ALLERGIÁS BETEGSÉGEK GYERMEKKORBAN

ALLERGIÁS BETEGSÉGEK GYERMEKKORBAN

Az alábbiakban mondanivalóim inkább gyakorlatiasak, mint tudományosak szeretnének lenni. Akkor leszek velük elégedett, ha a beteg gyermekkel a megfelelő orvosnál jelentkeznek a panaszai megoldása végett.Évtizedeket felölelő orvosi gyakorlatom feljogosit arra hogy kijelentsem hogy az allergiás kórképek ilyen léptékü elterjedése közvetlen összefüggésben van az élelmiszeripar ,gyógyszeripar,környezetkárositó ipari tevékenységekkel-/kémiai.radioactiv,textil,ápoló szépitő szerek stb/és nem utlsósorban az urbanizációval mint össztársadalmi jelenséggel.

-Légutak-

Itt említeném meg ismét, hogy allergológiai szempontból a szemgolyót kívülről és folytatódva a szemhéjat belülről borító vékony hártya - a kötőhártya - is a légutakhoz tartozik, azokkal együtt, hasonló módon betegszik meg.

Szénanátha - vízszerű, makacs - hetekig tartó -, vagy gyakran visszatérő orrfolyás, ami láz nélkül, orrdugulással, tüsszögési rohamokkal orrviszketéssel jelentkezik. Megnyilvánulhat csak krákogásban, garat viszketésben, csak orrdugulásban, állandó orrpiszkálásban - a viszketés miatt. A panaszos gyakran orrhangú, csak a száján veszi a levegőt. Gyermekkorban a kép kísértetiesen hasonlít az orrmandula megnagyobbodásra. Ritkábban ugyan, de néha még a hallás is romolhat.

Kötőhártya-gyulladás - könnyezéssel, szem-viszketéssel, idegentest érzéssel - "por ment a szemembe" - szemhéj duzzanattal, kötőhártyának az eresedésével (ami szemfehérje, az inhártya miatt jól látható), fényérzékenységgel jelentkezik, láz és gennyes szemváladék nélkül. Időbeli lefolyása a szénanáthával azonos - idült - hetekig tartó -, vagy visszatérő.

Hörgi asthma - náthás, tüsszögős bevezető panaszok után száraz köhögés, nehézlégzés, majd az esetek nagy részében szabad füllel is hallhatóvá váló légzés, a kilégzés megnyúlása, nehezítettsége, másképp fogalmazva a belégzés "megrövidülése" észlelhető. Meghatározó tünet a fulladás, a légszomj. A panaszok láz nélkül jelentkeznek általában.

Jellemző mindhárom betegségfélére, hogy az év betegre jellemző adott szakában jelentkezik, az asthmára pedig, hogy az adott szezonon belül is rohamokban okoz panaszokat, sokszor csak éjszaka vagy a hajnali órákban.

Fontos azonban megjegyezni, hogy jelentkezhet allergiás betegség egész évben fennálló panaszokkal, ill. a fenti tüneteket nem mindig allergia váltja ki. Pl. a hörgi asthma eseteinek kb. harmada nem allergiás eredetű, valamint tartós szemgyulladást, tartós náthát számos más ok is fenntarthat

-Bőr-.

Immunológiai, allergológiai jelentősége felértékelődött az utóbbi években. Önálló immunszervként is emlegetik a bőrt, annyira speciális reakciók játszódnak le benne.

Csalánkiütés (urticaria) - legtipikusabb, legközismertebb formája az allergiának. Lényege a piros, viszkető udvarban ülő "csalángöbcse". Mérete kb. fél centis átmérőtől, 1-2 pöttytől, az egész testet beborító vörös, duzzadt, összefolyó nagy jelenségig igen változó. Szélsőséges formája, amikor a folyamat a bőr mélyebb rétegében kezdődik és nem annyira a pirosság, mint inkább a duzzanat, a feszítő fájdalom a jellemző. Teljesen deformálódhat pl. a kéz, vagy a láb nem fér a cipőbe stb.. Ritka előfordulás amikor a gége és környéke duzzad be. Ez az utóbbi állapot értelemszerűen életveszélyes.

Ekcéma (Atopiás dermatitis) -. A legkevésbé tipikus az allergia szempontjából és a legtöbbet vitatott kórkép. Létrejöttében azonban az allergia szerepe egyre inkább elismert. Valószínüleg nem egyenlő mértékben az egyes gyermekeknél, de egyik, panaszokat fokozó, kiváltó tényező. Jellemző rá a száraz, repedezett, megvastagodott bőr, ami általában erősen hámlik. Fellobbanás esetén vérbővé válik, nedvedzeni szokott, és akár fájdalmas is. Gyakori, hogy csecsemőknél az orcákon, később kisded kortól a könyök és térdhajlatban, csuklón észlelhető. De van teljes testet borító formája is. Bármely életkorban nehézzé tudja tenni az életet.

-Bélrendszer-

Beleink űrtere is inkább a külvilághoz tartozik. A csecsemő a bélrendszerén keresztül kerül kapcsolatba legintenzívebben, legközvetlenebbül nagy menyiségű, idegen szerves anyaggal.

Hasmenés, hasfájás, táplálék felszívódási zavar - a tünetcsoport immunológiailag - biokémiailag igen különféle okokból alakulhat ki. (A három említet típus közül csak a második a tipikusan allergiás probléma.)

Talán leggyakoribb formája egy enzim hiánya. Ebben az esetben a tejben lévő értékes szénhidrátot a tejcukrot - ami úgynevezett diszaharid, azaz két cukor alegységből épül fel - nem tudja a beteg emészteni, két alegységre hasítani, azaz felszívódásra alkalmassá tenni a hasító enzim - laktáz - hiányában. A bélben maradó fölös szénhidrát felelős a panaszokért. Ez természetesen nem allergiás kórkép, de a tünetek hasonlósága miatt itt meg kell említeni.

Ritkábban más kettős cukrot bontó enzim hiánya is hasonló panaszokat okozhat.

Tipikus allergiás probléma a tehéntej-fehérje túlérzékenység okozta hasmenés. Ennek legsúlyosabb formája, amikor a bélpanaszok bélvérzésig fokozódnak, társulva ekzemával és légúti panaszokkal.

Szintén itt kell megemlíteni - bár immunológiai szempontból nem a jellegzetes allergiás betegségek közé tartozik - a lisztérzékenységet más néven a cöliákiát. Kezelés szempontjábol mindhárom esetben a diéta a meghatározó, azaz a betegséget okozó anyagot tudatosan kerülni kell. A fenti kórképek a gondot nem csak azzal jelentik, hogy kellemetlenséget okoz a gyakori székletürítés, hanem elsősorban a szervezet fejlődése lelassul, megáll, sőt fogyás is jelentkezhet az elégtelen emésztés, felszívódás miatt haszontalanul kiürült, elvesztett tápanyagok miatt.

#1 Dr.BauerBela

---