ARCÜREG-GYULLADÁS
Az orrmelléküregek gyulladásai - Általános jellemzők
Elvileg minden egyszerű nátha esetén megbetegszik az arcüreg nyálkahártyája is („kísérő arcüreg-gyulladás”), legtöbbször azonban klinikai tünetek nem jelentkeznek.Az orrmelléküregeinek gyulladása gyermekkorban is gyakori megbetegedés de még ma is meglepően kevés gyermekorvos gondol erre a betegségre.Valószinü az a tény hogy a betegségnek általában tünetszegényebb a lefolyása mint a felnőtteknél, a diagnózis nehezebb feladatok elé állitja a gyakorló orvost.A szülők sem tudnak sokszor értékelhető panaszokról beszámolni.
Úgy becsülik, hogy a közép-európai népesség kb. 5%-a szenved krónikus arcüreggyulladásban.
Klinikailag leggyakrabban - felnőtteknél - az arcüreg (sinusitis maxillaris) érintett, majd a rostasejtek (ethmoditis), a homloküreg (sinusitis frontalis) és az iköböl (sinusitis sfenoidalis) következnek. Gyermekeknél a rostasejtek gyulladása áll az első helyen. Ha több arcüreg betegszik meg, polysinusitisről, ha valamennyi, pansinusitisről (egy- vagy kétoldali) beszélünk. Az arcüreg gyulladás kialakulásának leggyakoribb formája, amikor az orrfőüreg betegsége terjed rá az arcüregre.
A gyulladást vírusok, és baktériumok hozzák létre, de nagyon gyakran kevert fertőzésről van szó, amihez gombás fertőzés is társulhat. A lefolyást részben immunológiai faktorok (allergia, anergia), részben a kórokozók (virulencia) és a védekező rendszer közti kölcsönhatás módja szabja meg.
Az orr melléküregek szellőzésének zavarát a szervezet elsavasodása is okozhatja. Az arcüregek nyálkahártyájában a méregtelenítési folyamatok során duzzanat és kóros nyákképződés jön létre, mivel a szervezet az orr váladékon keresztül is próbál megszabadulni a feleslegessé vált savaktól, ill. a szervezetben keletkezett és a savak megkötése során kialakult méreganyagoktól.
Az arcüreg-gyulladások kiindulási pontját speciálisan fogbetegség (10%) (gyökércsúcs-granuloma) is képezheti. Elsősorban a 2. kisőrlő és az 1. őrlő fogak betegségéről van szó.. A beteg fog eltávolítása nélkül nem képzelhető el az arcüreg gyógyulása.
Fürdő- vagy uszoda-sinusitisről beszélünk, amikor úszás ill. búvárkodás után alakul ki az akut arcüreggyulladás. A vízbe merülés alkalmával, a vízzel kórokozók jutnak az orrfőüregbe ill. a melléküregekbe. A klór irritáló hatása is közrejátszik ennek a kórképnek a kialakulásban.
A kórokozó fajtájától, virulenciájától, a szervezet általános állapotától és az immunológiai reakció milyenségétől függően az arcüregben először hurutos állapot jön létre, ami létrehozza a vizenyős vagy a nyákos arcüreggyulladást. Ha a pangó váladék felülfertőződik, akkor az arcüreggyulladás gennyes formája alakul ki.
A kevert formák előfordulása sem ritka. Az arcüregben létrejövő kóros elváltozások a gyulladás időtartamától is függnek: A lefolyás szerint megkülönböztetünk akut (szubakut) és krónikus arcüreg-gyulladást.
Legjellegzetesebb tünetek a fejfájás és az arcfájdalom. Jellemző, hogy a fájdalom lehajláskor, emeléskor, köhögéskor, stb., tehát amikor az arcüregekben fokozódik a nyomás, erősebbé válik.
Akut arcüreg-gyulladásnál a fájdalom sokkal erősebb, mint a krónikus formánál. A krónikus arcüreg-gyulladásnál a fájdalom akár teljesen hiányozhat is. A melléküreg-fájdalomra jellemző továbbá, hogy a nyomásérzés a koponyában és/vagy a koponya elülső részén jelentkezik, ami szúró, fúró, pulzáló fájdalom érzet.
Akut gyulladás esetén az érintett melléküreg fölött általában nyomási és kopogtatási érzékenységet figyelhetünk meg (arcüregeknél = az arcon, a fogak felett. Homloküreg gyulladásnál = a homlok tájék érzékeny; Rostasejt gyulladásnál = az orrfelőli szemzug nyomás érzékeny.
Orr válladékozás:
A féloldali nátha - főleg felnőttek esetében - mindig gyanús arcüreg-gyulladásra! A váladék lehet színtelen és különböző viszkozitású. Kezdetben csak dugul az orrunk.Ezt követően bő vízszerrű orrváladék jelentkezik. Ha a folyamat tovább romlik, akkor a váladék besűrűsödik, nyúlós üveges fejér színűvé változik..
Ha az orrváladék baktériummal fertőződik, akkor elszíneződik, gennyes, sárga, zöldes, véresen festényezett lesz.
A gennycsorgás nemcsak előrefelé, de - elsősorban a hátsó melléküregek gyulladása esetén - hátrafelé a garat fele is észlelhető. Ez gyakran ingerköhögést hozhat létre. A gennycsorgást lokalizálva, a kivezető nyílások helyéből következtethetünk a megbetegedett melléküregre.
Gyakori tünet a gátolt orrlégzés. A gátolt orrlégzés lehet változó, vagy állandó. Egyoldali orrlégzés-gátoltság esetén mindig gondolni kell az arcüreg-gyulladásra. A gátolt orrlégzés miatt igen gyakori a horkolás. A horkolás további tünetekhez és betegségekhez vezethet.A duzzadt orrnyálkahártya miatt nem ritkák a szaglászavarok. Fog eredetű arcüreg gyulladás esetén kóros szag érzet is jelentkezhet.Az orrból kifolyó váladék elsősorban gyermekeknél orrbemeneti ekcémát hozhat létre. Az arcüreg-gyulladáshoz gyakran társulhat kötőhártya gyulladás is. A köhögés, rekedtség és/vagy a bronchitis a mélyebb légutak megbetegedésére utal,főként a gyermekeknél..
Az általános tünetek közül leggyakoribb a levertség, kedvetlenség. Láz csak akkor fordul elő, ha általános fertőzöttségről van szó, ill. kezdődő szövődmények jelentkeznek.
Diagnózis felállításához az orr vizsgálata szükséges. A leggyakoribb vizsgálati eljárások az orr közvetlen vizsgálata, orr-endoscopia, Röntgen-vizsgálat, Computer Tomographia (CT), ultrahang-diagnosztika, szondázás, ill. punkció és arcüreg öblítés, az orrváladék bakteriológiai vizsgálata, próbafeltárás és szövetkimetszés.
Az arcüreg gyulladások gyógyszeres kezelésének alapelvei:
a.) Akut arcüreg gyulladás: Naponta többször nyálkahártya lohasztó orrcseppeket, spray-ket adunk, elsősorban az arcüregi nyílások felszabadításának célzatával. Gyakran a nyálkahártya lohasztó szereket átitatott vatta-tampon segítségével juttatjuk az orrba.
Hasznos lehet a helyi meleg alkalmazása (rövidhullám, infralámpa, solux lámpa). Ha a meleget nem érzi a beteg jó hatásúnak, hideg alkalmazása is megkísérelhető. A betegség kezdetén, ha a betegnek még nincs láza, izzasztó pakolások, forró fürdő jó hatású lehet. Rossz közérzet esetén ágynyugalom javasolt. Láz esetén az antibiotikumot lehetőleg csak célzottan adjunk.
b.) Subakut arcüreg gyulladás. Ha egy héten belül a fenti kezelésre nem következik be javulás, szóba jön az arcüreg felszúrása és kiöblítése, esetleg az antibiogramnak megfelelő antibiotikummal történő átmosása. A lefolyástól függően injekcióban is adható antibiotikum. Egyébként az előzőekben ajánlott kezelést is folytatni kell.
c.) Krónikus arcüreg gyulladás. Öblítésekkel lehet megkísérelni a gyógyítást. Állandó katéter (főleg gyermekek esetén) megkönnyíti a kezelést.
Amennyiben 6-10 öblítésnek nincs tartós eredménye, műtétileg kell a melléküreget kitakarítani
.
Megelőzés
A nátha hatékonyan nem megelőzhető betegség. Fontos azonban, hogy elegendő mennyiségű orrcseppel, gyulladásgátló gyógyszerekkel, C-vitaminnal enyhítsük az orrnyálkahártya duzzanatát, ami úgy jelentkezik, mint a közönséges orrdugulás. A kiújulások elkerülésére fontos lehet a hajlamosító betegség gyógyítása. Ma már endoszkópos eszközökkel végzett műtéttel az orrmelléküregek szellőzésén lehet javítani, megelőzve ezzel az orrba nyíló szájadékainak elzáródását.
Gyógyulási esélyek
Az orrmelléküreg gyulladások jó prognózisú betegségek, általában szövődménymentesen gyógyulnak.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése