MINT A ZÖLDGALY

Mint a zöld gally, úgy törik a csont

Radiologiai felvétel-ZÖLDGALYTÖRÉS

Ebcsont beforr! Ugye ismerős gyerekkorunkból ez a vigasztalás, amivel akkor biztattak bennünket a felnőttek, amikor megütöttük magunkat? S aki tapasztalta, tudja, hogy ez a gyermekkori csonttörésre is igaz.

Komoly bajt okozhat
A gyermekkori csonttörések is lehetnek nyíltak, zártak, darabosak stb. Sajátos jelenség az ún. zöldgallytörés.

- Nyílt törés esetében a bőr is sérül, ezért az fertőzöttnek tekinthető, és a szövődmény elkerülése érdekében műtétet igényel gyermekkorban is.

Zárt törés esetében nem sérül a bőr. A közhiedelemben úgy él, hogy a zöldgallytörés nem veszélyes, pedig komoly bajt okozhat, ha nincs tökéletesen helyreállítva a csont –

Vastag, rugalmas csonthártya
– Gyermekkorban olyan vastag, erős, rugalmas a csonthártya, hogy csonttörés esetén a csontok végei nem válnak el egymástól, csak szögletbe hajlanak, s csak a csont egyik oldalán szakad el a csonthártya, a másik, konkáv oldalon megtartja a csontot. A gyermekkori csontok sajátossága, hogy a törésgyógyulás kiegyenlít bizonyos szögeltéréseket, oldalirányú elmozdulásokat, rövidüléseket, de a törés remodellált gyógyulásához élettani ingerre, azaz a csonthártya elszakadására van szükség.

Mivel zöldgallytörés esetében nem sérül körkörösen a csonthártya, azt a helyretétel során el kell szakítanunk. Veszélyes az ilyen törés ott, ahol két csont helyezkedik el egymás mellett, mint például az alkarban. Ha a vékonyabb, singcsonton keletkezik zöldgallytörés bizonyos szögeltéréssel, a másik, az orsócsont is alkalmazkodik a szögeltérés okozta rövidüléshez, és törvényszerűen kificamodik annak fejecse, ami könnyen elnézhető. Ha kiegyenesítjük a singcsontot, helyreáll az orsócsont ficama is.

 A törés a beható erő erősségétől függ.

-Ha hajlító erő töri el a csontot, zöldgally- vagy egyéb törés következik be, s nincs jelentős lágyrészsérülés.

 Ha nagy mechanikai erő töri el (pl. közúti baleset, magasból leesés), súlyos lágyrészroncsolódás ér-, idegsérülés is bekövetkezhet.

Helyretétel vagy műtét

A törés kezelése: helyretétel vagy műtét – a gyermek életkorától és a törés súlyosságától függően kisgyermekeknél általában altatásban történik, nagyobbaknál helyi érzéstelenítéssel is elvégezhető. Utána általában begipszeljük a végtagot, s javasoljuk kímélését, felső végtagnál az alkar felkötését. Az ellátást követő napon ellenőrizzük a végtag keringését, majd a gyógyulás során több alkalommal is röntgenezzük.

 A törés gyorsan gyógyul, s mivel a gyermekek általában eleget mozognak, nem szűkülnek be ízületeik, nincs szükség gyógytornára. Előfordul, hogy a gyermeket csak a törés után pár nappal hozzák kórházba a szülők. Ez azt a gyanút veti fel, hogy bántalmazás okozta a sérülést. Ezekben az esetekben a röntgenfelvételeken a gyógyulás különböző fázisaiban lévő, régebbi, már gyógyuló töréseket is látunk. Kötelességünk a bántalmazás gyanúját az illetékes hatóságokkal közölni.

Korunk járványa

A baleset korunk járványa. A fejlett országokban több 1-14 éves kor közötti gyermek hal meg balesetben évente, mint az összes többi betegségben együttvéve.

A fejlett országokban 1000 gyermekre 100-200 baleset jut.

Szintén 1000 gyermekre számítva évente 160 baleset történik

A fejletlen országokban, például Ghánában csak 100.000 gyermekre jut 200 baleset évente. Más kérdés, hogy ott másfajta betegségben halnak meg többen.

Elgondolkodtató, hogy a gyermekbalesetek 40-80 százaléka otthon történik, a család a „legveszélyesebb üzem" a gyermek számára. Az iskolában és sportolás közben állandó a felügyelet, míg otthon ez többnyire hiányzik.

 Iskolában és sportolás közben 4-15 százalékban éri baleset a gyerekeket, közterületen 30-35, közlekedési balesetben 6-10 százalékban. Gyermekkorban az összes sérülés 20 százaléka végtagtörés.

#1 Dr.BauerBela

---