2014-06-28 07:55 | GI
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nyári vakáció hónapjaiban történik a legtöbb gyermek baleset. A tavalyi nyolc gyermek áldozatból öten nyáron vesztették életüket. Vigyázzunk rájuk!
Júniusban véget ért a tanév, ezzel mintegy 1,2 millió iskolás korú részére kezdődött
meg a bő kéthónapos nyári vakáció. A gyermekek nyári elhelyezése sok
szülőnek okoz gondot. A nyári hónapokban, a tanítási szünet időszakában
jelentősen megnövekszik a gyermekek veszélyeztetettsége. Ez a
megállapítás igaz a közlekedési, az otthoni, és az egyéb balesetekre
egyaránt. A gyermekgyógyászati sürgősségi osztályok tapasztalatai is azt
mutatják, hogy júniustól augusztus végéig a balesetekből és a
sporttevékenységből származó sérülések száma jelentősen megnő. Ennek a
jelenségnek több összetevője is van.
Egyrészt a tanítás befejezését követően a gyermekek felszabadultabbá, óvatlanabbá, figyelmetlenebbé válnak, sok szabadidővel rendelkeznek, így gyakrabban jelennek meg a közterületeken, a parkokban, játszótereken és az utak mentén, továbbá felügyeletük sincs mindig kellően megoldva. A munkavállaló szülők általában nem rendelkeznek annyi szabadidővel, szabadsággal, hogy hónapokig a gyermekükkel maradjanak, továbbá a szabadságuk kivételének időpontját egyéb körülmények is befolyásolják (munkaadó, kollégák szabadsága, feladatok mennyisége stb.).
A közúti baleseti statisztikai adatok egyértelműen alátámasztják, hogy a legtöbb gyermek baleset a nyári hónapokban történik (a legtöbb augusztusban, valamint júliusban), és a tragédiák száma is ekkor a legmagasabb. Nyáron jellemzően gyakoribbak a kerékpáros balesetek. A kórházi/szakrendelői gyermek osztályok jelzései alapján a magános balesetek (elesések, útról való letérések stb.) és az ütközések mellett abból is adódnak sérülések, hogy a kerékpáron szabálytalanul szállított gyerek lába beszorul a küllők közé.
A kerékpáros gyermekbalesetek látenciája viszonylag magas. Sok baleset ugyanis nem a közúton, hanem a játszótéren, parkban, udvaron, vagy más hasonló helyen történik, többnyire egyéb külső közreható tényező hiányában, s ezek az esetek a közúti baleseti statisztikában értelemszerűen nem jelentkeznek. A közelmúltban megvizsgáltuk a 2010-2013. évek év nyári hónapjaiban (júniusban, júliusban, augusztusban) bekövetkezett gyermekkorú közúti balesetek alakulását a KSH adatok alapján.
A vizsgálat főbb megállapításai az alábbiak voltak.
- A nyári hónapokban bekövetkező, a gyermekkorúak közlekedését érintő közúti balesetek trendje részben eltér attól, amelyet a teljes évi adatok esetében tapasztalhatunk. Ennek egyik példája, hogy 2013. nyarán több gyermek vesztette életét, illetve sérült meg súlyosan közúti balesetben, mint két évvel ezelőtt (ezzel szemben az összesített éves adatok csökkenést mutatnak)
- A gyermekek részvételével bekövetkezett személysérüléses közúti közlekedési balesetek egyharmada a nyári hónapokban éri a gyerekeket. Ez az érték magasabb, mint amelyet a három hónap aránya indokolna, vagy amelyet az év más évszakában tapasztalhatunk.
- A gyermekkorúak körén belül a „legidősebbek”, azaz a 10-14 évesek korosztályának kockázata kimagasló: 2011-2013. nyarán több 10-14 éves sérült meg, vagy vesztette életét közúti balesetben, mint a 6-9, és a 0-5 évesek együttesen.
- Figyelemre méltó, hogy 2013-ban az egész évben bekövetkezett 8 közúti gyermek halálozásból 5 (!) a nyári hónapokban történt. Ez is jelzi, hogy a nyári vakáció időszakában a gyermekek közlekedésbiztonságára kiemelt figyelmet kell fordítani.
Ellenben a gyermekkorúak által okozott balesetek trendje kedvező, 2013 nyarán a gyermekek mintegy 20%-kal kevesebb közúti balesetet okoztak, mint 2011-ben. A 10-14 éves korosztály érintettsége a gyermekkorúak által okozott közúti baleseteken belül is kiemelkedő (közel kétszer annyi balesetet okoztak, mint a fiatalabbak).
A gyermekek közúti baleseti sérüléseiket a nyári hónapokban leggyakrabban gépjármű utasaként szerzik, s többnyire így válnak közlekedési baleset áldozatává. A gépjármű utasaként meghalt/megsérült gyermekkorúak száma a vizsgált időszakban 11,7%-kal nőtt. Az érintett 14 év alattiak 58,7%-a védtelenül utazott, amikor a baleset bekövetkezett. Rendkívül meglepő, hogy a legkisebbek, a 0-5 évesek védettségi aránya a legalacsonyabb a megsérült gyermekkorúakon belül. Csak minden hetedik kisgyermek volt biztosítva a gépjárműben a személysérüléses baleset bekövetkezésekor! A 10-14 éves gyermekek passzív védettsége volt a legmagasabb a nyári hónapokban.
A gyermek elütések egynegyede a nyári időszakban történt, ami megfelel az időarányos alakulásnak. Összesen 3 gyermekkorú vesztette életét gyalogos elütés során, közülük 2 kisgyermek még nem töltötte be a 6. életévét sem. A legtöbb gyalogos elütés a 10-14 évesek körét érintette. Érdekes, hogy a 0-5, és a 6-9 éveseket érintő gyalogos elütések száma között viszonylag kicsi a különbség. Nyáron több kerékpáros gyermekbaleset történik, mint az év más időszakaiban. A nyári hónapokban keletkezett az összes kerékpáros sérülés csaknem 40%-a. A kerékpáros gyermek sérülések 93,7%-a lakott területen keletkeztek. Ugyanakkor a lakott területen kívüli kerékpározás kiemelt kockázatára utal, hogy a 3 meghalt gyermekkorú közül 2 fő lakott területen kívüli közúton hajtotta járművét. A gyermekkorú kerékpárosok közül a 10-14-évesek közlekedésének a kockázata kimagasló a fiatalabbakhoz képest. Átlagosan háromból két kerékpáros gyermekbaleset sérültje 10-14 év közötti volt.
#1 Dr.BauerBela
Egyrészt a tanítás befejezését követően a gyermekek felszabadultabbá, óvatlanabbá, figyelmetlenebbé válnak, sok szabadidővel rendelkeznek, így gyakrabban jelennek meg a közterületeken, a parkokban, játszótereken és az utak mentén, továbbá felügyeletük sincs mindig kellően megoldva. A munkavállaló szülők általában nem rendelkeznek annyi szabadidővel, szabadsággal, hogy hónapokig a gyermekükkel maradjanak, továbbá a szabadságuk kivételének időpontját egyéb körülmények is befolyásolják (munkaadó, kollégák szabadsága, feladatok mennyisége stb.).
A közúti baleseti statisztikai adatok egyértelműen alátámasztják, hogy a legtöbb gyermek baleset a nyári hónapokban történik (a legtöbb augusztusban, valamint júliusban), és a tragédiák száma is ekkor a legmagasabb. Nyáron jellemzően gyakoribbak a kerékpáros balesetek. A kórházi/szakrendelői gyermek osztályok jelzései alapján a magános balesetek (elesések, útról való letérések stb.) és az ütközések mellett abból is adódnak sérülések, hogy a kerékpáron szabálytalanul szállított gyerek lába beszorul a küllők közé.
A kerékpáros gyermekbalesetek látenciája viszonylag magas. Sok baleset ugyanis nem a közúton, hanem a játszótéren, parkban, udvaron, vagy más hasonló helyen történik, többnyire egyéb külső közreható tényező hiányában, s ezek az esetek a közúti baleseti statisztikában értelemszerűen nem jelentkeznek. A közelmúltban megvizsgáltuk a 2010-2013. évek év nyári hónapjaiban (júniusban, júliusban, augusztusban) bekövetkezett gyermekkorú közúti balesetek alakulását a KSH adatok alapján.
A vizsgálat főbb megállapításai az alábbiak voltak.
- A nyári hónapokban bekövetkező, a gyermekkorúak közlekedését érintő közúti balesetek trendje részben eltér attól, amelyet a teljes évi adatok esetében tapasztalhatunk. Ennek egyik példája, hogy 2013. nyarán több gyermek vesztette életét, illetve sérült meg súlyosan közúti balesetben, mint két évvel ezelőtt (ezzel szemben az összesített éves adatok csökkenést mutatnak)
- A gyermekek részvételével bekövetkezett személysérüléses közúti közlekedési balesetek egyharmada a nyári hónapokban éri a gyerekeket. Ez az érték magasabb, mint amelyet a három hónap aránya indokolna, vagy amelyet az év más évszakában tapasztalhatunk.
- A gyermekkorúak körén belül a „legidősebbek”, azaz a 10-14 évesek korosztályának kockázata kimagasló: 2011-2013. nyarán több 10-14 éves sérült meg, vagy vesztette életét közúti balesetben, mint a 6-9, és a 0-5 évesek együttesen.
- Figyelemre méltó, hogy 2013-ban az egész évben bekövetkezett 8 közúti gyermek halálozásból 5 (!) a nyári hónapokban történt. Ez is jelzi, hogy a nyári vakáció időszakában a gyermekek közlekedésbiztonságára kiemelt figyelmet kell fordítani.
Ellenben a gyermekkorúak által okozott balesetek trendje kedvező, 2013 nyarán a gyermekek mintegy 20%-kal kevesebb közúti balesetet okoztak, mint 2011-ben. A 10-14 éves korosztály érintettsége a gyermekkorúak által okozott közúti baleseteken belül is kiemelkedő (közel kétszer annyi balesetet okoztak, mint a fiatalabbak).
A gyermekek közúti baleseti sérüléseiket a nyári hónapokban leggyakrabban gépjármű utasaként szerzik, s többnyire így válnak közlekedési baleset áldozatává. A gépjármű utasaként meghalt/megsérült gyermekkorúak száma a vizsgált időszakban 11,7%-kal nőtt. Az érintett 14 év alattiak 58,7%-a védtelenül utazott, amikor a baleset bekövetkezett. Rendkívül meglepő, hogy a legkisebbek, a 0-5 évesek védettségi aránya a legalacsonyabb a megsérült gyermekkorúakon belül. Csak minden hetedik kisgyermek volt biztosítva a gépjárműben a személysérüléses baleset bekövetkezésekor! A 10-14 éves gyermekek passzív védettsége volt a legmagasabb a nyári hónapokban.
A gyermek elütések egynegyede a nyári időszakban történt, ami megfelel az időarányos alakulásnak. Összesen 3 gyermekkorú vesztette életét gyalogos elütés során, közülük 2 kisgyermek még nem töltötte be a 6. életévét sem. A legtöbb gyalogos elütés a 10-14 évesek körét érintette. Érdekes, hogy a 0-5, és a 6-9 éveseket érintő gyalogos elütések száma között viszonylag kicsi a különbség. Nyáron több kerékpáros gyermekbaleset történik, mint az év más időszakaiban. A nyári hónapokban keletkezett az összes kerékpáros sérülés csaknem 40%-a. A kerékpáros gyermek sérülések 93,7%-a lakott területen keletkeztek. Ugyanakkor a lakott területen kívüli kerékpározás kiemelt kockázatára utal, hogy a 3 meghalt gyermekkorú közül 2 fő lakott területen kívüli közúton hajtotta járművét. A gyermekkorú kerékpárosok közül a 10-14-évesek közlekedésének a kockázata kimagasló a fiatalabbakhoz képest. Átlagosan háromból két kerékpáros gyermekbaleset sérültje 10-14 év közötti volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése