Elsõsegély-nyújtási ismeretek.

Elsõsegély-nyújtási ismeretek.

Az elsõsegély

Az elsõsegély azonnali beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt a mentõk, orvosok, vagy más személyek megérkezése elõtt.

Elsõsegélynyújtónak általában olyasvalakit nevezünk, aki elvégzett egy elméleti és gyakorlati képzést adó tanfolyamot, és szakmailag ellenõrzött vizsgát tett annak anyagából.

Az elsõsegély célja:
- Az élet megmentése.
- Megakadályozni a további egészségkárosodást.
- Elõsegíteni a gyógyulást.

Az elsõsegélynyújtó:
- Alaposan képzett.
- Vizsgát tett, amelyet rendszeresen megújít.
- Naprakész elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik.

Az elsõsegélynyújtó kötelességei:
- Gyorsan és biztonságosan felmérni a helyzetet, majd ezt követõen megfelelõ segítséget kérni.
- Amennyire lehet megállapítani a sérülés vagy betegség természetét, amelyben a balesetes szenved.
- Azonnal elvégezni - a fontossági sorrend betartásával - a helyes és halaszthatatlan beavatkozásokat.
- Intézkedni, hogy a sérültet elszállítsák kórházba, orvosi rendelõbe, vagy - amennyiben a körülmények és a sérülés, betegség jellege megengedi - haza.
- A sérülttel maradni mindaddig, amíg átadhatja õt a megfelelõ személynek.
- Jelentést írni és átadni, további segítséget nyújtani, ha szükséges.

 

Tennivalók vészhelyzetben

Elsõsegély vészhelyzetben

A helyszín felmérése (tájékozódás):
- Higgadtan, gyorsan tájékozódjunk arról, mi történt.
- Mérjük fel, milyen veszély fenyegeti az elsõsegélynyújtót, illetve a sérültet.
- Soha ne kockáztassuk saját testi épségünket!

Biztosítsuk a helyszínt!
- Óvjuk meg a sérültet és magunkat a további veszélyektõl, sérülésektõl! (Kapcsoljuk ki a jármûvek gyújtását, vagy vegyük le az akkumulátorról a sarukat, szórjunk földet vagy homokot a kifolyt üzemanyagra, ékkel rögzítsük a felborult, instabil jármûvet, áramtalanítsuk a feszültség alatt álló berendezéseket, oltsuk el a tüzet, izoláljuk az izzó tárgyakat, stb.)
- Egyedül ne vállaljunk túl sok feladatot! Vegyük számba, hogy a jelenlévõk közül kinek a segítségére számíthatunk. Határozott fellépéssel még a passzív nézelõdõket is hasznos segítségnyújtásra lehet bírni. Kérjük meg segítõinket, hogy biztosítsák a helyszínt, hívjanak segítséget, készítsék ki szükséges eszközöket, biztosítsák a sérült nyugalmát.
- Vegyük számba az összes sérültet és ezután nyújtsunk elsõsegélyt!
- Ha több, mint egy sérült van, a sérülések súlyossága szerint döntsük el az ellátás sorrendjét! Több sérült ellátásának sorrendje meghatározó lehet életben maradásuk szempontjából. Elõször azokkal kell foglalkozni, akik eszméletlenek.

Kérjünk segítséget!
- Bizonyosodjunk meg arról, hogy a szükséges szakemberek elindultak a helyszínre! Ha valaki mást kérünk meg, hogy segítséget hívjon, az illetõ feltétlenül jöjjön vissza, hogy tájékoztasson a hívás sikerérõl.

Tennivalók vészhelyzetben

Közúti balesetek

A közúti balesetek bekövetkezte után gyakran megtörténik, hogy a forgalom tovább halad, ami súlyos veszélyeket rejthet magában. Nagyon fontos, hogy a helyszínt biztosítsuk, hogy megvédjük mind önmagunkat, mind a sérülteket, és az úton közlekedõket egyaránt.

A gépjármûbõl önmagától kiszállni nem képes eszméletlen sérültet egy speciális módszerrel lehet kiemelni, amit az alábbi képek szemléltetnek. A sérültet csak akkor emeljük ki, ha feltétlenül szükséges. A kiemelést elõtt vizsgáljuk át a beteget, nincs-e valamilyen törése.

A sérült lábait szabadítsuk ki a pedálok közül, bal lábfejét emeljük a küszöbre, kapcsoljuk ki a biztonsági övet.

Karjait tegyük az áldozat ölébe és döntsük elõre törzsét.

Törzsét fordítsuk el kissé úgy, hogy nekünk háttal legyen, majd a tõlünk távolabbi alkarját a hóna alatt átnyúlva fogjuk meg mindkét kezünkkel.

A sérültet a karjánál fogva emeljük a mellkasunkra.

Húzzuk ki a gépjármûbõl.

A mentõk hívása

A mentõket akkor hívjunk, ha már körülnéztünk és a felmérés után megfelelõ információval rendelkezünk.

A mentõk hívószáma 104.

Mentõ hívásakor az alábbi adatokat kell bemondani:
- Mi történt, mi történik (pl. karambol, gázolás, öngyilkosság, klinikai halál, újraélesztés zajlik stb.).
- Az esemény helyszíne.
- A sérültek száma, állapotuk (könnyû, súlyos, életveszélyes, halott).
- Milyen egyéb segítségre van szükség (mûszaki mentés, rendõrség, tûzoltóság).

Az esemény helyszínét különbözõ típusú helyeken különbözõ módon tudjuk leírni:
- Városban: kerület, keresztezõdés, házszám, amely elõtt az esemény történt.
- Lakásban: kerület, utca, házszám, lépcsõház száma, emelet, ajtószám, lakástulajdonos neve, a kapucsengõre kiírt név.
- Üzemben: üzem neve, címe, kapu száma, épület száma.
- Országúton: út száma, km szelvény
- Autópályán: útszakasz iránya, km szelvény.
- Számozatlan úton: két község, amely között a baleset történt, km szelvény, amely után a - számozatlan út leágazik a számozott útról.
- Nehezen megközelíthetõ helyszín: találkozási pont, ahol egy személy várja a mentõt.

A mentõláda felszerelése

- Sebfertõtlenítéshez jód és benzin.
- Steril mull lapok és pólyák, gyorskötözõ pólyák.
- Háromszögletû kendõ, biztosítótû.
- Gumikesztyû.
- Steril vatta, olló, ragtapasz.
- Rugalmas pólya.
- Kis füzet feljegyzésekhez.
- Fájdalomcsillapító, lázcsillapító, görcsoldó.

Az újraélesztés ábécéje

-A: Átjárható légutak szabaddá tétele.
-B: Befúvásos lélegeztetés.
-C: Circulatio (keringés) biztosítása.

A sérült állapotának felmérése

- Az eszmélet ellenõrzéséhez kiáltunk a sérültre. Ha nem reagál, óvatosan rázzuk meg vállait. Egy eszméletlen sérült nem reagál az ilyen ingerekre.
- Az eszméletlen sérült légútját szabaddá kell tenni. A szájüregben lévõ akadályokat (hányadék, vér, mûfogsor, letört fogak, idegen tárgy, stb.) el kell távolítani, nyakkendõt, sálat levenni, célszerû a mellkas fölötti ruharétegeket is eltávolítani. Térdeljünk a sérült feje mellé majd teste felé esõ kezünk két ujjával emeljük meg az állát, miközben másik kezünket a homlokára helyezve hajtsuk hátra a fejét.
- A sérült fejét ebben a helyzetben megtartva hajoljunk közel az arcához. Figyeljük a mellkas emelkedését, süllyedését, próbáljuk meghallani a légvétel hangját, vagy érezzük meg arcunkon a kifújt levegõt. A légzéshiány megállapítása elõtt legalább 5-10 másodpercig figyeljünk.
- A pulzus ellenõrzéséhez szintén hátra kell hajtani a fejet. A hátraszegett fejtartás során a sérült nyaka megfeszül. Ekkor a mutató-, a középsõ- és a gyûrûsujjal kitapintható a pulzus a légcsõ és a mellette futó izom között. A megfelelõ pulzus megállapításához szintén 5-10 másodperc elegendõ.

Újraélesztés

A stabil oldalfekvõ testhelyzet

A stabil oldalfektetés végrehajtása: (videó felvétel letölthetõ a www.kresztneked.hu oldalról)- Térdeljünk a sérült mellé, hajtsuk hátra a fejét és emeljük meg az állát, hogy légútjai átjárhatóak legyenek. Alsó végtagjait egyenesítsük ki, a hozzánk közelebb esõ karját könyökben derékszögbe hajlítsuk, a tenyerét fordítsuk felfelé.
-A távolabbi kart fektessük keresztbe a mellkason, a keresztbe tett kar kézfejét helyezzük a sérült arcához tenyérrel kifelé fordítva. Másik kezünkkel fogjuk meg a távolabbi combját és húzzuk fel a térdét úgy, hogy lábfeje a talajon maradjon.
-A keresztbe tett kézfejet megtartva a térdnél fogva húzzuk magunk felé a sérültet, hogy felénk forduljon.
-A fejet hajtsuk hátra, hogy a légutak továbbra is szabadak maradjanak. Ezt követõen igazítsuk meg az arc alatti kézfejet és a behajlított lábat, hogy az mind térdben, mind csípõben, derékszögben hajoljon. A stabil oldalfekvõ sérültet nem szabad magára hagyni, a légzést és a pulzust folyamatosan ellenõrizni kell.

A mûvelet nem hajtható végre gerinctöréses, mellkasi sérüléses, nyílt hasi sérüléses, illetve medence- és combcsonttöréses sérülteknél.

Újraélesztés

Mesterséges lélegeztetés

Szájból szájba lélegeztetés: (videó felvétel letölthetõ a www.kresztneked.hu oldalról)
- Térdeljünk a sérült feje mellé és biztosítsuk a légút átjárhatóságát és hajtsuk jól hátra fejét, miközben két ujjal az állát felszorítod. Két ujjaddal csípd össze a sérült orrnyílását, hogy lezárd azt.
- Mély lélegzetvétel után ajkainkkal a sérült szája köré helyezve fújjuk a levegõt a sérült szájába, amíg a mellkasa fel nem emelkedik.
- Vegyük el ajkaink a sérült szájától és hagyjuk, hogy a mellkas leereszkedjen. A befúvást felnõtt sérült esetén percenként tízszer kell ismételni, kisgyermek, vagy csecsemõ esetén a befúvást percenként 20 kisebb adagban kell biztosítani. Csecsemõ esetén csak annyi levegõt fújjunk be, amennyi a szájüregedben elfér.

A lélegeztetést a szaksegítség (mentõ, orvos) megérkeztéig, vagy a spontán légzés helyreálltáig folytatni kell. A helytelenül tartott fej, vagy a túl erõs befúvás a levegõt a gyomorba juttatja és ezáltal a lélegeztetés teljesen hiábavalóvá válik.

Újraélesztés

A vérkeringés helyreállítása (szívmasszázs)

A szívmasszázst szigorúan csak képzett és vizsgázott szakember végezheti.

Újraélesztés

A klinikai halál fogalma

A klinikai halál a halál folyamatának elsõ szakasza, melynek tünete az alapvetõ életmûködések hiánya. Kezdete az életmûködések megszûnésének idõpontjával egybe esik és legfeljebb öt percig tart. Öt perc alatt az agykéreg sejtjei visszafordíthatatlanul károsodnak, s a klinikai halál folyamata a biológiai halálba torkollik.

Újraélesztés

A biológiai halál fogalma

A sejtek az oxigénhiány következtében elpusztulnak, az állapot visszafordíthatatlanná válik. Ha nincs biológiai halálra utaló jel (pl. becivódásos hullafoltok, hullamerevség, élettel összeegyezhetetlen sérülés), haladéktalanul meg kell kezdeni az újra élesztést.

Az elsõsegélynyújtás gyakorlata

Átvizsgálás fejtõl a lábig

Minden életmentõ tennivaló elvégzését követõen a sérültet gondosan meg kell vizsgálni. A vizsgálat menete a fejtõl a lábak felé halad. Elõfordulhat, hogy az áldozatot meg kell mozdítani, egyes ruhadarabokat el kell távolítani, vagy félre kell hajtani, de mindig tartsuk szem elõtt, hogy a sérültet csak annyira mozdítsuk meg amennyire feltétlenül szükséges. Az átvizsgálás során használjuk mindkét kezünket és mindig hasonlítsuk össze a test két oldalát.

A következõ testrészeket vizsgáljuk meg:
- Koponya: Kezeinkkel finoman érintve vizsgáljuk meg, nincs-e seb, duzzanat, besüppedés, ami koponyacsont-törésre utalhat. A fejet és a nyakat csak nagyon óvatosan mozgatva szabad vizsgálni.
- Arc: Figyeljük meg a bõr színét, tapintsuk ki a hõmérsékletét, a nedvességét. Ebbõl megállapítható a sokkos folyamat, esetleg a láz.
- Szemek: Ellenõrizzük, hogy a pupillák egyforma méretûek-e, nincs-e idegen tárgy, vagy bevérzés a szemfehérjében.
- Orr: Tekintsünk be az orrüregbe, nincs-e bennük vér, vagy véres váladék, ami a koponyán belüli sérülésekre utal.
- Fülek: Nézzük meg, nem szivárog-e vér, vagy átlátszó folyadék a fülnyílásból. Eszméleténél lévõ sérült esetén halk beszéddel ellenõrizzük, hogy a sérült hall-e mindkét fülére.
- Száj: Számoljuk meg a percenkénti légzésgyakoriságot, figyeljük meg minõségét, nehézségét. Nyúljunk be a szájüregbe, nincs-e ott idegen tárgy. A kivehetõ mûfogsort ki kell venni a szájból. Keressünk vérzõ sebeket, vagy rendellenességet a fogsoron, vagy az állkapocscsont sérülésére utaló deformálódásokat. Figyeljük meg az ajkak színét, mert az elkékülõ ajkak az oxigénhiányra utalnak.
- Nyak: Számoljuk meg a pulzus gyakoriságát, erõsségét, ritmusosságát. Óvatosan tapogassuk végig a nyaki gerincet a koponya aljától a hát kezdetéig, hogy sérülésre utaló jeleket találjunk.
- Hát: Itt elsõsorban a gerincoszlop épségét kell megvizsgálni, de ha azt tapasztaljuk, hogy a végtagok mozgása vagy érzékelése hiányos, akkor ezt a mûveletet nem szabad elvégezni. A sérült gerincoszlop megvizsgálása is maradandó károsodást okozhat. Amennyiben nincs gerincsérülésre utaló jel, óvatosan csúsztassuk végig a kezünket a hát alatt, hogy nincs-e érzékeny pont, vagy deformáció.
- Törzs: Az eszméleténél lévõ beteget kérjük meg, hogy vegyen mély lélegzetet, közben figyeljük meg a mellkas mozgását. Tapintsuk ki a kulcscsontok és a vállak esetleges deformálódását, érzékenységét. Úgyanígy ellenõrizzük a bordák épségét. Vizsgáljuk meg, nincs-e seb a mellkas, vagy a has felületén. A medencecsont nagyon óvatos megmozgatásával kiderülhet ennek esetleges törése, vagy sérülése. Ellenõrizzük, hogy a testnyílásokból folyik-e vér.
- Karok: Vizsgáljuk meg a végtagok mozgását, érzékenységét. Kérjük meg a sérültet, hogy mozgassa meg minden hajlatát (váll, könyök, csukló), hajlítsa be ujjait. Ellenõrizzük a kézfej szorítását. Keressünk sebet, horzsolást, duzzanatot, figyeljük meg látható-e tûszúrás nyoma. Figyeljük meg a kézfej és különösen az ujjak színét.
- Lábak: Ismételjük meg a karok vizsgálatát ezúttal a lábakon. Figyeljük meg a lábujjak mozgását, érzékenységét. A kékes bõr oxigénhiányra, keringési rendellenességre, vagy elfagyásra utal.

Az elsõsegélynyújtás gyakorlata

A ruházat eltávolítása

A ruházatot csak annyit szabad eltávolítani, amennyi feltétlenül szükséges az ellátáshoz. Mindig légy tekintettel a sérült fájdalmaira. Csak akkor tedd tönkre az egyes ruhadarabokat, ha azok eltávolítására más mód nincs. Ha ruhát el kell vágni és a körülmények megengedik, akkor azt szorosan a varrás mellett tedd.

Kabát és nadrág levétele esetén elõször mindig az ép végtagról kell lehúzni a ruhadarabot és utána lehet a sérült testrészrõl. A kabát levételéhez ültesd fel az áldozatot.

Az elsõsegélynyújtás gyakorlata

A bukósisak eltávolítása

A bukó- vagy védõsisakot csak akkor vegyük le, ha az feltétlenül szükséges. Ha lehet, akkor a sisakot a sérült önmaga vegye le.

A bukósisak levételét csak két segítségnyújtó végezheti el: (videó felvétel letölthetõ a www.kresztneked.hu oldalról)
- Az elsõ segítségnyújtó a sérült feje mögé térdel kezeivel a sisak két oldalát fogja, könyökét, a sisak oldalának támasztja, két mutató és középsõ ujjával kitámasztja a sérült állát.
- A második segítségnyújtó a sérült jobb oldalához térdel, kicsatolja a bukósisakot, bal kezét óvatosan a sérült nyaka alá csúsztatja, jobb kezével átveszi a társától az álltámaszt.
- Az elsõ elsõsegélynyújtó már a sisak két oldalát fogva lassan maga felé kezdi húzni a sisakot, amikor az orrgyök láthatóvá válik, alulról felfelé egy határozott mozdulattal leemeli a sisakot és átveszi a fej fogását a társától úgy, hogy a sérült feje tetejét és a bal oldali arcát fogja meg.
- A második elsõsegélynyújtó olyan támasztékot keres a nyak alá, ami olyan magas, ahol jelenleg a társ tartja a sérült nyakát, a nyak alá csúsztatja, így mikor elengedik a fejet, az cseppet sem mozdul el.

Légúti és légzési nehézségek

Légúti akadályok

A légutat elzárhatja étel, hányadék, vér, idegen tárgy, de maga a nyelv is elzárhatja a garatot, amennyiben elveszti tónusát és hátracsúszik. Gyermekeknél elõfordul, hogy a szájukba vett tárgy belégzése okozza az elzáródást, akár a légcsõben, akár a hörgõkben. A felsõ légúti elzáródás fulladásveszélyt, az alsó szakaszokon (pl. a hörgõkben) keletkezõ tüdõkapacitás csökkenést, valamint tüdõgyulladást okozhat.

A légúti akadály jelei:
- Hangos, nehéz légzés.
- A mellkas és a has ellentétes mozgása.
- A bõr kékeslilás elszínezõdése.
- Az orrlyukak kitágulása.
- A bordaközi izmok behúzódása.

Légúti és légzési nehézségek

Fulladás

Akkor következik be, ha nem jut elég oxigén a tüdõbe. Ez elõfordulhat légúti akadály miatt, vagy a belélegzett levegõ oxigénhiánya miatt (pl. gázok belégzése miatt), illetve a mellkas, vagy a nyak erõs összenyomása miatt (pl. beszorulás, a nyakra tekeredett és megfeszült sál).

Fulladás esetén tegyük szabaddá a szájat és az orrlyukakat, tisztítsuk ki õket. Tegyük szabaddá a nyakat és a mellkast, szükség esetén az áldozatot vigyük friss levegõre.

Légúti és légzési nehézségek

Fuldoklás

Ha egy idegen test a garat hátsó falára ragad, elzárhatja a gégebemenetet és görcsös összehúzódást idézhet elõ. A sérült ilyenkor fuldoklik, öklendezik, az arcát, vagy a torkát markolássza. A beszéd és a légzés akadályozottá válik. Tartós fuldoklás esetén a bõr színe kékeslilává változik, az áldozaton a pánik jelei mutatkoznak.

A fuldoklás megszüntetése:
- Nyugtassuk meg a sérültet és szólítsuk fel, hogy hajoljon elõre annyira, hogy a feje alacsonyabban legyen, mint a mellkasa. Utasítsuk, hogy köhögje ki a beszorult tárgyat.
- Ha ez nem segít, üssünk nyitott tenyérrel a lapockák közé. Az ütés határozott legyen.
- Ha 5 ütés nem szünteti meg a tüneteket, álljunk az áldozat mögé, karoljuk át gyomortájék magasságában, és kulcsoljuk össze kezeink. Határozott, erõteljes rántással nyomjuk öklünk a sérült gyomorszája felé. Ha a beavatkozás nem eredményes, ismételjük meg a fogást még 4 alkalommal, majd váltogassuk a hát tenyérrel való ütögetését és ezt a fogást.

- Ha az áldozat közben elveszíti eszméletét, ellenõrizzük, hogy a feloldott izomgörcsök miatt nem indult-e be magától a spontán légzés. Ha nem, fordítsuk oldalára a sérültet és elõször csapjunk párat a háta közepére az elõzõekben leírt módon. Közben figyeljük a garatot, elérhetõ-e a fuldoklást okozó tárgy.
- Ha még mindig nincs légzés, térdeljünk a sérült fölé és alkalmazzunk hasi nyomást: Helyezzük nyitott tenyérrel lefelé kézfejeink az áldozat gyomrának tájékára úgy, hogy egyik kezünkkel a másikat nyomjuk. Alkalmazunk erõteljes lökéseket befelé és felfelé.
- Ha 4-5 lökés sem vezet eredményre, kérjünk segítséget és kezdjük meg a befúvásos lélegeztetést.

Gyermekek és csecsemõk esetében a lapockaköz megveregetését úgy végezzük el, hogy a sérült az ölünkben feküdjön, vagy, ha elbírjuk, fektessük az alkarunkra. Természetesen ilyenkor csak kisebb erõvel csapjunk a hátára. Az õ esetükben a gyomortájéki nyomást csak szakember végezheti el.

Légúti és légzési nehézségek

Fuldoklás vízben

A vízbe fulladáskor rendszerint a tüdõbe csak igen kis mennyiségû víz kerül, mert a fuldoklás során fellépõ gégegörcs elzárja a garatot. A vízbõl kimentett áldozatot mindig úgy kell tartani, lefektetni, hogy feje lejjebb legyen többi testrészénél és az oldalára kell fordítani, hogy a gyomrába került víz kifolyhasson a száján. Fektessük rá egy kabátra, takaróra és ellenõrizzük az életfunkciókat. Szükség esetén alkalmazzunk újraélesztést. Hasi nyomást csak akkor alkalmazzunk, ha légúti akadályt észlelünk. Az áldozatot óvni kell a lehûléstõl, ezért vizes ruházatát el kell távolítani, be kell takarni. A vízbõl kimentett embert még akkor is kórházba kell szállítani, ha állapota rohamosan javul és látszólag teljesen rendbejött, mert a tüdõbe került víz által okozott izgatás hatására a nyálkahártyák megduzzadnak, aminek - akár órákkal késõbb - a „másodlagos fulladás” lehet a következménye.

Légúti és légzési nehézségek

Gázok belégzése

A füst és egyéb mérgezõ gázok belégzése halált okozhat. A zárt térben összegyûlt füst vagy egyéb gázok veszélyeztethetik a mentõt, ha az nem visel védõfelszerelést. Egy égõ épület a lángon, füstön túl további veszélyeket is rejthet magában a beomló falak, gerendák, berobbanó üvegek, robbanásveszélyes gázpalackok miatt.

Zárt helységben keletkezett tüzek miatt fokozott a füst belélegzésének veszélye. Az égõ mûanyagok, szintetikus borítások mérgezõ gázokat bocsáthatnak ki. A kimenekítetteket meg kell vizsgálni, nem szenvedek-e az égési és mechanikai sérüléseken kívül mérgezést.

Elsõsegély füst belégzésekor:
- Értesítsük a tûzoltókat és a mentõket.
- Távolítsuk el az áldozatot a veszélyes helyrõl, vigyük friss levegõre. Oltsuk el a ruházaton talált tüzet, parazsat.
- Ha rendelkezésre áll - és az adagolására kiképeztek -, adjunk oxigént a sérültnek. Részesítsük elsõsegélyben az égési és egyéb sérülteket.
- Soha ne lépjünk be a füsttel teli helységbe megfelelõ védõfelszerelés nélkül. Ha az áldozat eszméletlen, ellenõrizzük a pulzusát és légzését, és alkalmazzunk újraélesztést. A jól légzõ eszméletlen sérültet fektessük stabil oldalfekvõ testhelyzetbe.

Gõzök és gázok belégzésének elsõsegélye:
- Értesítsük a mentõket és ha szükséges tûzoltókat.
- Távolítsuk el az áldozatot a veszélyes hely közelébõl. Vigyük friss levegõre, ha ez biztonságosan megtehetõ.
- Adjunk neki oxigént, ha a készülék rendelkezésre áll, és képzettek vagyunk a használatára.
- Maradjunk az áldozat mellett. Ellenõrizzük és jegyezzük fel a légzésének, pulzusának percenkénti számát minden 10. percben.
- Ha a sérült eszméletlen, ellenõrizzük a légzését és a pulzusát, és kezdjük meg az újraélesztést, ha szükséges. A jól légzõ eszméletlen áldozatot fektessük stabil oldalfekvõ testhelyzetbe.

Tilos belépni a gázzal teli szobába úgy, hogy onnan nincs biztosítva a gyors menekülés lehetõsége.

Légúti és légzési nehézségek

Légzési nehézségek

Légzési nehézségeket okozhat krónikus tüdõ-, illetve szívbetegség, a légzõ rendszer heveny gyulladásos megbetegedése (pl. szénanátha, asztma).

Lelki megrázkódtatás mellkasi sérülés vagy krónikus tüdõasztma is okozhatja a hirtelen fellépõ légszomjjal járó fulladásos rohamot. Az idejében alkalmazott elsõsegély segíthet a normális légzés helyreállításában, illetve a roham mérséklésében.

A légmell: Ha a levegõ bejut a tüdõt borító mellhártyalemezek közötti térbe, fulladás veszély lép fel. Ez bekövetkezhet mellkasi sérüléskor, sérülést okozó tárgy vagy az eltörött borda hegyes vége fúrja át a mellkas falát vagy mellhártyáját. Elõfordulhat légmell tüdõbetegség miatt spontán is. A külsõ légnyomás is hatással lehet tüdõ és a szív mûködésére.

Ha a tüdõ összenyomatására gyanakszunk, segítsük a sérültet olyan testhelyzetbe, amelyben a legkönnyebben lélegzik (félig ülõ helyzet), és azonnal értesítsük a mentõket.

Légúti és légzési nehézségek

Túl szapora légzés

A túl szapora légzés rendszerint a súlyos szorongás, a zaklatott idegállapot kísérõjelensége, és együtt járhat hisztériás rohamokkal, illetve pánikkal. Ilyen hisztériás rohamot láthatunk az idegi megterhelést nehezen tûrõ személyeknél, akik családi vagy munkahelyi konfliktusokba keveredtek. A túlfokozott légzés kémiai változásokat idéz elõ a vérben, amelynek eredményeként jól látható tüneteket észlelhetünk a betegen. A normális légzés helyreállítása után ezek a tünetek visszafejlõdnek.

A túlfokozott légzés felismerése:
- A légvételek természetellenesen gyorsak és felületesek.
- Panaszok és tünetek jelentkeznek.
- Figyelemfelhívó (teátrális) viselkedés, amellyel a beteg magára akarja vonni a környezetének figyelmét.
- Szédülés, sápadtság, remegés, sírógörcs, gombócérzés a torokban, hadonászás.
- Görcs a kézben és a lábban.

Elsõsegély:
- Beszéljünk a sérülthez határozottan, de kedvesen.
- Vezessük õt nyugodt helyre, ahol jobban visszanyerheti a légzése feletti uralmat.
- Tanácsoljuk neki, hogy forduljon orvoshoz, aki kivizsgálja a szorongás okait.
- Ha egy papírzacskó segítségével visszalélegezteti a beteg saját kilégzett levegõjét, a panaszok mérséklõdnek.

Légúti és légzési nehézségek

Tüdõasztma

Fulladásos rohamokat elõidézhetõ tüdõ-megbetegedés. A tüdõ apró légjáratainak izmai begörcsölnek, és ez a légzést (különösen a kilégzést) nagyon megnehezíti. Az asztmás rohamot kiválthatja az allergiát okozó anyag, de idegi fezsülség is. Gyakran nincs nyilvánvaló oka. Sok asztmában szenvedõ beteg hajlamos a hirtelen éjszakai rohamra. Az asztmában szenvedõk általában tudják, hogy mit tegyenek roham esetén. Rendszerint van náluk aeroszolos gyógyszer, amely segít megszüntetni a rohamot. Az ilyen gyógyszerek többsége oldja a légutak görcsös állapotát, és ezáltal könnyíti a légzést.

Az asztmás roham onnan ismerhetõ fel, hogy légzési nehézség jelentkezik.

A panaszok és tünetek:
- Hangos, nehéz légzés, erõltetet kilégzés.
- Riadt, rémült tekintetet: az áldozat csak nehezen és suttogva tud beszélni.
- A bõr szederjessége.
- Súlyos roham esetén a légzéssel járó erõfeszítés kimeríti a beteget. Ritkán eszméletvesztés is elõfordulhat, és a légzés teljesen leállhat.

Elsõsegély:
- Nyugtassuk meg a beteget.
- A beteg üljön le, kissé hajoljon elõre, és karjaival támassza meg magát. Biztosítsuk részére a friss levegõt.
- Ha a betegnél van az ilyen esetre használható gyógyszer, alkalmazza azt.
- Ha az elsõ rohama zajlik a betegnek vagy elhúzódik a roham, és a gyógyszerek nem használnak, illetve a légszomj fokozódik, azonnal hívni kell a mentõket. Folyamatosan ellenõrizzük a légzés és a pulzus percenkénti számát, és az adatokat 10 percenként jegyezzük fel.

Ha a roham enyhe lefolyású és a gyógyszerek hatására szûnõben van, akkor a betegnek nincs szüksége azonnali orvosi ellátásra, de tanácsoljuk neki, hogy keresse fel orvosát és beszélje meg vele a történteket.

Vérkeringési rendellenességek

A sokkfolyamat

A sokk perifériás keringési elégtelenség, mely önmagától nem rendezõdik. Az erek térfogata és a benne keringõ vér térfogata között aránytalanság alakul ki. Beavatkozás nélkül halálba torkollik.

Okozhatja:
- Vérzés, égés, szívinfarktus, aminek hatására a keringõ vérmennyiség csökken.
- Tüdõembólia, mert kialakulásakor kisvérköri keringési akadály keletkezik.
- Értágulat, más néven anafilaxiás sokk.

Felismerése:
- A beteg bõre szürkés, sápadt, verejtékes, hideg tapintatú.
- A vérnyomás alacsony, a pulzus szapora, könnyen elnyomható.

Ellátása:
- A sebek fedése.
- A vérzés csillapítása.
-A  sérült nyugalomba helyezése.
- Megfelelõ fektetési mód alkalmazása (hanyatt fekvõ helyzet, felpolcolt lábakkal). (videó felvétel letölthetõ a www.kresztneked.hu oldalról)
- A folyadékpótlásról gondoskodni kell.
- A fájdalmakat csillapítani kell.
- A fázó beteget be kell takarni.

Vérkeringési rendellenességek

Ájulás

Az ájulás néhány másodpercig tartó eszméletvesztés, oka az agy átmeneti csökkent vérellátása. A pulzus egészen lassúvá is válhat, de elõfordul, hogy az ájulást szapora szívmûködés elõzi meg. Ezek a rendellenességek azonban beavatkozás nélkül is megszûnnek.

Az ájulást sok tényezõ válthatja ki. Kiváltó ok lehet az erõs fájdalom, az érzelmi feszültség, fizikai, vagy szellemi kimerültség, éhezés, undort keltõ látvány, vagy szag, páratelt, alacsony oxigéntartalmú levegõ (nagy tömeg zárt helyen).

Gyakori kiváltó oka a fizikai aktivitás hiánya. Ilyenkor álló testhelyzetben a test alsó részében az erek kitágulása miatt felhalmozódik a vér és csökken az agy vérellátása.

Az ájulás felismerése:
- Az áldozat rövid idõre elveszti eszméletét, összeesik.
-A bõr sápadttá válik.
-A hirtelen vérnyomáscsökkenés miatt a pulzus nehezen tapinthatóvá válik.

Elsõsegély:
- Fektessük le a beteget, majd a megemelt alsó végtagjait támasszuk alá.
- Biztosítsunk számára friss levegõt.
- Amint magához tért a sérült, nyugtassuk meg és segítsük lassan, fokozatosan felülni.
- Vizsgáljuk meg, nem szerzett-e valamilyen sérülést az összeesés során és szükség esetén lássuk el azokat.

Ha a beteg rövid idõn belül nem nyeri vissza eszméletét, folyamatosan ellenõrizzük pulzusát és légzését. Ha szükségessé válik, kezdjük meg az újraélesztést. A jól légzõ, de eszméletlen beteget fektessük stabil oldalfekvõ helyzetbe és értesítsük a mentõket.

Vérkeringési rendellenességek

Az anafilaxiás (allergiás) sokk

Egy heves, gyorsan kialakuló allergiás reakció életveszélyes állapotot idézhet elõ. Vannak, akik fokozottan érzékenyek bizonyos testidegen fehérjékre és ha ilyen kerül a szervezetükbe, néhány perc alatt nagyon súlyos, életveszélyes állapot alakul ki náluk.

A kiváltó okok lehetnek:
- Bizonyos gyógyszerfajták, vegyszerek.
- Egyes rovarok csípése.
- Elõfordul, hogy néhány ételféleség váltja ki a heves reakciót.

Ha az allergiás reakciót kiváltó anyag a véráramba jut, az erek gyorsan kitágulnak, a légutak izomzata pedig összehúzódik. Ennek hatására a vérnyomás hirtelen lecsökken és a légzés nehézzé válik. A vizenyõképzõdés miatt az arc és a garat megduzzadása növeli a fulladás veszélyét. Az áldozatnak ilyenkor sürgõsen oxigénre és életmentõ injekcióra van szüksége, mert a létfontosságú szervekbe jutó oxigén mennyisége vészesen lecsökken.

Az állapot felismerése:
- Szorongó, riadt tekintet.
- Kiterjedt vörös, viszketõ bõrpír.
- Az arc és a nyak megduzzad.
- A szemhéjak vizenyõssé válnak.
- Nehéz, kapkodó légzés, esetenként szorító fájdalom a mellkasban.
- Szapora pulzus.

Elsõsegély:
- Értesítsük a mentõket.
- Az eszméleténél lévõ áldozatot ültessük fel olyan testhelyzetbe, amiben a legkönnyebb számára a légzés.
- Az eszméletlen sérült pulzusát és légzését folyamatosan ellenõrizzük, ha szükséges kezdjük el az újraélesztést. A stabilan légzõ, de eszméletlen beteget fektessük stabil oldalfekvõ helyzetbe.

Vérkeringési rendellenességek

Szívkoszorúérgörcs

Erõs mellkasi fájdalommal járó állapot, amelynek során a szívkoszorúerek nem képesek elegendõ vért szállítani a szívizomnak.

A betegség felismerése:
- Szorító mellkasi fájdalom, mely gyakran átterjed a bal karra és az állkapocsra is.
- Fájdalom vagy zsibbadás a kezekben (különösen a bal karban).
- Légszomj jelentkezése.
- Hirtelen fellépõ gyengeség, ájulás.

Elsõsegély:
- Ültessük le a beteget kényelmes testhelyzetbe és nyugtassuk meg.
- Ha van az áldozatnál gyógyszer, segítsünk neki bevenni.
- Hagyjuk az áldozatot pihenni, a roham néhány percen belül elmúlik.

Ha a fájdalom idõvel sem múlik el, vagy a roham visszatér, értesítsük a mentõket. Felügyeljük a beteg légzését és pulzusát, szükség esetén azonnal kezdjük meg az újraélesztést.

Vérkeringési rendellenességek

Szívroham

Többnyire akkor jelentkezik, ha a szívizom egy részének oxigénellátása hirtelen megszûnik, amit például a koszorúérben lévõ vérrög okozhat. A roham súlyossága attól függ, hogy a szívizom mekkora része szenved oxigénhiányt. A szívroham esetén a legfõbb veszélyt a szív megállása jelenti.

A jelenség felismerése:
- Szûnni nem akaró, erõs, szorító fájdalom a mellkasban, amely kisugározhat a bal vállba, karba és a gyomorba. A szívkoszorúérgörccsel ellentétben ez a panasz pihenésre sem múlik el.
- Légszomj jelentkezik és a hasüreg felsõ részén kellemetlen érzés tapasztalható.
- Ájulás, szédülés és gyengeségérzet lép fel.
- A bõr színe hamuszürkévé válik, az ajkak elkékülnek.
- A szív ritmusának változása.
- Összeesés.

Elsõsegély:
- A beteget kényelmes helyzetbe kell helyezni. Leggyakrabban a félig ülõ helyzet a legkedvezõbb, ahol a térdek fel vannak húzva és alá vannak támasztva, a vállak és a fej pedig meg vannak támasztva.
- Ha a beteg eszméleténél van, adjunk neki egy aszpirint.
- Értesítsük a mentõket és közöljük velük, hogy szívinfarktusra gyanakszunk.
- Folyamatosan ellenõrizzük a légzést és a pulzust, szükség esetén azonnal kezdjük meg az újraélesztést.

Vérkeringési rendellenességek

Szívmegállás

A szívizom mûködésének megállását számos folyamat eredményezheti. Kiválthatja a szívinfarktus, súlyos vérveszteség, fulladás, áramütés, gyógyszer túladagolás, vagy hirtelen lehûlés.

Felismerése:
- A pulzus hiánya.
- A légzés hiánya.

Elsõsegély:
- Értesítsük a mentõket.
- Kezdjük meg az újraélesztést. Itt célunk, hogy biztosítsuk a szív és az agy oxigénellátását a mentõk megérkezéséig.

Sebek és vérzések

A sebek fajtái

- Vágott seb:
Éles tárgyak által okozott sebek. A sebszélek egyenesek, roncsolásmentesek. Mivel a sebben az erek is megsérültek, bõséges vérzés tapasztalható. A sebet elõidézõ tárgy sértheti az idegeket és az inakat is, ami funkciózavart okoz.
- Roncsolt seb:
Tompa, vagy nagy felületû tárgy által okozott seb. Elõfordulhat, hogy a seb csak gyengén vérzik, de ilyenkor is feltételezhetõ, hogy a szövetek súlyosan sérültek. Az ilyen sebek esetében nagy a fertõzésveszély.
- Horzsolás:
Felületi seb, amelynél a bõr felsõ rétege sérül és nedvedzõ sebfelület keletkezik. A horzsolt sebben a fertõzést okozó szennyezõdések könnyen megtapadnak. A nagy kiterjedés erõs fájdalommal jár.
- Zúzódás:
Tompa tárgy okozta ütés következtében a bõr alatti hajszálerek megsérülnek. A vér kiáramlik a szövetekbe és véraláfutást okoznak. A súlyos zúzódás mélyen húzódó, rejtett károsodásra (pl. csonttörésre) utalhat.
- Szúrt seb:
Szúrt sebet hegyes tárgy okoz, amely kis felületen hatol be, de mélyre nyúló belsõ sérülést okoz. A szúró tárgy könnyen fertõzést kiváltó szennyezést visz be a szervezetbe.
- Lõfegyver, vagy repesz által okozott seb:
Golyó vagy repesz be- vagy áthatolhat a testen. Súlyos belsõ sérülést és fertõzésveszélyt okozhat. A bemeneti nyílás rendszerint kisebb kiterjedésû, mint a roncsolt felületû kimeneti nyílás. HA nincs kimeneti nyílás, akkor a lövedék a testben maradt.

Sebek és vérzések

A vérzés fajtái

A vérzések lehetnek külsõ (külvilág felé) ill. belsõ (szövetek közé, testüregekbe) vérzések.

- Hajszáleres vérzés:
Szivárgó, gyöngyözõ vérzés. A sebet lássuk el fedõkötéssel.
- Visszeres vérzés:
Az ér nagyságától függõen a vér bõven folyik a sebbõl, színe sötétvörös. A vérzõ végtagokat emeljük meg, a szorító ruhadarabokat lazítsuk meg, majd helyezzünk nyomókötést a sebre (steril gézlap körkörös kötéssel, vagy nyomópárna körkörös kötéssel).
- Ütõeres vérzés:
A sebbõl ütemesen, a szívösszehúzódásoknak megfelelõen spriccel ki a vér, melynek színe élénkpiros. Ellátásánál fontos az azonnali vérzéscsillapítás az artériás nyomópontok segítségével, majd a nyomókötés felhelyezése. A nyomókötést lebontani tilos, ha átvérzik, újra át kell tekerni.

A vérzéscsillapításra a vénás és az artériás vérzésnél van szükség.

A nyomókötés felhelyezésének fázisait az alábbi ábrák szemléltetik:

Emeljük fel a végtagot úgy, hogy a seb minél magasabbra kerüljön.

Ha a beteg eszméleténél van, kérük meg, nyomja nagyon erõsen saját magának az ütõerét. Ha eszméletlen, segítõtársunkat kérjük meg erre.

Helyezzünk steril fedõlapot a sebre.

Rögzítsük 2-3 menet steril gézzel a fedõlapot.

Ez után helyezzünk egy tekercs gézt a seb fölé.

Rögzítsük a kötést még több menettel. A kötés legyen szoros, hogy elnyomja a seb vérzését. A stabilabb rögzítés érdekében körülbelül 5 menetenként a seb felett fordítsunk a géz vezetésén.

Ha a kötés átvérzett, azt ne fejtsük le, hanem újabb gézmeneteket tekerjünk a sebre.

Sebek és vérzések

Vérzés különleges helyeken

- Fogmedri vérzés:
Tamponálást igényel.
- Orrvérzés:
Az orrszárnyakat össze kell fogni, majd a sérültnek elõre kell hajolnia. A tarkójára helyezzünk hideg borogatást.
- Vérköpés:
Okozhatja tüdõsérülés, TBC, tüdõembólia. Az ilyen tünettel rendelkezõ sérültet félig fel kell ültetni, nyugalmat biztosítani a számára és haladéktalanul kórházba kell szállítani.
- Gyomorvérzés:
Sötétbarna, kávézaccszerû vér köpése, felöklendezése. Oka lehet fekély, vagy daganat. A beteget hanyatt fektetjük, lábait felhúzzuk és mielõbb kórházba jutatjuk.
- Székletben jelentkezõ vér:
Gyomorvérzés okozhatja. A beteget haladéktalanul kórházba kell szállítani.

Sebek és vérzések

A fejbõr sérülései

A fejbõr bõséges vérellátással rendelkezik, ha megsérül, a bõr széthasad, és széles seb keletkezik. Bõséges vérzés indulhat meg, és a seb néha sokkal riasztóbbnak tûnik, mint amilyen a valóságban. A fejbõr sebe azonban egy mélyebben fekvõ sérülés, például koponyatörés része is lehet. Bár ennek lehetõsége csak orvos zárhatja ki, vizsgáljuk meg a sérültet nagyon alaposan, különösen, ha korosabb (az idõs ember csontja könnyebben törik), vagy ha alkohol, esetleg kábítószer hatása alatt áll és nem is tud fejsérülésérõl.

Elsõsegély:
- Ha lehet, eldobható kesztyût viselve vizsgáljuk meg a vérzõ sebet.
- Alkalmazzunk határozott nyomást a sebre steril gézzel vagy tiszta ruhadarabbal.
- Háromszögletû kendõvel rögzítsük a sebre helyezett gézlapot. Ha a vérzés nem áll el, alkalmazzuk a nyomókötést.
- Ha a sérült eszméleténél van, fektessük le úgy, hogy a feje és a vállai kissé magasban legyenek; ha eszméletlen, de légzés kielégítõ, fektessük stabil oldalfekvõ testhelyzetbe.
- Intézkedjünk a sérült kórházba szállításáról.

Sebek és vérzések

Sebek a tenyéren

A tenyérnek is bõséges a vérellátása, ezért az itt keletkezett seb erõsen a vérezhet. Egy mély seb ín- és idegsérüléssel is járhat, mozgathatatlanná, érzéketlenné teheti az ujjakat. Ha a sebben lévõ idegen test megakadályozza a kéz ökölbe szorítását, akkor tegyünk az idegen tárgy mellé annyi összetekert pólyát, hogy a tárgy sebbe nyomása nélkül átpólyázhassuk a kézfejet.

Elsõsegély:
- Nyomjunk a megsérült tenyérbe egy steril gézlapot vagy gézhengert, és kérjük meg a sérültet, hogy szorítsa ökölbe a kezét. Ha nehezére esik, szoríthatja a másik, nem sérült kezével is a sérült kezet.
- Pólyáljuk be az ujjait úgy, hogy továbbra is markolják a sebre helyezett gézt. Kössük meg a csomót az ujjak felett.
- Kössük fel a sérült kezet, és intézkedjünk a kórházba szállításáról.

Sebek és vérzések

Sérülések az ízületi hajlatokban

A vérerek a könyök- és térdízületek belsõ oldalán, közel futnak a testfelszínhez, és sérülésük estén bõséges vérzés indulhat meg. Jusson eszünkbe, hogy az alább ismertetett verõér elszorítási módszer megakadályozza a végtag alsó részének vérellátását.

Elsõsegély:
- Tegyünk steril vagy tiszta kötszert a sebre. Teljesen hajlítsuk be a sérült ízületet.
- Az ízületet behajlítva kell tartani, így az ér összenyomódik a kötés alatt. Csökken a vérzés, ha felemeljük a végtagot. A sérültet le kel ültetni vagy fektetni.
- Juttassuk a sérültet kórházba, abban a testhelyzetben, ahogy a vérzéscsillapítás történt. 10 percenként rövid idõre csökkentsük a kötés nyomását, hogy friss vér kerülhessen a végtagba.

Sebek és vérzések

Belsõ vérzés

Testüregi vérzés (például csonttörés) vagy behatoló, illetve áthatoló seb idézheti elõ. Elõfordulhat belszervi betegség - például gyomorfekély - miatt is.

A belsõ vérzés súlyos következményekkel járhat; bár vér nem folyik ki a testbõl a keringési rendszerbõl elvész, és sokk fejlõdhet ki. A felgyülemlett vér olyan nyomást gyakorol a közeli szervekre - tüdõre, agyra -, ami életveszélyes lehet.

Mikor gyanakodjunk belsõ vérzésre? Akkor, ha egy baleset után sokk alakul ki anélkül, hogy a vérveszteség nyilvánvaló volna. Véraláfutás, a sérülést okozó tárgy nyomai utalhatnak a balesetre. A testnyílásokon át tiszta vér, vagy a sérült belsõ szerv váladékaival, illetve salakanyagaival összekeveredett vér távozhat.

A belsõ vérzés felismerése:
- Sápadtság.
- Hûvös, nyirkos bõr.
- Szapora, gyenge pulzus.
- Fájdalom.
- Szomjúságérzet.
- Zavartság, nyugtalanság, esetleg ingerlékenység, késõbb aluszékonyság, amely eszméletvesztéshez vezethet.
- Az áldozat beszámolhat sérülésérõl vagy ismert betegségeirõl.
- A test különbözõ részein fellelhetõ különbözõ sérülésre utaló nyomok.
- Vérzés testnyílásokból.

Elsõsegély:
- A beteget megemelt végtagokkal, vízszintes helyzetben kell lefektetni.
- Értesítsük a mentõket. Takarjuk be a beteget, 10 percenként ellenõrizzük a légzés, a pulzus percenkénti számát a beteg reakciókéségét.
- Kísérjük figyelemmel a testnyílásokból történõ vérzés típusát mennyiségét.

Sebek és vérzések

Vérzés fülbõl

A fül belsejében keletkezõ vérzés rendszerint a dobhártya beszakadását követi. Okozhatja fülbe hatoló idegen tárgy, fejre mért ütés, vagy robbanás okozta hirtelen légnyomás növekedés. A dobhártya átszakadása heves fájdalommal jár, amit rendszerint süketség kísér. Ha a vérzés oka koponyaalapi törés, akkor a kifolyó vér híg és vizes. Ez rendkívül súlyos állapotot jelez, hiszen agyfolyadék szivárog el, illetve a kórokozók szabadon bejuthatnak a szervezetbe.

Fülvérzés esetén hagyni kell, hogy a véres folyadék szabadon kiáramolhasson. A fület bedugaszolni szigorúan tilos.

Ellátása:
- Az eszméleténél lévõ sérültet helyezzük félig ülõ helyzetbe, a fejet billentsük a sérült oldal felé, hogy a véres folyadék kicsuroghasson.
- Borítsuk be a fület steril gézzel, vagy tiszta fedõkötéssel, és tartsuk azt lazán, a fülön.
- Értesítsük a mentõket, a sérültet helyezzük nyugalomba.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a sérült hallása lényegesen leromlik, így kommunikációs problémák is felmerülhetnek.

Sebek és vérzések

Orrvérzés

Orrvérzés leggyakrabban akkor lép fel, ha a vérerek megszakadnak az orrüregben; ütés, tüsszentés, orrpiszkálás, orrfúvás, következtében. A fertõzés (például meghûlés vagy influenza) sérülékennyé teszi az orrban lévõ ereket; az orrvérzés néha magas vérnyomás hatására is felléphet. Az orrvérzés gyakran egyszerûen csak kényelmetlen, de veszélyes, mert a sérülés sok vért veszíthet. Ha az orrvérzés a koponyát ért nagy erejû ütés után következik be, a vér lehet híg és rózsaszínû. Ez súlyos sérülésre utal, mert a fülbõl történõ hasonló vérzésnek megfelelõen, kopolyaalapi törés valószínûségét veti fel.

Elsõsegély:
- Ültessük le a sérültet, fejét hajtsuk elõre. Hátra hajtott fej esetén a vér a garatba, nyelõcsõbe, gyomorba jut és a hányást okozhat.
- Szólítsuk fel a sérültet, lélegezzen a száján át és csípje össze az orrát közvetlenül az orrnyereg alatt. Segítsünk neki, ha szükséges.
- Kérjük meg, ne beszéljen, nyeljen, köhögjön, köpködjön, vagy szipogjon, mert késik a véralvadás. Adjunk neki tiszta ruhát vagy kendõt hogy letörölje vérszivárgást.
- Tíz perc elteltével kérjük meg, hogy engedje el az orrát. Ha az orra még mindig vérzik, tartassuk összenyomva további 10 percig.
- Ha a vérzés megszûnt, óvatosan mossuk meg a sérült orra és szája környékét kézmeleg vízzel (a sérült továbbra is hajoljon elõre).
- Tanácsoljuk a sérültnek, pihenjen még néhány óráig, kerülje a fizikai megterhelést, és ne fújja úgy az orrát, hogy az a megalvadt vért eltávolítsa a sebbõl.

Ha az orrvérzés 30 percnél hosszabb ideig tart, juttassuk a sérültet korházba, a vérzéscsillapító eljárás folyamatos fenntartása mellet.

Sebek és vérzések

Vérzés a szájból

A nyelv, az ajkak sérülése, vagy a fogak kiütése különbözõ súlyosságú vérzéssel jár. A sérülés oka rendszerint az illetõ saját foga (esés, ütés). A vérzés bõséges és riasztó lehet. Vérzés történhet kitörött vagy orvos által eltávolítót fog helyérõl a fogmederbõl is.

Elsõsegély:
- Ültessük le a sérültet, fejét elõre és a sérült oldal felé hajtva, hogy a vér szabadon kifolyhasson.
-A vérzés csillapítása végett tegyünk egy darab gézt a sebre, és kérjük meg a sérültet, hogy ujjaival szorítsa oda 10 percig.
- Ha a vérzés nem áll el, cseréljük ki a gézdarabot. Szólítsuk fel a sérültet, hogy köpje ki a vért, ami összegyûlt a szájában.
- Tanácsoljuk a sérültnek, hogy 12 órán keresztül kerülje a forró italokat.

Ha a fogmeder vérzik, tegyünk a fog helyére egy összehajtott gézt, hogy a fogak az álkapocs zárásakor ne érjenek össze, és kérjük meg a sérültet, harapjon rá a gézre.

Ha a seb nagy, vagy a vérzés nem áll el 30 percben belül, illetve ismét jelentkezik, kérjük orvos vagy fogorvos segítségét. Gondoskodjunk haladéktalanul a sérült orvoshoz vagy fogorvoshoz küldésérõl.

Ne mossuk ki a szájat, mert az gátolja a véralvadást.

Sebek és vérzések

Mellkasi sebek

A mellkasban találhatók a szív és a tüdõ, valamint a legfõbb vérerek, és ezeket a szegycsont és a 12 pár bordacsont védi. A bordák a hasüreg felsõ részében elhelyezkedõ szerveket is védelemben részesítik.

A mellkas falán áthatoló sebzés komoly belsõ sérülést okozhat a mellkasban, és a has felsõ részében elhelyezkedõ szervekben. A tüdõ különösen veszélyeztettet, akár közvetlenül akár azért, mert a tüdõt védõ mellhártyák sérülés következtében átszakadnak, így levegõ juthat a mellhártyák lemezei közé, amely levegõnyomást és a tüdõ összeesést okozhatja.

Sérülés miatt bejuthat levegõ a szívet és a nagy ereket körülvevõ légmentes térbe is. Az így kialakult nyomás akadályozza a újratelítõdését, katasztrofálisan rontja a vérkeringést és sokkot idézhet elõ.

A mellkasi sérülések általános tünetei:
- Nehezített légzés, fulladásérzés. A légzés lehet szapora egyenetlen típusú, felületes.
- Szorongás, halálfélelem.

Egyéb tünetek:
- A sokk jelei.
- Habos, élénkvörös vér felköhögése.
- Kékeslila elszínezõdés a szájon, a körömágyon és a bõrön.
- Fájdalom a seb környezetében, amelyet a szövetekbe jutatott levegõ okoz.
- Habos vér ömlése a sebbõl.
- Bizonyos esetekben légvételkor sípoló fúvó hang.

Elsõsegély:
- Tenyerünkkel, vagy ha az áldozat eszméleténél van, az õ tenyerével azonnal fedjük be a sebet.
- Borítsuk be a sebet egy steril gézzel vagy tiszta textíliával, majd helyezzünk rá mûanyag zacskót, konyhai mûanyag fóliát, és ragasszuk le körben, vagy pólyáljuk be szorosan, hogy légmentes fedõkötés legyen a seben.
- Ha a sérült eszméleténél van, ültessük kényelmes, félig ülõ helyzetbe, kissé az áldozat sérülése felé döntve. Ha nincs más lehetõség a felültetésre, ültessük fel félig a sérültet, térdelõ ülésben csússzunk a háta alá, majd eresszük a térdünkre. (videó felvétel letölthetõ a www.kresztneked.hu oldalról)
- Értesítsük a mentõket.

Ha a sérült eszméletét veszti ellenõrizzük légzését és pulzusát, ha kell, kezdjük el az újraélezést. Kielégítõ légzés esetén helyezzük a sérültet stabil oldalfekvõ testhelyzetbe úgy, hogy az oldalán feküdjön. Így könnyíthetjük a nem sérült tüdõrész mûködését.

Sebek és vérzések

Hasi sérülések

A nyílt hasi sérülések súlyossága nyilvánvaló lehet a látható vérzésbõl és a hasüregi szervek kitüremkedésébõl. Gyakori azonban, hogy rejtett belsõ sérülés és vérzés keletkezik. Szúróeszköz vagy lövedék, repesz, illetve bármilyen tárgy, amely nagy erõvel a testhez csapódik, átlyukaszthat, elroncsolhat vagy átszakíthat szerveket és vérereket, mélyen a test belsejében. Az elfertõzõdés veszélye igen nagy.

Elsõsegély:
- Fektessük le a sérültet lapos fejtartással, a térdízületeit kissé behajlítva támasszuk alá. (videó felvétel letölthetõ a www.kresztneked.hu oldalról)

- Nagy területen helyezzünk fel fedõkötést a sebre, amelyet ragtapasszal vagy pólyakötéssel rögzítsünk.
- Értesítsük a mentõket. Ha az áldozat elveszíti eszméletét, leáll a légzése és a pulzusa alkalmazzunk újraélesztést. Ha eszméletlen de a légzése kielégítõ, maradjunk mellette, fordítsuk kicsit oldalra, sebét támasszuk meg a kezével és biztosítsuk a szabad légutakat a fej hátrahajtásával.

Ha hasüregi szerv türemkedik elõ a sebbõl, azt visszahelyezni nem szabad . Tegyünk rá fedõ kötést, óvjuk meg a sebet a kiszáradástól. Használható mûanyag zacskó vagy háztartási fólia is.

Ha a sérült köhög vagy hány, szorítsuk a kötést kézzel a sebre, hogy a hasi tartalmak kitüremkedését meggátoljuk.

Sebek és vérzések

Szemsérülések

A szemen többnyire repesztett, vagy zúzott seb keletkezhet, a szemet ért ütés vagy a szembe kerülõ idegen tárgy (fém-, forgács, üveg, kõ, bogár, stb.) következtében. Bármilyen szemsérülés igen veszélyes. Még a szemgolyó felületi karcolásai is okozhatnak hegesedést vagy fertõzést, és a látás is veszélybe kerülhet. Egy áthatoló seb szétrepesztheti a szemgolyót és az átlátszó szemfolyadék elvesztéséhez vezethet.

A szemsérülés felismerése:
- Heves fájdalomérzet a sérült szemen, a szemhéjak görcsösen összehúzódnak.
- Látható seb van a szemen.
- A sérült szem még akkor is bevérezhet, ha nincs is látható seb a szemen.
- A látás részleges, vagy teljes elvesztése.
- A sebbõl vér, átlátszó folyadék, vagy a kettõ keveréke folyik, amely rendszerint a szemgolyó térfogatvesztésével jár.

Elsõsegély:
- Fektessük le a sérültet, a fejét helyezzük stabil nyugalomba. Szólítsuk fel a sérültet, hogy egyik szemét se mozgassa.
- A szembe került idegen test eltávolítását ne kíséreljük meg.
- Közöljük a beteggel, hogy mindkét szemét le fogjuk takarni (mivel a sérült szem automatikusan követi az ép szem mozgását, további sérüléseket okozva), majd fedjük be a szemeket steril gézlappal.
- Gondoskodjunk a sérült kórházba szállításáról.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a letakart szemû, vagy megvakult sérült érzékennyé válik a közelében történõ zajokra, mozgásokra, így maradjunk végig mellette egy olyan helyen, ahol nyugalom van.

Sebek és vérzések

Beszorulásos sérülések

A áldozatnak sérültnek sokféle sérülése lehet: lehet csonttörése, belsõ sérülése, lehetnek mechanikai és égési sebei is. A szorító erõhatás az érintett testrészeken megszûntetheti a vérkeringést, érzéktelenséget idézhet elõ.

Hosszabb ideig tartó beszorult helyzetben nagyfokú sérülések keletkezhetnek a test szöveteiben, elsõsorban az izomzatban. Ha a szorító tárgyat eltávolítjuk, hirtelen nagy mennyiségû testfolyadék áramlik az addig a keringésbõl kiiktatott részekbe, sokkfolyamatot indítva el ezzel.

A keringésbõl kiiktatott testrészekben azonnal elkezdõdik a pusztulás, ami méreganyagokat termel. Amikor ezekben a testrészekben újra megindul a keringés, az ott felhalmozódott méreganyagok a véráramba kerülnek és tönkretehetik a veséket. Ez a folyamat önmagában is fenyegeti az életet.

Elsõsegély, ha a sérült 10 percnél rövidebb ideig volt beszorulva:
- Az áldozatot minél gyorsabban szabadítsuk ki.
- Látható vérzéseit csillapítsuk, sebeit kössük be.
- A csonttörés-gyanús testrészeket helyezzük nyugalomba.
- Ellenõrizzük a sérült légzését, pulzusát, bõrének színét és testhõmérsékletét, hogy észrevegyük, ha beindulna a sokkfolyamat.
- Értesítsük a mentõket. Jegyezzük meg, mikor történt a beszorulás.

Elsõsegély, ha az áldozat 10 percnél hosszabb ideig volt beszorulva:
- Ne szabadítsuk ki az áldozatot.
- Értesítsük a mentõket és a lehetõ legnagyobb részletességgel mondjuk el nekik, mi történt, hogy tudják értesíteni a megfelelõ mûszaki mentõket.
- Segítsük elviselni a beteg szenvedéseit, maradjunk mellette a segítség megérkezéséig.

Sebek és vérzések

Csonkolásos sérülések

A csonkolt testrészek egyre gyakrabban visszaültethetõek. A sikeres visszaültetés esélyét növeli, ha minél hamarabb kórházba jut mind az áldozat, mind a csonkolt testrész.

Igyekezzünk a mentõknek minél részletesebb képet adni az esetrõl, akik értesíteni fogják a megfelelõ sebészetet.

Elsõsegély:
- Csökkentsük a vérveszteséget a seb összenyomásával és a sérült testrész felemelésével.
- Fedjük be a sebet steril gézzel és pólyakötéssel rögzítsük azt.
- Sokk jelei esetén fektessük a beteget a megfelelõ testhelyzetbe.
- Értesítsük a mentõket.

A levált testrész kezelése:
- Keressük meg a levált testdarabokat.
- Lehetõleg mûanyag zacskóba -ennek hiányában bármilyen tiszta ruhába- csavarjuk be a levált részeket.
- Tekerjük át puha ruhával gézzel a csomagot, majd ha van rá mód, azt helyezzük egy szilárd edénybe, vagy dobozba, amit töltsünk meg jéggel - ennek hiányában minél hidegebb vízzel.
- A csomagra írjuk rá a baleset idejét, helyszínét, a sérült nevét, illetve a levált testrész elnevezését.
- A csomagot személyesen adjuk át a mentõknek.

A levált részeket ne mossuk meg, ne próbáljuk vattával megtisztítani és ügyeljünk, hogy a levált rész közvetlenül ne érhessen a jéghez.

Sebek és vérzések

Felnyársalódás

Ha valaki felnyársalódik, például ráesik egy karóra, soha nem szabad megkísérelni leemelni onnan. Értesítsük a mentõket, számoljunk be részletesen az eseményekrõl, õk tudni fogják, milyen szaksegítséget kell még kérni.

Elsõsegély:
- Amennyiben van rá mód, valaki maradjon a sérült mellett, míg másvalaki értesíti a mentõket.
- Igyekezzünk az áldozatot az optimális, legkisebb fájdalommal járó testhelyzetben megtartani. A cél, hogy a nyárs mélyebbre ne hatolhasson.
-A sérültnek tilos bármit is szájon át beadni.

Égés, forrázás

Az égési sérülések felmérése

Az égési sérülés súlyosságára következtethetünk annak kiterjedésébõl, mélységébõl, esetleg egyéb körülményekbõl. Az elsõ tennivaló a hûtés, mivel minél tovább éri a szervezetet a hõhatás, a sérülés annál súlyosabb lesz. Csak akkor kezdjünk egyéb ellátásba, ha a megfelelõ hûtés megtörtént. Ne feledjük, hogy minden súlyos égés magában hordja a sokk veszélyét.

Elsõsegély:
- Fektessük le a sérültet, és ha lehet, óvjuk meg a sérült részek talajjal való érintkezését.
- Öntsünk bõségesen hideg vizet a sérült részre. Az alapos hûtés akár 10-20 percig is eltarthat, de eközben intézkedjünk, hogy megkezdjék a sérült kórházba szállítását.
- Hûtés közben ellenõrizzük a légutakat, légzést és a pulzust, illetve alkalmazzunk újraélesztést, ha szükséges.
- Nagyon óvatosan és körültekintõen távolítsunk el a betegrõl minden szoros vagy még parázsló ruhadarabot, gyûrût, ékszert, mielõtt bedagadnának a sérült testrészek. Figyeljünk azonban arra, hogy ha az égett ruha beleragadt a sebbe, akkor azt tilos eltávolítanunk.
- Fedjük be az égési sebet steril gézzel, szintén steril, égési seb takarására való lepedõvel, ezek hiányában valamilyen nem szálasodó textíliával (pl. frissen mosott ágynemûdarabbal), konyhai fóliával (melynek az elsõ 3-4 menetét dobjuk el, és ügyeljünk, hogy a széle ne érjen a sebesüléshez).
- Hívjunk mentõket és amíg megérkeznek alkalmazzuk a sokkfektetést. Ellenõrizzük az áldozat légzését, pulzusát, szükség esetén élesszük újra a sérültet.

Az égési sebet soha ne érintsük kézzel, a hólyagokat ne fakasszuk ki, a sebbe ne tegyünk folyadékot, hintõport, vagy kenõcsöt.

Égés, forrázás

A száj és a garat égési sérülései

Az arcon, vagy a garatban, illetve a szájüregben keletkezõ égési sérülések igen veszélyesek, mert a felsõ légutak gyors, vizenyõs duzzanatát és gyulladását okozzák. Az ilyen speciális esetre nem létezik elsõsegély, mert a duzzanat nagyon gyorsan elzárhatja a légutakat és fulladást okozhat. Ilyen esetekben egyetlen célunk van: minél hamarabb orvost kell kerítenünk.

Elsõsegély:
- Értesítsük a mentõket, közöljük velük, hogy légúti égésre gyanakszunk.
- Tegyünk meg minden annak érdekében, hogy a beteg légzése kielégítõ legyen. Lazítsuk meg a nyak körüli ruhadarabokat.

Égés, forrázás

Enyhébb égések és forrázások

Ezek a sérülések rendszerint háztartási balesetek következtében fordulnak elõ. Az azonnali elsõsegély rendszerint lehetõvé teszi a természetes gyógyulást, ám ha a legkisebb gyanú is felmerülne a sérülés súlyosságát illetõen, mutassuk meg a sérülést orvosnak.

Elsõsegély:
- Folyassunk hideg vizet a sérült részre 10-20 percig, hogy meggátoljuk a mélyebben fekvõ szövetek sérülését, és hogy enyhítsük a fájdalmat.
- Óvatosan távolítsunk el minden ékszert, vagy szorító ruházatot a sérült területrõl, mielõtt az duzzadni kezdene.
- Fedjük be steril gézzel, vagy valamilyen tiszta, nem szálasodó anyaggal. Ne használjunk azonban ragtapaszt, a hólyagokat ne szúrjuk ki, ne nyúljunk a sérült részhez, a sebbe ne tegyünk folyadékot, hintõport, vagy kenõcsöt.

Égés, forrázás

Elektromos égések

Ha a testen elektromosság halad át, égés keletkezhet. A látható sérülések többnyire az áram be- és kilépési pontján keletkeznek. Az áram testen belüli útja mentén belsõ sérülés is keletkezhet.

Elsõsegély:
- Nagyfeszültségû áramütés esetén gyõzõdjünk meg arról, hogy az áramütést okozó tárgy (pl. leszakadt magasfeszültségû vezeték) már áramtalanítva van. Ellenkezõ esetben ne közelítsük meg a sérültet.
- Alacsony feszültségû berendezés okozta sérülés esetén gyõzõdjünk meg arról, hogy az áramütést okozó berendezés már nincs feszültség alatt.
- Az égési sérülés esetén alkalmazzunk hûtést.
- Steril kötszerrel, vagy más tiszta, nem szálasodó textíliával fedjük be a sérülést.
- Értesítsük a mentõket. Ügyeljünk az esetleges sokk hatásaira.

Égés, forrázás

Vegyi anyag okozta égések

Az égést okozó vegyi anyagok nemcsak a bõrfelszínt, hanem felszívódva a bõr alatti szöveteket is károsítják. Ilyen esetekben az égés jelei lassabban fejlõdnek ki, mint közvetlen hõhatás esetén. Igyekezzünk kideríteni, milyen anyag okozta a sérülést, jegyezzük fel nevét, hogy közölni tudjuk az orvossal. Az elsõsegély nyújtásakor ügyeljünk a további esetleges áldozatra, beleértve magunkat is: sok anyag nagyon kis mennyiségben is képes súlyos sérüléseket okozni, valamint figyelembe kell venni, hogy az égés során mérgezõ gázok szabadulhatnak fel, akár több perccel a baleset után is.

Felismerése:
- Erõs, szúró fájdalom.
- Elõször kevés elváltozás, késõbb bõrpír, hólyagképzõdés, bõrleválás észlelhetõ.

Elsõsegély:
- Ne késlekedjünk ellenanyag keresésével az elsõsegély nyújtásához. Minden esetben ügyeljük arra, hogy a szennyezõ anyaggal ne érintkezzünk, ha lehet használjunk védõkesztyût.
- Öblítsük le bõséges vízzel a sérült részt, hogy lemossuk, felhígítsuk a vegyszert. Az öblítést akár 20 percig is végezhetjük, a cél ilyen esetekben, hogy nagyon alapos legyen.
- A sérült rész öblítése alatt távolítsuk el a szennyezett ruhadarabokat.
- A beteg légzésének és szívmûködésének folyamatos felügyelete mellett gondoskodjunk a kórházba szállításról.

Égés, forrázás

Vegyszer okozta sérülések a szemen

A szembe jutó vegyszer igen súlyos sérülést okozhat, ha késik az elsõsegély, akár vaksághoz is vezethet. A szem öblögetése során ügyeljünk, hogy a mosóvíz ne fröccsenjen a beteg, esetleg a saját testünkre. Ha van rá mód viseljük védõkesztyût. Ne hagyjuk, hogy az áldozat vakarja vagy dörzsölje a szemét, vagy kezével megérintse a sérült szemet.

Elsõsegély:
- A sérült szemre folyassunk gyenge sugárban hideg vizet, legalább 10 percen keresztül. Alaposan öblítsük ki a vízsugárral a szemhéjakat is.
- Ha a szemhéjak a fájdalom miatt görcsösen összehúzódnak, határozott mozdulattal húzzuk szét õket. Ügyeljünk arra, hogy az öblítõvíz ne fröccsenjen a sértetlen szembe.
- Steril fedõkötéssel takarjuk be a sérült szemet, a szemmozgások megakadályozása végett fedjük be az ép szemet is.
- A sérültet juttassuk kórházba.

Tudatzavarok

Agyrázkódás

Az agy kissé elmozdulhat a koponyában, és ezért erõs ütés megrázhatja. Az agyrázkódás az agymûködés széles körû, de rendszerint múló zavara. Az eszméletlenség idõtartalma többnyire rövid, és a balesetet általában teljes gyógyulás követi.

Az agyrázkódás jellemzõ tünete a fejet ért ütés következtében beálló rövid, vagy részleges eszméletvesztés.

Lehetséges panaszok és tünetek:
- Hányinger és hányás.
- A sérüléskor vagy a közvetlenül megelõzõ idõszakban történt események elfeledése.
- Fejfájás, fülzúgás, látászavar.

Elsõsegély:
- Ha az áldozat gyorsan visszanyeri eszméletét, figyeljük meg hogy viselkedése nem zavart-e, a kérdésekre helyesen válaszol-e.
- Bízzuk a sérültet megbízható emberre. (például: ne hagyjuk a sportpályán a megsérült embert tovább játszani az orvos jóváhagyása nélkül).
- Tanácsoljuk neki, hogy forduljon orvosához.
- Ha az áldozat eszméletlen, hívjuk ki a mentõket. Fektessük stabil oldalfekvõ testhelyzetbe. Figyeljük meg és jegyezzük fel pulzusát, légzését és az ingerekre észlelt reakcióit.

Tudatzavarok

Koponyatörés

A koponya a fej csontos váza, amely magába zárja az agyvelõt és körülveszi és védi az agyat. A koponyatörésnek igen súlyos következményei lehetnek, mert megsérülhet az agy. Ez a sérülés néha csak agyrázkódás, de komolyabb esetekben idegszöveti sérülés, vagy olyan belsõ vérzést is keletkezhet az agyban, amely a vér felhalmozódásával jár, ami nyomást fejt ki az agyra.

Koponyatörésre akkor gyanakodjunk, ha egy sebet találunk a fejen, amelyen át az agyba korokozók juthatnak, fertõzést okozva. Elõfordulhat, hogy az agy-gerincvelõi folyadék a fülön vagy az orron át kifolyik, mint átlátszó folyadék vagy vízszerû vér. Ez nemcsak súlyos tünet, hanem egyben újabb lehetõség a kórokozok belépésére. Koponyatörésre kell gyanakodni, ha valaki olyan fejsérülést szenvedett, amely több mint 3 percig tartó eszméletvesztéssel járt. Megjegyezendõ azonban, hogy van olyan erõteljes fejmozgás (különösen az elõre-hátra mozgás), amely - agyrázkódás miatt - eszméletlenséget eredményez. Bizonyos sérüléseknél eltörhet a koponya anélkül, hogy az eszméletvesztéssel járna.

Lehetséges tünetek:
- Seb vagy zúzódás a fejen.
- Lágy, süppedékeny terület vagy benyomódás a fejen.
- Tudatzavar, eszméletvesztés.
- Az ingerekre adott válaszképesség romlása.
- Az orrból vagy fülbõl távozó átlátszó folyadék vagy vízszerû vér.
- Vér a szemfehérjén.
- A fej vagy arc szimmetriájának hiánya vagy torzulása.

A koponyatörés okai: A koponya sokféleképpen eltörhet, mind közvetlen (a fejet ért ütés), mind pedig közvetett erõhatás (például esés magasról, lábra érkezve) következtében. Az utóbbi erõ okozta törések többnyire a koponya sérülésével járnak együtt.

A törés típusa: Különösen a koponyaboltozat megrepedése vagy a koponyaalapi törések csak röntgenkészülékkel vagy más hasonló berendezéssel mutatható ki, korházban. Súlyos sérülések többszörös repedéseket eredményezhetnek, amely a koponyaalapig terjedhet. A benyomott törés következtében csontszilánkok nyomulhatnak az agyba, megroncsolva azt.

Elsõsegély:
- Az eszméletlen, de jól légzõ sérültet fektessük stabil oldalfekvõ helyzetbe, ha egyéb sérülései ezt lehetõvé teszik.
- Az eszméleténél lévõ sérültnek segítsünk lefeküdni, fejét és vállait megemelve és kényelemesen alátámasztva.
- Lássuk el a fejsérülés vérzését. Kutassunk tovább sérülések után és lássuk el azokat is.
- Hívjuk ki a mentõket. Ellenõrizzük a lézést és a pulzus adatait és az ingerekre adott reakcióikat 10 perces idõközönként. A begyûjtött információt adjuk át a mentõknek.
- Vizsgáljuk meg, hogy az áldozat nem szenvedett-e nyaki vagy gerincsérülést.

Ha a sérült fülébõl folyik valami, helyezzük el úgy, hogy az a füle alacsonyabban legyen, amelyikbõl a folyást észleljük. Takarjuk be a fülét steril gézzel vagy tiszta ruhával, és lazán átkötve rögzítsük azt. Ne dugjuk be a fület.

Tudatzavarok

Az agy összenyomódása

Igen súlyos állapot, és majdnem mindig sebészi beavatkozást igényel. Akkor következik be, ha a koponyán belül az agyra ható nyomás megnövekszik, például mert a vér gyûlik össze vagy mert a sérült agya megduzzad. Az állapot gyakran jár együtt fejsérüléssel vagy koponyatöréssel, de egyéb okai is lehetnek (pl. agyvérzés, fertõzés miatt gyulladás, vagy agydaganat). Elõfordulhat, hogy a tünet a fejsérülés után azonnal jelentkezik, de órákkal, sõt napokkal késõbb is felléphet.

Felismerni a jelentkezõ tudatzavarról, eszméletlenségrõl lehet.

Lehetséges további panaszok és tünetek:
- Az éppen elszenvedet fejsérülés. Az áldozat látszólag teljesen rendbe jött, de állapota késõbb romlani kezd, egyensúlyzavarokkal és tudatzavarral küszködik.
- Erõs fejfájás fokozatosan lassuló légzés lassú, de erõteljes pulzus.
- Egyenlõtlenül tág pupillák.
- A test vagy arc egyik oldalának gyengesége vagy bénulása.
- Láz, forró, lángoló arc.

Elsõsegély:
- Hívjuk a mentõket. Alkalmazzuk az eszméletlenségre vonatkozó elsõsegélyt.

Tudatzavarok

Epilepszia

A központi idegrendszer körülírt területén, fejlõdési rendellenesség miatt kialakuló elváltozás, amely idõszakosan jelentkezõ tónusos görcsökben, rohamokban nyilvánul meg.

Kis roham alkalmával csak rövid ideig tartó eszméletlenség alakul ki. Nagy roham során a beteg eszméletét veszti, elvágódik majd a teljes vázizomzatban fél percig tartó merevgörcsöt átmenet nélkül rángógörcs váltja fel. A tüdõbõl kipréselt levegõ sikolyszerû hangot okoz, a beteg arca szederjes. Vizeletét, székletét gyakran maga alá üríti.

Elsõsegély:
- Az áldozatot biztonságos helyre kell vinni, lefogni szigorúan tilos. A nyelvét óvni kell a sérülésektõl.

Tudatzavarok

Agyvérzés, agyérelzáródás

Akkor jelenezik, ha az agy egy részének a vérellátása hírtelen lecsökken egy ütõér vérrögös elzáródása vagy agyverõér elrepedése miatt (gutaütésnek is nevezik). A betegség idõsebb korban és azoknál gyakoribb, akik magas vérnyomásban vagy más vérkeringési rendellenességben szenvednek. Hatása attól függ, hogy az agy mekkora területe és melyik része szenved vérellátási hiányt. A súlyos gutaütés végzetes lehet, enyhébb esetekben sokan sikeresen felgyógyulnak.

Jellemzõ tünetek:
- Hirtelen fellépõ heves fejfájás.
- Zavart viselkedés, amely ittassággal téveszthetõ össze.
- Tudat hirtelen vagy fokozatos elvesztése.
- Gyengeség vagy bénulás jelei, amelyek többnyire, az egyik oldalon jeleneznek. Például lebiggyedõ, nyáladzó száj, motyogó beszéd, a végtagok erejének vagy mozgásképességének elvesztése, a pupillák tágulásának különbözõsége, a széklet- és vizelettartó képesség elvesztése.

Elsõsegély:
- Ha a sérült eszméleténél van, fektessük le, vállait és fejét kisé megemelve és alátámasztva. Fejét hajtsuk oldalra és tegyünk oda törülközõt vagy ruhát, ami beszívja a nyálát.
- Lazítsunk meg minden szoros ruhát, amely akadályozhatja a légzést.
- Értesítsük a mentõket.
- Ha az áldozat eszméletlen, ellenõrizzük légzését, pulzusát és ingerekre adott reakcióit. Fektessük stabil oldalfekvõ testhelyzetbe. Ha a légzése, szívmûködése leáll, azonnal kezdjük el az újraélesztést.

Nagyon fontos, hogy semmit se adjunk enni vagy inni a sérültnek.

Tudatzavarok

Hypoglykaemia

A vér cukortartalmának a normális szint alá csökkenése gyorsan észrevehetõ az agymûködésen. Ezt az állapotot nevezik hypoglykaemániának. Leggyakrabban azok az emberek kerülnek ilyen állapotba, akik cukorbetegségben szenvednek. Ha a szokásos gyógyszerük (inzulin) beadását követõen nem fogyasztják el az elõírt táplálékot, bekövetkezhet a rosszullét. A fellépõ hasmenés, hányás, láz, fizikai kimerültség elõsegíti a vércukorszint csökkenését.

A cukorbetegségben szenvedõk rendszerint tudnak a betegségükrõl, s tudják, mi a teendõ veszélyhelyzetben. Ha a roham gyorsan zajlik tudatzavar eszméletvesztés következik be. Ilyenkor a segítségünk életmentõ lehet.

Ha az illetõ nem tud cukorbetegségérõl feltétlenül orvosi vizsgálatra van szükség, még akkor is ha a roham után panaszmentesnek érzi magát. Az eszméleténél lévõ hypoglykeamiás beteg kaphat szájon át cukrot.

A Hypoglykeamiás panaszok és tünetek:
- A cukorbetegség ismert; a beteg érzi a közelgõ rosszullétet, vércukorszint-csökkenést.
- Gyengeség, szédülés vagy éhségérzet.
- Reszketés izomrengés.
- Egyes betegek figyelmeztetõ kártyát karperecet hordanak maguknál, lehet a zsebükben, táskájukban cukor, gyógyszer vagy inzulin adagoláshoz használható eszköz.
- A megszokottól eltérõ magatartás, a beteg zavart, hangoskodó, agresszív is lehet.
- Erõs verejtékezés.
- Sáppadság és hûvös nedves bõr.
- Erõs feszes pulzus.
- Külsõ ingerekre csökkenõ reakció.
- Felületes légzés.

Elsõsegély eszméletlen áldozat esetén:
- Biztosítani kell az átjárható légutat, ellenõrizzük és jegyezzük fel a légzés- és a pulzusszám értékeit, valamint az ingerekre adott reakciókat. Légzés, szívmûködés hiányában kezdjük el az újraélesztést.
- Kielégítõ légzés esetén fektessük a beteget stabil oldalfekvõ testhelyzetbe.
- Értesítsük a mentõket.

Elsõsegély eszméleténél levõ beteg esetén:
- Segítsünk az illetõnek leülni vagy feküdni és adjunk neki cukros italt, cukordarabokat, csokoládét vagy más édes (cukrot tartalmazó) ételt.
- Ha a beteg állapota gyorsan javul, adjunk neki még több édes ételt vagy italt és hagyjuk pihenni, amíg teljesen jól nem érzi magát.
- Küldjük el mindenképpen orvoshoz.

Ha állapota nem javul, tájékozódjunk, lehet-e más oka tudatzavarának, illetve remegésének.

Tudatzavarok

Cukorbetegség

Olyan állapot, amelyben a szervezet nem tudja szabályozni a vér cukorszintjét. A hasnyálmirigy (belsõ elválasztó mirigy) rendesen egy inzulinnak nevezet hormont termel, amely a vér cukorszínjét szabályozza. Inzulin hiányában a cukor felhalmozódik a vérben, a vér magas cukorszintjét okozva. A cukorbetegek diéta mellet inzulin-injekciókkal vagy tablettákkal szabályozzák a cukorszintjüket. A túl sok inzulin és túl kevés cukor vezet a vér alacsony cukortartalmához.

A legtöbb cukorbeteg tudja, hogy az alacsony vércukorszint veszélyének teszi ki magát, ha kihagy egy étkezést vagy túlterheli magát, és ezért cukordarabkákat hord magánál, hogy szükség esetén gyorsan megemelhesse vércukorszintjét.

A hosszú ideig tartó magas vércukorszint eszméletvesztéssel járhat, de a cukorbeteg valószínûleg több napi rosszul lét után jut ebbe az állapotba.

A magas vércukorszint miatti kóma jelei:
- Száraz bõr.
- Szapora pulzus.
- Mély, nehéz légzés esetleg aceton szag megjelenése az áldozat leheletében.

Ilyen esetben az áldozat sürgõs kórházi ápolásra szorul.

Csont-, ízületi és izomsérülések

A sérülések típusai

A csontok eltörhetnek, kiugorhatnak helyükrõl az ízületeknél (ficam), vagy mindkettõ egyszerre megtörténhet. A ficam általában egy erõs rántóerõ következménye, ilyenkor az ízületi szalagok is elszakadhatnak. Az izmok és az ínak szintén meghúzódhatnak, vagy elszakadhatnak. Az elsõsegélynyújtónak nagyon nehéz feladata van, ha meg kell különböztetni az izom- vagy csontsérüléseket.

A sérülések három típusát különböztetjük meg:
- Csonttörések.
- Ficamok.
- Lágyszöveti sérülések.

A törés lehet nyílt vagy zárt. Nyílt törés esetén a törés fölötti bõrön seb keletkezik, a bõr felszakad és a csont szabaddá válik. A szabaddá váló és a fertõzésveszélynek kitett csontvelõ miatt nagyon veszélyes sérülés. Zárt törés esetén a törés körül a bõr nem reped fel.

Törés esetén a sérült rész rögzítése nélkül az áldozatot csak akkor mozdítsuk meg, ha az illetõ veszélynek van kitéve pillanatnyi helyzetében. Ne etessük és ne itassuk a beteget.

Zárt törések és ficamok elsõsegélye:
- Nyugtassuk meg a beteget és támasszuk meg a sérült részt.
- Vegyük le a sérült végtagról a szoros ruhákat, ékszereket.
- Ha lehet, emeljük meg a sérült végtagot.
- Értesítsük a mentõket.

Nyílt törések elsõsegélye:
- Tartsuk meg és rögzítsük a sérült testrészt a kezeinkkel.
- Helyezzünk steril gézlapot a sebre és szorítsuk oda, hogy csökkentsük a vérzést.
- Vattával alaposan párnázzuk ki a sérülés környékét úgy, hogy az esetleg kiálló csontvégeket az összelapuló párnázat is elfedje.
- Amennyire csak lehet szorosan, de a vérkeringést még nem gátolva kössük át a sebfedést.
- Értesítsük a mentõket.

Lágyszöveti sérülések ellátása:
- Helyezzük nyugalomba és támasszuk meg a sérült testrészt. Keressünk meg azt a helyzetet, ami a sérült számára a legkényelmesebb.
- Ha a sérülés az elmúlt percekben keletkezett, hûtsük jéggel, vagy hideg borogatással a sérült testrész környékét, illetve a duzzanatot.
- Körkörös pólyakötéssel, vastag réteg vattán át, gyakoroljunk egyenletes, még elviselhetõ nyomást a sérülésre.
- Emeljük meg és támasszuk alá a sérült végtagot.
- Juttassuk a sérültet kórházba. Ha a sérülés enyhe, javasoljuk a pihentetést, a sérült végtagot tartsuk felpolcolva.

Csont-, ízületi és izomsérülések

A koponyaboltozat törése

E sérülés során gyakori az agyrázkódás. Sebzés is keletkezhet. Az eszméletlen beteget stabil oldalfekvésbe helyezzük, az eszméleténél lévõ sérültet hanyatt fektetjük és a fejét 15-20 fokos szögben, megemeljük. (videó felvétel letölthetõ a www.kresztneked.hu oldalról)

A koponyaalapi törés fajtái:
- Elülsõ árok törése: A szem körüli vérömleny, orrból csorgó vér és váladék keveréke jelzi.
- Középsõ árok törése: A fül mögötti vérömleny és a fülbõl szivárgó véres, vizes folyadék távozik.
- Hátulsó árok törése: Vérömleny keletkezik a tarkón és véres, vizes folyadék csurog a garatfalon.

Elsõsegély:
- Az eszméletlen sérültet helyezzük stabil oldalfekvésbe, sebét lássuk el.
- Az eszméleténél lévõ áldozat sebét lássuk el, majd fektessük hanyatt, vagy arra az oldalára, ahonnan a vér folyik a fülébõl. Vállát emeljük meg.

Csont-, ízületi és izomsérülések

Az arc és az állkapocs sérülései

Az állcsont és az orrcsont törését soroljuk ide. Ellátásként alkalmazzuk a megfelelõ fektetési módot, szükség esetén helyezzünk kötést a sérült részekre. (videó felvétel letölthetõ a www.kresztneked.hu oldalról)

Csont-, ízületi és izomsérülések

Kulcscsonttörés

A kulcscsont törését rendszerint indirekt erõ okozza, amely a kinyújtott karra történõ esésbõl vagy a vállra gyakorolt erõs ütésbõl származik.

Felismerése:
- Fájdalom a sérülés környékén.
- A sérült rendszerint megkísérli izmai ellazítását, karját könyökénél fogva alátámasztja, fejét a sérülés irányába dönti.

Elsõsegély:
- Ültessük le az áldozatot. Sérült karját tegyük keresztbe a mellén úgy, hogy ujjai az ellenkezõ oldali vállat érintsék.
- Rögzítsük a kart felkötéssel: A sérült kart vegyük körbe háromszögletû kendõvel úgy, hogy a kendõ egyik csúcsa az ujjakkal megérintett vállon legyen, másik vége pedig jócskán a sérült oldali könyök alatt. Ezt a véget vezessük fel a hát mögött a váll fölötti véghez kössük õket össze úgy, hogy a csomó a vállgödörben legyen. A lelógó, kiálló részeket tûrjük be a sérült teste és a kar közé.
- A felkötött kart rögzítsük a mellkashoz széles átkötéssel.
- Szállítsuk kórházba a sérültet.

Csont-, ízületi és izomsérülések

Vállficam

Vállficam során az erõhatás kimozdítja a felkarcsont fejét a lapockacsont ízületi árkából. A sérülés nagy fájdalommal és a kar mozgásképtelenségével jár.

Felismerése:
- Mozgásra fokozódó fájdalom.
- A fájdalom következtében mozgásképtelenség.
- A váll csapottnak és hegyesnek néz ki.

Elsõsegély:
- Ültessük le a sérültet. A sérült kart tegyük keresztbe az áldozat mellkasán olyan szögben hajlítva, amely a legkisebb fájdalommal jár.
- Kössük fel a karját háromszögletû kendõvel.
- A sérült oldal hónaljárkát párnázzuk ki.
- Az áldozatot szállítsuk kórházba.

Semmiképpen se próbáljuk meg helyretenni a vállízületet. Ne adjunk sem enni, sem inni a sérültnek, mert gyakran altatni kell a beteget a ficam helyretételéhez.

Csont-, ízületi és izomsérülések

A felkarcsont törése

A felkarcsont eltörhet középen, de például idõs korban gyakori a csont fejének a letörése, közvetlenül a vállízület alatt.

Felismerése:
- Mozgásra fokozódó fájdalom.
- Tapintásra heves fájdalom jelentkezik a törés környékén.
- Duzzanat, deformáltság alakul ki.
- Rövid idõ elteltével véraláfutás keletkezhet.

Elsõsegély:
- Ültessük le a sérültet. A sérült kart tegyük keresztbe az áldozat mellkasán olyan szögben hajlítva, amely a legkisebb fájdalommal jár.
- Kössük fel a karját háromszögletû kendõvel.
- A sérült oldal hónaljárkát, valamint a kar és a test közötti részt párnázzuk ki.
- Szállítsuk kórházba a sérültet.

Csont-, ízületi és izomsérülések

Sérülések a könyökízület körül

Hasonlóan a felkarcsont töréséhez az alkar csontjai is eltörhetnek középen vagy a csontfejek közelében. A könyökízület körüli törések során fennáll a veszélye az ott futó idegek és erek -a törött csont éles végeivel történõ- elvágásának.

Felismerése:
- Mozgásra fokozódó fájdalom.
- Tapintásra heves fájdalom jelentkezik a törés környékén.
- Duzzanat, deformáltság alakul ki.
- Ha az orsócsont fejrésze törik el, a könyök merev lesz.

Elsõsegély hajlítható könyök esetén:
-A sérülést lássuk el úgy, ahogy a felkarcsonttörést elláttuk.

Elsõsegély merev könyök esetén:
- Fektessük le a sérültet, a sérült végtagot helyezzük a törzs mellé. A könyököt tilos kiegyenesíteni vagy behajlítani.
- Párnázzuk ki a sérült végtag és a test közötti részt.
- Kötözzük a sérült végtagot a törzshöz. Elõször a csuklót rögzítsük, majd a könyök felett a felkart, ezt követõen pedig az alkart.
- Értesítsük a mentõket és 10 percenként ellenõrizzük a pulzust a csuklónál, hogy tudomást szerezzünk az esetleges ereket ért sérülésekrõl.

Csont-, ízületi és izomsérülések

Az alkar és a csukló sérülései

Az alkar csontjai erõs ütés hatására keresztben eltörhetnek. Mivel a csontokat kevés izom védi, ezek a törések gyakran nyíltak.

Elsõsegély:
- Ültessük le a sérültet.
- Óvatosan fektessük a sérült alkart keresztbe a mellkason és támasszuk meg. Ha szükséges steril fedõ-, vagy nyomókötéssel lássuk el a sebet.
- Óvatosan párnázzuk körbe az alkart valamilyen puha anyaggal.
- Felkötéssel rögzítsük az alkart, majd rögzítsük a felkart is a mellkashoz. A csomót az ép oldalon elöl kössük meg.
-A sérültet ülõ helyzetben kell kórházba szállítani.

Csont-, ízületi és izomsérülések

A kézfej és az ujjak sérülései

A kézfej sok kis csontból épül fel, amelyek ízületekben csatlakoznak egymáshoz. Ezek közül bármelyik megsérülhet akár közvetlen, akár közvetett erõhatás következtében.

A kéz többszörös törését rendszerint beszorulásos sérülések okozzák és ezek súlyos vérzéssel és duzzanattal járhatnak. A kisebb sérüléseket rendszerint közvetlen erõhatás okozza.

Elsõsegély:
- Helyezzen a kézre puha anyagot és pólyálja azt át.
- Óvatosan kösse fel a sérült kezet.
- A sérültet szállítsuk orvoshoz.

Csont-, ízületi és izomsérülések

Borda- és mellcsonttörések

Ha a mellkassérülés a mellkasfalon áthatoló sebzéssel vagy „ablakos” bordatöréssel jár együtt, súlyos légzési nehézség alakulhat ki. Az „ablakos” bordatörés során a mellkas falának egy részét többszörös bordatörés elkülöníti a mellkas többi részétõl. Ilyenkor ez a terület belégzéskor befelé süllyed, kilégzéskor pedig kifelé emelkedik, éppen ellenkezõleg, mint a normális légzés során.

A bordatörések felismerése:
- Fájdalom a sérülés helyén.
- Mély légvétel esetén éles fájdalom. A sérült légzése rendszerint felületessé válik.
- Nyílt seb a törésnél, a levegõ beáramlása a mellüregbe hallatszódhat.
- A belsõ vérzés és a sokk tünetei jelentkeznek.

Elsõsegély egyetlen borda törése esetén:
- Rögzítsük a felsõ végtagot a sérült oldalon a kar felkötésével.
- Szállítsuk kórházba az áldozatot.

Nyílt vagy többszörös bordatörés esetén:
- Azonnal tegyük zárttá a mellkas falán lévõ sebet.
- Helyezzük a sérültet félig ülõ helyzetbe. Keressük meg azt a testhelyzetet, ami a legkényelmesebb a beteg számára. A sérült oldali végtagot rögzítsük felkötéssel.
- Hívjunk mentõt a sérülthez.

Csont-, ízületi és izomsérülések

Gerincsérülés

A gerincsérülés legnagyobb veszélye, hogy megsérülhet a gerincvelõ is. A gerincvelõ igen sérülékeny, és ha károsodik, a sérülés alatti testrész elveszti érzõ és mozgató beidegzõdését. Ha a gerinc vagy a perifériás ideg becsípõdik egy csigolya vagy porckorong elmozdulása miatt, elszakadhat, ez pedig maradandó idegsérülést okozhat.

A gerinctörés veszélyei:
Bár a gerincvelõ megsérülhet úgy is, hogy a csontokban semmilyen károsodás nem történik, a gerinctörés nagymértékben növeli a gerincvelõ-sérülés veszélyét. A csigolyák törését mind direkt, mind indirekt erõhatás okozhatja. A gerincoszlop legsérülékenyebb része a nyaki és alsó háti csigolyák.

Gerincsérülést okozhat, ha a hátat vagy a nyakat erõs erõhatás érte. Ilyen esetben mindig gyanakodjunk gerincsérülésre, különösen akkor, ha a sérült mozgási vagy érzékelési zavarra panaszkodik. A sérülés elõzményei szolgáltatják a legfontosabb információt. Ha a sérült vagy a szemtanúk azt mondják, hogy a balesett során az illetõ teste erõteljesen elõre vagy hátrahajlott, illetve megcsavarodott, akkor feltételezhetõ a gerinctörés. Az elsõsegélyt ennek megfelelõen kell alkalmazni.

A gerincsérülés lehetséges okai:
- Leesés magasról.
- Rossz esés tornaeszközrõl vagy trambulinról.
- Ugrás sekély vízbe.
- Leesés lóról vagy motorkerékpárról.
- Labdajáték közbeni ütközés.
- Frontális ütközés (autóval, motorkerékpárral).
- Valamilyen nehéz tárgy a sérült hátára zuhan.
- A koponya sérülése nagy erejû ütéstõl.

A gerinctörés felismerése, ha csak a gerincoszlop sérült:
- Nyak- vagy hátfájás a sérülés magasságában. Ezt esetleg elfedi egy más testterületen lévõ nagyobb fájdalom.
- Kiugrás vagy elcsavarodás a normális gerincvonaltól.
- Nyomásérzékenység a gerincen

A gerinctörés felismerése, ha a gerincvelõ is megsérült:
-A végtagok tónustalansága. A sérült akaratlagos mozgatási képességének gyengülése vagy megszûnése.
- Az érzékelés elvesztése.
- Nem normális érzékelés például égés vagy bizsergés érzése. A sérült „merevnek” „nehéznek” vagy „ügyetlennek” érezheti végtagjait.
- Légzési nehézségek.

Eszméleténél lévõ sérült elsõsegélye:
- Ne mozdítsuk a sérültet abból a helyzetbõl, amelyikben találtuk, csak ha veszélyben van vagy elveszti az eszméletét. Ha meg kell mozdítani, alkalmazzunk alátolható hordágyat vagy a „fatörzs” görgetést.
- Nyugtassuk meg a sérültet. Mondjuk neki, hogy ne mozogjon.
- Helyezzük és támasszuk meg fejét semleges elõre nézõ helyzetben, úgy hogy kezeinket a fülére helyezve mozdítjuk meg a sérültet. Tartsuk meg ezt az állapotot.
- Értesítsük a mentõket. -Ha nyakcsigolya-sérülésre gyanakszunk, szerezzünk segítséget, és tegyünk összehajtott takarókat vagy egyéb tárgyakat a sérült nyaka és válla köré úgy, hogy az kipárnázottan legyen rögzítve.
- Ha a mentõk rövid idõn belül megérkeznek, tartsuk meg kezeinkkel a sérült helyzetét.

Eszméletlen sérült elsõsegélye:
- Ellenõrizzük a légzést és a pulzust. Ha sérültet az újraélesztéshez el kell mozdítani, tekintettel kell lennünk a sérülésre.
- Biztosítsuk az átjárható légutat. A fejet hajtsuk hátra és emeljük meg az állat, de a szokásnál óvatosabban, ügyelve rá, hogy a fej és a nyak egyenes vonalban maradjon.
- Ismételten ellenõrizzük a légzést és pulzust ha még mindig nincs légzés és pulzus, alkalmazzunk felváltva befúvós lélegeztetést és külsõ szívmasszást, amíg a segítség megérkezik.
- Ha az újraélesztéshez a sérültet a hátára kell fordítania fejét törzsét és lábait egyenes vonalban kell tartani. Amíg mi a nyakát tartjuk, kérjük meg a segítõtársainkat (ideális esetben öt fõre van szükség), hogy gyengéden egyenesítsék ki a sérült végtagjait, és hengerítsék át õt, mintha fatörzs lenne.

Csont-, ízületi és izomsérülések

Hátfájás

Izomhúzódás vagy az ízületi szalagok rándulása leginkább a hát alsó részén és a nyakon fordul elõ. Ezeken a helyeken a csigolyaközi porcok megnyomhatják a gerincvelõt vagy az abból kiágazó idegkötegeket.

A hátfájást rendszerint megerõltetõ torna, görnyedt testtartás, nehéz tárgy emelése okozhatja. A nyakrándulás jellemzõ az autóbalesetek során jelentkezõ „ostorcsapó” hatás következményeként. A hátfájást vesebetegség, a nõknél menstruáció is okozhatja.

Súlyos hátfájás kísérõ jelenségei lehetnek a fejfájás, a láz, a hányás, az agyi vérkeringési zavar, annak további mellékhatásaival. Ilyenkor a betegnek kórházi ápolásra van szüksége.

Felismerése:
- Tompa vagy akár erõs fájdalom a háton vagy a nyakon, amely mozgás hatására általában tovább erõsödik.
- Valamely végtag mentén terjedõ fájdalommal, amely bizsergéssel vagy érzéketlenséggel járhat együtt.
- Az izmok görcse, amely a nyak és a hát merev vagy ferde tartását okozza.
- Izomfájdalmak, melyek semmilyen testhelyzetben nem enyhülnek.

Elsõsegély kisebb hátfájás esetén:
-A sérültet fektessük a számára legkényelmesebb helyzetben a földre, vagy valamilyen kemény felületre.
- Tanácsoljunk pihenést a fájdalom elmúlásáig. A fájdalom tartóssága esetén javasoljuk, hogy keressen fel orvost a sérült.

Elsõsegély súlyos hátfájás esetén:
- Segítsünk a sérültnek lefeküdni és hívjunk orvost.

Csont-, ízületi és izomsérülések

Medencetörés

A medencecsont sérülését beszorulás, közvetlen, vagy közvetett erõhatás okozhatja. A medencecsont-sérüléseket súlyosbítja, hogy ilyenkor megsérülhetnek különbözõ belsõ szervek, például a húgyhólyag, a húgyvezeték. Mivel a medencecsontot nagy tömegû szövet veszi körül, fennáll a veszélye a súlyos belsõ szövetkárosodásnak, a belsõ vérzésnek és a sokkhatásnak.

Felismerése:
- A sérült nem képes járni, sokszor állva sem tud maradni, habár lábai épek.
- Mozgásra fokozódó fájdalom jelentkezik a csípõ az ágyék környékén és hát aljának tájékán.
- Vér kerül a vizeletbe, különösen férfiak esetében. Sokszor a beteg nem képes vizelni, vagy az fájdalommal jár.
- A belsõ vérzés és a sokk jelei mutatkoznak.

Elsõsegély:
- Fektessük le a sérültet a hátára. Attól függõen, hogy az áldozatnak hogy kényelmesebb, nyújtsuk ki lábait, vagy éppen ellenkezõen, térdben hajlítsuk be és polcoljuk alá.
- Ha az nem jár fájdalommal pólyakötéssel akadályozzuk meg az alsó végtagok mozgását. A végtagok csontos pontjait (térd, boka) párnázzuk ki.
- Értesítsük a mentõket, ügyeljünk a sokk, illetve a belsõ vérzés okozta tünetekre.

Csont-, ízületi és izomsérülések

Csípõtáji és combsérülések

A combcsont törését nagy erõhatás okozhatja, idõs korban azonban már akár egy kisebb esés is ehhez a sérüléshez vezethet. A combcsont törése sokkfolyamatot okozhat.

Felismerése:
- Fájdalom a törés helyén.
- Mozgáskor heves fájdalom, a végtag nem terhelhetõ.
- A sokk jelei mutatkoznak.
- A comb rövidülése, mert az erõs combizmok összehúzzák a törött csont végeit.
- A térd és a lábfej elfordulása.

Elsõsegély:
- Fektessük le a sérültet. Segítõtársunkat kérjük meg, hogy tartsa meg a lábat a törés felett és alatt.
- A bokánál fogva egyenesítsük ki a lábfejet.
- Értesítsük a mentõket, miközben segítõtársunk a megérkezésükig tartja a sérült lábat.
- Védekezzünk a sokk ellen, de ez esetben a sérült végtagot ne emeljük fel.
- Ha a mentõk érkezéséig sokat kell várni, rögzítsük a sérült végtagot az éphez, sínként használva azt. Kössük össze elõször a bokát, majd a térdeket, ezt követõen pedig kössük össze a lábakat a törés alatt és felett is. A boka és a térd tájékát párnázzuk ki.

Csont-, ízületi és izomsérülések

A térdízület sérülései

A térdízületet erõs izmok és térdízületek tartják, és elölrõl a térdkalács védi. Ezek bármelyike megsérülhet közvetlen ütés, erõszakos csavarás vagy húzódás következtében.

Felismerése:
- Fájdalom, amely a sérülés helyétõl szétterjed, majd mélyen az ízületbõl érezhetõ.
- Ha a térd behajlított helyzetben „megmerevedett”, éles fájdalom jelentkezik a kiegyenesítés megkísérlésekor.
- A térdízület gyorsan bedagad.

Elsõsegély:
- Segítsünk lefeküdni a betegnek, a végtagjait támasszuk meg a neki legkevésbé fájdalmas testhelyzetben.
- Ha a végtagot rögzíteni kell, tegyünk a sérült ízület köré kipárnázást.
- Értesítsük a mentõket. A sérültet hordágyon kell kórházba szállítani.

A behajlított térdet ne egyenesítsük ki, ne adjunk sem enni, sem inni a sérültnek, mert lehet, hogy a kórházba szállítást követõen altatni kell a beteget.

Csont-, ízületi és izomsérülések

A lábszár sérülései

A lábszár sípcsontjának eltöréséhez erõs ütésre van szükség, azonban a szárkapocscsont akár egy bokaficamot kísérõ elcsavarodástól is eltörhet. Ez utóbbi esetben elõfordulhat, hogy bár a sérült fájdalmat érez de képes járni, mivel a sípcsont viseli a test terhelését.

Felismerése:
- Fájdalom a törés helyén.
- Mozgatásra, tapintásra fokozódó fájdalom.
- Duzzanat.
- Nyílt törés keletkezhet.
- Járásképtelenség.

Elsõsegély:
- A sérültet fektessük le és tartsuk meg a sérült lábat. Ha nyílt törése van az áldozatnak, tegyük azt szabaddá és lássuk el.
- A sérült lábszárat a bokánál fogva, a sípcsont irányába húzva egyenesítsük ki.
- Hívjunk mentõt. A mentõk megérkezéséig tartsuk a végtagot a kezeinkkel.

Csont-, ízületi és izomsérülések

A lábszár sérülései

A lábszár sípcsontjának eltöréséhez erõs ütésre van szükség, azonban a szárkapocscsont akár egy bokaficamot kísérõ elcsavarodástól is eltörhet. Ez utóbbi esetben elõfordulhat, hogy bár a sérült fájdalmat érez de képes járni, mivel a sípcsont viseli a test terhelését.

Felismerése:
- Fájdalom a törés helyén.
- Mozgatásra, tapintásra fokozódó fájdalom.
- Duzzanat.
- Nyílt törés keletkezhet.
- Járásképtelenség.

Elsõsegély:
- A sérültet fektessük le és tartsuk meg a sérült lábat. Ha nyílt törése van az áldozatnak, tegyük azt szabaddá és lássuk el.
- A sérült lábszárat a bokánál fogva, a sípcsont irányába húzva egyenesítsük ki.
- Hívjunk mentõt. A mentõk megérkezéséig tartsuk a végtagot a kezeinkkel.

Csont-, ízületi és izomsérülések

Bokaficam

A bokatörést a lábszár törésének megfelelõen kell elsõsegélyben részesíteni, a rándulást a „sérülések típusai” fejezetben ismertetett módon kell ellátni.

Felismerése:
- Fájdalom, amely a boka terhelésére fokozódik.
- Duzzanat a bokán.

Elsõsegély:
- Vegyük le a cipõt, zoknit, harisnyát, szabadítsuk meg a lábszárat a hosszú nadrágtól. Az esetleges lábujjgyûrûket vegyük le.
- Helyezzük nyugalomba és olyan helyzetbe a sérült bokát, ahogy az a sérültnek a legkisebb fájdalommal jár.
- Ha a sérülés az elmúlt percekben következett be, hûtsük jéggel, vagy hideg borogatással a duzzanatot.
- Párnázzuk körül a bokát és kössük át rugalmas pólyával.
- Emeljük fel és párnázzuk alá a sérült végtagot.
- Tanácsoljuk a betegnek, hogy pihentesse lábfejét és ha a fájdalom nem enyhül, keresse fel orvosát.

Csont-, ízületi és izomsérülések

A lábfej törései

A lábfej apró csontjainak törését általában beszorulásos terhelések okozzák. Az ilyen sérüléseket kórházban kell kezelni.

Felismerése:
- Fájdalmas járás.
- A mozgásra fokozódó fájdalom.
- Duzzanat, amit bõr alatti bevérzés, véraláfutás kísérhet.

Elsõsegély:
- Vegyük le a cipõt, zoknit, harisnyát, szabadítsuk meg a lábszárat a hosszú nadrágtól. Az esetleges lábujjgyûrûket vegyük le.
- Emeljük fel a lábfejet és támasszuk alá.
- Tegyünk hideg borogatást, vagy jeget a sérült lábfejre.
- A lábfejet emelt állapotában megtartva, juttassuk kórházba a sérültet.

· A mesterséges lélegeztetés végrehajtása.

· A stabil oldalfektetés végrehajtása.

· A bukósisak levétele.

· Koponyasérült fejének megemelése.

· Arcsontsérült áldozat fektetése.

· Mellkasi sérült ültetése.

· Hasi sérült térdeinek alátámasztása.

· Sokkfektetés.

· Nyomókötés felhelyezése-I

· Nyomókötés felhelyezése-II

· Feji vénás vérzés ellátása.

· Alkartörés rögzítése.

· Felkartörés rögzítése.

· Teendõ fuldoklás esetén.

· Eszméletlen sérült kiemelése gépkocsiból.

A fenti címsorok videó felvételei a www.kresztneked.hu oldalról letölthetõ!

Melléklet

Tételek

1. Balesetet észlelsz. Az egyik gépkocsiban egy sérültet találsz. Nem beszél, nem mozog, szemei csukva vannak.

A balesetet látva megállunk, és biztosítjuk a helyszínt. Tájékozódunk a sérültek számáról és állapotáról. A balesetet szenvedett jármûhez lépünk és szólunk a sérülthez. Amennyiben nem reagál, ráfújunk a szemhéjára (eszméletlenség vizsgálata). Ha megrezzen a szemhéja eszméleténél van, kikérdezzük sérüléseirõl. Ha nem rezzen meg a szemhéja, eszméletlen. Ez esetben: a légutat kitisztítjuk, a légzését és a szívmûködését megvizsgáljuk. Amennyiben kielégítõk az eszméletlen életfunkciói és külsõ veszély nem fenyegeti, a gépjármûben is biztosíthatjuk az átjárható légutakat, a fej hátraszegésével. Ha úgy döntünk, hogy kiemeljük a jármûbõl a sérültet, a biztonsági övet kapcsoljuk ki, vagy vágjuk el. Vizsgáljuk végig a balesetest, törést, sérülést keresve, illetve ellenõrizzük, hogy lábai nincsenek-e beakadva a pedálok közé. Ha nincs kiemelést kizáró ok, elkezdhetjük a kiemelést. Lábait keresztbe rakjuk (így könnyebb lesz a kiemelés). Csípõjénél fogva oldalra fordítjuk. Két hóna alatt átnyúlva az ép karját megfogva (csukló felett, könyökhajlat alatt) kiemeljük a balesetest. A kiemelést követõen, a szükséges beavatkozásokat elvégezzük: pl. stabil oldalfekvõ helyzet. Amennyiben nincs légzése, vagy külsõ veszély fenyegeti, mindenképpen emeljük ki a gépkocsiból, s ezt követõen végezzük el a szükséges beavatkozásokat (lélegeztetés, majd, ha a légzés rendezõdött fektessük stabil oldalfekvõ helyzetbe).

2. Társad favágás közben láncfûrészével véletlenül saját lábszárába vágott. A roncsolt sebbõl élénkpiros vér nagy nyomással, lüktetve spriccel.

Az áldozatnak ütõeres vérzése van. Ellátását a következõ módon végezzük el: A sérültet lefektetjük, a sérült lábat megemeljük (alátámasztjuk), elnyomjuk a nyomáspontot (lágyékhajlatnál, a combcsont fejénél), ezzel a spriccelõ vérzés megszûnik. Ha van segítõtársunk, õ fogja az artériás nyomókötést. Amennyiben egyedül vagyunk, megkérjük a sérültet, hogy vegye át a nyomópont elnyomását, és magunk helyezzük fel az artériás nyomókötést, melynek menete a következõ: a sebbe steril lapokat nyomkodunk (tamponáljuk), majd újabb sterillap réteget helyezünk rá, erre kerül egy félbehajtott géztekercs, és ezt rögzítjük feszes pólyamenetekkel.

3. Barátod autószereléshez készülõdve, elõvigyázatlanul lecsavarta a gépkocsi hûtõjének zárósapkáját. A forró fagyállós hûtõvíz arcára és fedetlen mellkasára fröccsent.

A megégett testfelszínt legalább 15 percig hûtjük, ügyelve arra, hogy a hûtõvíz ne kerüljön az ép szembe. A sérülttel alkoholmentes folyadékot kell itatni. A hûtést követõen laza steril fedõkötést alkalmazunk (szemsérülés esetén természetesen mindkét szemet fedni kell). Amennyiben a testfelszín másod-, vagy harmadfokú égése meghaladja az 5 %-ot, a sérülés szakorvosi ellátást igényel.

4. Az irodába belépve munkatársad a földön fekve találod. Nem mozog, nem beszél, körülötte gyógyszeres dobozok, kezében búcsúlevél.

Megszólítjuk. Amennyiben nem válaszol, ráfújunk szemhéjára. Ha megrebben - azaz eszméleténél van -, meleg sós vízzel, vagy szappanos vízzel hánytatjuk. A beteg további ellátásáról orvosnak kell döntenie. Ha nem rebben meg a szemhéja - azaz eszméletlen -, általános ellátásban részesítjük (légúttisztítás, szívmûködés- és légzésvizsgálat). Amennyiben életfunkciói kielégítõk: légútbiztosítást végzünk, töréseket, sérüléseket keresésünk. Ha nincsenek kizáró okok, helyezzük stabil oldalfekvõ helyzetbe. Ha kizáró okokat találunk, a fej hátraszegésével biztosítjuk a légutakat. Amennyiben nem tapasztalunk légzõ mozgást, lélegeztetjük a sérültet.

5.A garázsba benyitva, földön fekvõ, szemeit csukva tartó embert látsz. Az autó motorja jár.

Az áldozat kipufogógáz mérgezést szenvedett. Az autó motorját leállítjuk. Megszólítjuk a sérültet. Amennyiben nem válaszol, a zárt térbõl kivisszük Rautek-féle mûfogással (csak a szükséges ideig tartózkodjunk a garázsban). Ha van rá mód ablakokat, ajtókat nyissuk ki. A szabad levegõn fújjunk a lefektetett sérült szemhéjára! Ha megrebben eszméleténél van. A nyakánál lévõ esetleg szorító ruházatot meglazítjuk, felszólítjuk, hogy lélegzetvétele mély és erõteljes legyen (de nem szapora). Ha szemhéja nem rebben meg, tehát eszméletlen, akkor általános ellátásban részesítjük: légúttisztítást, szívmûködés és légzés vizsgálatot végzünk. Amennyiben életfunkciói kielégítõk sérüléseket keresünk. Ha kizáró okok nincsenek, stabil oldalfekvõ helyzetbe helyezzük. Ha kizáró okot észlelünk, a fej hátraszegésével biztosítjuk az átjárható légutakat. Amennyiben légzõ mozgást nem tapasztalunk, légúttisztítás után lélegeztessük a sérültet.

6. Egy fiatalember öngyilkossági szándékkal pohárnyi hypo-t ivott.

Ha eszméleténél van vizet, vagy tejet itatunk vele. Felszólítjuk, hogy öblögesse ki száj- és garatüregét. Nyugalomba helyezzük és így várjuk a mentõk megérkezését. Hánytatni szigorúan tilos! Ha eszméletlen, általános vizsgálatokat elvégezzük és megtesszük a szükséges intézkedéseket (légúttisztítás, szívmûködés és légzésvizsgálat stb.). Az esetleges mesterséges lélegeztetés során vigyázzunk arra, hogy a száj és az orr körül ne legyen hypomaradék, mert magunk is mérgezést kaphatunk.

7. Egy kisgyermek apró játékokkal játszik. Hirtelen fuldokolni kezd, hörgõ, sípoló hangot hallat. Erõs légszomjjal küzd.

Megpróbáljuk eltávolítani a száj és garatüregbõl az elzáródást okozó tárgyat. Ha ez nem sikerül, bokájánál fogva emeljük meg a gyermeket, másik kezünkkel ütögessünk lapockái közé.

8. Társad megcsúszott, elesett. Bal karját mozgatni nem tudja, fájdalomra panaszkodik, a végtag láthatóan deformált.

Az áldozat törést szenvedett el. Biztosítjuk a sérült testrész mozdulatlanságát. A sérültet nyugalomba helyezzük. A sérült végtagot kendõvel rögzítjük, a kézérõl gyûrût, órát, ékszereket eltávolítjuk.

9. Társad futás közben rosszul lépett. Bal bokájában hirtelen erõs fájdalmat érzett. Rövid idõ múlva jelentõs duzzanat keletkezik és a fellépõ heves fájdalom miatt, már nem tudja végtagját terhelni.

Biztosítjuk a sérült testrész mozdulatlanságát (pokróccal, kabáttal körbetámasztjuk). A szorító lábbelit óvatosan eltávolítjuk.

10. A gyümölcsfán játszó gyermek leesett, nem emlékszik a történtekre, bal fülébõl vér szivárog.

Koponyaalapi törést, agyrázkódást feltételezünk. A sérültet hátára fektetjük, fejét enyhén megemeljük, alátámasztjuk. A vérzõ fülre steril lapot helyezünk. Tamponálni tilos! Csak mentõ szállíthatja.

11. Családtagod ablaktisztítás közben a létráról leesett, dereka fáj lábait nem tudja mozgatni.

Eszméletén lévõ gerincsérült (fájdalomra panaszkodik). A talált helyzetben rögzítjük (pokrócokkal, kabátokkal körbetámasztjuk). Mozgatása, szállítása szigorúan tilos! Nyugtatjuk a sérültet. Csak mentõ szállíthatja!

12. Munkatársad szemébe fémszilánk pattant.

A sérült szemre steril kötést helyezünk (steril lap, vattapogácsa majd ismét steril lap, és ezt rögzítjük ragtapasz csíkkal) Ezt a kötést, az ép szemre is felhelyezzük! A fémszilánkot kiszedni tilos.

13. Takarítás közben, sósav fröccsent a szemedbe.

Bõ vízzel azonnal ki kell mosni a sósavat, ügyelve arra, hogy az ép szembe ne kerüljön mosófolyadék. Ezt követõen száraz, steril fedõkötést helyezünk mindkét szemre (steril lap, vattapogácsa majd ismét steril lap, és ezt rögzítjük ragtapasz csíkkal).

14. Étkezés közben társad hirtelen nyakához kap, láthatóan nem kap levegõt, hangot adni nem tud.

Próbáljuk meg eltávolítani a száj-, garatüregbõl az elzáródást okozó anyagot. Amennyiben ez nem lehetséges, szólítsuk fel a sérültet, hogy hajoljon elõre, majd lapockái közé mérjünk 4-5 erõteljes csapást. Eredménytelenség esetén a Heimlich-féle mûfogást kell alkalmazni. Ennek kivitelezése: A fuldokló mögé állunk, két hóna alatt átnyúlva átkaroljuk, majd egyik kezünket ökölbe szorítva a gyomorgödörre helyezzük, másik kezünkkel pedig átfogjuk az öklünket, és hirtelen a rekeszizmok irányába húzzuk. Ezzel a mozdulattal nagynyomású levegõt préselünk ki a tüdõbõl, ami kilökheti az idegen anyagot. Fekvõ sérültnél, a következõképp járjunk el: A sérültet fektessük hanyatt, térdeljünk mellé, majd kezünket lapos keresztezett tenyérrel a hasfalra helyezzük (a szegycsont és a köldök közötti tájékra). Nyomásszerû lökést gyakorolunk a rekeszizmok irányába. Amennyiben a sérült eszméletlen: a száj-, garatüreget kitisztítjuk, a szívmûködést és a légzést vizsgáljuk. Ha van légzése, helyezzük stabil oldalfekvõ helyzetbe, vagy kizáró ok esetén a fejét szegjük hátra. Ha nincs légzése, lélegeztessük.

15. Szomszédod üvegajtónak esett. Állva találod a sérültet, akinek alkarján erõsen vérzõ vágott sebet látsz. A vér élénkpiros színû, lüktetve távozik.

Az áldozatnak ütõeres vérzése van. A sérültet fektessük, vagy ültessük le! A sérült kezet megemeljük (a szív síkjánál magasabbra). Elnyomjuk a nyomáspontot (felkarnál, a feszítõ és hajlító izom közötti árokban), így a spriccelõ vérzés megszûnik. Ha van segítõtársunk, õ fogja az artériás nyomókötést felhelyezni. Amennyiben egyedül vagyunk, megkérjük a sérültet, hogy vegye át a nyomópont elnyomását, és magunk helyezzük fel az artériás nyomókötést. A felhelyezés menete a következõ: A sebbe steril lapokat nyomkodunk (tamponáljuk), majd újabb sterillap réteget helyezünk rá, erre kerül egy félbehajtott géztekercs, és ezt rögzítjük feszes pólyamenetekkel. Sokkos tüneteket észlelve, alkalmazzunk „sokkfektetést”.

16. Egy 9 éves gyermek, véletlenül háztartási sósavat ivott.

Ha eszméleténél van vizet, vagy tejet itatunk vele. Felszólítjuk, hogy öblögesse ki száj-, garatüregét. Nyugalomba helyezzük és így várjuk a mentõk megérkezését. Hánytatni szigorúan tilos!

17. Munkatársadnak spontán vérezni kezdett az orra.

A sérült 10 percig fogja be az orrát, fejét enyhén elõre hajtva. Amennyiben nem áll el a vérzés, ismételjük meg (az orrnyeregre, tarkóra vizes borogatást helyezhetünk). Eredménytelenség esetén, helyezzünk parittyakötést az orra és kísérjük szakorvoshoz.

18. Karambol során berobbant a szélvédõ. A vezetõ szemébe üvegszilánk fúródott.

A sérült szemre steril kötést helyezünk (steril lap, vattapogácsa majd ismét steril lap, és ezt rögzítjük ragtapasz csíkkal). Ezt a kötést, az ép szemre is felhelyezzük! A szilánkot eltávolítani tilos.

19. Az elõtted haladó kerékpáros elesik. Sérült könyöke fájdalmasan duzzadt, deformált.

Az áldozat könyöke kificamodott. Biztosítjuk a sérült végtag mozdulatlanságát Dessault-kötéssel, vagy kettõ háromszögletû kendõvel (a sérült kézrõl a gyûrût, órát, ékszereket mihamarabb eltávolítjuk).

20. Gépkocsid kigyulladt. Szomszédod segít a lángokat megfékezni, de közben mindkét alkarja megégett. Alkarját tejföllel, étolajjal szeretné bekenni.

Azonnal megkezdjük a megégett testfelszín hûtését (vízzel) ami legalább 15 percig tartson. Ezt követõen helyezzünk laza, száraz steril kötést. A sérülttel itassunk apró kortyokban alkoholmentes italt. Mivel a testfelszín több mint 5%-a égett meg, szakellátást igényel. A sérülésre, sem tejfölt, sem étolajat ne tegyünk!

21. Utcai verekedés során egy járókelõt késsel megsebesítettek. Te érkezik elsõként a helyszínre. A sérült nyakán tátongó vágott sebbõl élénkpiros vér sugárban spriccel.

Nyaki artériás vérzés. Félbehajtott géztekercset nyomunk a sebbe, megpróbáljuk elnyomni a sérült eret és nyomás alatt tartjuk a mentõk megérkezéséig. Nyomókötés alkalmazása tilos, mert fulladást okozhat.

22. Szomszédod ijedten szalad át hozzád, mert hazaérve feleségét az ágyon fekve találta, mellette búcsúlevél, és gyógyszeres fiolák voltak. Szólításra nem reagál, légzés nem észlelhetõ, de a nyaki ütõér lüktetése tapintható.

Kitisztítjuk a száj-, garatüreget, majd megkezdjük a befúvásos lélegeztetést, és addig végezzük, míg vissza nem tér a légzése, vagy megérkezik a szaksegítség és átveszi az ellátását. Az eszméletlen gyógyszermérgezettet hánytatni szigorúan tilos. A gyógyszeres dobozokat megõrizzük, hogy átadhassuk a mentõknek.

23. Baleset helyszínén egy motoros a földön fekszik, hiába szólítják, rázzák, nem reagál. A fején lévõ bukósisak alól hányadék szivárog.

Eszméletlen motoros sérült. Általános ellátásban részesítjük (a légutat kitisztítjuk, szívmûködését, légzését megvizsgáljuk). Az átjárható légút megteremtése érdekében, a motoros fejérõl eltávolítjuk a sisakot (két ember szükséges).

24. Gyalogos gázolás helyszínén, a sérültet a földön fekve találod. Szólításra nem reagál, jobb combja duzzadt deformált.

Ráfújunk szemhéjára. Ha megrebben, tehát eszméleténél van, a helyszínen rögzítjük a sérült végtagot (pokróccal, kabáttal körbetámasztjuk). Ha nem rebben meg a szemhéja, tehát eszméletlen, általános ellátásban részesítjük, a légutakat kitisztítjuk, a szívmûködést, a légzést megvizsgáljuk. Amennyiben kielégítõk az életfunkciók, sérüléseket keresésünk. A baleset mechanizmusa illetve a látható deformálódás miatt valószínûsíthetõ a combcsont törése, ezért az átjárható légutat a fej hátraszegésével biztosítjuk (gyakran ellenõrizzük a száj-, és garatüreget, amennyiben szükséges, tisztítjuk). Ha nem tapasztalunk légzõ mozgást, lélegeztetjük a sérültet.

25. Vezetés közben a mögötted ülõ utas az ülésrõl lecsúszik, mind a négy végtagjában, illetve egész testében, görcsös izommozgást észlelsz.

Epilepszia. A gépjármûvel félreállunk. A roham közben óvjuk a sérülésektõl a beteget, de a végtagokat ne fogjuk le. A roham magától megszûnik, de megismétlõdhet. Ha a roham elmúltával a beteg eszméletlen és kizáró okokat nem találunk, a Rautek-féle fogással eltávolíthatjuk a jármûbõl. Az eszméletlen, de kielégítõen légzõ betegnél, légútfelszabadítás után légútbiztosítást alkalmazunk. A beteg mellet maradva várjuk meg az orvos megérkezését.

26. Közúti baleset során motorkerékpárost találsz az úttesten mozdulatlanul, fején bukósisak.

Általános ellátásban részesítjük: a légutat kitisztítjuk, a szívmûködést, és a légzést megvizsgálta. Ha nem tudjuk biztosítani az átjárható légutat, (pl. eszméletlen és erõsen vérzik, hány, vagy nem lélegzik) eltávolítjuk a bukósisakot, (ilyenkor mindenképpen két elsõsegélynyújtóra van szükség) és így biztosítjuk az átjárható légutat.

27. Szomszédod ablaktisztítás közben megcsúszott, ablaküvegbe esett. Arca sápadt, verejtékes erõsen vérzõ alkarjából az élénkpiros vér lüktetve ürül.

Az áldozatnak ütõeres vérzése van és sokkfolyamat indult el. A sérültet fektessük, vagy ültessük le! A sérült kezet megemeljük (a szív síkjánál magasabbra). Elnyomjuk a nyomáspontot (felkarnál, a feszítõ és hajlító izom közötti árokban), így a spriccelõ vérzés megszûnik. Ha van segítõtársunk, õ fogja az artériás nyomókötést felhelyezni. Amennyiben egyedül vagyunk, megkérjük a sérültet, hogy vegye át a nyomópont elnyomását, és magunk helyezzük fel az artériás nyomókötést. Ennek menete a következõ: A sebbe steril lapokat nyomkodunk (tamponáljuk), majd újabb sterillap réteget helyezünk rá, erre kerül egy félbehajtott géztekercs, és ezt rögzítjük feszes pólyamenetekkel. Mivel sokkos tüneteket észlelünk, alkalmazzunk „sokkfektetést”.

28. Úton közlekedve, tartálykocsit talál árokba borulva, rajta borostyánsárga tábla különbözõ számokkal. A tartályból folyadék szivárog. A kocsi vezetõje, a jármûbõl kiesett, az úttesten mozdulatlanul fekszik, ruházata látszólag nem szennyezett.

Az utat zárjuk le mindkét irányból, a gépkocsi motorját állítsuk le. A sérültet igyekezzünk eltávolítani a veszélyzónából (csak a feltétlenül szükséges ideig tartózkodjunk a veszélyzónán belül). Kezünket óvjuk gumikesztyûvel. Szóljunk a sérülthez. Amennyiben nem válaszol, fújjunk a szemhéjára. Ha nem rebben meg, vizsgáljuk a szívmûködést, légzést. Amennyiben kielégítõk az életfunkciói tisztítsuk meg a légutat, vizsgáljuk meg a sérültet, törést, sérülést keresve. Ha nincs kizáró ok, fektessük stabil oldalfekvõ helyzetbe. Ha kizáró okot észlelünk, a fej hátraszegésével biztosítjuk az átjárható légutat. Az ismeretlen vegyi anyaggal szennyezett sérültet, lélegeztetni tilos! A balest helyszínén tilos nyílt lángot használni, dohányozni, a kiszóródott anyagba belelépni, belehajtani, jármûvek gyújtását, fényeit bekapcsolni. A sérültet a veszélyzónán belül tilos ellátni. A mentõk értesítésénél, az általános szabályokon túl, közölni kell a borostyánsárga táblán látható számsort, a vegyi szennyezõdésre utaló gyanút, a szennyezõdés kiterjedését, módját (tartályszivárgás). A veszélyzónából eltávolított sérültek feltalálási helyét.

29. Lovaskocsiról a hajtó és utasa leesett. A hajtó az úttesten fekszik bal combja rendellenes helyzetben kifordulva. Az utas ingerekre nem reagál, lehelete alkohol szagú.

Feltételezve, hogy a combsérült eszméleténél van, az ingerekre nem reagáló sérülttel kezdjük az ellátást (eszméletlen, ha szólításra nem válaszol, szemhéjára fújva az nem rebben meg). Légúttisztítást, szívmûködés- és légzésvizsgálatot végzünk. Amennyiben kielégítõk az életfunkciók, biztosítjuk a szabad légutat, töréseket, sérüléseket keresünk. Ha nincs kizáró ok, stabil oldalfekvésbe helyezzük. Kizáró ok esetén, a fej hátraszegésével biztosítjuk az átjárható légtat. Amennyiben légzõ mozgást nem tapasztalunk, lélegeztessük. Ezután az eszméletnél lévõ combsérülthöz megyünk. Mozdulatlanságát biztosítjuk, úgy hogy pokróccal, kabáttal körbetámasztjuk a sérült végtagot. A sérültet mozgatni tilos! Ha mindkét sérült eszméletem, akkor is az alkoholszagúval kezdjük az ellátást az elõzõekben leírt módon, és miután oldalára fordítottuk, mehetünk a másik sérülthez.

30. Garázsba benyitva ismerõsöd a jármûben ülve, a kormányra borulva találod. A jármû motorja jár.

Az áldozat kipufogógáz-mérgezést szenvedett. Állítsuk le a motort! Megszólítjuk a sérültet. Amennyiben nem válaszol, a zárt térbõl kivisszük Rautek-féle mûfogással (csak a szükséges ideig tartózkodjunk a garázsban). Ha van rá mód ablakokat, ajtókat nyissuk ki. A szabad levegõn fújjunk a lefektetett sérült szemhéjára! Ha megrebben eszméleténél van. A nyakánál lévõ esetleg szorító ruházatot meglazítjuk, felszólítjuk, hogy lélegzetvétele mély és erõteljes legyen (de nem szapora). Ha szemhéja nem rebben meg, tehát eszméletlen, akkor általános ellátásban részesítjük. A légutat kitisztítjuk, a szívmûködést és a légzést megvizsgáljuk. Amennyiben életfunkciói kielégítõk a légúttisztítás után töréseket, sérüléseket keresünk. Ha kizáró okok nincsenek, stabil oldalfekvõ helyzetbe helyezzük. Ha kizáró okot észlelünk, a fej hátraszegésével biztosítjuk az átjárható légutakat. Amennyiben légzõ mozgást nem tapasztalunk, légúttisztítás után lélegeztessük a sérültet.

31. Építkezésen az állványzat összeomlott. A rajta tartózkodó munkás a hátára esett, szólításra nem válaszol. Félõ, hogy a szomszédos állványzat is összeomlik.

A baleset mechanizmusából következtetve, valószínûleg gerincsérülés történt. Mivel további veszély fenyeget, (ingatag állványzat) „tálcafogással” legalább öt emberrel végrehajtva, biztonságos helyre kell vinni a sérültet. Ha eszméletlen, szívmûködését, légzését vizsgáljuk. A mennyiben életfunkciói kielégítõk, a légúttisztítást elvégezzük. Ha nem a nyakcsigolyája sérült, a fej hátraszegésével biztosítjuk a szabad légutakat. Gyakran ellenõrizzük a száj-, és garatüreget és szükség esetén tisztítjuk.

32. Építési állványzatról egy munkás leesett. Jobb karja erõsen fáj, bõrét a törött csontvég átszúrta, a vérzés szivárgó jellegû.

Nyílt törés. A lehetõ legkisebb mozgatással a sebet sterilen fedjük, majd a mozdulatlanságát biztosítjuk (háromszögletû kendõvel rögzítjük).

33. 4 éves gyermek véletlenül forróvizes edénybe nyúl. Jobb karján bõrpírt és hólyagot látsz.

Másodfokú égés. Azonnal megkezdjük a megégett testfelszín hûtését vízzel, ami legalább 15-20 percig tartson, ezt követõen laza, száraz steril kötést helyezünk a felületre. A sérültet apró kortyokban alkoholmentes folyadékkal itatjuk. Mivel az égett testfelület meghaladja az 5 %-ot, a sérülés kezelése szakellátást igényel. A hólyagot tilos kifakasztani.

34. Egy motoros elõtted haladva felbukik, bal lábszárának középsõ harmada duzzadt, deformált, és erõsen fájdalmas.

Valószínûsíthetõ lábszártörés (baleset mechanizmusa, sérült panaszai). A talált helyzetben rögzítjük a sérült testrészt (pokróccal, kabáttal körbetámasztjuk). Szorító lábbelit, és szorító ruházatot eltávolítjuk. Szállítását mentõk végezzék.

35. Ismerõsöd, a jeges úton elcsúszott, jobb karja duzzadt, deformált, fájdalmas.

Valószínûsíthetõ a törés. Leültetjük. A sérült végtagról a gyûrût, órát, ékszereket eltávolítjuk, mozdulatlanságát Dessault-kötéssel, vagy két háromszögletû kendõvel biztosítjuk. A sérült állapotától függõen szakrendelésre kísérjük, vagy mentõt hívunk.

36. Buszon állva utazó személy hirtelen fékezést követõen bal vállában heves, lüktetõ fájdalmat érez. Mozgatni nem tudja.

Ficam, rándulástörtént. Leültetjük. A sérült végtagról a gyûrût, órát, ékszereket eltávolítjuk, mozdulatlanságát Dessault-kötéssel, vagy két háromszögletû kendõvel biztosítjuk. A sérült állapotától függõen szakrendelésre kísérjük, vagy mentõt hívunk.

37. Személygépkocsi utasát, a roncsba szorulva találod. Szeme nyitva, segítséget kér. Bal alkarján lévõ roncsolt sebbõl bõ, folyamatosan áramló vérzés látható.

A vérzõ végtagot a szívnél magasabbra emeljük, ezzel csökkentjük a vérzés intenzitását. A szorító ruhadarabokat eltávolítjuk, vagy meglazítjuk. Vénás nyomókötést helyezünk fel, melynek menete a következõ: a sebre steril gézlapot helyezünk, a gézlapra pólyatekercset, vagy keményre gyúrt gézgombócot nyomunk, körkörös és nyolcas kötéssel feszesen rögzítjük. Nyugtatjuk a sérültet, lehetõség szerint nem hagyjuk magára. A gépkocsiból nem emeljük ki, kivéve, ha veszély fenyeget (pl. ég az autó, csöpög az üzemanyag). Mûszaki mentést kérünk.

38. Gépkocsivezetés közben, egy 50 év körüli férfi, hirtelen nagyon erõs mellkasi fájdalmat érez, verejtékezni kezd. Elmondása szerint korábban szívbetegséggel már kezelték.

Szívinfarktus gyanúja áll fenn. A betegnek minden tevékenységet fel kell függesztenie, a gépkocsival félre kell állni. A beteget helyezzük olyan testhelyzetbe, ahol fájdalmai enyhébbek (pl. megdöntjük a háttámlát.). Próbáljuk nyugtatni. Ha van nála olyan gyógyszer, amit már szedett hasonló esetben, azt beveheti. Csak mentõ szállíthatja!

39. Öngyilkossággal többször fenyegetõzõ szomszédod, több napja nem láttátok, ezért rátörtétek a lakásajtót. Eszméletlenül a földön fekve találjátok.

Megszólítjuk. Amennyiben nem válaszol, ráfújunk a szemhéjára. Ha megrebben, tehát eszméleténél van, kikérdezzük, mi történt (gyaníthatóan gyógyszermérgezett). Ha nem rebben meg, tehát eszméletlen, az általános ellátást biztosítjuk számára: a légutat kitisztítjuk, a szívmûködést és a légzésvizsgálatot elvégezzük. Amennyiben életfunkciói kielégítõk, a légutat biztosítjuk, majd esetleges töréseket, sérüléseket keresünk. Ha kizáró okok nincsenek, helyezzük stabil oldalfekvõ helyzetbe. Kizáró okok esetén, a fej hátraszegésével biztosítjuk az átjárható légutakat. Légzõ mozgás hiányában, lélegeztessük a sérültet. Gondolni kell gázmérgezésre is. Ha a gyanúnk beigazolódik, a zárt teret a lehetõ leggyorsabban elhagyjuk. Rautek-fogással kivisszük a sérültet, és a vizsgálatokat csak a szabad levegõn kezdjük el.

40. Autóroncsba beszorulva egy sérült ül. A fejtetõn erõs vérzést észlelsz.

Visszeres vérzés. Az eszméletnél lévõ sérült fejére vénás nyomókötést helyezünk. Ne hagyjuk magára a sérültet, hanem nyugtassuk a mentõk megérkezéséig. Eszméletlenség esetén elõször a légutat biztosítjuk, majd ezt követõen kezdjük meg a vérzéscsillapítást.

41. Baleset helyszínére érkezel, ahol egy úttesten fekvõ sérültet találsz. Szemtanúk szerint, egy személygépkocsi ütötte el.

Megszólítjuk. Amennyiben, nem válaszol ráfújunk a szemhéjára. Ha megrebben - tehát eszméletnél van - kikérdezzük sérüléseirõl. Ha nem rebben meg - azaz eszméletlen -, általános ellátásban részesítjük: légúttisztítást, szívmûködés- és légzésvizsgálatot végzünk. Amennyiben életfunkciói kielégítõk, biztosítjuk a légutat, majd esetleges töréseket, sérüléseket keresünk. A baleset jellegébõl következtetve valószínûsíthetõ a comb, vagy medencecsont törése, ezért az átjárható légutakat a fej hátraszegésével biztosítjuk. Gyakran kell ellenõrizni a száj- és garatüreget, szükség esetén tisztítani kell. Légzõ mozgás hiányában, légúttisztítás után lélegeztessük a sérültet.

42. Motor gépkocsival ütközött. A földön fekvõ motoros mindkét lábszára deformált, duzzadt, szemei nyitva vannak.

A sérülthez szólunk, megnyugtatjuk. Valószínûsíthetõ a lábszárak törése. A talált helyzetben rögzítjük a sérült testrészeket (pokrócokkal, kabáttal körbetámasztjuk). A szorító lábbelit, ruházatot eltávolítjuk, vagy meglazítjuk. Mentõ szállíthatja.

43. Egy autó fának ütközött. Az ülésben ülõ vezetõnél, légzést nem észlelsz.

A Rautek-féle mûfogással kiemeljük a jármûbõl, majd légúttisztítás után lélegeztetjük.

44. Autóban utazó társad szendvicset fogyaszt. Hirtelen fékezést követõen fulladozni kezd, majd bõre kékes színûvé válik, levegõért kapkod.

Megállítjuk a jármûvet, a sérültet kiszállítjuk. Próbáljuk meg eltávolítani a száj- és garatüregbõl az elzáródást okozó anyagot. Amennyiben ez nem lehetséges, szólítsuk fel a sérültet, hogy hajoljon elõre, majd lapockái közé mérjünk 4-5 erõteljes csapást. Eredménytelenség esetén a Heimlich-féle mûfogást kell alkalmazni. Ennek kivitelezése: A fuldokló mögé állunk, két hóna alatt átnyúlva átkaroljuk, majd egyik kezünket ökölbe szorítva a gyomorgödörre helyezzük, másik kezünkkel pedig átfogjuk az öklünket, és hirtelen a rekeszizmok irányába húzzuk. Ezzel a mozdulattal nagynyomású levegõt préselünk ki a tüdõbõl, ami kilökheti az idegen anyagot. Fekvõ sérültnél, a következõképp járjunk el: A sérült hanyatt fekszik, letérdelünk mellé, kezünket lapos keresztezett tenyérrel a hasfalra helyezzük (a szegycsont és a köldök közötti tájékra). Nyomásszerû lökést gyakorolunk a rekeszizmok irányába. Amennyiben a sérült eszméletlen: a száj- és garatüreget kitisztítjuk, a szívmûködést, és a légzést vizsgáljuk. Ha van légzése, helyezzük stabil oldalfekvõ helyzetbe, vagy a fejét szegjük hátra (kizáró ok esetén). Ha nincs légzése, lélegeztetjük.

45. Autószerelés közben, a szerelõ csuklóját egy éles lemez megsértette. A sebbõl élénkpiros vér nagy nyomással lüktetve spriccel.

Ütõeres vérzés. A sérültet fektessük, vagy ültessük le! A sérült kezet megemeljük (a szív síkjánál magasabbra). Elnyomjuk a nyomáspontot (felkarnál, a feszítõ és hajlító izom közötti árokban), így a spriccelõ vérzés megszûnik. Ha van segítõtársunk, õ fogja az artériás nyomókötést felhelyezni. Amennyiben egyedül vagyunk, megkérjük a sérültet, hogy vegye át a nyomópont elnyomását, és magunk helyezzük fel az artériás nyomókötést. Menete a következõ: A sebbe steril lapokat nyomkodunk (tamponáljuk), majd újabb sterillap réteget helyezünk rá, erre kerül egy félbehajtott géztekercs, és ezt rögzítjük feszes pólyamenetekkel. Sokkos tüneteket észlelve, alkalmazzunk „sokkfektetést”.

46. Idõs hozzátartozód bal lábszárából bõséges vérzés indult meg, melynek színe sötét, és egyenletesen folyik.

Fektessük le a sérültet! A vérzõ végtagot a szívnél magasabbra emeljük, ezzel csökkentjük a vérzés intenzitását. Szorító ruhadarabokat eltávolítjuk, vagy meglazítjuk. Vénás nyomókötést helyezünk fel, melynek menete a következõ: A sebre steril gézlapot helyezünk, a gézlapra pólyatekercset, vagy keményre gyúrt gézgombócot nyomunk, körkörös és nyolcas kötéssel feszesen rögzítjük. Nyugtatjuk a sérültet, lehetõség szerint nem hagyjuk magára.

47. Sápadt személyt találsz az úttest szélén ülve, az árokban összetört kerékpár hever. A sérült nem emlékszik a történtekre.

Agyrázkódás feltételezhetõ. A sérültet le kell fektetni, fejét enyhén megemelve és alátámasztva. Nyugtatjuk, nem engedjük el a helyszínrõl. Csak mentõ szállíthatja.

48. Az elõtted haladó kerékpáros felbukik. Homlokán szivárgó vérzést látsz, vállát fájlalja, karját mozdítani nem tudja.

Törés, ficam keletkezett, valamint hajszáleres vérzése van. A sérült testrész mozdulatlanságát biztosítjuk, két háromszögletû kendõvel, vagy Dessault-kötéssel. A sérült végtagról az órát, ékszereket távolítsuk el. Ezt követõen a hajszáleres vérzést lássuk el, steril fedõkötéssel.

49. Személygépkocsi fának ütközött. A jobb elsõ ülésen ülõ sérült légvételre fokozódó, mellkasi fájdalomra panaszkodik.

Az eszméletnél lévõ sérültet az autóban látjuk el, amennyiben nem fenyegeti külsõ veszély (pl. tûz és robbanásveszély). A balesetet szenvedett üléstámláját megdöntjük (ahol a fájdalmai elviselhetõbbek), nyugodt, egyenletes légzésre szólítjuk fel, nyugtatjuk. Mentõ szállíthatja kórházba.

50. Egy balesetben a gépkocsi vezetõje megsérült, bal fülébõl vér szivárog. Már nem az autóban van.

Megszólítjuk. Amennyiben, nem válaszol ráfújunk a szemhéjára. Ha megrebben - tehát eszméletnél van - kikérdezzük sérüléseirõl, majd a hátán fekvõ sérültet enyhén megemelt fejjel fektetjük, fülét sterilen fedjük. Ha nem rebben meg - azaz eszméletlen -, általános ellátásban részesítjük: légúttisztítást, szívmûködés- és légzésvizsgálat hajtunk végre. Amennyiben életfunkciói kielégítõk, a légútbiztosítást követõen, esetleges töréseket, sérüléseket keresünk. Ha nincsenek kizáró okok, stabil oldalfekvõ helyzetbe fektetjük. Gyakran kell ellenõrizni a száj- és garatüreget, és szükség esetén tisztítani. Légzõ mozgás hiányában, légúttisztítás után lélegeztessük a sérültet.

51. Autószerelés közben a szerelõ kezére és arcára akkumulátorsav fröccsent.

Ha a sav a testfelszínre került, a szennyezett ruhát távolítsuk el. A bõrre került vegyszert itassuk fel, amennyiben tudjuk, közömbösítsük. Savat enyhe lúggal (szappanos víz), ennek hiányában bõ vízzel öblítsük le, majd helyezzünk rá száraz sterilkötést. Ha a sav a szembe is belekerült, azt is ki kell mosni, ügyelve arra, hogy az ép szembe a vegyszeres víz ne kerüljön bele. Ezt követõen helyezzünk steril kötést mindkét szemre.

52. Buszmegállóban várakozó hölgy összecsuklik. A jelen lévõk padra akarják ültetni.

Ájulás történt. A hanyatt fekvõ sérült lábait megemeljük, alátámasztjuk. Ebben a helyzetben a beteg gyorsan magához tér. Amennyiben rövid idõn belül nem tér magához, úgy kell ellátni, mint az eszméletlen sérültet.

53. Kerékpáros a lejtõs úton a járdaszegélynek ütközött. A fejét ütötte meg, homlokán diónyi duzzanat, a történtekre nem emlékszik.

Agyrázkódást kapott. A sérültet le kell fektetni, fejét enyhén megemelve és alátámasztva. Nyugtatjuk, nem engedjük el a helyszínrõl. Csak mentõ szállíthatja.

54. Oszlopnak ütközött személygépkocsiban a kormányra borulva sérültet talál. Bal halántéka táján szivárgó vérzést észlel, szólításra nem válaszol.

Ráfújunk a szemhéjára (eszméletlenség vizsgálata). Ha megrezzen a szemhéja eszméleténél van, kikérdezzük sérüléseirõl. Ha nem rezzen meg a szemhéja, eszméletlen. Ez esetben légutat tisztítunk, légzését, szívmûködését vizsgáljuk. Amennyiben kielégítõk az eszméletlen életfunkciói és külsõ veszély nem fenyegeti, a gépjármûben is biztosíthatjuk az átjárható légutakat (a fejet szegjük hátra). Ha úgy döntünk, hogy kiemeljük a jármûbõl a sérültet, a biztonsági övet kapcsoljuk ki, vagy vágjuk el. Vizsgáljuk végig a balesetest, törést, sérülést keresve, illetve ellenõrizzük, hogy lábai nincsenek-e beakadva a pedálok közé. Ha nincs kiemelést kizáró ok, elkezdhetjük a kiemelést. Lábait keresztbe rakjuk (így könnyebb lesz a kiemelés). Csípõjénél fogva oldalra fordítjuk. Két hóna alatt átnyúlva az ép karját megfogva (csukló felett, könyökhajlat alatt) kiemeljük a balesetest. A kiemelést követõen, a szükséges beavatkozásokat elvégezzük (pl. stabil oldalfekvõ helyzet). Amennyiben nincs légzése, vagy külsõ veszély fenyegeti, mindenképpen emeljük ki a gépkocsiból, s ezt követõen végezzük el a szükséges beavatkozásokat (lélegeztetés, stabil oldalfektetés).

55. Az elõtted haladó gépkocsi árokba borul. A roncsból egy férfi és egy nõ mászik ki. A férfinak szemmel látható sérülései nincsenek. A nõ fülébõl vér folyik, kezein horzsolások láthatók.

A hölggyel kezdjük az ellátást, de közben a leültetett férfit is figyeljük. A nõt lefektetjük, megemeljük a fejét és alátámasztjuk (koponyaalapi törés, koponyaüregi vérzés gyanúja). A vérzõ fülre steril lapot helyezünk, tamponálni tilos. Ezután a horzsolásos sérüléseit is ellátjuk.

56. Villanyszerelés közben munkatársad áramütést szenved.

Mielõtt a sérültet megvizsgáljuk, vonjuk ki az áramkörbõl! (A biztosítékot lekapcsoljuk, vagy szigetelt tárggyal megszakítjuk az áramkört.) Ezt követõen az általános vizsgálatok következnek. Minden áramütött sérültet, még a tünetmenteset is, orvosnak kell látnia! Folyadékot nem kaphat!

57. Egy üzletben sorban álló idõs nõ elsápad, összecsuklik, néhány vásárló, egy rekeszre ülteti, és úgy tartja.

Valószínûsíthetõ az ájulás. Fektessük le! A hanyatt fekvõ sérült lábait megemeljük, alátámasztjuk. Ebben a helyzetben a beteg gyorsan magához tér. Amennyiben rövid idõn belül nem tér magához, úgy kell ellátni, mint az eszméletlen sérültet.

58. Baleset helyszínére érkezve két sérültet találsz. Egy fiatalember szerint az egyik sérült nem lélegzik, a másik eszméletlen.

Amennyiben a fiatalember segíteni tud, akkor õ az egyik, mi pedig a másik beteget látjuk el. Ha erre nem képes, akkor az ellátást az eszméletlen sérülttel kezdjük (általános ellátás, majd stabil oldalfekvõ helyzet). Ezt követõen a nem lélegzõ sérült ellátása következik (légúttisztítás után lélegeztetés).

59. Egy baleset helyszínén, három sérültet találsz. A vezetõ a volánra borulva, a mellette ülõ sérült nehézlégzésre panaszkodik mellkasa sérült, a harmadik a hátsó ülésen fekszik, bal combja erõsen fájdalmas, duzzadt.

A kormányra borult sérülttel kezdjük. Szólunk a sérülthez. Amennyiben nem reagál, ráfújunk a szemhéjára (eszméletlenség vizsgálata). Ha megrezzen a szemhéja eszméleténél van, kikérdezzük sérüléseirõl. Ha nem rezzen meg a szemhéja, eszméletlen. Ez esetben légutat tisztítunk, légzését, szívmûködését vizsgáljuk. Amennyiben kielégítõk az eszméletlen életfunkciói és külsõ veszély nem fenyegeti, a gépjármûben is biztosíthatjuk az átjárható légutakat (a fejet szegjük hátra). Ha úgy döntünk, hogy kiemeljük a jármûbõl a sérültet, a biztonsági övet kapcsoljuk ki, vagy vágjuk el. Vizsgáljuk végig a balesetest, törést, sérülést keresve, illetve ellenõrizzük, hogy lábai nincsenek-e beakadva a pedálok közé. Ha nincs kiemelést kizáró ok, elkezdhetjük a kiemelést. Lábait keresztbe rakjuk (így könnyebb lesz a kiemelés). Csípõjénél fogva oldalra fordítjuk. Két hóna alatt átnyúlva az ép karját megfogva (csukló felett, könyökhajlat alatt) kiemeljük a balesetest. A kiemelést követõen, a szükséges beavatkozásokat elvégezzük (pl. stabil oldalfekvõ helyzet). Amennyiben nincs légzése, vagy külsõ veszély fenyegeti, mindenképpen emeljük ki a gépkocsiból, s ezt követõen végezzük el a szükséges beavatkozásokat (lélegeztetés, stabil oldalfektetés). Ezt követõen a nehézlégzéses sérült ellátása következik. Amennyiben külsõ veszély nem fenyegeti, az autóban hagyjuk, a támlát megdöntve hátradöntjük felsõtestét. Utoljára a combsérültet látjuk el. Amennyiben külsõ veszély nem fenyegeti, a jármûben hagyjuk, a sérült végtagot körbetámasztjuk.

60. Munkatársad üvegajtónak esett, bal csuklója erõsen lüktetve vérzik, a vér élénkpiros. A helyiségben tartózkodók zsineggel próbálják felkarját elkötni.

A zsineggel való szorítókötés felhelyezését megtiltjuk! A sérültet lefektetjük, vagy leültetjük. A sérült kezét, a szív síkjánál magasabbra emeljük, majd elnyomjuk a nyomáspontot (felkarnál, a feszítõ és hajlító izom közötti árokban). Ettõl a spriccelõ vérzés megszûnik. Ha van segítõtársunk, õ fogja az artériás nyomókötést felhelyezni. Amennyiben egyedül vagyunk, megkérjük a sérültet, hogy vegye át a nyomópont elnyomását, és magunk helyezzük fel az artériás nyomókötést. Menete a következõ: A sebbe steril lapokat nyomkodunk (tamponáljuk), majd újabb sterillap réteget helyezünk rá, erre kerül egy félbehajtott géztekercs, és ezt rögzítjük feszes pólyamenetekkel. Sokkos tüneteket észlelve, alkalmazzunk „sokkfektetést”.

61. Egy motoros elesett. Orrából és jobb fülébõl vér szivárog. Zavartan, összefüggéstelenül beszél. Bukósisak nem volt a fején.

Koponyaalapi törés, agyrázkódás a feltételezett sérülés. Lefektetjük a sérültet, és fejét enyhén megemelve alátámasztjuk. A fülére és orrára steril lapokat helyezünk. Tamponálni tilos! Nyugtatjuk, a mentõk megérkezéséig.

62. Egy kerékpáros elesett. A kormány a hasát ütötte meg, ami feszül és fáj.

A hátára fektetett sérült lábait térdhajlatnál felhúzzuk, megtámasztjuk (ezzel ellazítjuk a hasizmokat, csökkentjük fájdalmát). Itatni, etetni tilos! Amennyiben sokkos állapotra utaló tüneteket észlelünk (ami hasüregi vérzést feltételez), a lábát megemeljük és alátámasztjuk („sokkfektetés”).

63. Egy gyermek leesett a fáról. Hasát egy ág megütötte. Arca hamuszürke, verejtékes, viselkedése feltûnõen csendes.

Sokkos állapot alakult ki, valószínûleg hasüregi vérzés miatt. Hátára fektetjük, és lábait megemeljük, alátámasztjuk („sokkfektetés”). Nyugtatjuk a sérültet, ha fázik, betakarjuk. Hasi sérülése miatt itatni, etetni tilos! Csak mentõ szállíthatja.

64. Egy motoros bukott. Alkarja duzzadt, a törött csontvég látszik.

Nyílt törést szenvedett. A lehetõ legkisebb mozgatással a sebet sterilen fedjük, majd a mozdulatlanságát biztosítjuk (háromszögletû kendõvel rögzítjük).

65. Egy balesetet követõen egy gépkocsi kigyulladt. A vezetõ mindkét alkarja megégett. A fájdalomra panaszkodó sérült mindkét alkarján hólyagokat lát.

Másodfokú égés. Azonnal megkezdjük a megégett testfelszín hûtését vízzel, ami legalább 15-20 percig tartson. Ezt követõen laza, száraz steril kötést helyezünk a felületre. A sérültet apró kortyokban alkoholmentes folyadékkal itatjuk. Mivel az égett testfelület meghaladja az 5%-ot, mindenképpen szakellátást igényel.

66. Egy üzletben egy vevõ megcsúszott és egy üvegajtónak esett. A törött üveg a jobb könyökhajlatát sebesítette meg. Az erõsen vérzõ sebbõl egyenletesen folyik a sötétpiros vér. A sérült csuklójára valaki nyomókötést helyezett.

A sérültet fektessük, vagy ültessük le. A vérzõ végtagot a szívnél magasabbra emeljük, ezzel csökkentjük a vérzés intenzitását. Szorító ruhadarabokat eltávolítjuk, vagy meglazítjuk. Vénás nyomókötést helyezünk fel, melynek menete a következõ: A sebre steril gézlapot helyezünk, a gézlapra pólyatekercset, vagy keményre gyúrt gézgombócot nyomunk, körkörös és nyolcas kötéssel feszesen rögzítjük. A nyomókötést az alkalmi elsõsegélynyújtó a csuklóra helyezte, de mivel a sérülés a könyökhajlatnál található a vénás nyomókötést is oda kell helyezni. Sokkos tüneteket észlelve „sokkfektetést” hajtunk végre.

67. Egy szórakozóhely mellékhelyiségében mozdulatlanul fekvõ fiatalt talál. Egyik könyökhajlatában számtalan szúrásnyom, másik kezében fecskendõ.

Szólunk a sérülthez, Ha nem válaszol, a szemhéjára fújunk. Ha megrebben, eszméletnél van, értesítjük a mentõket. Ha nem rebben meg, tehát eszméletlen, általános ellátásban részesítjük: légúttisztítást, szívmûködés-, légzésvizsgálatot hajtunk végre. Amennyiben életfunkciói kielégítõk biztosítjuk a légutat, majd töréseket, sérüléseket keresünk. Ha nincs kizáró ok, stabil oldalfekvõ helyzetbe fordítjuk. Kizáró ok esetén a fej hátraszegésével biztosítjuk az átjárható légutakat. Amennyiben légzést nem tapasztalunk, légúttisztítás után lélegeztessük.

68. Buszon utazva a melletted álló utas, egy hirtelen fékezést követõen egy fém kapaszkodónak esett. Mellkasát ütötte meg, légvételkor szúró fájdalmat érez.

Általában a sérült megtalálja azt a pozíciót, ahol a fájdalmai enyhébbek. Ha erre nem képes, segítsük félig ülõ helyzetbe (a hátát megtámasztjuk). Légvétele nyugodt, egyenletes legyen. Mentõ szállíthatja.

69. Kerékpárost gázolt egy gépkocsi. Hasát fájlalja, szomjúságról panaszkodik, téged kér meg, hogy autódon hazavigyed.

A hátára fektetjük a sérültet lábát felhúzzuk és alátámasztjuk. Itatni tilos! (Szomjúságát enyhíthetjük úgy, hogy benedvesített gézzel törölgetjük ajkait.) Nyugtatjuk, nem engedjük elmenni. Amennyiben sokkos tüneteket tapasztalunk „sokkfektetést” alkalmazunk. Mentõ szállíthatja!

70. Társad véletlenül benzint nyelt.

Az eszméletnél lévõ sérülttel nyelesünk le egy evõkanálnyi paraffinolajat. Hánytatni tilos! Értesítjük a mentõket.

71. Baleset látványától társad rosszul lesz, összeesik, a földön fekve marad.

Valószínûsíthetõ az ájulás. A hanyatt fekvõ sérült lábait megemeljük, alátámasztjuk. Ebben a helyzetben a beteg gyorsan magához tér. Amennyiben rövid idõn belül nem tér magához, úgy kell ellátni, mint az eszméletlen sérültet.

72. Gépkocsid becsapódó ajtaja, utasod fejét megsebesíti. A homlok bal oldalán lévõ zúzott sebbõl folyamatosan, sötétvörös vér ürül.

Visszeres vérzés. Leültjük, majd vénás nyomókötést helyezünk fel. A kötözés után enyhén megemelt fejjel fektetjük a sérültet.

73. Váróteremben egy idõs ember rosszullétre panaszkodik. Elmondása szerint cukorbeteg, cukros folyadékot kér. Mire a folyadék megérkezik, a beteg a padon fekve nem mozdul, szólításra nem válaszol.

Cukorbetegség miatti kóma állt be a sérültnél. Szemhéjára fújunk. Amennyiben nem reagál, léguttisztítást, szívmûködés- és légzésvizsgálatot végzünk. Ha kielégítõk az életfunkciói, az átjárható légutat kell biztosítani (stabil oldalfekvés, vagy fej hátraszegése). Az eszméletlen beteget itatni tilos, mert megfulladhat.

74. Motoros gépkocsival ütközött. A sérült a járdaszegélyre esett, háta fáj, bal lába zsibbad.

Eszméletén lévõ gerincsérült (fájdalomra panaszkodik). A talált helyzetben rögzítjük (pokrócokkal, kabátokkal körbetámasztjuk). Mozgatása, szállítása szigorúan tilos! A bukósisakot is csak akkor vegyük le, ha az valamilyen okból szükséges. Nyugtatjuk a sérültet. Csak mentõ szállíthatja!

75. Gyalogost gázoltak. A sérült hozzávetõleg egy percig mozdulatlanul feküdt az úttesten, majd felült. Bal fülébõl vér szivárog.

Koponyaalapi törés gyanúja áll fenn. Lefektetjük a sérültet, és fejét enyhén megemelve alátámasztjuk. A fülére steril lapokat helyezünk. Tamponálni tilos! Nyugtatjuk a mentõk megérkezéséig.

#1 Dr.BauerBela

---