A betegség:
A coeliakia – magyarul lisztérzékenység – egy olyan autoimmun betegség, amelynél a szervezet valamilyen okból önmaga ellen termel egy anyagot, amely elpusztítja saját szöveteit, így egy egész életen át tartó glutén intoleranciát jelent.
A betegség kiváltásáért a gluténnak, népies nevén a sikérnek egy speciális fehérjéje, a gliadin a felelős. Ez a kalászos gabonanövényekben (árpa, búza, rozs, zab) található, károsító hatását a vékonybél proximális szakaszában (ez rögtön a gyomor utáni vékonybél szakasz), a vékonybél nyálkahártyáján fejti ki. A keletkező toxikus anyag teljesen vagy részben elpusztítja a nyálkahártya felszíni sejtjeit, így csökkenti a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódását.
A coeliakia esetén az autoimmun reakciót a glutén fogyasztása tartja fenn, ám gluténmentes diétával a betegség tünetei teljesen megszüntethetők. A diétát azonban élethosszig folytatni kell, mert ha újra glutén kerül a szervezetbe, a betegség ismét aktivizálódik.
A lényeg tehát, hogy sose hallgassunk a kedves rokonokra, barátokra, ismerősökre. Akármennyire is kínálgatják, hogy egyél egy kicsit, a kicsitől csak nem lesz bajod.. csak azt az ételt szabad megenni, amiben biztosak vagyunk, hogy gluténmentes
Végül a legfontosabb tévhit az, hogy a betegség kinőhető. Olvastam már olyan lisztérzékenyről, aki 10-20 évnyi diéta után abbahagyta a gluténmentes étkezést, tekintve, hogy elmúltak a tünetek. Minthogy a gluténmentes élelmiszer a mi gyógyszerünk, persze, hogy elmúltak a tünetei a diétától, de sosem szabad abbahagyni. Ez sajna életünk végéig tartó állapot, legalábbis a tudomány mai állása szerint
Gluténmentes termékek - hol tudsz vásárolni és enni?
A legfőbb ellátó bolt a Budapest XIII. kerületében található Az alap tudnivaló, hogy a következőket tilos fogyasztani:
- árpa és árpa eredetű termékek,
- búza és búza eredetű termékek,
- rozs és rozs eredetű termékek,
- tönköly (tönkölybúza) és őrleményei,
- zab és zab eredetű termékek,
- a fenti gabonafélék keresztezésével előállított bármely mag és abból készült termék,
- a fenti magok pelyhesített változata,
- gluténliszt
- maláta
Mit is jelent az "eredetű" megjegyzés: liszt, korpa, dara, csíra, csíra olaj, keményítő, módosított keményítő. A keményítő esetében gluténmentesnek minősül, ha gluténmentes növényből készül, mint a kukorica, burgonya, rizs. (A búzakeményítő is lehet gluténmentes, mert "gluténmentes termékek előállításához kizárólag a 0,3%-ot nem meghaladó fehérjetartalmú búzakeményítő használható fel.")
Gluténmentes jelzés: áthúzott búzakalász jel, vagy szöveges felirat.
Tételesen:
- A rizs, krumpli és kukorica minden formában. Ezeket felhasználva készítik tulajdonképp a speciális liszteket, tésztákat, péksüteményeket.. Vannak spec. lisztek, amik ezeket vegyítik (pl. coelipan liszt, mantler liszt), de lehet külön-külön is kapni pl. kukoricalisztet, rizslisztet.
- Kenyérfélék, péksütemények, tészták: amaránt, burgonya, guarmag, hajdina, köles, kukorica, sárgaborsó, rizs, szója, tápióka, szentjánoskenyérmag alapú lisztekből készült élelmiszerek; gluténmentes kenyérporokból, süteményporokból készült ételek.
- Tejtermékek: a tej, túró, tejföl, kefir általában gluténmentesek (de mindig meg kell róla bizonyosodni!!). A különböző desszerteknél már sokkal inkább vigyázni kell, leginkább a gyártó cégek által kiadott listák és a hivatalos kiadvány alapján lehet tudni (Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank). Természetesen ha a termék csomagolásán feltüntetik a hivatalos gluténmentes jelzést (áthúzott búzakalász), vagy feliratot, akkor is ehető.
- Húsok, húskészítmények: Aki hasonlóképp szereti a húst, mint én, az nagyon örül, hogy bármiféle húst lehet alkalmazni a diétában. (Ha pl. étteremben eszem nagy ritkán, a grillezett natúr hús+rizs/zöldség a mentőöv.)
Ebben a csoportban a húskészítmények, mint pl. májkrém, konzervek, pástétomok jelentenek kockázatot. Ezek esetében is csak a garantáltan gluténmentes termékek fogyaszthatók: terméken feltüntetett jelzés vagy a listák alapján.
- Zöldség, gyümölcs: ezek szabadon fogyaszthatók (kivétel: zöldalma). Itt csak arra kell vigyázni, hogy ha főzeléket vagy mártást készítünk belőlük, a sűrítés gluténmentes liszttel vagy keményítővel történjen.
- Tojás: ő is fogyasztható bármilyen formában :)
- Zsír, olaj, olajos magvak: ezek is fogyaszthatók (kivétel a búzacsíra olaj).
- Lekvár, méz, kristálycukor: általában ezek is gluténmentesek. (A cukornál a barnacukor úgy tudom már nem biztos, így ezt pl. én nem szoktam használni.)
- Édességek: talán ez a legrosszabb gluténszempontból. Elég kevés biztos pont van, bár a behozott termékek választéka egyre bővül (főként a Táplálékallergia Centrum boltjában), és azzal is nő az ehető termékek száma, hogy most már törvény szerint meg kell jeleníteni a gyártóknak az összes összetevőt.
Ami pl. nekünk mentőövet jelentett sokáig, a pöttyös túrórudi, ezt bármikor bárhol megkapja az ember. Nem egyszer mentett meg az éhhaláltól :)
- Ásványvíz, üdítő: többségük fogyasztható, de meglepő dolgokat tudnak művelni egyes gyártók, úgyhogy mindenképp javasolt az összetevőket elolvasni. Sajnos előfordul, hogy gabonarostot vagy más gluténtartalmú hozzávalót találunk az üdítőkben is.
- Alkohol: habár én nem vagyok nagy ivós, jó tudni, hogy ami biztos, hogy gluténmentes, az a bor és pezsgő (én legfőképp a sangriát részesítem előnyben). Az összes többi ital esetén általában vm számunkra nem kedves gabona az alap, így ezt a kettőt lehet biztonsággal. Ezen kívül a Táplálékallergia Centrumban most már azt hiszem kapható gluténmentes kukoricasör, ha esetleg valaki nagyon nem bírja ennélkül :)
- Élesztő: Mivel leginkább úgy egyszerű a gluténmentes élet, hogy az ember elkészíti saját magának a kenyeret, édességeket, az élesztő egy fontos dologgá válik. Én most rászoktam a Haas termékekre, mert a DrOetker termékek többször vita tárgya voltak, a Haas termékeken viszont ott virít a "gluténmentes" felirat. Használható még a Budafoki friss és száraz élesztő.
Nagyon fontos tudni, hogy a gyártók listája folyamatosan változik, mivel a gyártósorok és gyártási körülmények, illetve a termékik is folyton változnak. Így sajna időnként rá kell nézni vagy az oldalára, hogy meggyőződjünk róla, még mindig ugyanazokat ehetjük-e, és lett-e időközben új terméket. Most már egyre több cég felteszi a saját honlapjára is az allergéninfókat), de az előbbi oldalakon az a jó, hogy összegyűjti ezeket az adatokat egy helyre, így nem kell külön-külön kutatgatni a listákat.
Az egyesület honlapján a "Mit ehetek?" menüpontban lehet infókat találni, illetve az élelmiszerallergia oldalon egy egyszerű regisztráció után elérhetők a listák.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése