A MINDENNEMÜ MEGKÜLÖNBÖZTETÉS
ÉS GYŰLÖLET ÉLEDEZÉSÉRŐL.
Máig sem értem, mi késztet embereket arra, hogy fáj nekik a más öröme,sikere netalán anyagi
javainak gyarapodása ,és inkább megpróbálják szétzúzni eltulajdonítani,elpusztítani
vagy akár bitorolni azt, semhogy hasonlót teremtsenek maguknak,és a
társadalomnak. Ez az emberiség világtörténeti nagy átka,ami minden
generációt kivétel nélkül végigkísért.
De hozzáfűzök egy másik nagy igazságot,addig nem tudsz továbblépni, míg a gyűlölség tölti ki
napjaidat. Sokan megfeneklenek az irigységben, haragban, féltékenységben. Mire
mennek vele?
A gyűlöletnek nagyon szerteágazó okai vannak. Lévén hogy még mindig napjaink
társadalmi mételyei között éljük meg és talán méreteiben is növekszik egy átélt mozzanatát vetném papírra esetleg
mások okulására is.
Az 1989-es fordulat után demokratikus választásokat
rendeztek, a mi intézményünkben is. Az 13oo körüli alkalmazott 82 %-ban engem
tartott megfelelőnek a Városi Kórház igazgatójának. Ez nem volt véletlen hiszen
akkor már az orvostudományok doktora,a fővárosban verseny vizsgán elnyert
főorvosi titulusom és az egészségügyi érdemrend viselője voltam.Az eredményt a
radiológia hosszú folyosóján hirdette ki a választási bizottság a jelenlévők
hangos tetszés nyilvánítása közepette. De a -a VATRA ROMĂNEASCĂ szélsőséges
csoport tagjai hatalmas üvöltésben törtek ki,szemükben a gyűlölet riasztó
fényével, mégpedig azzal az indokkal hogy ennek az intézetnek nem lehet magyar
vezetője.
Saját élményanyagomban ez volt a román demokrácia első
megnyilvánulása amit saját bőrömön érzékeltemJómagam már kivettem a részem
ezekből a –Szép vagy –nagy vagy ROMÁNIA kórusmozgalmakból /a
szatmári vasúti poliklinikán,valamint ugyanebben a kórházban az első
igazgatóságom alkalmával. Őszintén szólva a tapasztalatom ismérvei alapján nem
is vonzott ez a feladat,lévén hogy én mindig a gyermekgyógyászatra építettem
minden elkövetkező napomat
Érzékelve ennek a forrongó gyűlölet kavalkádnak a hangulatát a következőket
mondtam : mióta beteg gyermeket gyógyítok engem sem a szülők sem a hozzátartozók nem kérdeztek meg
soha hogy mi a nemzetiségem,vallásom, világnézetem,vagy anyagi helyzetem. Egyedül
arra kértek hogy gyógyítsam meg beteg gyermeküket. Ha önök kollégáim a
születendő román demokrácia első napján így reagálnak egy szabad választás
eredményére vagy akaratára,nem érdemlik meg hogy egy fikarcnyit is áldozzak az
energiámból magukra,;s ezzel otthagytam őket és hazamentem. Ezt követően román
és magyar orvoskollégáim jöttek utánam hogy térjek vissza és fogadjam el az
intézet vezetését.
Mindezeket csak azért írtam le
mert úgy érzem hogy a lappangó gyűlölet még mindig ott settenkedik egyesek
tudatában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése