FEJDAGANAT-AZÁLTAL KELETKEZIK HOGY A MÉHSZÁJ IZOMZATA A FEJRE RÁFESZÜL ÉS IGY A MÁR MEGSZÜLETETT FEJRÉSZ BŐRÉBEN A KERINGÉS AKADÁLYOZÁSÁVAL PANGÁST,VIZENYŐT OKOZ. A KOPONYACSONTOK HATÁRAIN TÚLTERJED,TÉSZTA TAPINTATU ÉS NÉHÁNY NAP ALATT MAGÁTÓL FELSZIVÓDIK.
FONTOSABB ÚJSZÜLÖTTKORI BETEGSÉGEK -I-
Az anoxia
a szervezet oxigénhiányos állapota. Az ember szervei az oxigénhiányra különböző mértékben érzékenyek. Leghamarabb a központi idegrendszer sínyli meg az oxigén hiányát. Négy-hat percig tartó anoxia már a központi idegrendszer egész életre kiható károsodásához, hosszabb ideig tartó, pedig működésképtelenséghez, azaz halálhoz vezet.
Születés utáni anoxia vagy azért támad, mert a légzés nem indul meg (elsődleges anoxia), vagy a már megindult légzés kimarad, illetve szabálytalanná, elégtelenné válik (másodlagos anoxia). Oka lehet a légzőközpont éretlensége vagy károsodása a magzati anoxia vagy agyvérzés kapcsán. Légzésképtelenséget okozhat a légutak eltömöszölődése magzatvízzel, hüvelyi váladékkal, vérrel. Anoxia jöhet létre, ha a tüdőhólyagocskák nem nyílnak ki (atelectasia = légtelenség) vagy hyalin-membrán betegség esetében is, amely érett újszülötteken ritka, koraszülötteken gyakoribb. Tünetek: az újszülött a születés után nem kezd el lélegezni, nem sír fel. A légzés megindul ugyan, de gyér, erőtlen, kihagyó. A bőr színe kékes vagy sápadt. Livid asphyxiáról beszéltek (kék álhalál), ha csak a légzés volt elégtelen, de a szívműködés jó volt, míg algid asphyxiáról (fehér álhalál), ha a légzési zavarhoz vérkeringési is csatlakozott.
Az izomzat tónusa algid asphyxiában csökkent, sőt teljesen petyhüdt lehet, de súlyos anoxia esetében egyes izomcsoportokra vagy az egész testre kiterjedő rángógörcs (eclampsia) is észlelhető. Míg az egészséges újszülött fájdalomingerekre sírással reagál, az anoxiás legfeljebb arcfintorral vagy egyáltalában nem. Hosszabb ideig tartó anoxia a szívműködést is károsítja, a pulzusszám csökken, a pulzus tapinthatatlanná válik, súlyos esetben már a szívhangok sem hallhatók.
Az újszülött állapotának megítélésére jól használható az Apgar-féle osztályozás. A vizsgálatot a születés utáni első percben végzik; ha a pontszám 8 alatt van, 5, 10, 15, 20 perc múlva újabb ellenőrzésre van szükség.
Kezelés: ha az újszülött nem lélegzik, az első teendő a légutak kitisztítása motorral működő nyálszívó segítségével; mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni. Célszerű a belélegzett levegő oxigéntartalmát egy ideig megfelelően emelni; iv. nátriumbikarbonát-oldatot kell adni; külső szívmasszázs.
Szülési sérülések
Fejdaganat (caput succedaneum): azáltal keletkezik, hogy a méhszáj izomzata a fejre ráfeszül és így a már megszületett fejrész bőrében a keringés akadályozásával pangást, vizenyőt okoz. A koponyacsontok határain túl terjed, tészta tapintatú és néhány nap alatt magától felszívódik.
A csontrendszer sérülései között leggyakoribb a kulcscsonttörés. Gyakran észrevétlen marad, mert fájdalmat ritkán okoz; kezelést nem igényel, magától gyógyul. Ritkább a felkarcsont, illetve a combcsont törése. A törött végtag nyugalomba helyezésével, nyújtásáéval általában 3 hét alatt gyógyul.
A koponyacsont is sérülhet eszközös szülészeti beavatkozások esetén. A koponyacsont benyomódása, törése vérzésekkel társulhat.
A környéki idegek sérülése az általuk beidegzett izomcsoportok bénulásához vezet. Fogós szülések után szokott előfordulni az arcidegbénulás. Ritkán maradandó; többnyire magától, néhány hét alatt gyógyul. A karidegfonat sérülése a váll és a felkar (felkar típus), vagy az alkar és a kéz bénulásához (alsó típus) vezet.
Az újszülött vérzéses betegségei
Az újszülöttkori vérzékenység egyik oka az, hogy a máj részben a K-vitamin hiánya, részben még éretlen működése miatt kevés protrombint termel, ami a véralvadás egyik nélkülözhetetlen tényezője. További ok az újszülött hajszálereinek szakadékonysága. Vérzések különböző szervekben keletkezhetnek, és így jelentőségük is különböző. A fejbiccentő izom vérömlenye az izomnak születés közben történő erőszakos megnyújtására keletkezik. A vérömleny később szervül, hegesedik, az izom megrövidül és ez ferde fejtartáshoz (torticollis) vezethet. Feji vérdaganat (cephalhaematoma externum) keletkezhet a koponya külső felszínén azáltal, hogy valamelyik koponyacsont és a csonthártya közti erek a szülés alatt elszakadnak. Súlyosabb tünetekkel és következményekkel jár a koponyaűri vérzés (cephalhaematoma internum). Vérzés bárhol előfordulhat a koponyán belül: az agyburkok alatt, között; az agy állományában; az agykamrákban. A vérzés helyétől és kiterjedésétől függően változó tünetek keletkeznek. Az újszülött aluszékony; szopni, nyelni nem akar. Sírása nyöszörgő, időnként élesen felsikolthat. Légzése kihagyó, szabálytalan lehet, sőt teljesen kimaradhat (apnoe). Egyes izomcsoportokra vagy az egész testre kiterjedő tonsos-clonusos görcsök (eclampsia) és bénulások tarkíthatják a klinikai képet. A vérzés az újszülöttek egy részében halálhoz vezet, vagy tartós idegrendszeri károsodást okozhat, más esetekben nyom nélkül felszívódhat. A bélcsatorna vérzése (melaena neonatorum) a 2-4. napon szokott bekövetkezni. Az újszülött székletében friss, részben emésztett vér van, és vérhányás is jelentkezhet.
Kóros újszülöttkori sárgaság
Sárgaság (icterus) keletkezik, ha a vér, és ezáltal a szövetek epefesték-tartalma megnő. Kórosnak tartjuk, ha a harmadik életnapnál hamarabb jelentkezik, a szokásosnál erősebb, vagy a 2. élethét után is fennáll. A sárgaság erősségéről pontosan a szérum epefesték-tartalmának mennyiségi meghatározása útján tájékozódhatunk.
Újszülöttkori haemolytikus betegség- Icterus haemolyticus neonatorum
Rh-összeférhetetlenség (inkompatibilitás) olyankor fordul elő, amikor az anyag Rh-negatív vértípusú, a magzat pedig apjától Rh-pozitív vértípus-sajátságot örököl. A betegség lényege az, hogy az anyában (esetleg már az első terhességből származó) Rh-pozitív magzat, vagy Rh-pozitív vértranszfúzió hatására termelődött ellenanyagok feloldják a magzat Rh-pozitív vörösvértesteit. A kiszabaduló nagymennyiségű vérfesték epefestékké alakul, ezt azonban az újszülött mája nem tudja gyorsan kiválasztani, így mennyisége a vérben megszaporodik: sárgaság keletkezik.
Gyógyítás. Az Rh-összeférhetetlenség okozta haemolytikus betegség gyógyítható, ha kellő időben beavatkozunk, és a sárgaság okozta idegrendszeri károsodások kivédhetők. A szérum-epefesték bizonyos szintje vércserét tesz szükségessé.
Veleszületett epeút - elzáródás
Fejlődési rendellenesség, amelynek lényege, hogy az epeutak rosszul fejlődtek, és nincs az epének a májból a bél felé lefolyása.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése