizsgálata
| |||||||||||||
*
|
idegrendszeri vizsgálat
| |||||||||||||
*
|
újszülöttnél ultrahangvizsgálat
| |||||||||||||
*
|
röntgen felvétel
| |||||||||||||
-
|
therápia:
| |||||||||||||
*
|
a csecsemőt lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy saját maga rá legyen kényszerítve a ferdülés aktív tornáztatására, tehát arról az oldalról érjék az ingerek, amelyik oldali az elváltozás, hogy így kénytelen legyen abba az irányba tekinteni
| |||||||||||||
*
|
a duzzanat masszírozása
| |||||||||||||
*
|
orthopédiai kezelés (kozervatív nyújtó tornáztatás)
| |||||||||||||
*
|
műtéti kezelés (fejbiccentő izom inának átvágása, esetleg plasztikai meghosszabbítása) - az arc deformitása visszamaradhat
| |||||||||||||
3.
|
Mellkasi deformitások
| |||||||||||||
a)
|
Tölcsér vagy cipészmellkas
(pectus excavatum): | |||||||||||||
-
|
lényege:
| |||||||||||||
a csontos mellkasfal abnormalitása, a szegycsont alsó részének bordákkal együtt történő behúzódása, amely súlyos esetben a szívet is dislocalhatja és akadályozhatja a keringést és a légzést
| ||||||||||||||
-
|
oka:
| |||||||||||||
ismeretlen (a férfiaknál gyakrabban fordul elő) - Feltételezhető, hogy egyes esetekben az elváltozás genetikai tényezők hatására alakul ki. A terhesség alatt az anyát érő káros hatások is részt vehetnek kialakulásában
| ||||||||||||||
-
|
tünetek:
| |||||||||||||
*
|
az elváltozás általában már a születéskor jelen van
| |||||||||||||
*
|
a mellkas általában a középvonalban besüpped, amelynek mértékével összefügg az egyéb tünetek jelentkezése
| |||||||||||||
*
|
légzés akadályozott lehet amiatt, hogy a tüdeje nem tud megfelelően kitágulni - a tüdő térfogata csökken
| |||||||||||||
*
|
a gyermek általában sovány, törzse kissé előredőlhet, gerince görbült lehet és a vállak előrefordulnak
| |||||||||||||
*
|
az elváltozás fájdalommal nem jár
| |||||||||||||
*
|
fizikai megterhelésre fáradékonyság, fulladásérzés és szapora légzés jelentkezik
| |||||||||||||
*
|
súlyos esetben akár a légzési rendellenességek mellett keringési problémák is jelentkezhetnek
| |||||||||||||
*
|
a később az eltérés szembetűnőbb lehet lányoknál, mivel az emlő növekedése jobban kiemeli a középen látható besüppedést
| |||||||||||||
-
|
vizsgálatok:
| |||||||||||||
*
|
a beteg általános vizsgálata
| |||||||||||||
*
|
röntgen felvétel
| |||||||||||||
*
|
légzés funkciós vizsgálat
| |||||||||||||
-
|
therápia:
| |||||||||||||
*
|
légző és a hasizom-erősítő gyakorlatok végzése
| |||||||||||||
*
|
egészségnevelés (gyermeket fiatal korában rendszeres testmozgásra kell nevelni):
| |||||||||||||
az úszás és a futás a legjobban ajánlott sportágak, melyek javítják a mellkas elváltozás okozta panaszokat
| ||||||||||||||
*
|
súlyos deformitás esetén (5-6 éves korban) műtét
| |||||||||||||
-
|
a betegség lefolyása:
| |||||||||||||
*
|
az elhanyagolt esetekben az elváltozás miatt csökken a fizikai teljesítőképesség
| |||||||||||||
*
|
műtétet végzése esetén számítani kell a hegek kialakulására.
| |||||||||||||
b)
|
tyúkmell vagy madármell
(pectus carinatum): | |||||||||||||
-
|
lényege:
| |||||||||||||
a csontos mellkasfal abnormalitása, elöl a szegycsont és a hozzá csatlakozó bordák középen kiemelkednek
| ||||||||||||||
-
|
oka:
| |||||||||||||
ismeretlen (a férfiaknál gyakrabban fordul elő) Feltételezhető, hogy egyes esetekben az elváltozás genetikai tényezők hatására alakul ki. A terhesség alatt az anyát érő káros hatások kóroki szerepét is feltételezik
| ||||||||||||||
-
|
tünetek:
| |||||||||||||
*
|
az elváltozás általában már a születéskor jelen van, a mellkas átmérője a középvonalban megnövekszik
| |||||||||||||
*
|
légzési, keringési panaszokat általában nem okoz
| |||||||||||||
*
|
jelentkezhet a gerinc oldalirányú görbülete
| |||||||||||||
*
|
a gyermek általában sovány, tartása rossz, hasa elődomborodik és a vállai előrelógnak
| |||||||||||||
*
|
a legnagyobb problémát a kozmetikai elváltozás miatti lelki panaszok okozzák
| |||||||||||||
-
|
vizsgálatok:
| |||||||||||||
*
|
a beteg általános vizsgálata
| |||||||||||||
*
|
röntgen felvétel
| |||||||||||||
*
|
légzés funkciós vizsgálat
| |||||||||||||
-
|
therápia:
| |||||||||||||
*
|
légző és a hasizom-erősítő gyakorlatok végzése
| |||||||||||||
*
|
egészségnevelés (gyermeket fiatal korában rendszeres testmozgásra kell nevelni):
| |||||||||||||
az úszás és a futás a legjobban ajánlott sportágak, melyek javítják a mellkas elváltozás okozta panaszokat
| ||||||||||||||
*
|
sebészi beavatkozásra csak ritkán kerül sor
| |||||||||||||
-
|
a betegség lefolyása:
| |||||||||||||
*
|
az elhanyagolt esetekben az elváltozás miatt csökken a fizikai teljesítőképesség
| |||||||||||||
*
|
műtétet végzése esetén számítani kell a hegek kialakulására.
| |||||||||||||
c)
|
hordómellkas:
| |||||||||||||
-
|
lényege:
| |||||||||||||
emphisema (tüdőtágulás) szövődményeként létrejövő mellkasi elváltozás
| ||||||||||||||
-
|
oka:
| |||||||||||||
a kilégzés nehezített, ezért a tüdőbe "beszorul" a levegő és a kilégzés végén is tágult marad a mellkas, ami rontja a légzésben részt vevő izmok hatásfokát, így súlyosabb esetben kialakul az elváltozás.
| ||||||||||||||
-
|
tünetek:
| |||||||||||||
*
|
krónikus köhögés,
| |||||||||||||
*
|
fokozott váladékképződés,
| |||||||||||||
*
|
egyre súlyosbodó nehézlégzés,
| |||||||||||||
*
|
fokozódó légszomj
| |||||||||||||
-
|
vizsgálatok:
| |||||||||||||
*
|
a beteg általános vizsgálata
| |||||||||||||
*
|
röntgen felvétel
| |||||||||||||
*
|
légzés funkciós vizsgálat
| |||||||||||||
-
|
therápia:
| |||||||||||||
*
|
az alapbetegségnek oki terápiája egyelőre nincs
| |||||||||||||
*
|
célszerű lenne szűrni a teljes lakosságot (egyik vezető halálok!)
| |||||||||||||
*
|
nagyon fontos a megelőzés, korai diagnózis
| |||||||||||||
*
|
a dohányzás elhagyása
| |||||||||||||
-
|
a betegség lefolyása:
| |||||||||||||
mivel az alapbetegség nem gyógyítható, így a mellkasi elváltozás kialakulása az alapbetegség kezelésével lassítható
| ||||||||||||||
4.
|
A gerinc elváltozásai:
| |||||||||||||
a)
|
Scoliosis:
| |||||||||||||
-
|
lényege:
| |||||||||||||
a gerinc oldalirányú eltérése, amely együtt jár a bordák és az egész mellkas deformitásával
| ||||||||||||||
-
|
oka:
| |||||||||||||
több formája különíthető el:
| ||||||||||||||
*
|
funkcionális scoliosis:
| |||||||||||||
gerinc oldalirányú görbülete átmeneti állapot, más betegség következménye
| ||||||||||||||
*
|
congenitalis (veleszületett) scoliosis:
| |||||||||||||
a gerinc torzult, a kiváltó ok lehet fejlődési rendellenesség, izomsorvadás, anyagcsere-betegségek, kötőszöveti elégtelenség, stb.
| ||||||||||||||
*
|
idiopathiás scoliosis:
| |||||||||||||
ismeretlen eredetű
| ||||||||||||||
-
|
előfordulása:
| |||||||||||||
gyakorisága 3-5/1.000 fő (lányoknál kétszer gyakoribb)
| ||||||||||||||
-
|
tünetek:
| |||||||||||||
*
|
a fej nem a test tengelyében (excentrikusan) helyezkedik el
| |||||||||||||
*
|
a mellkasi görbület konvex jobb felé
| |||||||||||||
*
|
az egyik oldali váll vagy csípő magasabban helyezkedik el
| |||||||||||||
*
|
sántító járás
| |||||||||||||
*
|
hátfájdalom
| |||||||||||||
*
|
gyors kimerülés fokozott mellkasi vagy törzsmozgással járó munka során
| |||||||||||||
-
|
vizsgálatok:
| |||||||||||||
*
|
a derékig levetkőzött gyermek hátát előrehajló helyzetben megvizsgálják, és amennyiben a hát egyik oldala megemelkedett, bordapúpot észlelnek, javasolt a szakorvosi vizsgálat
| |||||||||||||
*
|
kétirányú, álló helyzetben történő röntgenfelvétel készítése
| |||||||||||||
-
|
megelőzés:
| |||||||||||||
*
|
hatékonyan megelőzés nem ismert
| |||||||||||||
*
|
másodlagos prevenció rendszeres szűrővizsgálatból, és a hátizomzat erősítéséből, szükség esetén egyéb kezelésekből áll
| |||||||||||||
-
|
therápia:
| |||||||||||||
*
|
mivel a betegség oka többnyire nem ismert, eredményesen nem gyógyítható,
| |||||||||||||
*
|
a kezelés alapja ma is a korai felismerés, amit a szűrővizsgálatok általános bevezetésével teremthető meg
| |||||||||||||
*
|
a kiváltó ok kezelése (funkcionális és congenitalis scoliosis esetén)
| |||||||||||||
*
|
fontos a hátizomzat megerősítése, mely főként rendszeres úszással gyógytornával érhető el
| |||||||||||||
*
|
fűző viselés naponta legalább 18-20 órán keresztül
| |||||||||||||
*
|
gyógytorna ® aktív mozgás gazdag életformára nevelés
| |||||||||||||
•
|
a mellkas térfogatának növelése, pl. légzőgyakorlatok
| |||||||||||||
•
|
a mély hátizmok erősítése, pl. törzsemelések hátra vízszintesig mozgásszünet beépítésével
| |||||||||||||
•
|
a megnyúlt konvex oldali izomzat erősítése, pl. jobbra konvex háti scoliosisnál nagy ismétlésszámú törzsemelések jobbra
| |||||||||||||
•
|
a megrövidült konkáv oldali izmok nyújtása tehermentesített kiinduló-helyzetben(hasonfekvés, hanyattfekvés, térdelőtámasz), pl. a konkáv oldal kimozgatása, nyújtása a konvexitás irányával megegyező oldalra végzett aktív vagy passzív törzshajlításokkal
| |||||||||||||
•
|
a gerincet kimozgató kúszó gyakorlatok, pl. a magas kúszások az ágyéki, a mély kúszások a háti gerincszakasz mobilizálásához
| |||||||||||||
•
|
az alsó és felső végtag együttes haladásával járó, a gerinc "S" görbületét eredményező mozgások, pl. mászások térdelőtámaszban egyidejűleg azonos oldali végtag emelésével
| |||||||||||||
•
|
az egy ívet kiváltó elmozdulások, pl. mászások térdelőtámaszban, egyidejűleg ellentétes oldali végtag emelésével
| |||||||||||||
•
|
a konvexitás csúcsával ellenoldali kar és azonos oldali láb megemelését figyelembe vevő gyakorlatok, pl. balra konvex háti és jobbra konvex ágyéki scoliosisnál jobb kar és jobb láb megemelése
| |||||||||||||
•
|
tartós, statikus fekvések a konvexitás oldalán
| |||||||||||||
*
|
műtétre csak nagymértékű görbület esetén kerül sor (a műtét lényege a csigolyák közötti izületek elmerevítése oly módon, hogy a görbület mérséklődjék, szükség lehet a gerinc mellé fémrudat helyezni az erősebb megtámasztás érdekében)
| |||||||||||||
-
|
a betegség lefolyása:
| |||||||||||||
a betegség kimenetele a korai diagnózis felállításával van arányban
| ||||||||||||||
b)
|
kyphosis
| |||||||||||||
a gerincoszlop háti szelvényének hátrafelé domború elgörbülése ; ha kisebb fokú, magyarul kerek hátnak, ha nagyobb fokú púpnak nevezik
| ||||||||||||||
c)
|
lordosis
| |||||||||||||
a gerincoszlop az ágyék tájon a normálisnál nagyobb, befelé görbülése
| ||||||||||||||
d)
|
nyitott gerinc (spina bifida):
| |||||||||||||
-
|
lényege:
| |||||||||||||
a csigolyaív a fejlődés során nem záródott
| ||||||||||||||
-
|
oka:
| |||||||||||||
poligenetikus öröklődési hiba
| ||||||||||||||
-
|
fokozatai:
| |||||||||||||
a csigolyaív zártságától függ:
| ||||||||||||||
*
|
Spina bifida aperta:
| |||||||||||||
a gerinccsatorna a középvonalban nyitott (a csigolyaívek egyesülése elmarad), felette a bőr sem záródott. Súlyos esetben hólyag- és alsóvégtag-bénulás is észlelhető
| ||||||||||||||
*
|
Spina bifida occulta:
| |||||||||||||
a nyitott gerinc felett a bőr záródott; a defektusra a fokozott szőrnövekedés utalhat (legtöbbször a lumbalis V. és sacralis I. csigolya érintett)
| ||||||||||||||
*
|
Meningokele:
| |||||||||||||
a nyitott gerinccsatornán keresztül a gerinc burkai előboltosulnak
| ||||||||||||||
*
|
Meningomyelokele:
| |||||||||||||
ugyanott a gerincvelő is kitüremkedik
| ||||||||||||||
-
|
tünetek:
| |||||||||||||
*
|
gyakran a csigolyaív záródási hiánya felett a bőr sem záródik ® gerinc burkai esetleg a gerincvelő előboltosul
| |||||||||||||
*
|
defektus felett fokozott szőrnövekedés látható
| |||||||||||||
*
|
gyakran a csigolyaív záródási hiánya felett a bőr sem záródik
| |||||||||||||
*
|
idegrendszeri fertőzés jelentkezhet
| |||||||||||||
*
|
előfordulhat pl. részleges bénulás, végtagi gyengeségek, inkontinencia (nem tartja a vizeletet, a székletet)
| |||||||||||||
-
|
therápia:
| |||||||||||||
csak műtéttel lehet korrigálni, megoldani
| ||||||||||||||
5.
|
csípőficam (luxatio coxae congenita):
| |||||||||||||
a)
|
lényege:
| |||||||||||||
a csípőízület olyan állapota, amelyben a csípő alkotóelemei nem fejlődnek adekvát módon
| ||||||||||||||
-
|
az acetabulum meredeksége csökken, sekély ízvápa
| |||||||||||||
-
|
a csípőízület lazasága, amely lehetővé teszi a femur fejének kicsúszását az ízvápából
| |||||||||||||
b)
|
oka:
| |||||||||||||
-
|
multifaktorialis öröklődés
| |||||||||||||
-
|
méhen belüli rendellenes fekvés (farfekvés)
| |||||||||||||
-
|
hibás (szoros) pelenkázás, pólyázás
| |||||||||||||
c)
|
előfordulása:
| |||||||||||||
összes szülés 2-10 %-ában (lányokon gyakoribb)
| ||||||||||||||
d)
|
fokozatai:
| |||||||||||||
-
|
instabil csípő:
| |||||||||||||
főleg újszülött és fiatal csecsemők esetében a csípő laza, könnyen luxálódó/luxálható
| ||||||||||||||
-
|
valódi csípőficam:
| |||||||||||||
a combcsont feje az ízületi vápán kívül helyezkedik el
| ||||||||||||||
-
|
csípőízületi dysplasia:
| |||||||||||||
több hónapos csecsemőkön fordul elő, amikor sem instabil csípő, sem csípőficam nem állapítható meg, de másodlagos klinikai tünetek alapján feltételezhető, röntgen vizsgálattal pedig ki is mutatható
| ||||||||||||||
d)
|
csípőficamra utaló jelek, tünetek:
| |||||||||||||
-
|
családon belül már előfordult csípőficam
| |||||||||||||
-
|
a comb és a farredőkben mutatkozó asszimetria
| |||||||||||||
-
|
a végtag kifelé forgatott helyzetet foglal el
| |||||||||||||
-
|
az egyik végtag rövidebb (ez úgy vizsgálható, hogy háton fekvő helyzetben a nyújtott, szorosan egymáshoz fektetett végtagok hossza a sarkoknál nem mutat eltérést, felhúzott térdeknél azonban látható hogy az egyik térd mélyebben van)
| |||||||||||||
-
|
a háton fekvő gyermek két végtagját megemelve látható, hogy a farkontúrok vonala megtörik
| |||||||||||||
-
|
a trochanter major rendellenes helyzetben tapintható
| |||||||||||||
-
|
a csípőízületben az abductio akadályozott
| |||||||||||||
-
|
a teljesen levetkőztetett és háton fekvő csecsemővel szemben állva, lábát térdben teljesen, a csípőben derékszögig behajtja az orvos, a combot átfogva, mutatóujját kinyújtva a két trochanter majort tapintja, és a két végtagot abdukálja
| |||||||||||||
ficam esetén az abductio nehezített. Az esetek többségében hallani és látni lehet, amint a combcsont feje az acetabulumba előre és ugrás szerűen becsúszik.
| ||||||||||||||
Az utóbbi tünet könnyebben kiváltható, ha abductio közben a combokat kissé befelé fordítja az orvos. A végtag kinyújtása közben a csípő újból luxálódik, amit elősegít , ha a combcsontra mediálisan és proximálisan nyomást gyakorol.
| ||||||||||||||
Ez a luxációs-repoziciós tünet, ami úgy vizsgálható, hogy az orvos egyik kezével átfogja a medencét úgy, hogy a hüvelykujj a symphysisen a többi a sacrumon helyezkedik el. A medence ilyen módon történő rögzítésével kísérelhető meg a tünet kiváltása. A vizsgálatot mind a két oldalon külön-külön végzik el
| ||||||||||||||
-
|
felnőtt korban fájdalom, sántító, kacsázó járás
| |||||||||||||
e)
|
vizsgálatok:
| |||||||||||||
-
|
a beteg általános vizsgálata
| |||||||||||||
-
|
röntgenvizsgálat
| |||||||||||||
f)
|
therápia:
| |||||||||||||
-
|
abductalt helyzetet biztosító pelenkázás
| |||||||||||||
-
|
Pavlik-kengyel alkalmazása, amíg a csecsemő fel nem ül
| |||||||||||||
-
|
ha ezek a módszerek nem hoznak eredményt, további speciális ortopédiai kezelésre van szükség ® műtét
| |||||||||||||
5.
|
a végtagok elváltozásai:
| |||||||||||||
a)
|
végtaghiány (amelia [totalis, partialis])
| |||||||||||||
kis végtag (micromelia)
| ||||||||||||||
-
|
oka:
| |||||||||||||
*
|
exogén (környezeti ártalom)
| |||||||||||||
pl.: gyógyszerek/kémiai anyagok, ionizáló sugarak, oxigénhiány, hormonális zavarok, táplálkozási zavarok, mechanikus ártalom, anyai infekciók
| ||||||||||||||
*
|
endogén (genetikai ártalmak)
| |||||||||||||
*
|
lehet kevert (exogén és endogén)
| |||||||||||||
*
|
ismeretlen
| |||||||||||||
-
|
lényege:
| |||||||||||||
az adott végtag hiánya vagy csökkent mérete
| ||||||||||||||
-
|
therápia:
| |||||||||||||
a hiányzó végtag pótlása művégtaggal
| ||||||||||||||
b)
|
szám feletti ujjak (polydactylia)
| |||||||||||||
c)
|
alsó végtag fejlődési rendellenességei:
| |||||||||||||
-
|
X-láb (pes excaratus):
| |||||||||||||
*
|
lényege:
| |||||||||||||
térdizületet alkotó csontok befelé hegyesszöget zárnak be
| ||||||||||||||
*
|
oka:
| |||||||||||||
hátterében alkati, vagy másodlagos okok is állhatnak
| ||||||||||||||
-
|
O-láb (genu varum):
| |||||||||||||
*
|
lényege:
| |||||||||||||
a két térd túlságosan távol esik egymástól
| ||||||||||||||
*
|
oka:
| |||||||||||||
•
|
alkati (amíg a gyermek nem tanul meg jól járni, az O láb enyhe formája fiziológiás és ezt gyakran váltja fel fiziológiás X láb)
| |||||||||||||
•
|
másodlagos (szalaggyengeség vagy rachitis)
| |||||||||||||
-
|
dongaláb
(pes equinovarus congenitus): | |||||||||||||
*
|
lényege:
| |||||||||||||
a láb jellegzetesen a hordódongához hasonlít
| ||||||||||||||
*
|
oka:
| |||||||||||||
•
| mivel egyes családokban halmozódás figyelhető meg a genetikai rendellenességek öröklődése feltételezhető | |||||||||||||
•
|
előidézheti a terhesség során az anyát ért környezeti káros hatások is
| |||||||||||||
*
| előfordulása: | |||||||||||||
láb leggyakoribb veleszületett torzulása (1:1000)
| ||||||||||||||
*
| tünetek: | |||||||||||||
•
|
a láb flexiós tartásban van (lóláb [equinus-helyzet])
| |||||||||||||
•
| az alsó ugróízület és a talp adductiós helyzetben található (varus) | |||||||||||||
•
| a flexorok inai és az ízületi szalagok ebben az állásban megrövidültek | |||||||||||||
•
| az ízületben zsugorodások jönnek létre ® a láb befelé fordul | |||||||||||||
egyes betegeknél a láb könnyen az egészséges helyzetbe hozható, míg más esetekben az ízületek merevebbek lehetnek | ||||||||||||||
•
|
a lábszár izomzata csökevényes lehet
| |||||||||||||
*
| vizsgálatok: | |||||||||||||
•
| a beteg általános vizsgálata | |||||||||||||
•
|
röntgenvizsgálat
| |||||||||||||
*
| therápia: | |||||||||||||
•
| a születés után kell elkezdeni | |||||||||||||
•
| kezelés alapja a torzulás mechanikus úton való gyógyítása | |||||||||||||
a láb tornásztatása | ||||||||||||||
a láb megfelelő helyzetbe való visszatérése után az orvos gipszkötéssel rögzíti a lábat | ||||||||||||||
•
|
súlyos esetekben a műtétet végeznek
| |||||||||||||
d)
|
lúdtalp - más néven bokasüllyedés
(pes planus) | |||||||||||||
-
|
lényege:
| |||||||||||||
a lábboltozat lesüllyed, a láb statikája megváltozik
| ||||||||||||||
-
|
oka:
| |||||||||||||
a lábboltozatot tartó szalagok gyengesége
| ||||||||||||||
-
| tünetek: | |||||||||||||
*
| a láb izületei nem bírják a terhelést ® fáj a boka, | |||||||||||||
*
|
a gerincen, a derék tájon okozhat fájdalmat
| |||||||||||||
-
| therápia: | |||||||||||||
*
| a lúdtalp csecsemőkorban válik veszélyessé, amikor a test hirtelen megnő ® a boltozatnak 4 éves korra kell kialakulni ® ezért a kezelését időben kell kezdeni. | |||||||||||||
*
| torna (izmok erősítése) | |||||||||||||
*
| masszázs | |||||||||||||
*
| lúdtalpbetét | |||||||||||||
*
|
műtét
| |||||||||||||
Készítette: fodor | ||||||||||||||
Készült: 2008.02.16.
| ||||||||||||||
Dr. Bauer Béla Ph.D. gyermekgyógyász főorvos, 50 éves tapasztalatával, számos gyermekbetegség tüneteivel és kezelésével ismerteti meg a blog.bauerbela.ro kismamablog látogatóit. "Nagyon hasznos tanácsokat olvashattunk ismét. Minden szülőnek ajánlom figyelmébe." K.L.
Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box
2014. április 6., vasárnap
GYAKORIBB FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése