A GYERMEK ELHANYAGOLÁSA ÉS BÁNTALMAZÁSA-
Rossz bánásmódot jelent az is, ha a gyermeket
alapvető szükségleteitől megfosztják (elhanyagolják), de az is, ha sérüléseket
okoznak neki (bántalmazzák). Az elhanyagolás a gyermek testi, egészségbeli,
tanulási és az érzelmi szükségleteinek megvonását jelenti. Az érzelmi
elhanyagolás az érzelmi bántalmazás része. A bántalmazás lehet fizikai,
szexuális vagy érzelmi. A különböző formák gyakran együtt járnak. Gyakori, hogy
a gyermeket bántalmazzák és el is hanyagolják, ami sokszor társul egyéb,
családon belüli (pl. házastársak közötti) erőszakhoz. A közvetlen ártalom
mellett a bántalmazás és elhanyagolás tartós problémákhoz, többek között lelki
betegségekhez és kábítószer-használathoz vezetnek. Nem utolsó sorban pedig az a
felnőtt, akit gyermekkorában testileg vagy szexuálisan bántalmaztak, nagyobb
valószínűséggel bántalmazza saját gyermekeit.
Az Egyesült Államokban évente több mint
800.000 a bántalmazott vagy elhanyagolt gyermekek száma, és közülük 1100-an
halnak meg. Az elhanyagolás kb. háromszor gyakoribb, mint a testi bántalmazás.
Az elhanyagolás és bántalmazás
hátterében egyéni, családi és szociális tényezők együttese áll. Az egyedülálló,
a szegény, a kábítószer- vagy alkoholfüggő, illetve az elmebeteg (személyiségzavarban
vagy az önbecsülés hiányában szenvedő) szülő hajlamosabb gyermekét elhanyagolni
vagy bántalmazni. Az elhanyagolás 12-szer gyakoribb rossz anyagi körülmények
között élő gyermekek körében.
Az orvosok és nővérek törvény által
előírt kötelezettsége a gyermekbántalmazás vagy elhanyagolás gyanúját a helyi
Gyermekvédő Szolgálatnak haladéktalanul jelenteni. A körülményektől függően a helyi
hatóságokat is értesíteni kell. Feljelentést kell tenniük azoknak is, akik
munkájuk során 18 éven aluli gyermekek gondozásba vételével foglalkoznak
(tanárok, gyermekgondozók, rendőrök és a hatósági alkalmazottak). Mindenkit
bíztatni kell, hogy jelentse, ha tudja vagy gyanítja, hogy gyermeket
elhanyagolnak vagy bántalmaznak, bár erre senki nem kötelezhető.
A Gyermekvédő Szolgálat képviselője
minden jelentett gyermekbántalmazást vagy elhanyagolást kivizsgál, megállapítja
a tényeket, és ennek alapján (a gyermek és a családtagok részére) szociális
intézmények segítségét, átmeneti kórházi ellátást, átmeneti gyámságot ajánlhat,
vagy javasolhatja a szülői jogok végleges megvonását. A szolgálat munkatársának az orvos és
a szociális munkás segít eldönteni a teendőket a gyermek pillanatnyi orvosi
szükségletei, a sérülés súlyossága és a további elhanyagolás vagy bántalmazás
valószínűsége alapján.
Típusok
Az elhanyagolás és
bántalmazás számos formája ismert.
Testi
elhanyagolás:
A gyermek megfelelő táplálásának,
öltöztetésének és védelmének elmulasztása a leggyakoribb, de számos más forma
is előfordul. A szülő
esetleg elmulasztja a gyermek számára a megelőző fogászati vagy orvosi
ellátást, így a védőoltások és a rutin fizikális vizsgálatok biztosítását. A
szülő késlekedhet az orvost felkeresni a gyermek betegsége esetén, amivel
súlyosabb állapot kialakulását, esetleg a gyermek életét kockáztatja. Nem
biztosítja, hogy iskolába vagy magántanárhoz járjon. A szülő köztudottan
erőszakos személynél, vagy felügyelet nélkül is hagyhatja kisgyermekét.
Testi
bántalmazás:
A rossz testi bánásmód, nélkülözés, a
túlzott testi fenyítést is ideértve, tartozik ide. Bármely életkorban bekövetkezhet, de a
csecsemők és a kisdedek a legsebezhetőbbek. A csecsemők súlyos fejsérüléseinek
ez a leggyakoribb oka. Kisdedekben a fizikai bántalmazás rendszerint hasi
sérüléseket okoz, melyek akár halálosak is lehetnek. A fizikai bántalmazás (és
a gyilkosság gyermekkorban) a tíz leggyakoribb halálok között szerepel.
Általában kisiskoláskorban csökken a kockázata, majd serdülőkorban ismét
emelkedik.
A legtöbb elkövető a gyermek által is
ismert férfi. Legnagyobb
veszélyben a szegényebb társadalmi rétegekhez tartozó, fiatal, egyedülálló
szülők gyermekei vannak. A családban lévő feszültségek hozzájárulnak a
bántalmazáshoz. Okozhatja a munkanélküliség, gyakori költözések, szociális
elszigetelődés a családtagoktól és a barátoktól, vagy folyamatos családon
belüli erőszak. A nehezen kezelhető gyermek (ingerlékeny, akaratos, hiperaktív
vagy fogyatékos) nagyobb valószínűséggel lesz áldozat. A testi bántalmazást
gyakran stresszhelyzetben fellépő krízis váltja ki. Krízis oka lehet az állás
elvesztése, családtag halála, fegyelmezési probléma, de akár a bepisilés,
bekakilás is.
Szexuális
bántalmazás:
Idetartozik minden olyan tevékenység,
melyet egy gyermekkel szexuális kielégülés céljából végez felnőtt vagy jóval
idősebb gyermek. Ilyen a behatolás a gyermek hüvelyébe, végbélnyílásába vagy szájába,
behatolás nélküli érintés szexuális szándékkal, a gyermeknek a nemi szervek,
illetve pornográf képek, filmek mutatása, vagy vele ezek készítése. Nem jelent
bántalmazást az a szexuális játék, amikor olyan gyermekek nézik vagy érintik
meg erőszak és kényszer nélkül egymás intim testrészeit, akik között a
korkülönbség nem több 4 évnél.
A 18 éves leányok 12-25%-a, a fiúk
8-10%-a szenvedett már el szexuális bántalmazást. A legtöbb elkövetőt ismeri a gyermek,
általában a mostohaapa, a nagybácsi, vagy az anya élettársa. A női elkövető
ritkább.
Bizonyos helyzetek növelik a kockázatot. Fokozottan
veszélyeztetett az a gyermek, akinek több gondozója, vagy gondozójának több
szexuális partnere van. Szintén növeli a kockázatot a szociális elszigeteltség,
az alacsony önbecsülés, ha a családban már előfordult ilyen eset, vagy a
gyermek bandához csapódott.
Érzelmi
bántalmazás:
Érzelmi bántalmazásnak nevezzük azt, ha
egy gyermeket szavakkal, vagy cselekedetekkel lelkileg bántalmazunk. Érzelmi
bántalmazás során a gyermekkel elhitetik, hogy értéktelen, hibás, nem szeretik,
nincs rá szükség, veszélyben van vagy csak akkor értékes, ha megfelel mások
igényeinek.
Az érzelmi bántalmazás része a
megvetés, a kihasználás, a terrorizálás, az elszigetelés és az elhanyagolás. Elutasításkor
lekicsinylik a gyermek képességeit és teljesítményét. A gyermek kihasználása
azt jelenti, hogy deviáns magatartásra vagy bűnözésre, például bűnelkövetésre
vagy kábítószerezésre, illetve alkoholizálásra veszik rá. Terrorizálás alatt a
megfélemlítést, fenyegetést, megrémisztést értjük. Az elszigetelt gyermeknek
nem szabad más felnőttel vagy gyermekkel kapcsolatba kerülnie. Érzelmi
elhanyagolás a gyermek semmibevétele, vele minden kapcsolat mellőzése. A gyermek
nem kap szeretetet és figyelmet. Az érzelmi elhanyagolás egyre hosszabb időn át
tart.
Münchausen-szindróma:
A bántalmazásnak ebben a szokatlan
formájában a gondozó, általában az anya, eltúlozza, meghamisítja a gyermek
betegségét, vagy ő maga okozza azt. 
Panaszok, tünetek
A tünetek az elhanyagolás és a
bántalmazás időtartamától és természetétől, a gyermektől, és sajátos
körülményektől függenek. A nyilvánvaló testi sérülések mellett érzelmi és lelki
problémák jelentkeznek. Ezek azonnal vagy később is megjelenhetnek, és tartósan
fennmaradhatnak.
Testi
elhanyagolás:
A testileg elhanyagolt gyermek
alultápláltnak, fáradtnak, piszkosnak tűnik, ruházata hiányos. Gyakran hiányzik
az iskolából. Kirívó esetekben a gyermek egyedül vagy testvéreivel él, felnőtt
felügyelete nélkül. Testi és érzelmi fejlődése meglassulhat. Olyan is
előfordul, hogy a gyermek éhen hal, vagy megfagy.
Testi
bántalmazás:
Gyakoriak a zúzódások, égések, csíkok
vagy karmolások. Sokszor felismerhető a sérülést okozó tárgy, például az öv vagy
a lámpazsinór alakja. Cigarettával, illetve leforrázással okozott égési sebek
lehetnek a karokon és a lábakon. A szájban, a szemekben, az agyban és más belső
szervekben súlyos sérülések is keletkezhetnek, ezek azonban nem láthatóak. A
gyermeken régi sérülések, például gyógyult csonttörés jelei figyelhetők meg.
Néha a sérülések torzulást eredményeznek.
A szándékosan
forró fürdővízbe mártogatott kisdeden, a farpofákon fánk alakú forrázás nyomai
láthatók. A forró vízzel történő fröcskölés sok kis égést okoz a test más
részein.
Ha egy
csecsemőt megráznak, "megrázott
csecsemő-szindróma" alakulhat ki. Ezt a csecsemő erőszakos rázása és
gyakran ezt követő eldobása okozza. Az ilyen csecsemőn esetleg nem is láthatók
sérülések, és mélyen alvónak tűnik. Az aluszékonyság hátterében az agy sérülése
és duzzanata áll, az agy és a koponya közötti vérzés (szubdurális vérzés)
eredményeképpen. Előfordulhat még vérzés a szem ideghártyájában (retinális
vérzés), a szemfenéken. A bordák és más csontok is eltörhetnek.
A hosszú időn át bántalmazott gyermek
félénkké és ingerlékennyé válik. Sokszor rosszul alszik. Lehangolt és szorongó
lehet. Gyakrabban vesz részt erőszakos, törvénysértő vagy öngyilkossági
cselekedetekben.
Szexuális
bántalmazás:
A magatartásváltozás gyakori, hirtelen
jelentkezik és szélsőséges. A gyermek agresszívvé, zárkózottá válik, fóbiák vagy
alvászavarok jelentkeznek. Szexuális viselkedése életkorának nem megfelelő. A
szülő, vagy más családtag által bántalmazott gyermekben ellentétes érzések
kavarognak, érzelmileg kötődnek az elkövetőhöz, ugyanakkor csalódtak is benne.
A szexuális bántalmazás fizikai
sérüléseket is okoz. A nemi szervek, a végbélnyílás és a száj körül zúzódások, repedések vagy
vérzések láthatók. A nemi szervek és a végbéltájék sérülései megnehezítik a
járást és az ülést is. Leányoknál hüvelyi folyás lehetséges. A szexuálisan
terjedő betegségek, így gonorrea, klamídia fertőzés, vagy néha HIV-fertőzés is
előfordulhatnak.
Érzelmi
bántalmazás:
Az érzelmileg bántalmazott gyermekek
más emberekkel való kapcsolataikban általában bizonytalanok és szorongóak,
mivel igényeiket következetesen, vagy az elvárás szerint nem elégítették ki. Az
elhanyagolt csecsemő érzelemszegénynek és érdektelennek tűnik környezete iránt,
ezért tévesen értelmi vagy testi fogyatékosnak, vagy szervi betegségben
szenvedőnek tarthatják. Szociális képességei hiányosak lehetnek, beszéd- és
nyelvi képességei az elhanyagoltság miatt lassabban fejlődhetnek. Az
elutasított gyermeknek alacsony lehet az önbecsülése. A kihasznált gyermek bűnt
követhet el, vagy alkoholt; illetve kábítószert fogyaszthat. A terrorizált
gyermek félénknek és zárkózottnak tűnik. Bizalmatlan, visszahúzódó és
kifejezetten szorong a felnőttekkel szemben. Az elszigetelt gyermek a szociális
helyzeteket ügyetlenül kezeli, a normális kapcsolatok kialakítása nehézséget
jelent számára. Idősebb gyermek nem jár iskolába, vagy ha igen, rosszul
teljesít.
Kórisme
Az elhanyagolás és bántalmazás
felismerése nehéz, kivéve, ha a gyermek súlyosan alultáplált, vagy láthatóan
sérült, illetve ha szemtanúk vannak. Elképzelhető, hogy számos ok miatt évekig
nem kerül felismerésre. A bántalmazott gyermek a bántalmazást a normál élet
részének érzi, és nem is említi meg.
A
testileg és szexuálisan bántalmazott gyermek vonakodik önként tájékoztatást
adni, mert szégyelli, fél a megtorlástól, vagy úgy érzi, megérdemelte azt.
A testileg bántalmazottak gyakran beszámolnak a történtekről, ha rákérdeznek,
míg a szexuálisan zaklatott gyermek titoktatásra kötelezett, vagy annyira
megviselte a cselekmény, hogy nem tud beszélni róla.
Ha az orvos elhanyagolást vagy
bármilyen bántalmazást gyanít, keresi a bántalmazás egyéb formáira utaló
jeleket is, és emellett átfogóan felméri a gyermek testi, környezeti, érzelmi
és szociális hiányait.
Testi
elhanyagolás:
Az elhanyagolást általában az
egészségügyi személyzet vagy szociális munkás ismeri fel más, például sérülés,
betegség vagy magatartási problémák miatt történő kivizsgálás alkalmával. Feltűnik az
orvosnak, hogy a gyermek testi vagy érzelmi fejlődésében elmaradt a korához
képest, vagy védőoltásokat nem kapott, vizsgálatokon nem vett részt. A tanárok
a rendszeres iskolai hiányzás alapján gondolhatnak erre. Ha elhanyagolás
valószínűsíthető, akkor az ilyen gyermekek között gyakori vérszegénységet,
fertőzéseket és ólommérgezést kell kivizsgálni.
Testi
bántalmazás:
Testi bántalmazásra utal, ha járni még
nem tudó csecsemőn zúzódások vagy komoly sérülések láthatóak. Kisded vagy
idősebb gyermek esetén bizonyos ütésnyomok vannak a vádlin, a farpofákon vagy a
törzsön. A járás tanulásakor gyakoriak a kék foltok, de ezek jellemzően az
elülső testfelület kiemelkedő részein, a térden, sípcsonton, homlokon, az állon
és könyökön fordulnak elő.
Bántalmazás
sejthető, ha a szülők keveset tudnak gyermekük egészségi állapotáról vagy
közönyösek a nyilvánvaló sérülés láttán. A szülők vonakodnak leírni az orvosnak
vagy a barátoknak, hogyan történt a sérülés. A történet esetleg szokatlan a
gyermek korához és a sérülés fajtájához képest, vagy minden elmondáskor
változik.
Amennyiben az orvosban felmerül a
bántalmazás lehetősége, pontos rajzokat és fényképeket készít a sérülésekről. Korábbi
sebesülések nyomait keresve röntgenvizsgálatot kérhet. A 2 évesnél fiatalabb
gyermek esetében gyakran valamennyi csontról készítenek felvételt a törések
kimutatására.
Szexuális
bántalmazás:
A diagnózis felállításának alapja
gyakran a gyermek vagy egy szemtanú beszámolója. Mivel sok gyermek vonakodik
elmondani a történteket, az esemény csak gyanítható a megváltozott, kóros
viselkedés alapján. Ha 72 órán belül történt, az orvos megvizsgálja a
gyermeket, hogy törvényi bizonyítékokat, például a nemi szervekről letörölhető
testnedveket és szőrzetmintát gyűjtsön. Bármely látható sérülésről fénykép
készül. Egyes közösségekben a szexuális zaklatás felderítésére külön kiképzett
szakember végzi a vizsgálatot.
Érzelmi
bántalmazás:
Általában valamilyen más probléma,
például rossz iskolai teljesítmény vagy magatartási zavar értékelése során
ismerik fel. A gyermeket testi és szexuális bántalmazás irányában is ki kell
vizsgálni.
Kezelés
Orvosok, más egészségügyi szakemberek,
és szociális munkások csoportja foglalkozik az elhanyagolás és a bántalmazás
okaival és következményeivel. A csoport segít a családtagokkal elfogadtatni a
gyermek szükségletét, és segítenek a helyi forrásokhoz hozzájutni. Ha például a
szülők nem tudják megengedni maguknak az egészségügyi ellátást, állami
támogatásra pályázhatnak. Más közösségi és kormányzati programok élelmiszer és
szálláshely biztosításával nyújtanak támogatást. Függőségben szenvedő vagy
lelki problémákkal küzdő szülőket a megfelelő kezelési programokba kell
irányítani. Néhány területen szülői programok is működnek.
Minden testi sérülést és betegséget
kezelni kell. Néha a
sérülések kezelése, a súlyos alultápláltság vagy más kórképek miatt kórházi
ellátásra van szükség. A megrázott csecsemőt általában gyermekgyógyászati
intenzív osztályon kell elhelyezni. Néha egészséges gyermekeket is be kell
fektetni, hogy a további bántalmazástól védve legyenek addig is, amíg a
megfelelő otthoni ellátás nem biztosított számukra.
A szexuálisan bántalmazott gyermek a
nemi betegségek, köztük a HIV-fertőzés megelőzésére gyógyszereket kap. A nagyon
feldúlt gyermeknek azonnali tanácsadás és segítség kell. Mindenkit, még a
kezdetben jó állapotban lévőnek tűnő gyermeket is mentálhigiénés szakemberhez
kell irányítani, mert gyakoriak a hosszú távú problémák. Sokszor tartós
pszichológiai gondozásra van szükség. Más esetben az orvosok magatartási vagy
érzelmi gondok megjelenésekor küldik a gyermeket tanácsadásra.
A kezelés célja, hogy a
gyermek biztonságos, egészséges családi környezetbe kerüljön vissza. A
bántalmazás fajtájától és az elkövetőtől függ, hogy a gyermek hazatérhet-e
családjához, vagy otthonról ki kell emelni, és rokonoknál vagy gondozóknál kell
elhelyezni. Ez gyakran átmeneti megoldás, amíg esetleg a szülők szállást vagy
munkát szereznek, illetve amíg nincs biztosítva, hogy a szociális munkás
rendszeresen látogassa otthonában a gyermeket. Az elhanyagolás vagy bántalmazás
súlyos eseteiben a szülői jogokat végleg megvonhatják, a gyermek pedig
gyermekotthonban marad, amíg örökbe fogadják vagy felnő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése