Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2017. június 22., csütörtök

A dadogás okai és kezelése


A dadogás okai és kezelése



Logopédusi munkám során szerzett tapasztalatom szerint a dadogás az a beszédhiba, ami talán a leginkább megijeszti a szülőket. Míg a pöszeség bájos is lehet, a dadogásról rögtön a görcsös légzés, elvörösödött arc, a beszédfolyamatban bekövetkező megakadások kínos, hosszúnak tűnő másodpercei jutnak eszünkbe. 
A dadogás a folyamatos beszédben bekövetkező kommunikációs zavar, amely több okra vezethető vissza. Kiválthatja egy nagyobb ijedtség, a kistestvér születése, a szülőtől való hosszabb távollét. A tünetek csak akkor maradnak meg tartósan, ha hajlamosító tényezők is jelen vannak: volt a családban dadogó rokon, nehezített volt a beszédtanulás, betegség vagy szülés körüli probléma következtében az idegrendszer sérült, stb.. A dadogás kialakulásának oka annyira összetett, többtényezős, hogy sok esetben ki sem deríthető.
A dadogás tünetei is változatosak. Előfordul, hogy a dadogó a szó elejét, egy-egy szótagot ismétel (klónusos dadogás: ku-ku-ku-kutyuska), súlyosabb esetben pedig  a szó eleji kezdő hangzót ejti görcsösen (tónusos dadogás:k-k-k-k-kutyuska,) vagy a beszédet, a szót hosszú szünettel kezdi, mert egyáltalán nem tudja kiejteni a hangot. A görcsök kiterjedhetnek az ajkakra, nyelvre, egészen súlyos esetben a garatra, gégeizmokra is. A beszédlégzés szaggatott, nehézkes, a levegővétel kapkodó lehet, a beszéd sokszor monotonabb, a megakadások között akár fel is gyorsulhat. A görcsökhöz társulhatnak kényszermozgások is: pislantás, fejmozgás. Általában elmondhatjuk, hogy a dadogók idegrendszere érzékenyebb az átlagosnál, és jellemzően több a fiú dadogó, mint a lány (2:1, 3:1 arányban).
Mivel a dadogás igen komplex, több összetevős beszédhiba, a kezelésében is több szakember vesz részt: orvos, pszichológus, logopédus összehangolt munkájára van szükség, hogy a dadogás tünetei enyhüljenek vagy teljesen megszűnjenek. A terápiában a logopédus segít megtanulni a helyes beszédlégzést, lazító gyakorlatokat végeztet, gyermekek esetében játékos gyakorlatokkal próbálja a beszéd folyamatát, a hangindítást lággyá tenni, a görcsöket lazítani. Pszichológus közreműködésével oldódhat a beszédfélelem, és kisebb gyerekek esetében sokat segíthet a szülők bevonása a terápiába (úgynevezett szülőcsoportos dadogásterápiával). Léteznek művészeti terápiák is, ezeknél a rajzolás, játék, mozgás, tánc, zene van a terapeuta segítségére.
De nem minden dadogás, amit egy szülő annak gondol! A beszédfejlődésnek van egy olyan szakasza, két-hároméves korban, amit a „nem folyamatos beszéd korszakának” nevezünk. Hogyan lehet ezt megkülönböztetni az igazi dadogástól, és hogyan segíthet a szülő, hogy a gyermek beszédében ne rögzüljenek a megakadások – erre keressük majd a választ a következő cikkben: Nem minden dadogás, ami annak tűnik!
#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése