Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2015. január 27., kedd

KIÉGÉS A GYERMEKNEVELÉSBEN IS LEHETSÉGES



Meglepőnek tűnhet a cím, ha eddig úgy gondoltuk, hogy a kiégés csak a munkában lehetséges.A kiégés azonban nem csak a hivatalos munkahelyeken léphet fel. A gyereknevelés és a háztartás vezetése ugyanis ugyanúgy munkának számít, még gazdasági értelemben is. A kiégésre veszélyeztető munkakörülmények pedig hasonlóan felütik a fejüket, sőt néha intenzívebben is megjelennek, mint egy állás kapcsán.

Mik ezek a tényezők?
Például a nap 24 óráját érintő fizikai, lelki igénybevétel; vagy az a nagyfokú felelősség, amit a gyermekünk életéért érzünk; vagy a monotónia a lakásba bezártság esetén a kisgyerekkel, a mindennapok egyforma ritmusában. Kiemelendő a nagyfokú erőfeszítések mellett a jutalom relatív hiánya is, hiszen otthon aztán igazán hiányzik egy „főnök” „munkatárs”, aki legalább néha megveregetné a vállunkat, vagy legalább dobna egy biztató mosolyt. Ezért lehet különösen fontos egy stabil, jutalmazó párkapcsolat, amiben a családapa időről időre megdicséri a feleségét.
Mit  jelent az anyai kiégés, s  honnan vesszük észre a veszélyét?
A kiégés szindrómának három fő összetevője van, amiből a szülőket főleg két tényező érinti: egyrészt az érzelmi és fizikai kimerülés, másrészt pedig annak megélése, hogy rosszabbul teljesítenek, mint szülő. A kiégés harmadik tünete, az érzelmi távolságtartás, cinizmus általában kisebb arányban jelenik meg szülők esetében.
Mit veszünk észre ezekből a mindennapokban?
·         több az aggodalom/panasz, mint az öröm
·         annak a hosszan megmaradó érzése, hogy elegünk van a gyerekünkből, sőt minden gyerekből
·         feszültek, türelmetlenek vagyunk, ami miatt könnyen kezdünk el a gyermekünkkel is kiabálni
·         a fentiek mellett azonban kemény lelkiismeret-furdalás is gyötör a megélt érzések miatt
Ezek a tünetek természetesen átmeneti jelleggel kísérői szinte minden anya életének, főleg a megterhelőbb időszakokban (pl.: alváshiányos állapot). Aggódnunk és változtatnunk akkor kell, ha ez az állapot több hétig, hónapig fennáll.
Fontos megjegyezni, hogy a kiégés általában a túlzottan lelkiismeretes, a tökéletességre törekvő anyák esetén fordul elő, akik szeretnének mindig, mindent megadni gyermeküknek. Sokszor azonban ezek túlzó követelmények, amelyeket folyamatosan elvárnak önmaguktól, pihenési időszakot és rugalmasságot nem engedélyezve anyai teendőik közepette .
Mit tegyünk, hogy megelőzzük a kiégést?
Már a baba érkezése előtt dolgozhatunk saját lelkünkkel: legyünk tisztában a saját elvárásainkkal mind a születendő baba, mind a saját anyaképünkkel kapcsolatban. Winnicott, az angol gyermekpszichiáter úgy fogalmazta ezt meg, hogy csak „elég jó anyának” kell lenni. Ez arra vonatkozott, hogy az anya és a gyermek számára is az a legjobb, ha a nevelés során az anya megengedi magának a tökéletlenséget. Elfogadja például, hogy bizonyos dolgokban talán hibázni fog: jellemétől függően például.  Vagy nem lesz elég pedáns, esetleg éppen ennek az ellentéte: nagyon is precíz lesz. Ezeket tudatosítanunk kell, s bízni abban, hogy szeretetünk és odafigyelésünk elég lesz gyermekünk boldog növekedéséhez – még saját gyengeségeink mellett is.
A tökéletességre törekvő anyák gondolati sémájában néha olyan, akár ki nem mondott elvárások is szerepelnek, mint hogy „Anyaként minden energiámat a gyermekemre kell szánnom”. A kiégés megelőzése vagy kezelése esetében azonban, sokkal szerencsésebb szülőként, a saját igényeinkkel is foglalkozni. Jó, ha tudjuk magunkról, hogy mi tölt fel minket igazán. Ez természetesen nagyon változatos lehet: valakinek az, ha el tud menni fodrászhoz, másnak, ha aktívan tud mozogni, vagy éppen a hivatását gyakorolni. Gyógyír az anyai kiégésre: ha boldog a mama, boldog a baba is. Ezért a szülőnek nem csak maga felé joga és kötelessége kielégíteni saját igényeit, de a gyermeke kiegyensúlyozott fejlődése érdekében is ez a helyes út.
Hogyan állítsuk helyre az egyensúlyt?
Sok esetben nehéz megoldani, de amennyire lehet, törekedjünk arra, hogy másra bízva a gyermekünket el tudjunk menni a párunkkal és/vagy barátainkkal feltöltődni egy mozi, színház, koncert erejéig. Ez azért is jó, mert a gyermekünk megtapasztalja annak biztonságát, hogy „anya visszajön, ha el is megy” és emellett a szülővel együtt élvezheti a viszontlátás mámoros örömét. Másrészt pedig feltöltődve, kiégés-mentesen tudjuk biztosítani gyermekünk számára az együtt töltött minőségi időt is.


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése