Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2017. június 30., péntek

Nyári elsősegély – vízparti balesetek

Nyári elsősegély – vízparti balesetek

Kövess minket a facebookon!

A statisztikák szerint a legtöbb sérülés a nyaralásokon történik. Ilyenkor kicsit felelőtlenebbek vagyunk, és a gyerekek is figyelmetlenebbek, ráadásul az idegen, ismeretlen környezetben váratlan helyzetek és balesetveszélyek leselkednek ránk.
2015. 04. 29.

Nagyon sokan vízparton töltik a vakációjukat. Az ilyen környezetnek is megvannak a maga speciális veszélyforrásai, amikkel jó tisztában lenni. Ha mégis bekövetkezne a baj, akkor az sem árt, ha tudjuk, hogyan lássuk el a különféle sérüléseket.

Kagylók, éles sziklák, üvegszilánkok

Mi a magyar tengerhez vagyunk szokva, ami igen barátságos fürdőhely: tiszta vizű, nincsenek benne veszélyes áramlatok, harapós halak, sem óriási mélységek. Ugyanakkor néhány veszélyforrással itt is számolni kell, épp úgy, mint a tengereknél: az iszapba ágyazódott éles kagylók és kövek éppolyan kellemetlen – és megfelelő ellátás híján veszélyes – sérülést okozhatnak, mintha a tengerben találkoznánk velük.
A kagylók okozzák a legtöbb, vízben szerzett sérülést, és ezeket ráadásul szinte lehetetlen kikerülni. Bár a Balaton vize rendkívül tiszta, és akár másfél méter mélyen a fenékig is lelátni, a homokba bújt kagylókat akkor sem vesszük észre, ha folyton a lábunk elé nézünk. Legtöbbször a már elhalt kagylók szétnyílt héja okozza a balesetet: olyan vágást ejtenek, mintha késsel metszették volna el a lábunkon a bőrt és a húst. Általában nem mély a seb, de igen kellemetlen, hiszen folyton rajta járunk, és akarva akaratlanul is szennyeződések kerülnek bele, amik nehezítik a gyógyulását, és elfertőzhetik a sebet. Ezeket a sérüléseket a „hagyományos” vágott sebek mintájára kell ellátni: a sebet és környékét kimossuk tiszta vízzel, fertőtlenítjük, és leragasztjuk sebtapasszal. ha a sebben idegen anyag van, azt csipesszel vegyük ki, de legjobb az ilyet már orvosra bízni. Sokan tanácsolják, hogy az ilyen sebet hagyjuk szabadon, mert úgy jobban gyógyul – ez azonban tévedés!. A fedetlenül hagyott seb egyrészt lassabban gyógyul, másrészt nagyobb valószínűséggel fertőződik el. A helyes eljárás, ha a sebkötést néhány óránként lecseréljük, és cseréléskor megtisztítjuk és újra fertőtlenítjük a környékét.
Üvegszilánkoknál ugyanez az eljárás, ám ott még körültekintőbbnek kell lennünk: szilánk ugyanis nem maradhat a sebben. Ha még tisztítás után is szúró fájdalmat érzünk az azt jelenti, hogy egy apró üvegdarab szorult a sebbe, amit viszont jobb, ha orvos tár fel és távolít el.
A kövek ritkán hagynak „tiszta” sebeket maguk után, az ilyen sérülések nem egy precíz vágást ejtenek a bőrön, hanem horzsolnak és rongyolnak. Az ilyen felületeken különösen fontos a gondos fertőtlenítés és a tisztítás. A kötözést és annak cseréjét a vágásoknál említett módszerrel végezzük. Még egy jó tanács: friss sebbel ne menjünk a vízbe: hagyjuk gyógyulni a sérült bőrt legalább egy napig.
hirdetés

Tengeri sün

A tengeri sünök nagyon fájdalmas sérüléseket okozhatnak, az általuk ejtett sebekkel pedig viszonylag hosszan kínlódik az ember. A sün hegyes, mérgező tüskéi ugyanis mélyen fúródnak a bőr alá, majd beletörnek a sebbe, és horgas végük miatt nehéz kivenni őket. Ezért a sérülést rendszerint gyulladás is kíséri. Ha sünbe léptünk, jöjjünk ki a vízből és és tegyünk a sebre ecetet, mert ez feloldja a tüskét. Ne próbálkozzunk a csipesszel, mert szinte biztos, hogy csak mélyebbre toljuk vele a bőr alá a tüskét, és bele is törjük, így betokozódik, és csak sebészeti eljárással lehet majd eltávolítani. A méreg, amit a sün tüskéi belénk juttattak közömbösíthetők forró vízzel, így ebbe áztassuk a sérült testrészt. Ezzel a fájdalom is csökken. Orvoshoz akkor kell fordulni, ha a tüske beletörik, és nem tudjuk eltávolítani a sebből.

Medúza


A medúzákkal való találkozást sem könnyű elkerülni, hiszen ezek a lények legtöbbször átlátszóak. A tengerparti sérülések közül ők okozzák a legtöbbet, és nemcsak a vízben, de a partra vetődve is csípnek, még akkor is, ha maga az állat már nem él. Számos faj mérge rendkívül veszélyes – akár halálos is lehet –, ezért utazás előtt tájékozódjunk, hogy a kiszemelt partszakaszon akadnak-e ilyen brutálisabb fajok.
A medúzacsípés fájdalmas bőrpírral, gyulladással, hólyagosodással jár, de jelentkezhet fejfájás, hányinger, szédülés, végtagfájdalom, rendszertelen szívverés is, illetve ezen kívül még az itthonról ismert rovarcsípésekkel járó allergiás reakciók léphetnek fel, és legrosszabb esetben szívmegállás is bekövetkezhet.Ha medúza csípett meg valakit, a legjobb, amit tehet, hogy azonnal kijön a vízből, a testére tapadt medúzakarokat eltávolítja egy kendővel – puszta kézzel ne érjünk hozzá! – és a csípés helyét leöblíti sós tengervízzel. Édesvizet semmiképpen ne használjunk! Ez ugyanis aktiválja a még meg nem repedt csalánsejteket, és így még több fájdalmat okoz. Tilos továbbá dörzsölni a csípés helyét, mert ezzel csak aktiválódnak, és mélyebbre jutnak a méreganyagok a bőrben. Ecetes borogatással viszont jól enyhíthetők a csípés következményei, mert az ecet akadályozza a medúza méreganyagainak működését. Medúzák és tengeri sünök ellen leghatékonyabban megfelelő ruházattal és cipővel védekezhetünk.
hirdetés

Napégés

A vízparti balesetek közül a napégés gyakorlatilag mindenkit veszélyeztet, még azokat is, akik ruhában vannak. A fehér, vékony ruhák ugyanis kifejezetten jól engedik át a káros UV sugarakat, és egy ilyen pólóban majdnem ugyanúgy leéghetünk, mintha meztelenül napoznánk. Vannak viszont UV ellen védő anyagok: nyárra ilyenekből készült ruhákat vásároljunk inkább.
Sokan nem tekintik a napégést balesetnek, pedig éppen olyan hatása van a szervezetre, mintha tűzzel égetnénk meg a bőrünket, vagy leforráznánk magunkat gőzzel, forró vízzel. Különösen a gyerekekre veszélyes – minél kisebbek, annál jobban megárt nekik. Ezenfelül a napégés drasztikusan megemeli a bőrrák kialakulásának veszélyét is.
A napégésnek is több fokozata van. A legtöbben megússzák első fokú napégéssel, ami megpirult, érzékeny bőrrel jár. Ilyenkor a megfelelő utólagos kezelés az, ha hideg – de 25 foknál nem hidegebb – vízzel, vizes borogatással hűtjük a bőrt hosszabb ideig, legalább egy, de inkább két órán át. Ha gyerekkel történt a baj, a hűtést körültekintően végezzük, mert az ő testük hamarabb túlhűl.
A hűtés mellett fontos, hogy sok folyadékot fogyasszon a kárvallott napozó. Ha szükséges, és a fájdalmait mással nem tudja enyhíteni, vegyen be egyszerű fájdalomcsillapítót, és lehetőleg minél kevesebb ruhában, teljesen beárnyékolt, besötétített, hűvös szobában próbálja átvészelni azt az időszakot, amíg lassanként enyhülnek a tünetek.

Ha azonban a fájdalmak nehezen elviselhetők, a megégett helyek lángvörösek, és hólyagosodnak, akkor mindenképpen forduljunk orvoshoz. Ha kisgyermek vagy csecsemő égett le, vele is orvoshoz kell menni. Ugyancsak szakembert igényel az, ha nyakmerevséget, hányást, fejfájást, szédülést tapasztalsz a napégés következményeként.

Horzsolások, zúzódások

A gyerekek önfeledten adják át magukat a nyár örömeinek, ezért gyakrabban sérülnek meg játék közben. Horzsolásokat és zúzódásokat szerezhetnek be a csúszdán, vízibiciklin, a trambulinon, a strand játszóterén és gyakorlatilag bárhol nyaralás közben. A kisebb sebeket magunk is elláthatjuk: ilyen esetekben is a kulcsszó a seb tisztítása, fertőtlenítése és laza kötözése, valamint a kötés gyakori cseréje. Orvoshoz akkor kell fordulni, ha a sebben idegen anyag van, vagy mély, esetleg nagy kiterjedésű a seb. Szintén szakemberhez kell menni késlekedés nélkül, ha sebfertőzés jelei mutatkoznak: sebfájdalom, duzzanat, bőrpír, váladékozás, elesettségérzés, hőemelkedés vagy láz jelentkezik. Ha a sérülést fertőzésveszélyes körülmények között szerezte a gyermek, és nincs tetanusz oltása, akkor is orvostól kérjünk szakszerű ellátást.
#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése