FEJTETÜ
A fejtetű vagy másnéven hajtetű, emberen élő obligát ektoparazita. Szárnyatlan, vérszívó rovar, mely teljes életciklusát az emberi hajban tölti, és petéit, az úgynevezett serkéket is ide rakja. Csak az emberben képes tartósan fennmaradni, természetes körülmények között állatokat nem fertőz
Azonos fajba tartozik a ruhatetűvel Korábban külön fajként, de manapság inkább alfajként kezelik őket, mint a jelen szócikkben is. Egyforma kinézetűek, csak alapos mikroszkópi mérésekkel lehet apró morfológiai eltéréseket találni köztük. A fő különbség az, hogy a fejtetű az emberi hajban él és nem hordoz fertőző betegségeket, a ruhatetű pedig az emberi ruházat belső felületén él és fertőző betegségeket terjeszthet.
Eredet
A fejtetű és ruhatetű legközelebbi rokona a csimpánzon élő Pediculus schaeffi, tehát minden jel szerint fajunk kialakulása óta folyamatosan együtt élünk velük. Együttélésünk egyik hétköznapi motívuma a fésű feltalálása és mindennapi használata. Az ősi (ókori) fésűk fogazatának méretezése is jelzi, hogy ezeket a tetvek eltávolítására használták. Molekuláris genetikai bizonyítékok szerint az első fejtetű/ruhatetű elkülönülés mintegy 100 000 éve történt, ez körülbelül egybeesik az emberi ruházkodás első megjelenésével. Az orvosi szaknyelv az emberi tetvességet pediculosisnak nevezi
EGYEDFEJLŐDÉS
Kikelés után a lárva a kifejlett állatokhoz hasonló életmódot él, és egyedfejlődése során háromszor vedlik. A levedlett kültakaró kihullik az ember hajából. Legkevesebb 8-9 nap kell a teljes kifejlődéshez, de kedvezőtlenebb körülmények között ennél több (12-24 nap). A nőstény fejtetű napi 3-4 petét rak. Mintegy 4 héten át aktív, és ezalatt összesen 50-150 utódot hoz létre.
ELTERJEDÉS, ELŐFORDULÁS
Leggyakrabban az óvodás és iskolás (4-13 éves) korosztályban fordul elő. Terjedésre leggyakrabban akkor kerül sor, mikor a gyerekek közel hajolnak egymáshoz és a hajuk összeér, de fertőzhetnek közösen használt törülközők vagy fésűk által is. A lányok gyakrabban fertőződnek, valószínűleg azért, mert hosszabb a hajuk. Az USAban évente 6–12 millió embert kezelnek fejtetvességgel, főként gyermekeket. Más fejlett országokból (például Izrael, Dánia, Svédország, Nagy-Britannia, Franciaország és Ausztrália) is magas fertőzöttségi arányokat említenek. A fejlődő országokben előfordulása a gyerekek körében közönséges. [13][14]
ÉLETMÓD ÉS VISELKEDÉS]
Vérszíváskor a tetű nyálával alvadásgátló anyagot juttat a sebbe. A vérszívás sokáig tarthat, ha közben az állatot nem zavarják meg. Eközben sötétvörös ürüléket képez, mely kipotyog az emberi hajból
Szemben a ruhatetűvel, a fejtetű nem terjeszt mikrobiális kórokozókat.
Bár fejtetvek a hajas fejbőr bármely részén előfordulhatnak, de különösen a fülek mögötti és a tarkó környéki hajban élnek, és serkéiket is főként ide rakják. Kerülik a fényt. A fejtetves gyerekek is elsősorban arról ismerhetők fel, hogy füleik mögött a hajban szúnyogcsípésre emlékeztető, viszkető szívásnyomok vannak, melyeket gyakran vakarnak.
VÉDEKEZÉS
A fertőzést korábban a fej kopaszra borotválásával szüntették meg. Ma rovarölő hatóanyagot tartalmazó samponokkal irtják, ezt gyakran sűrű fogazatú tetűfésű használatával egészítik ki
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése