A MASZTURBÁCIÓ PROBLÉMÁI

Tizenéves kori pszichoszexuális fejlődés-Második rész

A maszturbáció problémái

A  szexuális reagáló készség annyiban  pszicho szexuális,  amennyiben  a  fiziológiai  szexuális izgalomnak pszichikus oka vagy vetülete van;  az emóciók, a fantázia és a gondolatok síkján.  Az ember esetében mindig van ilyen, s ez a maszturbációra  is érvényes.  Az önkielégítést ezért a serdülőkori  pszicho szexuális fejlődés fontos tényezőjének tekinthetjük.  Ezt alátámasztja a maszturbáció  serdülőkori gyakorisága is. A különböző országokban és időszakokban végzett vizsgálatok egybehangzóan kimutatták, hogy  a  serdülés kezdete és a tartós szexuális kapcsolatok  létrejötte közötti periódusban – tehát gyakorlatilag az egész tizenéves korban – a fiúk túlnyomó többsége, de a lányoknak is jelentős hányada  gyakorolja  időnként vagy rendszeresen.  Tény, hogy a lányok később kezdik és ritkábban gyakorolják, ami a fentebb vázoltak alapján érthető, bár nem szerencsés, hiszen nekik tulajdonképpen nagyobb szükségük lenne rá, orgazmuskészségük kialakítása  vagy erősítése érdekében, mint a fiúknak.

– „a szexuális tevékenység valamennyi típusa közül  a maszturbáció az, amelyben a nők leggyakrabban  kielégülnek. Az átlagos nő még a házassági közösülések jelentős részében sem jut el az orgazmusig, s ugyanez a helyzet a házasság előtti pettingek legnagyobb részében;  de maszturbációinak legalább 95%-ában eléri az orgazmust.” Ez annak köszönhető, hogy a maszturbáció technikája  különlegesen alkalmas az orgazmus kiváltására:  a  csikló közvetlen ingerlést kap, nem kell a partnerhez alkalmazkodni, elegendő elképzelni, éspedig bármilyen szituációban, ami az egyén számára izgalmas és élvezetes.  De  éppen ezek a vele járó fantáziák teszik az önkielégítést pszichológiai szempontból jelentőssé.   A fantáziák  „erősítik a szexuális izgalom és a specifikus nemi ingerek közötti reflexes kapcsolatot. A fantázia általában a valóság képeivel dolgozik. A másik nem testformái, jellegzetességei szerepelnek benne. Ezek az ingerkonstellációk az ismétlődő önkielégítési epizódokban mindig erősebbek és határozottabbak lesznek. A fantázia tehát az onánia kapcsán  tanulási tevékenység, a jellegzetes nemi inger bevésője.

A maszturbációs fantáziák tehát  a  szexuális kapcsolati viselkedés  képzeletbeli kipróbálásai,  vagyis  próbacselekvések, amelyek elősegítik a később bekövetkező, valóságos kapcsolatok kedvező alakítását, s erősítik a már kialakult szexuális identitást és orientációt. .

Freud is úgy vélte, hogy a maszturbáció infantilis, éretlen tevékenység, főleg a lányok számára, felnőttek esetében pedig kifejezetten személyiséghibának tartotta. Szerencsére ma már szakmai szempontból nyilvánvaló, hogy semmilyen életkorban és egyik nem számára sem infantilis;  felnőttkorban is csak akkor probléma, ha tartósan kizárólagossá válik.

A maszturbációs tapasztalatok  fejlesztik a szexuális reagálókészséget, ami különösen a nők számára előnyös és fontos. A férfiaknál viszont lehetővé tehetik az orgazmus és az ejakuláció késleltetésének gyakorlását, de csak akkor, ha a serdülő erre tudatosan törekszik, öningerlésének lassításával.  Nehézségeket okozhat azonban  az önkielégítést esetleg kísérő  bűntudat.  A tilalmak és elrettentések nyomán ugyanis a serdülő minden önkielégítési aktusát  bűnként, veszélyes dologként, akaratereje csődjeként élheti  át, s ez különféle neurotikus és önértékelési zavarokat válthat ki.  Gyakran ez az oka a serdülőkori kríziseknek, az iskolai teljesítmények romlásának, a serdülő elmagányosodásának:  a bűntudat és önbizalomhiány folytán ugyanis közeledni sem mert a másik nemhez;  vagy ha mégis megpróbálja, szorongásai miatt könnyen bekövetkezik az előre várt kudarc. Igy megint csak kénytelen az önkielégítésben keresni „vigasztalást”, s ez narkománia-szerű szenvedéllyé, kényszeres szokássá válhat.

Világos azonban, hogy a probléma alapvető oka nem az önkielégítés, hanem a bűntudatot előidéző nevelési tényezők.  Egyesek attól félnek, hogy a serdülők hajlamosak  „túlzásba vinni”  az önkielégítéseket, ami aztán kimerültséget, dekoncentráltságot és egyéb bajokat eredményez.  Valójában  a túlzásba vitel állítólagos veszélyeinek hangoztatása teljesen indokolatlan  és csak a szorongás felkeltésére alkalmas. Az  önkielégítést ugyanis nem nagyon lehet egészségügyi szempontból túlzásba vinni, hiszen a szexuális ingerelhetőségnek fiziológiai határai vannak, amelyek elérésével az egyén átmenetileg képtelenné válik a szexuális reagálásra, s ha erőltetné, az inkább fájdalmat okozna, mint örömet.  Tény viszont, hogy a fiziológiai kapacitás mértéke egyénenként igen eltérő lehet, s így adott esetben a naponta többszöri önkielégítés sem jelent egészségügyi szempontból túlzásba vitelt.  (Más szempontból viszont esetleg valóban kedvezőtlen lehet.)

www.szexualpszichologia.hu/tizenevesek.htm‎

#1 Dr.BauerBela

---