7 tipp gyerekünk meggazdagodásához
Az elmúlt évek alatt több ezer szülővel folytatott konzultációm során előbb
vagy utóbb megkaptam azt a kérdést, hogy mit kellene tennie a szülőnek ahhoz,
hogy gyermeke jobban bánjon a pénzzel, mint saját maga. Amit szinte mindig
megkapunk, hogy hány éves kortól érdemes foglalkozni a gyermek pénzügyi
nevelésével, érdemes-e zsebpénzt adni.
7 könnyen elérhető tippet hoztam a sok
százból, amivel érdemes elkezdeni a gyermekek pénzügyi intelligenciáját
fejleszteni.
1. A pénz nem tabu!
Sajnos
sok családnál látom, hogy a pénz vagy csak veszekedés tárgyaként kerül elő,
vagy csak akkor, amikor már késő róla beszélni. Ahelyett, hogy tabuként
kezelnénk, érdemes már egészen kiskorban elkezdeni a pénzügyi nevelést. Játékos
formában arról,
mi a pénz, akár egy szótárt is érdemes összeállítani a pénzügyi
alapfogalmakkal. Mi a pénz, bankkártya, kamat, hitel stb.
Mindezt minél egyszerűbben fogalmazzuk meg:
Mi a pénz? Amit arra használhatsz,
hogy valakinek fizetsz valamilyen dologért vagy azért, hogy csináljon neked
valamit. Röviden: pénzzel fizethetsz valakinek egy tárgyért vagy
szolgáltatásért.
2. A pénz felismerése és
számolás
Akármennyire is furcsán hangzik, már
egy négy éves gyermek is tudja a pénz lényegét mindenféle külön magyarázás nélkül. Pontosan látja, hogy apának az ATM-ből van pénze, amiért korábban
megdolgozott. Ha már kicsit is ismeri gyerekünk a számokat, bátran
megkezdhetjük az indirekt pénzügyi képzést is.
Jó módszer lehet az érméket
és papírpénzeket megismertetni,
mindezt játékos formában. Bevált játék a pénztáros-vásárló szituációs játék,
aminek keretében megtanulja megkülönböztetni a különféle érméket. Ha ez már
kiválóan megy, pláne később, akár forinton kívül ki lehet próbálni dollárral,
euróval is.
3. Pénzbeosztás
Sok kellemetlen perctől
szabadulhatunk meg, ha egy boltba belépve egy keretösszeget adunk gyermekünknek, amit elkölthet. Se nem
többet, se nem kevesebbet. Itt fogja első alkalommal megtanulni, hogy kell beosztani
a pénzt. Segíthetünk neki, hogy pl. 500 Ft-ból vehet 5 db túró
rudit, vagy 2 kg almát. Későbbiekben a saját háztartási naplónkat is
megmutathatjuk neki, hogy lássa, hogyan vezetjük a kiadásainkat.
4. Vásároljunk tudatosan!
Megtaníthatjuk
neki, hogy mielőtt megveszünk valamit, milyen kérdéseket teszünk fel magunknak,
hogy biztosan helyes döntést hozzunk vásárláskor.
o
Valóban szükségem van rá?
o
Mennyire akarom megvenni?
o
Megengedhetem magamnak?
Sokszor
felnőtteknek is szoktam javasolni, hogy miután kinéztünk valamint a boltban,
menjünk ki 10 percre (ha nagyobb tétel, akkor aludjunk rá egyet), majd ha
ezután is úgy gondoljuk, hogy szeretnénk, akkor vegyük meg.
5. Az a bizonyos malacpersely
Szinte
minden pénzügyi szakember egyetért abban, hogy a zsebpénz
mint a pénzügyi oktatás eszköze, kiváló lehet. Hogy ezt külön
munkáért (fűnyírás, takarítás, kutyasétáltatás), jó osztályzatokért cserébe,
vagy csak úgy kapja, már megoszlanak a vélemények. Egy jó tipp: ha kap zsebpénzt, lehetnek sajátos szabályok, pl. hogy
ha annak egy részét (pl. 10-20%) nem költi el, akkor arra kamatot
fizet a szülő. Ezáltal könnyebben megtanul takarékoskodni.
Fontos, hogy a banki kamatoknál jóval magasabb kamatot
fizessen a szülő, hogy a gyermek gyorsabban lássa a
megtakarítás hasznát. Persze elkél a szülői segítség a célkitűzésben,
hogy mire gyűjtsön (pl. bicikli) és azt mennyi idő alatt fogja elérni.
Különböző színre festett befőttes üvegeket is be lehet vetni, egy a biciklire,
egy a babaházra stb.
6. Pénzügyek a mindennapokban
Ma
már több pénzügyi társasjáték fellelhető, jó, ha egy-egy délután
ilyen is előkerül, vagy egy-egy pénzügyi mese, amit akár mi is kitalálhatunk.
Ami ennél is hatásosabb lehet, ha a mindennapok során kisebb pénzzel
kapcsolatos feladatokat adunk a gyerekeknek, pl. a rég nem használt játékoknak
vagy más tárgyaknak találhat új gazdát.
Ez kamaszkorban lehet jó feladat, ahol az internetet immár nem csak játékra használja, hanem pénzkeresetre
is. Vásárlásnál segíthet megtalálni,
hogy melyik boltban akciós az áru, vagy van-e megfelelő kupon.
Nyugat-európai
pénzügyi tervező kollegáink a kiadások 10%-át jótékonykodásra javasolják. Ha ezt a mintát már a fenn
említett befőttes üvegeknél elkezdjük, az talán még egy erkölcstan órával is
felérhet. Kiválaszthatja, hogy az általa kedvelt kutyák vagy megmentésre váró
csecsemők javára tesz félre, akár csak 10 forintot is.
7. Mutassunk jó példát!
Beszélhetünk
a pénzügyekről a gyerekeknek naphosszat, mégis a legjobban az a minta rögzül be, amit a szülőktől lát. Ha a
szülő anyagi gondoktól mentesen éli életét, tudatosan kezelve pénzügyeit,
felkészülve a jövőbeli anyagi kihívásokra, valószínűleg ezt a mintát könnyebb
lesz majd átadni.
A 20. század második felében a
bevételek 8 %-át takarították meg az Egyesült Államokban élők, ez napjainkra
mindössze 2 %-ra csökkent. Japánban ez a szám
majdnem 25 % vagy ennél magasabb. Hogy a mi saját családi költségvetésünkben
mindez hány százalék lesz, elsősorban tőlünk függ.
Könnyű lenne ezek után egy kötelező olvasmány listát adni, és azt mondani,
aki kiolvassa a szakirodalmat, örök életében mindent tud a pénzről. Az igazság
az, hogy pénzről és pénzügyekkel egészen addig kell foglalkozni, amíg
használjuk. Sok sikert az élethosszig tartó tanuláshoz!
Szerző: Bíró Nóra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése