Zsebpénzügyek: A
gyerekek és a pénz
Anyagi helyzetünk,
pénzügyi döntéseink egész életünkre hatással vannak, lehetőségeket és
korlátokat teremtenek számunkra. Ezért az egészséges életmódra neveléshez
hasonlóan fontos volna már gyerekkorban kialakítani a tudatos pénzügyi
szemlélet alapjait.
Ha azt szeretnénk,
hogy gyerekeink anyagi biztonságban éljenek, hogy képesek legyenek pénzügyileg
is megalapozott döntéseket hozni, akkor még gyerekkorban meg kell tanítanunk
őket arra, hol van a pénz helye világunkban és értékrendszerünkben.
Az egészséges pénzhez való viszony kialakításában
elsődleges a szülői példamutatás. Az iskolában nincs ilyen tantárgy,
a magazinok, reklámok, filmek világa pedig hamis képet ad a pénzről, a
gazdagságról. Felesleges vágyakat ébresztenek a fiatalokban, ugyanakkor a munka
szinte soha nem jelenik meg pozitívumként ebben az álomvilágban.
Egy jól bevált módszer
A beosztást, a
takarékosságot a gyakorlatban tanulja meg a legalaposabban egy gyerek.
„Már kisiskoláskortól nagyon jó eszköznek tartom erre a célra a zsebpénzt
– Fontos, hogy a
beígért zsebpénzt nem lehet büntetésből megvonni, és nem szabad ellenőrizni a
felhasználását. Hagyjuk, hogy tévedhessen a gyerek, lássan, tapasztalja meg az esetleges
rossz döntések következményeit. Eleinte kisebb összeggel gazdálkodjon, majd
fokozatosan egyre nagyobb pénzösszeget és felelősséget lehet rábízni.
Egy felsős már
félrerakhat a zsebpénzéből, gyűjthet valamire, takarékoskodhat.”
A nagyobbak
ismerkedhetnek az elektronikus pénzügyi világgal, lehet saját
bankkártyájuk, vásárolhatnak mobiltelefonról, intézhetik a bankügyeiket az
interneten keresztül. Nagyon fontos, hogy tudatában legyenek az ezzel járó
veszélyeknek és saját felelősségüknek. Tizenhat éves kor fölött már nyári diákmunkát is
vállalhatnak, később pedig a diákhitellel kapcsolatos ügyintézésben kérhetik a
szakemberek segítségét.
A család anyagi ügyei
„Fontos, hogy a
gyerekek egészen kicsi koruktól fogva tisztában legyenek a munka és a jövedelem
jelentőségével –. – Már az óvodáskorúak is szembesülhetnek vele, hogy a pénz nem áll
korlátlanul rendelkezésünkre.
A család anyagi
erőforrásait, céljait, az ezért hozott áldozatokat, a kompromisszumokat pedig
meg kell beszélni a gyerekekkel is – természetesen a saját életkoruknak
megfelelő szinten.
Fontos, hogy a gyerekek tudjanak az
esetleges anyagi gondokról, de ne érezzék a létbizonytalanságot, ne érezzék
veszélyben magukat.” A felső tagozatos iskolásokat be lehet avatni a családi költségvetés
részleteibe, és a szülőknél alkalmazott módszerek hasznosak lehetnek a zsebpénz
beosztásánál. Érdemes a gyerekekkel is megbeszélni a családot érintő fontos
kérdések, döntések anyagi vonzatait, hogy tisztában legyenek azok súlyával.
Látni fogják, hogy meg
kell tanulni a vágyak és szükségletek között fontossági sorrendet felállítani,
hogy bizonyos dolgokra várni kell, másokról le kell tudni mondani. Ezek a beszélgetések
alakíthatják a gyerekek későbbi vágyait, hiszen ha tudják, mennyit kell
dolgozni egy márkás cipőért, egy autóért vagy a reklámban látott nyaralásért,
reálisabb célokat tűzhetnek maguk elé. Aki szülőként természetesen viszonyul a
lemondáshoz, nem merül bele az önsajnálatba, annak a gyereke is könnyebben
veszi majd ezeket az akadályokat.
Minél korábban meg
kell ismertetni a gyerekeket a munkával is. Vegyenek
részt az otthoni házimunkában, legyen mindenkinek feladata a családban,
segítsenek kifesteni a lakást, rendbe tenni a kertet, karbantartani a
háztartási gépeket. Fontos lépés az önállóság felé vezető úton az első
munkahely, az első fizetés. Ha csak lehet, már diákmunka keretében próbálják ki
magukat a tizenévesek.
Tervezés hosszú távra
A saját jövőjüket
érintő anyagi kérdéseket mindenképp beszéljük meg a nagyobb gyerekekkel. A továbbtanulás ma már
nagyon költséges, a legtöbb családnak évekig tartó, komoly anyagi terhet
jelent. Érdemes tervezni és tudatosítani a gyerekben, hogy az ő erőfeszítései
is szükségesek vágyott céljai eléréséhez.
Legyen közös a problémafelvetés, a
megoldáskeresés, válaszolják meg együtt a felmerülő kérdéseket: a tovább- tanulás költségeiből
mennyit tudnak állni a szülők, a választott iskola mellett tud-e diákmunkát
vállalni a gyerek, fel kell-e vennie diákhitelt? Már a pályaválasztás során sem
hanyagolhatóak el az anyagi szempontok, végig kell gondoltatni a gyerekkel,
milyen kilátásai vannak, hogyan lehet a jövőben a választott szakmából megélni.
„A munkához, pénzhez
való viszonyt elsősorban a szülői minta alapján sajátítják el a gyerekek Az
elmúlt időszakban szembesülni kellett azzal, hogy a gazdasági fejlődés nem
mindig töretlen, jöhetnek rosszabb évek, és ilyenkor más életstratégiákkal
lehet boldogulni, mint korábban. Az öngondoskodás, az egyéni felelősség,
a tudatos pénzügyi szemlélet a felnőtteknek is viszonylag új fogalmak, így a
gyerekek sokszor a szülők keserű tapasztalataiból kénytelenek tanulni.”
Ami biztos: a változás
A pénzügyi tudatosság,
az átgondolt döntések, a hosszú távra tervezés önmagában nem fog senkit
gazdaggá tenni. De hozzájárul ahhoz, hogy anyagi biztonságban
éljünk, hogy elkerüljük a kiszolgáltatott helyzeteket, és ez hosszú távon
lényegesen fontosabb az életminőség szempontjából, mint a divatos fogyasztási
cikkek. A tét az egészségünk megőrzése, a méltóságteljes öregkor megteremtése.
Ha sikerül átadni a gyerekeknek ezt a szemléletet, ezeket az értékeket, akkor
biztosak lehetünk benne, hogy felkészülten állnak majd a modern és gyakran
bizonytalan világ sokszor fenyegetőnek tűnő kihívásai elé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése