MINDENNAPI GYÖTRELMEINK
. Az egész szakmai létünk egy meghatározója volt az állandó,mindennapos feszültségi-állapot ,amelynek oka a felfokozott felelősség tudat ,azért hogy ne kisérjen esetleg egész életünkön keresztül a ,lelkisimeterfurdalás hogy egy esetleges szakmai ballépés miatt valakinek életre szóló szenvedést okoztunk.
Ez a gyötrelem jogosit fel bennünket arra hogy a mindenkori társadalomtól kellő megbecsülést igényeljünk. Emiatt a feszültség miatt nem tudtunk felszabadultan ör-vendeni semmiféle szakmai elismerésnek vagy sikernek.
Vannak erkölcsi,emberi,intellektuális elhallgatott benső gyötrelmei minden embernek, amiket nem tud, nem akar, vagy nem mer kimondani környezetének.Én az elkövetkezendőkben azokról az önemésztő nehézségeinkről,elfedett gondolatainkról irok egy néhány sort amiket egy életen keresztül magunkkal hordoztunk és amik az orvosi hivatásunkkal vannak kapcsolatban.
-Minden orvos az életéből 4-5 évet ügyeletben tölt el, amikor is 24 órán át benn van a kórházban és ellátja a sürgősségi eseteket.Az ügyelet a mi fogalomkörünkben egyenlő a –Fehér éjtszakákkal-amikor is nem a fizikai megterhelés,az igénybevétel szolgáltat ki bennünket annyira a türésküszöb kénye-kedvének,hanem azok a betegek akik katasztrofális állapotban kerülnek a kórházba.-és az orvosi lelkiismeretünket,felelőségünket
küzdelmünket teszi próbára egy emberi élet megmentéséért,vivott küzdelemben
-Ilyenkor mindig élet-halál harc folyik aminek te vagy a főszereplője-
Te vagy a döntéshozó és a megfellebezhetelen felelős is egyben, egy emberi lét fölött.Ezek a helyzetek amikor a döntés tennivalóiról, sokszor néhány másodperc már meghatározó.. Egyedül vagy,és nem kapsz még egy jelzésértékü segitséget sem-magyarul mondva élet-halál ura vagy a szó, a felelősség drámai értelmében..
A döntéshozatalban benne van minden szakmai élményanyagod,eddig elsajátitott tudásod,higgadtságod,önuralmad,az hogy minden mozdulatod, biztonságérzetet sugározzon minden résztvevő felé,a beteg szenvedő,könyörgő tekintete és sorolhatnám igy tovább.
-Az várakozás idegtépő feszültsége, a javulás első tüneteinek megjelenése-a betegnél az első szavak,szemnyitás, vagy hajnal felé az első mosoly a ami kisimitja az összeráncolt homlokokat-a hangulat hogy ismét győzött az élet,és a sziv koszorus-erek is kitágulnak,és a verejtékező homlokok is kisimulnak.
Én ezért a –kimondhatatlan nagy felelősségtudatért-tartom a hivatásunkat a legelsők vonalába itélendőnek egy erkölcsileg felelős, becsületes és tiszta itélőképességü társadalomban.
A statisztkailag kimutattott korábbi halálozás az orvosoknál a fehér éjtszakák közvetlen eredője.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése