KRÓNIKUS (LASSÚ LEFOLYÁSÚ) CSALÁNKIÜTÉS III-dik rész
A krónikus csalánkiütésnél a tünet nap mint nap jelentkezik és hetekig fennáll.A krónikus csalánkiütés hol eltűnik, hol kiújul (hatással lehet rá a hőmérséklet, lelkiállapot stb.).
A kiváltó okot nagyon nehéz megtalálni, gyakori az ismeretlen eredet.
A valódi allergiákkal való összefüggése nincs bizonyítva. Gyakran az ételekben található festékanyagok és tartósítószerek okoznak csalánkiütést.
Kiváltó tényezők krónikus csalánkiütés esetén:
- nem kezelt idült fertőzés a szervezetben (pl. arcüreg-, mandula-, középfül-, epehólyag-, vese-, petefészek-, méh-, prosztatagyulladás, fogtályog, bélparaziták, gombás fertőzés)
- élelmiszer-adalék, alkohol
- élelmiszerekben lévő nikkel
- gyógyszer-túlérzékenység (aszpirin, antibiotikum, szulfonamid, morfium és más narkotikum
- vegyületek iránti intolerancia (illatszer, dohányfüst, festék, benzin, rovarirtó, tisztítószer, nyomdafesték, fényes újságpapír, erős szagú műanyag)
- túlérzékenység a borban és az érett sajtokban (camambert) lévő biológiailag aktív vegyületekre
- krémek és kenőcsök tartósítóanyaga (pl. parabene)
- ritkán élelmiszer vagy pollenérzékenység
- ritkán latexszel vagy háziállatokkal való érintkezés
- menstruáció előtti hormonális változások
- Candida-problémák
- ritkán a felnőttkori coeliakia (lisztérzékenység) kísérőjelensége
A krónikus csalánkiütés kezelése:
Érdemes 6 héten át adalékanyag-mentes élelmiszert fogyasztani, kerüljük az alkoholt, fűszereket, aszpirinszerű hatóanyagot tartalmazó gyógyszert.)
Ezt rövid ideig alkalmazzuk, majd szedjünk probiotikumokat (hogy a bélflóra helyreálljon) és próbáljuk fokozatosan visszaállítani étrendünkbe a kiiktatott élelmiszereket.
Haspuffadás, erős bélgázképződés és végbélviszketés esetén valószínű az élesztőgomba-túlszaporodás. Ilyenkor élesztő- és cukormentes diéta, valamint gombaellenes gyógyszerek szedése szükséges.)
Ritkán élelmiszer-intolerancia okozza a krónikus csalánkiütést, ilyenkor kizárásos étrenddel megtalálhatjuk a problémás élelmiszert.
Gyakori csalánkiütés esetén napló vezetése javasolt, melyben feljegyezzük az aznap fogyasztott élelmiszereket, viselt ruházatot, használt kozmetikumot, bevett gyógyszert.
Fényallergia-Napallergia -
A fotoszenzibilitás kifejezés a fény hatására kialakuló, szokásostól eltérő bőrreakciókat jelenti, melyek egyénfüggően széles határok között változhatnak. Nemcsak a napfény, hanem a mesterséges ultraibolya sugárzás - a szolárium fénye, szúnyogriasztó kerti lámpák fénye - is létrehozhat ilyen bőrreakciót.
A bőr színe nem meghatározó az érintettség szempontjából, a reakciók megjelenhetnek fehér és színes bőrű személyekben egyaránt, de a kimondottan fehér bőrűek hajlamosabbak a fotoreakciókra.
. Gyakran a külső anyagok, vegyszerek, kozmetikumok, és a szájon át bekerült vagy a szervezetben keletkezett anyagok, valamint a fény együttes hatására jön létre.
.
Májbetegségek, májkárosító szerek, anyagcserezavarok és veleszületett eltérések is állhatnak a fényérzékenység hátterében.
Fotoszenzitizáló (fényérzékenységet okozó) anyagokkal mindennapi életünk során számtalanszor találkozunk. Megtalálhatók dezodorokban, antibakteriális hatású szappanokban, mesterséges édesítőszerekben, szintetikus és természetes alapanyagú textíliákban egyaránt. Ezeken kívül fényérzékenységet okozhatnak még a következő anyagok is: kőszénkátrány, egyes festékek, növényekből kinyert furokumarin és kumarin nevű anyag, melyeket pl. a bergamott- és citrusolajhoz is felhasználnak, altató- és nyugtatószerek, szulfonamidok, néhány antibiotikum, hormontartalmú készítmények, fogamzásgátlók.
A fényérzékenység akut hatási közé tartozik a napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, csalánkiütés, bőrpír, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással. A krónikus hatások közé tartozik a bőr korai öregedése, az allergiás bőrreakciókra való fokozott hajlam, szürkehályog, érkárosodások, a bőr immunrendszerének károsodása és a bőrrák.
A fényre kialakult reakció toxikus vagy allergiás jellegű is lehet. A fototoxikus reakciók közé soroljuk a napozást követő fokozott reakciót,frissen bőrgyulladás formájában és a kémiai fotoszenzitizáló anyagok által létrehozott reakciókat egyaránt.
A fényérzékenység kezelése:
A megelőzés kulcsa, hogy az érzékeny egyének kerüljék a fényhatásokat.
Súlyos napfény okozta csalánkiütés esetén a napfény teljes elkerülése lenne a célszerű (a normál napvédő krémek és a vékony ruházat nem sokat segítenek) valamint fényterápiával hozzá kell szoktatni a bőrt a fokozatos napfényhez.
A fényérzékeny betegnek olyan, patikában beszerezhető fényvédő készítményeket kell használnia, melyeknek UV-A-szűrő hatása is megfelelő. használjuk el őket és ne tartsuk hogy elöregedjen. A régi krémek (naptejek, arckrémek, testápolók) tartalmazhatnak elbomlott és ezért bőrre ártalmassá vált anyagokat.FIGYELEM- a napvédő készítményeket nem akkor kell felvinni a bőrre, amikor napra megyünk, hanem legalább 30 perccel előbb, mert csak így tudják kifejteni tényleges fényvédő hatásukat.
Az erős viszketést csillapítani lehet antihisztamin tartalmú krémekkel, melyeket az orvos ír fel, de a bőr ettől még kipirosodhat a napon. A tünetek elmulasztásában a helyi kortikoid kezelés is sokat segít.
Egyes fényérzékeny betegnél a tévénézés sem ajánlott, és vannak olyan lézerkezelések, amelyek szintén nem alkalmazhatók napallergiásoknál, (attól függ, hogy milyen hullámhosszú fényre érzékeny a beteg).
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése