Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2017. június 9., péntek

Egyke sors

Egyke sors

A közhiedelemmel ellentétben úgy tűnik, egykének lenni mégsem olyan rossz dolog!
Az elmúlt évtizedekben drámai átalakulásnak lehettünk szemtanúi a család intézményét és a párkapcsolatokat illetően. A házasságról és a gyermekvállalásról átkerült a hangsúly az „én”-re. A karrier és az önmegvalósítás egyre nagyobb szerepet kap, így nem csoda, ha úgy érezzük, egy gyerek is bőven elég a boldogsághoz. A 2008-as gazdasági válságot követően az amerikai születési ráta jelentős visszaesést mutatott, és ez a trend azóta sem nagyon változott.
Bár a pszichológiai vizsgálatok a testvéri kapcsolatokban is számtalan negatívumot fedeztek fel, Freud pszichoanalitikus versengéselméletétől kezdve, egészen Adler születési sorrenddel kapcsolatos feltevéséig, legtöbbször mégiscsak az egykeség árnyoldalairól hallunk.

Az egyke gyerekekkel kapcsolatban elterjedt a nézet, miszerint felnőttként gyakran önzők és magányosak. Egyesek szerint több szülői figyelmet kapnak, ugyanakkor sokan nem tanulják meg, hogyan kell osztozkodni, és későbbi életük folyamán számtalan szociális problémával kell megküzdeniük. Az egyik legnagyobb amerikai pszichológus, G. Stanley Hall azt mondta: „az egykeség már önmagában betegség.” A képet pedig csak még tovább rontja a popkultúra. De vajon mi az igazság, és mi a mítosz?



Tények és tévhitek


Elterjedt nézet, miszerint az egykék gyakran magányosak, mivel sokkal nehezebben kötnek barátságot, ismeretséget. Az Amerikai Szociológiai Társaság 2010-ben készített vizsgálatában azonban a testvérekkel rendelkező gyerekeket ugyanolyan valószínűséggel választották barátnak társaik, mint az egykéket. Összességében tehát semmilyen különbség nem mutatkozott népszerűség szempontjából. Dr. Susan Newman pszichológus szerint tévedés, hogy a testvérek nélkülözhetetlenek az empátia, az osztozkodás vagy a szociális készségek elsajátítása szempontjából. Ezekre képességekre ugyanis már nagyon korán, az óvodában és a különböző játszócsoportokban is szert tehetnek a kicsik. Egy kutatásban azt találták, hogy az óvodában látott enyhe szociális problémák szinte nyomtalanul eltűnnek, mire a gyermek eléri a középiskolás kort.


Érdekes, hogy az egykeség a karrier szempontjából is előnyökkel járhat. Az Amerikai Szociológiai Szemle egyik tanulmánya szerint a testvérek akár hátráltathatják is a gyermekek tanulmányi előmenetelét. Sőt, minél több testvére van valakinek, annál nehezebb számára jó jegyeket szerezni. Kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a család méretének növekedésével párhuzamosan a szülőknek is egyre kevesebb idejük jut egy-egy gyermekre, és az iskolával kapcsolatban is alacsonyabb elvárásaik lesznek, illetve kevesebbet tudnak félretenni a későbbi tanulmányokra. Fontos emellett, hogy az egykék gyakran kreatívabbak, és jobban összpontosítanak, mert gyerekként megtanulják magukat szórakoztatni.

A Texasi Egyetem professzora, Toni Falbo eltökélte, hogy lebontja az egykékkel kapcsolatos sztereotípiákat. Ennek érdekében több mint 115 kutatást vizsgált meg, melyeket 1925-től 1988-ig folytattak le. Azt találta, hogy az egykék semmivel sem önzőbbek, mint testvérekkel rendelkező társaik. Ezek a gyerekek nagyobb pontszámot értek el az önbecsülést illetően, mint azok, akik nagycsaládban nőttek fel. Egy 1982-es kutatás szerint azok a gyerekek, akik kevés gyereket és sok felnőttet számláló családokban nőttek fel, gyorsabb intellektuális fejlődést mutatnak, és magabiztosabbak. Ezt megerősítette egy 2004-es tanulmány is, amely szerint az egyke tinédzserek jobban teljesítenek az iskolában, és kisebb valószínűséggel fogyasztanak illegálisan alkoholt, mint a testvérekkel rendelkezők.  

Fontos eredmény emellett, hogy a testvéri rivalizálás, illetve zaklatás gyakran ugyanolyan káros, ha nem károsabb, mint az iskolai piszkálódás. Mindez potenciális viselkedési és érzelmi problémákhoz vezethet. Sőt! Egyes pszichológusok szerint a testvéri terrortól sok esetben egyenes út vezet a felnőttkori mentális zavarokhoz.

Kis császárok


Persze az éremnek két oldala van, és bőven akad a mindennapokban ellenpélda is. A gyors népességnövekedés megakadályozása érdekében 1979-ben bevezették Kínában az egykepolitikát. Kutatások szerint azonban azok a gyerekek, akik a törvény hatályba lépte után születtek, kevésbé megbízhatók és sokkal pesszimistábbak, mint azok, akik a szabályozás előtt jöttek világra. A kínai média a jelenséget egyenesen „kis császár szindrómának” nevezi, mely szerint az említett felnövekvő generáció elkényeztetett és antiszociális. Szakemberek állítják, a látszólagos személyiségváltozásnak érezhető hatásai lehetnek világszerte, hiszen a kockázatkerülő magatartás az innováció útjába állhat.


Bár az 1890-es években Hall az egygyermekes családokat rendellenesnek nyilvánította, láthatólag a kérdés sokkal árnyaltabb képet mutat, mint ahogyan a kutató akkor gondolta.
Ahogyan a társadalom változik, a mi értékrendünk, szemléletünk is átalakuláson megy keresztül. Ez azonban nem feltétlenül rossz, akár új lehetőségeket is tartogathat.
#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése