BESZÉDZAVAROK
A beszéd megtanulásához a gyermeknek példaképre és beszédkésztetésre van szüksége –, e két tényezőből következik, hogy értelmileg jól fejlett, agykárosodás nélküli gyermekek beszédtanulása is késhet az átlaghoz képest.
Mint minden fejlődési zavar,a beszédé is átmeneti jellegü lehet-az akadályok kiiktatásával az elmaradást a gyermekek gyorsan behozhatják.A –gügyögés-és az úgynevezett- egyszavas mondat-mint fejlődési fázis-legtöbbször megkülönböztethető-egyeseknél azonban alig jönnek felszinre,hanem bizonyos lappangási idő után egy nyelvtanilag helyesnek mondható,,kifejezés gazdag nyelvezet bontakozik ki.
A félénkséggel társult gyengébb beszédkésztetés,lefokozott utánzási hajlam,kontaktus szegénység,-amelyek a fejlődés tempóját késleltetik-gyakran utólag derithetők ki.Néha a szülők részéről is kimutatható a késleltetett beszédfejlődés.
Enyhébb agyi károsodásokban a lassult beszédfejlődés izolált tünetként jelentkezhetik,ugyanúgy, mint értelmileg jól fejlett,de magukbafordult gyermekeknél.
Ezért van szükség részletes neurológiai és psychologiai teszt-vizsgálatra.amelyel egyébb tünetek is kiderithetők.-a kórelőzményből az örökletességre-a tesztekből esetleg szervi idegrenszeri megbetegedésre lehet következtetni.
Minden gyermeki beszédzavarban a halláskészség is tisztázandó.
A viselkedés megfigyelésével,továbbá az intelligentia-tesztekkel többnyire tisztázható,hogy a későn érés izolált ttüneteiről,vagy az egész személyiséget érintő fejlődési visszamaradás részjelenségéről van szó.
A késleltetett beszédfejlődést legalább az óvódába kerülés előtt fel kell ismerni,mert a szülőket is mozgósitó korai kezeléssel többnyire siker érhető el.Speciális óvodákban és iskolákban a gyermekorvos,logopédus és a gyermekpsychiáter eggyüttesen érhet el jó eredményt.
A legfontosabb beszédzavarok-
A selypítés bizonyos hangok,főleg mássalhangzók képzésének a zavara.A beiskolázás után is tartó selypités mögött örökletesség/ikerpároknál észlelt azonos zavar/vagy korai agykárosodás is szerepelhet.
A pöszítés az –s-sz- és-z-kiejtésének a hibája.Okai között-a fogazat szabálytalansága,a nyelv célszerütlen alaphelyzete,a kilégzés orron keresztül való kiáramlása jöhet szóba.Ha a gyermek szellemileg ép,a kezelést a logopédusnak mielőbb el kell kezdeni-spontán javulásra nem lehet számitani.-az ilyen gyermek selypitésének kórjóslata jó.
A dadogás többnyire neurótikus jellegü beszéd coordinátiós zavar-néha enyhe agyi károsodás lehet,sőt számos esetben az örökletes tényező is kimutatható.Igy a dadogás az esetek egyrészében,mindenképpen organikus hátterü beszédfejlődési zavarként értékelendő.
A hadarás a beszédfolyamat cél és szabály nélküli felgyorsulása,amelyben a szavak tagolása elmosódik-a gyermekek szóvégeket és mondatrészeket mellőznek,kifejezéseket esetleg nem találnak-a beszéd egészében dallamtalan és alig érthető lehet,bár az érintett erről spontán alig vesz tudomást.Fokozott figyelemmel és koncentrálással könnyebben lehet korrigálni.
A siketnémaság veleszületett vagy csecsemőkorban kialakult siketség következtében beállt beszédképtelenség,amely a hallásnak a beszéd-funkció elsajátitásában játszott döntő szerepét bizonyitja.A siketnémaság az összpsychés fejlődést súlyosan gátolja.Veleszületettnek tekinthetőek a fejlődészavarok-szülési sérülések következményei-.csecsemőkorban a meningitis epidémica-Egéves kor után egyes szokványos gyermekbetegségekhez társuló középfülszövődmények.-Kezelése szakember feladata.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése