Ezt kell tudnod a gyermeked intelligenciájáról:

Ezt kell tudnod a gyermeked intelligenciájáról:

Milyen okos ez a baba! – mondja büszkén minden szülő a kicsi rohamos fejlődését látva. Sokszor az ember maga is ámul, milyen gyorsan fedezik fel a világot és tanulnak a csecsemők. De vajon honnan tudhatjuk, ha kiemelkedő valamiben a gyermekünk? Milyen fajtái vannak az intelligenciának és hogyan fejleszthetjük?

Az intelligencia 7 típusa

Howard Gardner, a Harvard Egyetem pszichológusa hozta létre a többszörös intelligencia elméletét, amelyben az IQ 7 dimenzióját határozta meg. Sokan az intelligenciáról csak a logikai, matematikai és a nyelvi készségekre gondolnak, holott ennél sokkal több készség tartozik bele ebbe a körbe. Mik ezek?

1. Testi, kinesztetikus intelligencia

Akinek jó a testi intelligenciája az képes uralni a testét, jó az egyensúlyérzéke, ügyes a sportokban és a barkácsolásban. Átlagon felüli koordinációs készséggel, kézügyességgel és reflexekkel jár. A magas testi intelligenciával rendelkező gyerekek könnyen tanulják meg a testi ügyességet igénylő dolgokat, mint amilyen a korcsolyázás, az úszás, a tánc vagy a biciklizés, szívesen mozognak, labdáznak, táncolnak, futnak, ügyesen másolják le mások mozgását, tökéletesítik a saját mozdulataikat és szívesen járnak edzésre is.

2. Vizuális-térbeli intelligencia

Fejlett színlátással, szépérzékkel, kiváló forma- és térlátással jár. Az ilyen gyerekek általában szívesen nézegetnek képeket, rajzolnak, színeznek és festenek, hamar elkezdenek érdeklődni a művészetek és az építőjátékok iránt. Ösztönösen vonzódnak a színekhez, formákhoz, térrendezéshez, szívesen rendezik be például a szobájukat, öltöztetik a babáikat vagy választják ki a ruháikat.

3. Nyelvi intelligencia

A magas nyelvi intelligenciával rendelkező gyerekek szeretik ízlelgetni a szavakat, szívesen és sokat beszélnek, lelkesen találnak ki történeteket, már kisebb korban is nagyon kedvelik a meséket, mesekönyveket, szerepjátékokat és élvezik a szójátékokat is. Vitákban – a szülők legnagyobb örömére – lelkesen érvelnek (akár a végtelenségig), hosszas szónoklatokat tartanak, hogy bizonyítsák az igazukat. Odafigyelnek mások beszédére is, szeretik hallgatni a felnőttek beszélgetését, de a hangoskönyveket, a rádiót is kedvelik. Az ilyen gyerekek hallás útján gyorsan tanulnak, gyakran már az órán a fejükbe “kúszik” a tananyag, ugyanakkor szívesen írnak és olvasnak, ők azok, akik már gyerekkorukban tonnaszám “gyártják” a különféle teleírt papírokat, történeteket, képregényeket, térképeket és mindenfélét, ami érdekli őket.

4. Logikai-matematikai intelligencia

Az elvont gondolkodásra, jó problémamegoldásra, módszeres felderítésre, logikus gondolkodásra való kiemelkedő képességekkel jár. A jó logikai intelligenciával rendelkező gyerekek kedvelik a táblázatokat, már kora gyerekkorban érdekli őket a naptár, az óra, a pénzek, a számok. Jól motiválhatóak pontrendszerekkel, az iskolában az osztályzatokkal. A kiemelkedő matematikai intelligenciával rendelkező gyerek általában szívesen gyűjti a pénzét, lelkesen számolgatja hány nap van karácsonyig és sok kérdést tesz fel, ami számokkal kapcsolatos (Pl. Hányan élnek a Földön? Hány évig élnek a macskák?), mert ő jobban megérti a világot a mérhető, megszámolható dolgok alapján.

5. Zenei intelligencia

Szívesen énekel, játszik hangszerekkel, saját dallamokat talál ki és szeret zenét hallgatni. Már kisebb korában is szívesen próbálgatja a hangját, könnyen megtanulja a dalocskákat, kiváló a ritmusérzéke. A zene gyakran érzelmeket vált ki belőle, kisebb korában könnyen el is sírja magát, gyakran a hangulata, az érzelmi töltete miatt hallgat zenét és szívesen beszélget is arról, mit érez a zenével kapcsolatban.

6. Interperszonális intelligencia

Kiemelkedő társas és kommunikációs képességekkel jár. A magas interperszonális intelligenciával rendelkező gyerekek nyitottak, szívesen barátkoznak, sok barátjuk van, szívesen jelentkeznek új feladatokra, szívesen vállalnak vezető szerepet és ügyesen motiválnak másokat. Az ilyen gyerek a közösségben gyorsan feltalálja magát, barátkozik, már egészen kis korban bevonódik a közösségi feladatokba, a játékokban is gyakran ő az ötletgazda, aki új játékötletekkel áll elő és a többieket “megszervezi”.

7. Intraperszonális intelligencia

Magas szintű empatikus, beleérző képességekkel jár, érzékenységgel mások igényei, vágyai, érzelmei és szükségletei iránt. Az ilyen gyermek könnyen elsírja magát, megsajnál másokat, néha meglepően bölcs meglátásai vannak a világ dolgairól, mintha felülről látná az egészet: képes a holisztikus, minden oldalt egyidejűleg néző, a részletekben nem elakadó gondolkodásmódra.

Öröklött vagy tanult?

Kutatások szerint (Mackintosh, 1998) az intelligenciánk nagyjából 40%-ban múlik azon, mit örököltünk a szüleinktől, ez azt jelenti, hogy legalább ilyen arányban azokon a területeken leszünk fejlettebbek IQ tekintetében, ahol a szüleink is. 60% azonban azon múlik, hogyan fejlesztettük az adott területeket, milyen hatások értek minket életünk során.

Egy-egy gyermek kiemelkedő lehet 1-2 területen és fejlettebb lehet további néhány továbbin, míg másokon gyengébb, ez azonban nem statikus “eredmény”, hiszen az életünk szakaszaiban más-más területek lehetnek azok, amikre aktuálisan hangsúlyt helyezünk. Például egy óvodásként remek nyelvi intelligenciával rendelkező kisgyereknél az iskolában a logikai intelligenciája helyeződhet előtérbe, míg főiskolásként sokat sportolva kiváló szintre fejlesztheti a testi intelligenciáját.

Nyilván, ha a gyermek az adottságai alapján kiváló zenei intelligenciával rendelkezik, akkor könnyen és gyorsan tud fejlődni ezen a területen, de ez nem azt jelenti, hogy a kevésbé jó adottságokkal rendelkező gyerek ne fejlődhetne legalább átlagos szintre ezen a téren és ne tapasztalhatná meg a zenélés örömét.
Ugyanígy nincs olyan, hogy valaki kétballábas és ne tudná megtalálni azt a mozgásformát, amiben örömét leli.

Olyan sincs, hogy valaki mindenben átlagos vagy átlag alatti: minden gyereknél van 1-2 olyan terület, amiben kiemelkedik az átlagból, azonban előfordulhat, hogy az oktatás során nem azokat a területeket “díjazzák”, amikben a gyermekünk tehetséges lenne. Például a magas szintű intraperszonális intelligenciával rendelkező, empatikus gyermek talán lassabban halad sok területen, ugyanakkor segítőkész, kedves, gondoskodó. A jó interperszonális képességekkel rendelkező gyerek talán kitűnik az iskolában a szervezőkészségével, ugyanakkor, ha erre nem kap lehetőséget, talán ő lesz az, aki folyton felhívja magára a figyelmet valamilyen csínytevéssel.

Honnan tudhatjuk, ha a gyermekünk kiemelkedő valamiben?

Csecsemők esetében erre utalhat a fokozott élénkség, kevés és rövid alvás, erős érdeklődés, ingerkeresés. Az ilyen babák gyorsan tanulnak, már hamar elkezdenek nézelődni, játékokkal játszani. Igénylik a változatosságot, a foglalkozást, különben unatkoznak. A babák intelligenciájának mérésére egyébkén létezik egy nagyon egyszerű teszt is.

Nagyobb korban elkülöníthetünk egymástól többféle jelet:

1) Kognitív jelek: A gyerek folyton kérdez, kíváncsi, gyorsan átlát összefüggéseket. Tele van ötletekkel, nagy a képzelőereje, gyorsan tanul és nagyon kreatív. Szívesen tanul, kedveli az intellektuális játékokat.

2) Verbális jele: választékosan beszél, gazdag szókincset használ, szereti a különleges szavakat, érdeklik a mesék, a könyvek.

3) Szociális jelek: szívesebben van felnőttekkel és nagyobb gyerekekkel, jól megérteti magát. Fejlett az igazságérzete, a kritikai érzéke és a humorérzéke. Közösségben általában jó gyerek, otthon azonban kiengedi a “fáradt gőzt”.

Vannak olyan területek, amiknél gyorsan fel lehet ismerni, ha a gyermeket érdekli, például ilyen a verbális készségek területe, azonban vannak kevésbé nyilvánvalóak is. Ezeket segít felismerni, ha megfigyeljük a gyermekünk érdeklődési köreit. Ha minden különösebb ösztönzés nélkül a gyerek magától énekelget, dobol, ha zenét hall, fülel, talán ott rejtőzik benne az eddig felfedezetlen zenei készség, ha nem lehet lekötni, unatkozik otthon, de ahogy társaságba kerül, feltalálja magát, az az átlag feletti interperszonális készségek jelenlétére utalhat.

Hogyan fejlesszük?

Sokan abban látják a siker kulcsát, hogy a gyereket egy irányba “tolják”, 1-2 féle területen fejlesztik, mert úgy gondolják, hosszú távon attól lesz sikeres, ha pl. egy adott sportban, a rajzolásban, a matekban vagy a zenében nagyon jó. Az egyoldalú fejlesztésnek azonban hátrányai is lehetnek:

– Az irreális elvárások miatt a gyermeken túl nagy lehet a nyomás, hogy teljesítsen, hozza az eredményeket, az ilyen gyerekek általában nehezen viselik a kudarcokat, később kiábrándulhatnak, csalódhatnak az adott területben, akár teljesen el is hagyhatják azt.

– A gyermek önbizalmának fejlődéséhez szükséges, hogy minél több területen tapasztalatokat szerezzen és megismerje a saját képességeit. Magabiztosabb lesz, ha van módja minél sokoldalúbbak kipróbálni magát és több területen is fejlődni a gyermekkora során.

– Ahhoz, hogy az élet egyik területén jó eredményt érjünk el, nem elég csupán az arra a területre vonatkozó képességeinket fejlesztenünk. Például egy sportoló jobb eredményeket érhet el, ha a társas képességei is fejlettek, a jobb írási és verbális képességek egy képzőművésznek is javára válhatnak, a kiemelkedő logikai képességekkel rendelkező gyerek sokat profitálhat abból, ha az empatikus készségeit is fejleszti. Egy-egy kreatív új ötlet, ami előreviszi a világot mindig olyanoktól jön, akik az élet több területén jártasak, nagyobb területet látnak át, ehhez pedig sokoldalú tapasztalatokra van szükség.

Általánosságban azonban elmondható, hogy minél változtosabb ingerek érik a gyermeket, annál sokoldalúbb lesz a fejlődése. Már egészen kicsi kortól nézegethetünk vele képeket, mesélhetünk, mondókázhatunk és énekelhetünk neki, megmutathatjuk mit csinálunk éppen! A baba tapasztalat, utánzás és mozgás útján tanul a leghatékonyabban, a verbális és a kognitív készségeinek fejlesztéséhez is szükséges a mozgás.

Mutassunk neki minél többféle tárgyat! Engedjük, hogy megfogja őket, kitalálja, hogyan működnek, mire valók! Ne csak műanyag játékai legyenek, mutassunk neki többféle textúrájú anyagot (követ, falevelet, faágat, pamutot, selymet stb.)! Ez fejleszti a manuális készségeit és a világ iránti kíváncsiságát.
Hallgassunk zenét, doboljunk, tapsoljunk együtt, mutassuk meg a babahangszereket, a xilofont, a furulyát a kicsinek!

Egészen kis kortól kezdve olvashatunk közösen meséket, nézegethetünk mesekönyvet. Később beiratkozhatunk könyvtárba is.

1 éves kortól már megmutathatjuk neki a babáknak való vagy a só-liszt gyurmát, a zsírkrétát.
Már másfél-2 éves korban elvihetjük a korának megfelelő koncertre, bábszínházba, színházba, kiállításra. A gyerekeket általában lenyűgözik az állatok, a természet, menjünk ki velük minél többet a szabadba és segítsünk nekik feldolgozni, rendszerezni a szerzett élményeket rajzolással, gyurmázással, ragasztással!

Ha van rá mód, hadd próbálja ki magát többféle sportban is! Az úszás már egészen kis kortól hasznos lehet, azonban jó, ha emellett megtapasztal többféle más sportot is, csapatsportokat, egyéni sportágakat egyaránt. Nem baj, ha némelyik kevésbé tetszik neki, vagy 1-2 év után abbahagyja és másba kezd. Érdemes lehet 7 éves kor körül sportantropometriai vizsgálatot készíttetni, melynek során megállapítható, hogy a gyermek testalkatához milyen sportágak megfelelőek és mi az, amit kerülnie kell, így nem érhetik kellemetlen meglepetések a sportban (balesetek, túlerőltetés, sorozatos sikertelenség).

Gyakran a művészeti, nyelvei, zenei és testi készségek fejlesztése mellett megfeledkezünk a társas és empatikus készségekről. Az olyan családi tevékenységek, mint a közös házimunka, kertészkedés, társasjátékozás sokat segíthetnek ezeknek a fejlesztésében is. A folyton civakodó testvérek közötti versengés csillapítható, ha a családi játékokban egy csapatban lehetnek és kooperálniuk kell egymással, az empátia fejleszthető olyan szerepjátékokkal, amikben a másik bőrébe kell bújni és őt eljátszani, de azzal is, ha kezdettől nevén nevezzük a gyerek előtt az érzelmeket, segítünk neki kifejezni őket rajzolás, festés, színezés révén (pl. Mutasd meg milyen színű a haragod!).

És ne feledjük: minden gyerek különleges valamiben. Talán nem lesz minden gyermekből felnőttkorára nagy tudós vagy sikeres sportoló, akkor lesz elégedett és boldog, ha volt lehetősége megismernie és megszeretnie önmagát és a világot.

#1 Dr.BauerBela

---