Kamaszodik
a gyerek
Egyetlen anya vagy apa sem ússza meg a
kamaszkor megpróbáltatásait. A kedves, aranyos kisfiúból egyszer csak morcos,
hangos, indulatos kamasz lesz, aki mindenkinél jobban tud mindent, mindig
szembeszáll a felnőttekkel, és a kis semmiségből hatalmas vitát rendez.
A bájos leányka pedig túlérzékeny mimózává
változik, nemcsak kiszámíthatatlan és lázadó lesz, hanem könnyen agresszívvá is
válhat.
Ez lenne az én gyerekem?" - kérdezi ilyenkor riadtan a tanácstalan szülő. Pedig tudomásul kell venni, hogy ez az a bizonyos ?leválási" folyamat, amin ő maga is átesett, de talán erről már megfeledkezett: ilyenkor a kamasz tele van bizonytalansággal, félelemmel, s ez vetítődik a gyakori dühkitörésekbe. Ami eddig megszokott és jó volt, most a visszájára fordul.
Ez lenne az én gyerekem?" - kérdezi ilyenkor riadtan a tanácstalan szülő. Pedig tudomásul kell venni, hogy ez az a bizonyos ?leválási" folyamat, amin ő maga is átesett, de talán erről már megfeledkezett: ilyenkor a kamasz tele van bizonytalansággal, félelemmel, s ez vetítődik a gyakori dühkitörésekbe. Ami eddig megszokott és jó volt, most a visszájára fordul.
Pedig tegnap született
A búcsú a gyermekkortól fájdalmas dolog mindkét részről, a meghittségből, a szeretetből minden ellenkezésbe csap át. A fékezhetetlen kamasz nemegyszer átlépi a szülői tolerancia határait. Minden, amit ebben a korban kipróbál - alkohol, drog, kimaradások otthonról és az iskolából, később az első szexuális élmények - az útkeresés egy-egy állomása, a köldökzsinór végleges elvágására tett kísérlet.
Az apának, anyának nemcsak jó idegekkel, megértéssel, de kellő humorérzékkel kell ezt az időt átvészelni. Hogy mennyi ideig tart, az gyermekenként változó.
S hogy pontosan
hány éves korban jelentkezik, arra sincs általános recept. Ami biztos: megúszni
nem lehet.
Az olyan anya, aki szorosan magához akarja kötni a leányát és mártírarccal veszi tudomásul gyermeke önállósodási törekvéseit, bizony helytelenül jár el: tartós önvádat ültet el gyermekében.
Az olyan anya, aki szorosan magához akarja kötni a leányát és mártírarccal veszi tudomásul gyermeke önállósodási törekvéseit, bizony helytelenül jár el: tartós önvádat ültet el gyermekében.
Mivel jár a kamaszkor?
A kamaszkor korai szakaszában, már úgy tizenkét éves kor körül figyelemmel kell lenni arra, milyen testi-lelki változásokon megy át a kiskamasz. Szüleivel szemben újfajta érzésekkel viseltetik. Tizennégy éves kor táján a pubertáskor is új fázisba érkezik. Az egyre konokabbá és passzívabbá váló kamasz magában titkon megsiratja az elveszett biztonságot, a szülei melletti védettséget. Ekkor kezd szerephez jutni az alkohol, a dohányzás - esetleg a drog - és a feltétlen zenerajongás. A harmadik korszak a tizenötödik születésnap körül köszönt be. Ekkorra már az ?öregeket" is mintha jobban elviselné, az elszakadási törekvés mind reálisabb életcélokkal váltakozik.
Érdemes megfogadni
Dr. Stephan Lermer müncheni pszichológus - maga is gyakorló apa - tanácsaival igyekszik a döbbent szülőknek segíteni.
- Mindig arra kell koncentrálni, hogy ez átmeneti időszak. S ha bármilyen kellemetlenséget is él át a szülő, ez a periódus döntő fontosságú a személyiségfejlődés szempontjából.
- Új szerepkör vár a lányos anyukákra is. Az okos anya megpróbál komolyan elbeszélgetni cseperedő lányával a problémáiról. A lányok számára is tanulási időszak ez, ekkor sajátítják el azokat a lényeges stratégiákat, amelyek felnőtt karakterük sajátosságait alakítják.
- A megértő szülőnek minden esetben ki kell jelölnie azt határt, amit a kiskamasz hangerőben és durva hangnemben nem léphet át.
- Ajánlatos ilyenkor más, hasonló cipőben járó szülőkkel kicserélni a tapasztalatokat, s így felkészültebben szembenézni az új helyzettel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése