AZ ELHIZÁS CSECSEMŐKORTÓL KEZDŐDIK

Nem édes duci baba, hanem kövér csecsemő

 

 

AZ ELHÍZÁS CSECSEMŐKORBAN KEZDŐDIK

 

 A gyermekkori elhízás rohamos terjedését látva nem meglepő, hogy a kóros túlsúly már igen koránról eredeztethető. De hogy milyen koránról, az talán sokakat meglep: egy friss tanulmány szerint már a kilenc hónapos babáknál megmutatkoznak a későbbi elhízás első jelei.

A detroiti Wayne State University kutatói dr. Brian Moss vezetésével 16 ezer 400 csecsemő és kisgyermek testsúlyának alakulását követték nyomon. A vizsgálatban 8900 kilenc hónapos és 7500 kétéves gyerek adatait dolgozták fel. Az American Journal of Health Promotion című lapban most nyilvánosságra hozott eredmények szerint kilenc hónapos korban a csecsemők 31,9 százaléka bizonyult elhízottnak, vagy álltak fenn olyan tényezők, melyek jelenlétében bizonyítottan igen nagy az elhízás kialakulásának esélye. Kétéves korra ez az arány 34,3 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a probléma minden harmadik kisgyereket érint már ebben a korai életkorban is.

Ilyen szempontból leginkább a szerényebb jövedelmű családok, illetve a spanyol ajkú bevándorlók gyermekei, valamint a fiúk vannak a legnagyobb veszélyben, míg viszonylag kisebb aggodalomra adott okot az elhízás a fehér bőrű vagy ázsiai származású népességben, illetve a lányok körében.

„Ha egy csecsemő kilenc hónapos korában a túlsúlyos kategóriába tartozik, akkor jó eséllyel a későbbiekben is oda fog tartozni” – állítja Moss.

A gyermekkori elhízás szakértője, dr. Joyce Lee, a University of Michigan gyermekendokrinológusa megerősíti, hogy a gyermekkori elhízás valóban egyre nagyobb probléma, és az érintettek életkora egyre korábbra tolódik. „A szülőknek alapvető felelősségük van abban, hogy már az élet egészen korai szakaszában szigorúan ellenőrizzék gyermekük táplálékbevitelét, hiszen az első hónapokban elkövetett hibák alapozzák meg a hosszabb távú testsúlyproblémákat. Nincs olyan „diéta”, mely önmagában üdvözítő lenne, ezért a szülők akkor járnak el helyesen, ha gyermekorvosukkal vagy védőnőjükkel beszélik meg a táplálás részleteit” – tanácsolja dr. Lee.

Úgy tűnik tehát, hogy már csecsemőkorban sem legyinthetünk a fölös kilókra, mondván: milyen aranyos duci baba, majd kinövi.

 

Mikor kövér a csecsemõ?

A szülők egyik része egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy a gyermeke talán egy kicsit nagyobb, mint az átlag, pedig az egyik példa szerint a gyermekek két hónapos korukban éppen kétszer annyit nyomtak, mint a születési testsúlyuk.

A szülők számára egyetlen egy dolog volt nagyon fontos: a gyermekek egészsége. Pedig a szülőknek volna okuk aggodalomra, hiszen általános tendencia, és szinte a világ minden országára jellemző, hogy a gyermekek és a fiatalok körében növekszik a túlsúlyosak aránya. Sokat beszélünk ma az elhízásról, de biztosan van néhány olyan túlbuzgó szülő, aki a gyermeke egészsége, szépsége, és testsúlya miatt aggodalmaskodik, megoldásként pedig korlátozza a fejlődés szempontjából létfontosságú élelmiszereket - állítják a szakemberek.

A kövérkés csecsemő hosszú ideig a gyarapodás és az egészség szimbóluma volt, de vajon mikor elhízott egy pici gyermek? Az orvosok azt mondják, hogy általában a pufók gyermek egészségesnek tekinthető. Az elhízás legfőbb tényezői a rossz összetételű étrend, és a mozgásszegény életmód, azonban ezeket az okokat a csecsemők esetében nem sorolhatjuk fel. Az orvosok azt mondják, hogy nem kell feleslegesen kétségbe esni, de azért oda kell figyelni az árulkodó jelekre:

- 3 éves kor előtt, a kisgyermekek jövőjét sokkal inkább a szülők esetleges túlsúlyából lehet előre jelezni, és kevésbé a születési súlyból vagy a csecsemő növekedési üteméből. Ha a szülők túlsúlyosak, akkor sokkal nagyobb a kockázati tényező, hogy a gyermeknek is súlyproblémái lesznek majd felnőttkorában. Az öröklött géneket is okolhatjuk a súlyproblémák kialakulása miatt, de a legtöbb esetben az életmód miatt alakulnak ki a problémák. A gyermekek növekedését és tanulását a közvetlen környezete határozza meg, tehát ha a szülők túlsúlyosak azt a táplálkozási, életmódbeli mintát fogja követni.

- a rendkívül gyors növekedés 4 éves kor előtt lezajlik, ebben az időszakban a testsúly gyorsabban növekszik, mint a magasság, ez is az egyik lehetséges figyelmeztető jel lehet.

A szülőknek figyelniük kell arra, hogy a testsúly ne okozzon problémát a gyermek fejlődésében, például ne hátráltassa a járást.

 Minden esetben konzultáljunk a gyermekorvossal, ha megváltoztatjuk a gyermek étrendjét. Számos tanulmány igazolta már, hogy a szoptatás rendkívül előnyökkel jár a csecsemő fejlődése szempontjából, az anyatejből megfelelő tápanyagokhoz, megfelelő összetételben jut hozzá az újszülött, ezáltal kisebb lesz annak a kockázata, hogy gyermekkorában elhízottá válik. Minél hosszabb ideig kap anyatejet a csecsemő, annál kisebb lesz a kockázat. A szakemberek azt javasolják, hogy legalább egy évig kapjon anyatejet a csecsemő. A szülőknek a korai gyermekkor idején ki kell alakítaniuk azokat az egészséges napi rutinokat, amelyek később az egész család egészségét meghatározhatják.

Néhány példa ezek közül:

 - az egészségtelen ételeket lehetőleg tartsuk távol a háztartástól, sajnos ma már nem meglepő, állítja egy szakember, hogy az egy éves gyermekek tele vannak tömve agyon cukrozott finom pékáruval, magas cukortartalmú üdítőitallal, sült krumplival és más gyorséttermi étellel. Ha a szülők is ilyen ételeket fogyasztanak, akkor a gyerekek ezt a mintát látják, ezt az étrendet sajátítják el, ezen ne is csodálkozzunk.

 A szülők mindig is nagyobb hatással vannak a gyermekeikre, mint egy oktató könyv.

- korlátozni kell a televízió előtt eltöltött időt. A szakemberek véleménye szerint 2 éves kor alatt egyáltalán nem kell televíziót nézni, de nehéz bármilyen életkorban eltiltani a gyerekeket a tévétől, ha a szülők is sokat tévéznek.

Mitől dundi a csecsemő?

A szülők általában örömmel veszik tudomásul, hogy jó étvágyú, jól gyarapszik gyermekük. Sokkal később és sokkal ritkábban fordulnak orvoshoz azzal a panasszal, hogy kövér, mint azzal, hogy sovány.
Leegyszerűsítve a kérdést, az elhízás öröklődő és környezeti hatásokra kialakuló energia-egyensúlyi zavar.

A szülők általában örömmel veszik tudomásul, hogy jó étvágyú, jól gyarapszik gyermekük. Sokkal később és sokkal ritkábban fordulnak orvoshoz azzal a panasszal, hogy kövér, mint azzal, hogy sovány.

Leegyszerűsítve a kérdést, az elhízás öröklődő és környezeti hatásokra kialakuló energia-egyensúlyi zavar. Ha az egyik szülő kövér, a gyermekeik 41%-a, ha mindkettő, 78%-a kövér lesz. Az öröklődés szerepe mellett szól az a megfigyelés, hogy az egypetéjű ikrek növekedésének üteme, testtömege akkor is hasonló, ha nem együtt nőnek fel.

A környezeti tényezők szerepét mutatja viszont, hogy a testtömeg hasonlósága a szülők és az örökbe fogadott gyermekük között is fennáll, s az is tény, hogy a kövér férfiak feleségei is általában kövérek.

A terhes anya energia-, zsír- és szénhidrátdús táplálkozása befolyásolja a magzat zsírsejtjeinek a számát, és összefüggést mutattak ki a terhesség alatti súlygyarapodás és az újszülött zsírsejtjeinek nagysága között.

 Tehát a gyermekkori kövérség kialakulásában a várandós anya táplálkozásának is szerepe lehet. Csecsemőkorban az elhízás elsősorban azokat veszélyezteti, akiket mesterségesen táplálnak. Szopásnál a csecsemő aktív izommunkát végez, úgy tűnik, tudja, mennyi anyatejre van szüksége – és annyit szopik.

Duci vagy jól táplált?

·                                 2009.11.15.

Míg régen a jólét és a kicsattanó egészség jelének tartották, ma már sokan a túltáplálás számlájára írják, ha a baba jóval súlyosabb a kortársainál. De mikortól számít ducinak a csecsemő, és hogyan előzheted meg, hogy ne essetek ebbe a hibába?

A szakorvosok szerint a korai és a felnőttkori kövérség között összefüggés fedezhető fel, ezért a baba súlyára már születésétől fogva oda kell figyelned. De mi a picuriknál az optimális gyarapodás, milyen fejlődési szakaszok váltják egymást, és mikortól fenyegeti őket a hosszú távú következményekkel járó kövérség? Erre kerestük a választ.

A születési súly már kiindulópont lehet

A szakemberek szerint a magas születési súly magában hordja az elhízás kockázatát, ezért a csecsemőtáplálás tulajdonképpen már a méhen belül kezdetét veszi. A születési súly szoros összefüggésben áll a megszületett gyermek életkilátásaival: mind az alacsony, mind a magas születési súlynak lehetnek kedvezőtlen következményei.

Talán nem így kellett volna...

"Lara még csak egy éves lesz, de jóval ducibb (egyesek szerint kimondottan kövér), mint más egyévesek. - meséli Kriszta. - Van egy nővére is, aki ugyan nem pehelysúlyú, de szép formás ötéves, nála nem is aggódom ennyire. Lara nem született nagy súllyal, mégis hamar behozta a "lemaradását", és le is előzte a vele egykorúakat. Sajnos, a nővéréhez hasonlóan őt sem tudtam szoptatni, és sokan azt mondják, a tápszer miatt hízik ilyen sokat. Egyre többet és többet kíván, és sír, ha nem kapja meg az adagját. Bújom a szaklapokat a témával kapcsolatban, mert félek, hogy ezzel a túlsúlyosságával a felnőttkori duciságát alapozom meg." - mondja az elkeseredett anyuka.



A kalkulációs táblázat nem szentírás!

Nagyon fontos a baba súlyfejlődésének nyomon követése, hiszen ez (is) kiindulópont lehet egy esetleges, megbújó betegség felderítésénél.
Hasznos segítség a babák fejlődésének ellenőrzésére szolgáló kalkulátor (testhossz, a testtömeg, a testtömeg index, a fej- és felkar-körfogat, stb.) használata, de az ott megadott "normál" értékeket csak viszonyítási alapnak vedd, ne szigorúan betartandó szentírásnak!
Csak akkor kezdj el izgulni, és a gyermekorvosoddal, védőnővel átbeszélni a kétségeidet, ha az "előírt" fejlődési ütemhez képest kórosan magas (vagy alacsony) a babád súlygyarapodása.

Nem bízza a genetikára

"Mindkettőnk családjától jó genetikai adottságokat örökölhetünk, hiszen sem a férjeméknél, sem nálunk nincsenek duci rokonok. - mondja Zsuzsa, a kétéves Márk anyukája. - Ettől függetlenül vallom, hogy egy babát nem szabad agyonkínálni sem anyatejjel, sem tápszerrel. A rendszeresség és a pontos időmeghatározás is nagyon pontos. Én soha nem vettem azért mellre Márkot, mert sírt, ahogy sok anyuka, akiknek ha már ott van a picijük, szopizik is, és hozzászokik a mindig rendelkezésre álló kalóriákhoz. Persze, pontosan nem tudhatom, hogy valóban ez-e az oka a jó alkatának, vagy kizárólag a genetikailag öröklés számít..."

Nem csak a tápszer lehet a bűnös

Sok anyuka nem is gondolná, hogy az anyatejes csecsemő is elszenvedhet túltáplálást. A túlzott kalória-bevitel különösen a baba születése utáni a leggyakoribb: az anya az első időkben még nem "érti meg" gyermeke jelzéseit, ezért sokszor a picit minden nyöszörgésére, sírásra megszoptatja, mert azt hiszi, hogy éhes. Pedig sok baba éppen azért sír, mert túl sokat evett és nem tudja olyan gyorsan megemészteni az anyatejet, ahogyan kapja, pocakja feszül a sok evéstől.

Változó energiaszükséglet

A baba életkorának emelkedése és az anyatejre (vagy a tápszerre) valóigénye nem nő egyenes arányban egymással. Sok anyuka esik abba a hiányba, hogy szép egyenletesen emeli a bevitt kalória mennyiségét, mert nem tudja, hogy a baba nagy energiaigénye féléves kora körül lecsökken, majd miután a beindul az aktivitása (kúszni, mászni, mozogni kezd), a 7-8. hónaptól ismét emelkedik. A táplálását tehát ehhez az ingadozáshoz mérten kell szabályoznod, hogy se többet, se kevesebbet ne kapjon, mint amennyit a szervezete (nem a falánksága) igényel. A legtöbb esetben ezt a szabályozást maga a baba elvégzi és csak annyit energiabevitelt kíván, amennyit el is hasznosít.
A "tápszeres babáknál" még fontosabb az energiaszint megfigyelése, hiszen ilyenkor a bevitelt az édesanya szabja meg, és ez könnyen vezet túltápláláshoz.

#1 Dr.BauerBela

---