Szexualitásról
felelősségteljesen
Mikor kell beszélni a szexualitásról a gyerekkel? Otthon
beszéljük meg, vagy bízzuk szakemberekre? Hogyan válhat beszélgetés tárgyává a
téma anélkül, hogy megsértenénk egymás intimitását? Milyen a megfelelő
szexuális felvilágosítás? Hargita megyében kihez fordulhatunk a megfelelő
segítségért ennek eldöntéséhez?
Többek között erről kérdeztük Kui Enikő pszichológust, a
Hargita Megyei Pszichopedagógiai Tanácsadó Központ alkalmazottját, majd
kikértük serdülőkorban lévő fiatalok szüleinek véleményét is.
– Többféle lehetőséget tudunk biztosítani az érdeklődők
számára: igényelhetik a felvilágosítás témáját boncolgató csoportos
foglalkozást, vagy meghívhatják szakembereinket előadást tartani egy tematikus
órán belül – vázolta Kui Enikő, aki azt is elárulta portálunknak, hogy a
csoportos foglalkozásokat nagyon ritkán igénylik, viszont rengetegen élnek a
másik lehetőséggel: tavaly több mint 315 tematikus tanórát tartottak Hargita
megyében szexuális felvilágosítás témakörében.
Vágyaktól az emberkereskedelemig
– A szexuális felvilágosítás nagyon tág téma, amint teret
adunk a gyerekeknek a kérdezésre, kiderül, mennyi minden kapcsolódik lazán
hozzá.
Az együttlét pszichológiai háttere mellett szóba került már
a vágyak, álmok mibenléte is, a férfi és a nő közötti testi és lelki
különbségek, az interneten megjelenő tartalmak csapdái, a Facebookon
történő adatmegosztás, a szexuális bántalmazás, az emberkereskedelem. Egy ilyen
összetett téma esetében nem szabad annyival maradni, hogy figyelmeztetjük őket
a védekezésre – figyelmeztetett a pszichológus.
A felvilágosítás folyamatában azonban nem elhanyagolandó a
szülő szerepe sem.
– Sokan kínosnak élik meg a szexualitásról való
beszélgetést, pedig egy nyugodt, meghitt pillanatban ugyanúgy rá lehet kérdezni
a gyereknél néhány dologra ezzel a témával kapcsolatosan, mint bármely más
megbeszélnivaló kapcsán. Ha megvan a bizalmi kapcsolat, nem szabad félni attól,
hogy beszéljünk erről. Időről időre rá kell kérdezni, hogy mi történik
körülötte, hogy érzi magát, milyen változásokat érzékel maga körül.
Elővigyázatosságból, a zaklatások elkerülése érdekében azt sem árt kipuhatolni,
hogy valaki viselkedett-e szokatlanul a környezetében, zavarták-e meg a privát
szféráját.
Megközelítőleg tíz évvel hamarabb kerülnek szexuális jellegű
tartalom közelébe a gyerekek, mint az előző generációk. Gyerekként nem tudják
feldolgozni azt, amit látnak, egymás között beszélgetnek róla, de gyakran nem
mernek felnőttet megrohamozni kérdéseikkel. Általában a pedagógus az első, aki
észreveszi, ha ilyesmi történik, mert a nap hangsúlyos részében ő van a
gyerekekkel, de a szülő feladata, hogy megbeszélje a gyerekkel, hogy ő
egyénileg hogyan élte ezt meg, mert különben komoly traumát okozhat. Ha a szülő
felkeres egy tanácsadót, a gyerek életkorától függően rengeteg olyan mesét,
oktató jellegű videót tudunk ajánlani, ami elmondja azt, amit a szülő nem tud;
ha együtt nézik meg, az is jobb a kínos hallgatásnál – tudtuk meg a
tanácsadótól.
„A nevelés része kellene legyen”
– Amíg a gyermek kíváncsi, és nem fél ilyen témában
kérdezni, addig lenne kötelességünk őszinte és értelmes válaszokat adni. Az a
baj, hogy nem vagyunk képesek erre: mi is a gólyamesét kaptuk, és ezt adjuk
tovább. Kényelmetlen válaszolni, ezért mérgesen vagy viccelődve próbáljuk
elkerülni a témát, így egy idő után a gyermek nem mer kérdezni, inkább a
társaitól érdeklődik. Elsősorban a szülő dolga lenne az, hogy elnyerje és
megtartsa gyermeke bizalmát, és belássa, hogy legalább olyan fontos ez a téma,
mint az udvariassági szabályok. Nem védekezhetünk tovább azzal, hogy „nekünk se
mondta el annak idején senki”. Sokat változott a világ, ezt a második
gyermekemnél vettem észre, amikor 10-11 éves volt, hogy számolni kell az
internettel is. Ha valamire nem tudunk válaszolni a gyermeknek, válaszol a Google.
Minden kiderül, amit addig elhallgattunk. És rengeteg választ kap, szűretlen,
ömlesztett válaszokat, képeket, amelyekkel nem tud mit kezdeni. Ez a
legrosszabb.
A nagyobb lányom osztályfőnöke kért fel egy előadót, aki
hetente, osztályfőnöki órák helyett tartott „házasságra előkészítő kurzust”.
Nem tudom, mi hangzott el ott, de a füzetet láttam: főleg tiszteletre,
keresztény magatartásra nevelte őket, arra, hogy mind a nő, mind a férfi érték,
kincs, a gyermek születése pedig a legszentebb, legnagyobb esemény egy pár
életében – részletezte Csilla, egy 18 és egy 23 éves lány édesanyja.
A kétgyermekes édesanya szerint – hála az interneten
fellelhető információk sokaságának – már nem arra kell figyelmeztetni a
fiatalokat, hogy védekezzenek, inkább az együttlét lelki oldalát kell
kihangsúlyozni.
– Azt tartom a legfontosabbnak, hogy megtanítsák a
fiataloknak, hogy vigyázzanak egymásra és magukra. Ne menjenek bele alkalmi
kapcsolatokba, ne feküdjenek le részegen egymással, egyáltalán minden olyan
helyzetet kerüljenek, amelyben véletlenül teherbe eshetnek. Ne tartsák
megoldásnak a terhesség megszakítását: az egész életüket tönkreteheti.
Tanuljanak meg úgy összejönni és úgy szakítani, hogy ne bántsák egymást, és ne
menjen el a kedvük a kapcsolatoktól, a családalapítástól – hangsúlyozta Véli
Csilla.
„Minél hamarabb beszélünk róla,
annál jobb”
Az előző megszólalóhoz hasonlóan vélekedik Veronika.
– A kisebbik gyerekem 12 éves, és úgy érzem, hogy ha most
fognánk neki a felvilágosításnak, el lennénk késve. Minél hamarabb beszélünk az
alapvető, korukhoz illő kérdések kapcsán, annál jobb. Szükség lenne arra, hogy
az iskolapszichológus olyan viszonyt tudjon kialakítani a gyerekekkel, hogy
merjenek kérdezni olyasmit is, amire mi, szülők nem biztos, hogy megfelelően tudunk
válaszolni. Nem lehet túl sokszor beszélni erről, hiszen olyan dologról van
szó, ami befolyásolja a fiatal életét. A szakemberrel összedolgozva fel kellene
készíteni a gyerekeinket arra, hogy észrevegyék: mi csak tanácsot adhatunk, a
magánéletükért ők a felelősek, mindent kétszer gondoljanak meg – fejezte ki
véleményét Veronika.
A szexuális felvilágosítás okozta
problémák
2009–2012 között 90 ezer gyerek született tizenkilencedik
életévét be nem töltött édesanyától. Ebből több mint háromezer anya 15 évnél
fiatalabb.
2012-ben a legtöbb terhességmegszakítást a 10-14 közötti
korosztály esetében Temes, Olt és Hargita megyében regisztrálták.
2010-es adat szerint Romániában a szexuálisan aktív 15–18
évesek több mint 60 százaléka soha nem használt semmilyen fogamzásgátlót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése