A GYERMEKGYÓGYÁSZAT KIEGÉSZITŐ SZAKTERÜLETEI

A GYERMEKGYÓGYÁSZAT KIEGÉSZITŐ SZAKTERÜLETEI

1- Gyermek endokrinológia

A gyermek endokrinológia szakterület a gyermekek hormonrendszerének működésével foglalkozik, amely egyes területeken eltér a felnőttek hormonrendszerétől.

leggyakrabban előforduló – endokrinológiai betegségek

Növekedési eltérések, alacsony növés vagy kórosan magas növés

Turner szindróma

A nemi szervek fejlődési zavarai

A nemi érés zavarai, pl.: korai serülés, fiúknál emlőnövekedés, illetve késői serdülés

Fokozott vagy korai szőrnövekedés

Pajzsmirigybetegségek, alul vagy túlműködő pajzsmirigy

Cukorbetegség

Túlsúly, elhízás

Csontanyagcsere zavara

Az agyalapi mirigy, a belső elválasztási rendszerünk legfontosabb szabályozója. Irányítja a pajzsmirigyet, a mellékveséket, a petefészkeket és heréket is. A másik fontos feladata a növekedési hormon termelése révén növekedés irányítása. Az agyalapi mirigy nem megfelelő működésének leggyakoribb tünete gyermekkorban, a növekedés elmaradása és a késői serdülés.

A pajzsmirigy már gyermekkorban is okozhat tüneteket. Ha kevéssé működik, akkor a testsúlynövekedés, fáradékonyság, szorulás, a koncentráló képesség csökkenése lesz megfigyelhető, ha fokozottan működik, akkor a jó étvágy mellett fogyás, izomgyengeség, izzadékonyság, szívdobogás érzése, érzelmi labilitás jelentkezhet.

A nemi hormont termelő petefészkek, vagy herék, illetve az őket szabályozó agyalapi mirigy betegségére utalhat a serdülés késése, vagy éppen korai jelentkezése.  A mellékvesék zavaraira jellemző a korán jelentkező vagy fokozott szőrnövekedés.

Az elhízás és a túlsúlyosság sajnos népbetegség a gyerekek körében is. A háttérben ritkán áll endokrinológiai betegség, de egy endokrinológiai vizsgálattal kizárhatók az anyagcsere-betegségek, illetve megállapíthatók az elhízás korai szövődményei, mint pl.: cukorbetegség, magas vérnyomás, vagy zsíranyagcsere zavar. A vizsgálatok után a beteg gyermek részére egyénre szabott diétát és egyéb életmódbeli változtatásokat javasolnak az endokrinológus szakorvosok.

Az osteoporosis (csontritkulás) nemcsak a felnőttkor betegsége.Bár sokan csak az időskori állapotról hallottak, amikor már kisebb traumára is komoly, életet veszélyeztető csonttörések jönnek létre. A combnyaktörés, gerinc összeroppanás és végtagtörések következtében a sérültek közel 30% meghal és csak ötöde nyeri vissza  a trauma előtti állapotát, míg a többiek életminősége a mozgáskorlátozottság és maradandó fájdalom miatt nagyon megromlik. Néma járványnak is nevezik e betegséget, mert a megnyomorodáshoz vezető állapotot nem észlelik, csak a törés pillanatától vesznek róla tudomást. Az életkor meghosszabbodásával párhuzamosan e betegség egyre gyakoribbá válik, jelenleg közel 1 000 000 embert érint Magyarországon.

A fentiek miatt a megelőzés fontosságára hívnánk fel a figyelmet, melynek ideje a fiatal felnőttkorig tart. Ekkor érjük el ugyanis a csúcs csonttömeget, melyből a későbbi élet során már csak veszíteni lehet az életvitel és az esetlegesen fellépő betegségek függvényében.

A csúcs csonttömeget a genetikai alapok mellett környezeti tényezők is alakítják. Ez utóbbiakra tudunk hatást gyakorolni. Ide tartoznak a táplálkozással és mozgással kapcsolatos problémák, továbbá a krónikus betegségek, hormon eltérések. Ebből látható, hogy a csontrendszer fejlődését számos tényező befolyásolja mind jó, mind rossz irányban. Mivel a csont fejlődése kortól és testtájéktól is függ, nem mindegy, hogy a káros behatás mely életszakaszban és milyen hosszan érinti a szervezetet, és ezáltal a csontrendszert.

Az osteoporosis (csontritkulás) nemcsak a felnőttkor betegsége. Gyermekkori üvegcsontúság, a serdülőkorban megjelenő idiopathiás osteoporosis, valamint számos egyéb betegség, felszívódási zavarok, nemi fejlődési eltérések, növekedési hormon hiány, pajzsmirigy működési rendellenességek, bizonyos gyógyszerek- melyeket főleg immunológiai, rheumatológiai kórképekben alkalmaznak- immobilizáció (mozgás hiánya) csontritkulást okozhatnak.

A csontrendszer állapotát kórosan érintő folyamatok idejében való felismerése és kezelése lehetővé teheti a csúcs csonttömeg genetikailag meghatározott értékének elérését.

D vitamin = D hormon hatása a szervezetben mindenhol érvényesül. Legismertebb a csontrendszerre gyakorolt hatása. Hiányában az Angolkór /rachitis jön létre, puha, elgörbülő végtagcsontozattal, deformált koponyával, törzszsel. A csecsemőkorban kötelező D vitamin adásával ma már csak a súlyos formák láthatóak.

A D vitaminnak kulcsszerepe van azonban még az immunrendszerben, szív-érrendszerben, az idegrendszerben, a vese működésében, a vérképzésben, a daganatok kialakulásában is.

A D vitamin- hiány népbetegségnek számít. A gyermekek 30-40% -nak még nyáron sincs meg a kellő szérumszintje.

A normális csontfejlődés és a fenti betegségek megelőzése érdekében fontos a D vitamin ellátottság ismerete, és ennek fényében a szükséges szubsztitúció biztosítása.

A kövérség a civilizált világban robbanásszerűen terjed. Az USA-ban már szenvedélybetegségnek számít. Anyagcsere eltéréseket okozva szív-érrendszeri és mozgásszervi szövődményeket hoz létre, lényeges életminőség romlás utáni korai halálozással.

Az anyagcsere állapot és a hormonális status felmérésével az organikus okok kizárása után speciális diéta és mozgás megtervezésével az ideális testsúly elérése a cél.

   

2- Gyermekneurológia

A gyermekneurológiai rendelés célja, hogy biztosítsa a 0-tól 18 éves korú gyermekek neurológiai  vizsgálatát, kezelését és gondozását  a szakma szabályai szerint,  de gyermekbarát környezetben és oly módon, hogy az a gyermek számára ne legyen rossz élmény.

A leggyakoribb problémák és panaszok amelyekkel a  gyermekneurológai szakrendelést felkeresik

1. Koraszülöttség, a születés kapcsán fellépő komplikációk, amelyek esetleg  a későbbiekben káros hatással lehetnek az agy fejlődésére.
2. Az átlagostól eltérő tempójú pszichomotoros fejlődés csecsemőkorban  és kisdedkorban.
3. Epilepszia gyanús rosszullétek.
4. Fejfájás,
5. Szédülés.
6. Járászavar
7. Éjszakai bevizelés
8. Ügyetlen mozgás, tanulási problémák, figyelmi problémák.
9. Egyéb neurológiai panaszok

Neurológiai vizsgálat

A szakma szabályai szerint, a vizsgálat az anamnézis felvételével kezdődik.

Ezt követi  csecsemőknél a fejlődésneurológiai vizsgálat, a későbbi életkorokban pedig a klasszikus neurológiai vizsgálat, amit a gyermek korától habitusától függően sokszor játékos formában kell elvégezni. A vizsgálathoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak.

A vizsgálat után   tájékoztatni kell a szülőket  a vizsgálat eredményéről, és ez alapján   kell megbeszélni a  szülőkkel a további teendőket:,szükséges –e további vizsgálat, milyen kockázata van a vizsgálatnak, vagy a vizsgálat mellőzésének, milyen kezelést igényel a probléma, van-e   mellékhatása a kezelésnek, mi történik akkor  ha a szülő nem szeretne gyógyszeres kezelést, hogy történik a gyermek gondozása ?

Megválaszoljuk a szülő kérdései3t, tanácsokkal látjuk el, csecsemőkorban  megtanítjuk a szülőknek a rendszeresen végzendő  gyakorlatokat,  és  részletes írásos véleményt adunk.

Amennyiben vényre írandó gyógyszeres kezelés szükséges, akkor   ellátjuk a szülőket recepttel, amit számítógépes rendszerben rögzítünk.

Amennyiben a panasz  hátterében pszichológiai jellegű probléma állhat, vagy fejlesztés szükséges, akkor a team  megfelelő szakemberéhez  irányítjuk a gyermeket és  a családot,  valamint szakmai konzultációt tartunk a társszakmák képviselőivel.

3. Gyermekurológia

A gyermekurológiai vizsgálat célja a fiú és lány gyermekek vizeletelválasztó és -elvezető rendszer betegségeinek, valamint a férfi nemi szervek (herék, mellékherék, hímvessző) problémáinak feltárása és kezelése.  A gyermekurológiai szakrendelés során a gyermekurológus feltárja a kis betegek általános egészségi állapotát, felveszi a kórelőzményt, egyéb ismert betegségeket,urológiai betegségek családi, genetikai előfordulását, és megbeszélik az aktuális panaszokat.  A szakorvos vizsgálatot végez, mely fájdalommal nem, csak esetleges kellemetlenséggel jár a gyermekpáciens számára. Az aktuális panaszok és tünetek alapján a gyermekurológus további vizsgálatok elvégzését kérheti, úgymint laboratóriumi, ultrahang, röntgen, MR, CT, vagy egyéb műszeres vizsgálatokat.

A gyermekurológia leggyakoribb területei a mindkét nemnél előforduló, vizelettartással járó panaszok, kisfiúknál a herék elhelyezkedésében (rejtett here, ingahere), a herezacskó duzzanatban, a hímvesszőn az előbőr letapadásában vagy szűkületében (fitymaszűkület) megnyilvánuló problémák.

Figyelmet fordítunk arra, hogy a kis betegek nyugodt barátságos környezetben részesüljenek a kezelésekben. A hosszú várakozást a gyerekek rosszul viselik, de szerencsére nálunk erre nem lesz szükség, hiszen a vizsgálatok és a kezelés azonnal megtörténik, melyekhez a legmodernebb eszközök állnak rendelkezésünkre. Az elmúlt két évtized vívmányai a gyermekurológiai diagnosztika, terápia és gondozás területén is jelentős újításokat hoztak. Ezeknek köszönhetően, a gyermekeket ma már egyre kevésbé terhelő módokon és egyre eredményesebben lehet gyógyítani. 

Az eredményes gyógyítás alapvető feltétele az elváltozások, problémák kellő időben történő felismerésre. A szülők gondoskodása és odafigyelése megadja az esélyt, hogy korszerű diagnosztikus lehetőségekkel élve megválasszuk a legkedvezőbb terápiát, hogy ezzel elérhessük a teljes gyógyulást.

Ha gyermekednél urológiai betegségre gyanakszol, javasoljuk, kérj időpontot urológus szakemberünkhöz.

4-GYERMEKKARDIOLOGIA

A szívbetegségeket veleszületett és szerzett eltérések okozhatják. Gyermekkorban előforduló betegségek A gyakorlatban előforduló legnagyobb csoport a veleszületett szívfejlődési rendellenességek. Ezek előfordulási gyakorisága a születések körülbelül 0,8 - 1%-a. Tehát megközelítőleg minden 100 gyermekből 1-nek valamilyen szívfejlődési rendellenessége van. A veleszületett szívfejlődési rendellenességek - latinul congenitalis vitiumok - közé számos, igen eltérő súlyosságú és prognózisú betegség tartozik. Ezek nagy része – főképpen a súlyosabb rendellenességek- az élet első néhány napjában-hetében kiderülnek, mivel az általuk okozott tünetek látványosak. Némelyik, jellemzően a kevésbé súlyos kórképek közül sokáig tünetszegény maradhat és egy része a fejlődés során magától megoldódhat. Nem ritkán azonban előfordulnak olyan betegségek, melyek az életet rövid vagy hosszú távon veszélyeztethetik, és gyógyszeres kezelést, esetleg műtéti beavatkozást tesznek szükségessé. A veleszületett anatómiai rendellenességeken kívül előfordulnak még az újszülöttkorban jelentkező szívritmuszavarok, szívizombetegségek is, amelyek az okozott tünetek és a várható kilátások alapján szintén lehetnek súlyos, vagy kevésbé súlyos kórképek. Néhány szerzett szívbetegség is kialakulhat gyermekkorban. Ide sorolhatjuk például a szívizom-, szívbelhártya- , szívburok gyulladásokat, szívizom elfajulások bizonyos formáit, az egész szervezetett érintő rendszerbetegségek szívet érintő komplikációit ( pl. Kawasaki betegség, szisztémás lupus erythematosus, rheumatoid arthritis, rheumás láz), illetve bizonyos szempontból a későbbi, de még gyermekkorban kialakuló ritmuszavarokat. Idősebb korra jellemző szív és érrendszeri megbetegedések is egyre gyakoribbak. Az utóbbi évek vizsgálatai szerint a gyermekkorban előforduló szív- és érrendszeri betegségek, a gyermek- és serdülõkori elhízás, hipertónia, kapcsolatban állnak a felnőttkori megbetegedéssel.  MILYEN TÜNETEK UTALHATNAK A GYERMEK/CSECSEMŐ SZÍVBETEGSÉGRE? Nagyon fontos a tünetek felismerése és a korai diagnózis, hiszen az időben elkezdett gyógyszeres kezelés, elvégzett beavatkozás, műtét a kis beteg életét javíthatja, súlyos esetben akár meg is mentheti. A gyermekkorban végzett szűrővizsgálatokkal kiszűrt kórképek egy része már gyermekkorban meggyógyítható, illetve a felnőttkori betegségek megelőzhetők, kialakulásuk ideje jelentősen eltolható. 6-7 éves kor fölött érdemes vizsgálni a gyerekeket elhízás miatt, magas vérnyomás szempontjából a veszélyeztetett állapot és anyagcsere-zavarok korai felismerése céljából. étvágytalanság, etetési nehézség, fáradékonyság, a csecsemő súlyának stagnálása/csökkenése, hosszfejlődési ütemének csökkenése/megállása a szapora lélegzetvétel a gyermek kékes-szürkés színe (cyanosis) - ha jelen van, elsősorban az ajkakon és a körömágyakon látható – súlyos problémára utal ödéma; a vizenyő ha kialakul, akkor kisgyermekkorban általában a szem környéke, az arc, a has duzzadtabb, fiúknál a hereburok duzzadása is megfigyelhető pulzuseltérés, túl szapora - vagy ellenkezőleg - túl lassú pulzus nagy különbség a felső és az alsó végtagon mért vérnyomásértékek között, eltérő pulzus intenzitás a gyermekkori magas vérnyomás tipikus tünetei a gyakori fejfájás, orrvérzés és a karikás szemek.  A GYERMEKKARDIOLÓGIAI VIZSGÁLAT Gyermekkardiológiai szolgáltatásunkban arra törekedtünk, hogy járóbeteg ellátás keretein belül a lehető legjobb szakmai és technológiai hátteret teremtsük meg, hogy effektív szűrővizsgálatokat, diagnosztizálást és gondozást biztosíthassunk gyermekének. Főleg a kisgyermekeknél igen fontos a kezdetben szinte mindig félénk, távolságtartó hangulat oldása. Így a vizsgálat első része mindig az ismerkedés, a lehetőség szerint kellemes közeg kialakítása. Ezt követően következhet a gyermek tényleges vizsgálata. Gyermekkardiológiai vizsgálati csomagjaink életkornak megfelelően újszülöttkortól serdülőkorig biztosítják a gyermekek ellátását. Szakorvosi vizsgálat a szív- és érrendszeri betegségek diagnosztizálására a rizikófaktorok (kockázati tényezők) felderítésére, kezelésére 12 elvezetéses EKG Pulzoximetria: a vér oxigén szaturációjának (telítettségének) megmérése nem invazív módszerrel Szívultrahang vizsgálat (Echokardiográfia ) Terheléses EKG vizsgálat

5-Gyermek gasztroenterológia

A gyomor- és bélrendszeri betegségek kivizsgálásával a gasztroenterológia tudományága foglalkozik. A szakterület vizsgálja a nyelőcső, a gyomor, a vékony- és vastagbél, a máj, az epehólyag, az epevezeték és a hasnyálmirigy eltéréseit.

A hasi tünetek kivizsgálása fontos lépés, hiszen egy-egy tünet sokféle betegségre utalhat. A gyermekek esetében különösen fontos a speciális szaktudás, hiszen nem tudják még jól leírni panaszaikat.

Jellemző tünetek, amikor gyermek gasztroenterológushoz érdemes fordulni:

- hasfájás, haspuffadás

- nem megfelelő súlygyarapodás, fogyás

- táplálkozási zavar, étvágytalanság

- székletürítési zavarok, székrekedés, véres széklet stb.

A gyermek gasztroenterológus meg tudja állapítja, hogy szervi elváltozásról van-e szó vagy esetleg az étrend, stressz hatására jelentkeztek a tünetek.

Gyermekorvosaink a szülők bevonásával részletesen felmérik a gyermekek panaszait, majd szükség esetén fizikális, laboratóriumi (vizelet, széklet, vér) és hasi ultrahang vizsgálatokat írnak elő vagy javaslatot tesznek egyéb műszeres vizsgálatokra.

A különböző intolerancia (pl. laktóz, fruktóz) betegségeket fájdalommentes módszerrel, kilégzési tesztekkel diagnosztizáljuk. Rendelőnkben elérhető a calprotectin vizsgálat is, amely során székletmintából megállapítható, valóban szükséges a gyermek tükrözéses vizsgálata, vagy nem, így elkerülhető, hogy indokolatlanul kitegyük a gyermeket a kellemetlenséggel járó endoszkópos vizsgálatnak.

6-Gyermek- és Ifjúságpszichiátria

---

A Gyermek-, és Ifjúságpszichiátriai  a gyermek, a család és a közösség által jelzett pszichiátriai, pszichológiai problémák, betegségek és életviteli nehézségek feltérképezéséhez és rendezéséhez nyújt széles körű,   segítséget  a 3-18 éves korosztály számára. A törekvés az, hogy segítsék a gyermekek testi-lelki egészségének helyreállítását és megőrzését, hogy minél harmonikusabban tudjanak beilleszkedni családjukba, szűkebb és tágabb közösségükbe. Vizsgálómódszerek: feltáró beszélgetések, családi interjúk, pszichológiai tesztek, csoportos önismereti, művészetterápiás és játékos foglalkozások. Terápiás lehetőségeink: egyéni- és csoportos pszichoterápia, családterápia, gyógypedagógiai fejlesztés, gyógyszeres kezelés.

A következő kórképekkel foglalkoznak a szakrendelések:

Pszichoszomatikus kórképek 

Evészavarok 

Hangulatzavarok 

Szorongásos kórképek 

Pervazív fejlődési zavarok, autizmus 

Magatartási, tanulási és figyelemzavar 

Indulati élet szabályozásának nehézségei, beilleszkedési problémák 

Krónikus, testi betegségben szenvedő gyermekek és családtagjaik gondozása

Alkalmazott pszichoterápiás módszerek 

Egyéni terápiák 

kognitív és viselkedésterápia 

pszichoanalitikus és rövid, dinamikus terápiák 

relaxációs és szimbólum terápia 

báb- és meseterápia 

gyógypedagógiai terápiák

Csoportos terápiák 

önismereti 

művészetterápiás 

meseterápiás 

családterápiák

7-Gyermek pszichológiai

Dr. Vekerdy Tamás rovata

„Tapasztalataim szerint az egyik legkomolyabb baj az, hogy a felnőtt környezet gyakran nem tudja, vagy nem akarja azonosítani, illetve elfogadni a gyermek pszichológiai rendellenességét.”

„Sokkal egyszerűbb a hagyományos sztereotípiák hangoztatása – »nem tanul, mert lusta«, »nem fogad szót, mert rossz« –, és talán egy ideig megnyugtatóbb is, mint a keserű tény tudomásulvétele: a gyermek sérült, nem olyan, mint a többi. Úgy vélem, a pedagógus – óvónő, tanító, tanár – számára elengedhetetlen, hogy bizonyos megnyilvánulások – tünetek, tünetcsoportok – jelentésének tudatában legyen. Ez a tudás segítheti a nevelőt abban, hogy a leghatékonyabb közvetlen teendőket kiválassza és alkalmazza, azaz megkímélje a gyermeket, a családot és önmagát is rengeteg keserű tapasztalattól. Kérem azonban az olvasót: soha ne diagnosztizáljon a szakember – a pszichológus vagy a pszichiáter – helyett! A könyv célja az, hogy segítséget nyújtson a nevelő és a gyógyító szakmák – a szülői »szakma« és a pedagógia egyrészről, a pszichológia és a pszichiátria másrészről – együttműködésében, hozzájáruljon ahhoz, hogy mindkét fél »tudjon egymásról« a gyermek nevelése, illetve gyógyítása során.”

#1 Dr.BauerBela

---