A szülői
tekintély
Némelyek
szerint kérdéses, vajon kell-e a szülői tekintélyről beszélni, ennek kivívására
törekedni. Talán előnyösebb valamiféle partneri kapcsolat kialakulását
szorgalmazni... Meggyőződésem szerint a tekintélyt kell előnyben részesíteni.
Némelyek szerint kérdéses, vajon kell-e a szülői tekintélyről
beszélni, ennek kivívására törekedni. Talán előnyösebb valamiféle partneri
kapcsolat kialakulását szorgalmazni... Meggyőződésem szerint a tekintélyt kell
előnyben részesíteni.
Minden családban naponta akadnak megoldásra váró problémák,
és a szülői tekintélyre elsősorban azért van szükség, mert a családban
tapasztalatlan kiskorúak is vannak, akiknek meg kell hajolniuk a szülői akarat
előtt. A gyermek születésétől fogva nagykorúságáig függ a szülőktől, akik
gondoskodnak szükségletei és kívánságai kielégítéséről. A gyermeknek szüksége
van a szülői tekintélyre, mert ez biztonságérzettel tölti el.
A család mindennapi élete szempontjából lényeges, hogy mi az
alapja a szülői tekintélynek, s vajon ez nem öncélú-e. Minél jobban érvényesül
az erő, a hatalom és a büntetés, annál kevésbé van szó olyan szülői
tekintélyről, amely a gyermek fejlődését és a család szerepének betöltését
szolgálja. Aki úgy érezteti a tekintélyt, hogy uralkodik, kiabál, büntet,
parancsolgat és ver, nem a gyermek érdekei szerint jár el. Másfelől az is igaz,
hogy bár a gyermeknek szüksége van a szülői tekintélyre, fejlődésének bizonyos
szakaszaiban arra is szüksége van, hogy önmaga lehessen. A tekintély elleni
lázadás, amely leginkább a serdülőkre jellemző, annak jele is lehet, hogy a
gyermek próbára akarja tenni saját személyiségét. A személyiség fejlődése
idővel megköveteli a tekintély gyengülését. Egy apa például tekintély lehet
serdülő fia számára a saját szakmájában, de egyáltalán nem szükséges, hogy
tekintély legyen a popzenében vagy az öltözködésben is. Itt a tekintélyt a
gyermek kortársai képviselik. Az okos szülő ezt tudomásul veszi, és bizonyos
vonatkozásokban önmaga is képes lemondani saját tekintélyéről, a gyermeket
befolyásoló hatalmáról. Ha az ilyen szülő előrelátó, azt is tudja, hogy a
valódi tekintély nem szenved csorbát akkor, ha kellő időben lemond befolyásának
bizonyos részéről.
GYERMEK-SZÜLŐ KAPCSOLAT
A szülői tekintéllyel összefüggésben fel kell hívni a
figyelmet a hagyományos gyermek-szülő kapcsolatokban bekövetkezett
változásokra. Sajnos ezek néha hátrányosak is. Előfordul, hogy a szülőnek nincs
elegendő tudása és akaratereje gyermekeinek neveléséhez, s ugyanígy az is, hogy
a gyermekekből hiányzik a tisztelet és az olyan hajlam, amely mintegy
serkentené a szülőt törekvéseiben.
Az utóbbi években megnőtt a nemzedékek életszemlélete közötti
különbség, idősebbek és fiatalok másképp vélekednek az öltözködésről, a szabad
idő kihasználásáról stb. A szülők némelyike képtelen arra, hogy lépést tartson
serdülő gyermekeivel, és mindvégig bizalmas viszonyban maradjon velük. Sok
fiatal véleménye, hogy megvan ugyan az egyetértés közte és szülei között, de
nem mindenben. Jól kijönne szüleivel, ha nem lennének bizonyos zavaró
körülmények. Gyakran a divat és a modernség ez a zavaró körülmény. Sok fiatal
panaszkodik szülei „régimódisága” miatt, mert úgy szeretnék öltöztetni, ahogy a
fiatalok ma már nem öltözködnek. A fiatalok ízlését csak megfontolt véleménycsere
keretében, okos esztétikai neveléssel tudjuk befolyásolni, egyoldalú
következtetésekkel és tilalmakkal nem, mert ezek inkább lázadásra késztetnek.
Gyakori vélemény fiatalok szájából: a szüleimmel jól kijönnék, ha nem
halmoznának el minduntalan bölcs tanácsokkal. Vagy ez: a szüleim minduntalan
saját nehéz életükről beszélnek, már nem bírom hallgatni.
A kutatások eredményei azt mutatják, hogy különböző okok
miatt a fiataloknak körülbelül a fele panaszkodik a szülői megértés hiányára.
Közben őket is bántja, foglalkoztatja a dolog. Az a véleményünk, hogy a
fiatalok ma sem rosszabbak, mint szüleik idejében voltak. Egyszerűen csak
másképp gondolkodnak. Ők is elismerik a valódi emberi értékeket, beleértve az
idősebb nemzedék képességeit és tehetségét. De nem szeretik, ha beleszólnak az
életükbe, ha valaki tőlük idegen életstílust akar rájuk kényszeríteni.
NEVELŐ PÉLDA
Valóban nem könnyű fiatalokkal bánni. (Én mint pedagógus több
éves pályafutásom során igenis tapasztaltam.) Ennek művészete attól is függ, hogy
mennyire vagyunk képesek fiatalok maradni, mennyire ismerjük gyermekeink
gondolkodását és érzéseit, megértjük-e törekvéseiket és igényeiket, képesek
vagyunk-e tiszteletben tartani nézeteiket és ízlésüket, s tudunk-e tapintatosan
hatni rájuk. A gyermek-szülő viszony nem utolsósorban attól is függ, hogy a
család mennyire tudja elősegíteni a fiatalok társadalmi beilleszkedését. A
kisgyermek szempontjából a család az a közösség, amelyben élnie, alkalmazkodnia
kell, s amely sok előnyös vagy hátrányos szokásra megtanítja. A rossz nevelés
tartós nyomokat hagyhat a gyermek személyiségén. Gyakori hiba, hogy a szülők
nem mondanak igazat a gyereknek, és őt is arra késztetik, hogy ne azt mondja,
amit gondol. Hiba a jutalmazásban és büntetésben való következetlenség is.
Előfordul, hogy a gyermeket azért jutalmazzák, amit úgyszólván magától
értetődően kell megtennie, viszont elmarad a jutalom akkor, amikor valóban
rászolgál.
Néha aránytalanul nagy a büntetés olyan helyzetben, amikor az
okok elemzése lenne a helyes. A gyermek jellemének formálása a legfontosabb
szülői kötelességek közé tartozik, s a szülők ennek ellenére ebben is gyakran
hibáznak. Sokszor megfeledkeznek arról, hogy a gyerekek szeretik utánozni a
felnőtteket, különösen azokat, akiket rokonszenvesnek találnak. Sajnos a
negatívumokat gyorsan elsajátítják, s később nagyon nehezen tudnak
megszabadulni tőlük.
A szülői tekintély a gyermek számára különösen a nemi és
fizikai érettség határán nehezen elviselhető. A fiatalok ezt a határt az utóbbi
időben egyre korábban érik el. Sok szülő tehetetlen és tanácstalan ilyenkor,
nem tudja, mit engedjen meg serdülő gyermekeinek, mit ne. A szakirodalom és a
kutatási eredmények szerint egyre több az olyan 15-16 éves fiatal, aki már
úgyszólván teljes szexuális életet él. S ha ehhez még azt is hozzászámítjuk,
hogy a fiatalok körében gyakori a dohányzás, a drogok és a szeszes italok
fogyasztása, a szülőt valóban joggal és okkal gyötrik kétségek, hogyan nevelje
serdülő gyermekét. A szülőknek mindenekelőtt arról kell tudniuk, hogy gyermekük
milyen társaságban tölti szabad idejét, továbbá milyenek az igényei és a
kedvtelései. A szülőnek lehetőleg fel kell mérnie, milyen hatása lesz a
barátoknak gyermeke fejlődésére.
MEGÉRTÉS
Mindennél fontosabb azonban a szülők és a gyerekek közötti
megértés, s ennek keretében az, hogy a gyermek elmondja gondjait szüleinek, s
azok tudjanak az élet különféle dolgairól vallott nézeteiről. Persze ehhez
nagyfokú bizalomra van szükség szülő és gyermek között, s nem kevés megértésre
is mindazok részéről, akik a gyermeket nevelik. A szülőknek mindig újra és újra
meg kellene vizsgálniuk, mi az, amit gyermeküknek megtiltanak vagy megengednek.
Tudatában kellene lenniük, mekkora az a szabadság és önállóság, amelyet
gyermeküknek engedélyeztek. Alaposan meg kell fontolniuk, mi az, amivel szemben
védelmezniük kell gyermekük testi és lelki épségét, s hogyan kímélhetik meg
őket a negatív tapasztalatoktól. Okos szóval főleg a sport, a turisztika, a
műkedvelő tevékenység, az értékes kulturális akciók, a hasznos szórakozás felé
kellene terelniük gyermekük figyelmét, s ennek érdekében nem volna szabad
fukarkodniuk a vele folytatott értelmes beszélgetésekkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése