Gyermekbetegségek amik felnőttkorban is megkaphatók
A skarlát, a mumpsz,kanyaró,bányhimlő és társai, felnőttkorban is megkaphatók és komolyabb szövődményekhez vezethetnek...
Bárányhimlő
A varicsella, azaz bárányhimlő nagyon ragályos fertőző betegség, amely jellegzetes viszkető, kicsi, kiemelkedő, hólyagos vagy varral fedett foltokból álló kiütésekkel jár. A beteg a tünetek megjelenése után a legfertőzőbb, és egészen addig fertőz, míg az utolsó hólyagok be nem varasodnak.
A bárányhimlőn átesett egyén védettséget szerez, és többször nem kaphatja meg a betegséget. A vírus azonban az eredeti fertőzés után a szervezetben marad, és néha a későbbi élet során újból működésbe lép, övsömört okozva.
Tünetek A legtöbb betegnek csak a bőrén és a szájában vannak sebei, a vírus azonban olykor megfertőzi a tüdőt, az agyat, a szívet vagy az ízületeket. A felnőtteknél is ez a súlyosabb változat a gyakoribb. A tüdő fertőződése köhögést és nehezített légzést okoz. Az agy fertőződése, az agyvelőgyulladás, kevésbé gyakori; bizonytalan járással, szédüléssel, zavartsággal és görcsrohamokkal jár. A szív fertőzése néha szívzörejt eredményez, az ízületek megbetegedése pedig ízületi fájdalmakat okoz.
Kezelés Az egyébként egészséges gyermekek szinte gond nélkül felépülnek a bárányhimlőből, náluk elég csupán a tüneteket kezelni a bőrre tett párakötéssel és gyakoribb mosakodással. Felnőtteknél azonban általában súlyosabb lefolyású a betegség, százezer esetből harmincszor akár halálos kimenetelű lehet. Serdülőkor után már vírusellenes készítményeket célszerű használni. Ezeket a betegség kezdetétől számított huszonnégy órán belül kell beadni, hogy hatékonyak legyenek, és megelőzhessék a súlyos szövődményeket.
Kanyaró
A bárányhimlőhöz hasonlóan a kanyaró is erősen ragályos vírusfertőzés, amely különböző tünetekkel és jellegzetes kiütésekkel jelentkezik. Megjelenése felnőtteknél ritkább, mint gyermekeknél, de ugyanolyan súlyos.
Tünetek A kiütések megjelenése előtti három-öt napban a betegség náthaszerű tünetekkel jelentkezik: orrfolyás, rekedtség, tüsszentés, köhögés kínozza a beteget. Emellett étvágytalanság, bágyadtság, az esti órákban hőemelkedés alakul ki. Egy-két nappal a kiütések megjelenése előtt a lágyszájpadon és a száj belső felületén piros foltok jelennek meg. Ezután a kiütés először az arcon, majd a törzsön alakul ki, innen terjed át az egész testre. A foltok egy idő után élénk színűek lesznek, megduzzadnak, előfordul, hogy összeérnek. A kiütések megjelenésével párhuzamosan súlyosbodik a többi tünet. A láz felszökhet 39 fok fölé is, a beteg nagyon gyenge lesz. Öt-hat nap múlva a kiütések halványulnak, a láz gyorsan csökken, elindul a bőr hámlása. Szövődményként hasmenés, bőrvérzések társulhatnak a betegséghez, illetve a legyengült immunrendszert baktériumok támadhatják meg, ilyenkor tüdőgyulladás léphet fel.
Kezelés A betegnek pihennie kell, el kell kerülnie az erős fényt és ágyban kell maradnia, amíg a láz tart. A magas lázat lázcsillapítókkal és langyos vizes szivaccsal lehet mérsékelni.
A köhögést bármilyen vény nélkül kapható szerrel kezelhetjük. A kanyaróra nem létezik gyógyszer. Az antibiotikumok nem használnak, mert ez egy vírusos betegség, de hasznosak, ha baktérium okozta fülgyulladás vagy tüdőgyulladás komplikálja a betegség lefolyását.
Mumpsz
A nyálmirigyek fájdalmas megnagyobbodását, a fültőmirigy-gyulladást szintén ragályos vírusfertőzés okozza. Ám a betegség, elsősorban felnőtteknél, megtámadja a heréket, az agyat és a hasnyálmirigyet is.
A mumpsz kevésbé ragályos, mint a bárányhimlő, de közösségekben szinte egész évben előfordulhat, főleg ha védettséggel nem rendelkezők vannak együtt. A mumpsz-vírus egyszeri fertőzése általában életre szóló védettséget nyújt.
Tünetek Gyermekeknél hidegrázással, fejfájással, rossz közérzettel és alacsony lázzal kezdődik a betegség. Ezeket a tüneteket fél-egy napon belül a nyálmirigyek duzzanata követi. A serdülőkor után fertőződő férfiak mintegy húsz százalékánál egyik vagy mindkét here is begyullad, ami erős fájdalommal jár. Gyógyulás után az érintett here kisebb lehet. Ha mindkét here károsodik, akár terméketlenség is előfordulhat. A mumpsz a betegek egytizedénél agyi szövődményt okoz. Ez fejfájással, nyakmerevséggel, kábultsággal, eszméletvesztéssel vagy görcsrohamokkal jár. A legtöbben teljesen meggyógyulnak, de néha idegi vagy agyi károsodás maradhat vissza: idegi eredetű süketség, arcizombénulás, melyek általában a test egyik oldalát érintik. A hasnyálmirigy-gyulladás a fertőzés első hetének vége felé alakulhat ki. Ez hasi fájdalmat, hányingert és hányást okoz. A tünetek körülbelül egy hét alatt elmúlnak, a beteg teljesen felépül.
Kezelés A gyermekek általában gond nélkül felépülnek. Ha kialakult a betegség, elég megvárni, míg a mumpsz lezajlik. A kevés rágást igénylő, kevésbé savas ételek kevesebb kellemetlenséggel járnak. A fejfájás fájdalomcsillapítóval enyhíthető. Heregyulladásban szenvedőknek ágynyugalomra van szüksége. A herezacskót fel lehet kötni rugalmas kötéssel vagy a combok között ragasztószalaggal. A fájdalom jegeléssel csillapítható.
Rózsahimlő
A rubeola enyhe tünetekkel, ízületi fájdalommal és kiütéssel járó ragályos vírusfertőzés. Általában enyhe gyermekkori fertőzés, melynek azonban súlyos következményei lehetnek, ha terhes nők kapják el: magzati vetéléshez, halvaszületéshez vagy súlyos károsodásokhoz vezethet.
Tünetek Enyhe láz, fejfájás, vörös szemek, torokfájás, orrfolyás jelentkezik a betegség kezdetén. Gomdostűfejnyi vagy lencsényi, rózsaszínű kiütések akkor jelennek meg, ha a láz alábbhagy. Megjelenésük az arcon kezdődik, majd onnan terjed a test többi része felé. A kiütéses időszak néhány órától néhány napig tarthat. Nyirokcsomó-duzzanat, jellemzően a fül mögött, a tarkón, a nyak hátsó részén észlelhető. Idősebb nőknél és lányoknál jellemző tünet az ízületi gyulladás és fájdalom. Ritka esetben középfülgyulladás is kialakulhat.
Kezelés A gyermekkori oltási rend része a rózsahimlő elleni védőoltás. A betegségen átesett személy védettséget szerez, és többé nem kaphatja meg azt. A legtöbb gyermek kezelés nélkül teljesen felépül. Felnőtteknél azonban célszerű antibiotikumos kezelést adni a szövődmények megelőzésére. Ha a gyermek a terhesség első három hónapjában, az anyaméhben fertőződött meg, többszörös fejlődési rendellenesség várható, így további vizsgálatok szükségesek ennek kiszűrésére.
Skarlát
A skarlát, régies nevén vörheny, az egyik leggyakoribb gyermekkori fertőző betegség. Igen ragályos, főképp közösségben terjed. Típusosan az óvodás- és az iskoláskor betegsége, de felnőttek is megfertőződhetnek. Sajnos, ellentétben a fertőző gyermekbetegségek többségével, a skarlátot többször is el lehet kapni, mivel nem alakul ki életre szóló védettség ellene. A kórokozó egy baktérium, mely kiütést okozó anyagot termel. A behatolási kapu az esetek többségében a torok, ritkábban valamilyen seb (például bárányhimlő hege), de akár a nemi szervek nyálkahártyája is lehet.
Tünetek A betegség általában torokfájdalommal és magas lázzal (38-39°) jelentkezik. A nyelven az első napokban fehér lepedék látható, később élénkpirossá válik – ezt málnanyelvnek is nevezik. A torok jellegzetesen skarlátvörös, a mandulákon gennyes tüszők jelenhetnek meg. A betegség 2-3. napján alakulnak ki a legjellemzőbb elváltozások, amire a betegség régebbi elnevezése (vörheny) is utal: a bőrön vörös, bársonyos kiütések jelennek meg. Ez elsősorban a törzsön alakul ki, és kifejezetten a hajlatokban, valamint a nyomásnak kitett helyeken. A verejtékmirigyek kivezető csöveinek elzáródása miatt a bőr tapintása gyakorta dörzspapírra emlékeztet. A száj körül nem látható ilyen elváltozás, a kifejezett sápadtság miatt ezt „tejszakállnak” nevezik. A kiütések nem viszketnek.
A gennyesedéssel járó szövődmények közé tartozik a mandulák környékén kialakuló tályog, az orrmelléküregek gyulladása, a középfülgyulladás és a tüdőgyulladás. Ritkán a kórokozó szétszóródik a szervezetben, ezt nevezik szepszisnek. A szövődményekre az elhúzódó, illetve az ismételten jelentkező lázas állapot hívja fel a figyelmet. A késői szövődmények a betegség 14-21. napján jelentkeznek. Ilyenkor a kórokozó már nem található meg a szervezetben, a tünetek kialakulásában immunológiai okok játszanak szerepet. Ilyen utóbetegség lehet a szívizomgyulladás, aminek következtében súlyos, életre szóló szívbetegség is kialakulhat. Kifejlődhet vesegyulladás is, mely szintén hosszú távú következményekkel járhat. A skarlát veszélyes következménye lehet a reumás-ízületi betegség is. Szerencsére az antibiotikus kezelés bevezetése óta a késői szövődmények kialakulása nagyon ritka.
Kezelés A skarlátos gyermek sokszor gyógyszer nélkül is felépülhet, de a gyógyulás meglehetősen hosszú és ilyenkor gyakran jár szövődményekkel. A kiütések 6-9 napon belül elmúlnak, ezt főleg a tenyerek és a talpak lemezes hámlása követi. A betegek kezelés nélkül 3-5 nap után láztalanná válnak, majd egy héten belül meggyógyulnak.
A közhiedelemmel ellentétben a betegséget többször is el lehet kapni. Régebben, amikor még nem alkalmaztak antibiotikus kezelést a skarlát gyógyításában, a betegség hosszabb és súlyosabb elfolyású volt, így akár életre szóló immunitás is kialakulhatott. Napjainkban viszont a gyorsabb és szövődménymentesebb gyógyulás ára az, hogy tartós védelem nem alakul ki. A skarlát antibiotikummal jól gyógyítható. Szerencsére a kórokozó érzékeny a penicillinre, mely kevés mellékhatása és alacsony ára miatt igen jól alkalmazható gyógyszer a skarlát gyógyításában. Penicillinérzékeny betegeknek más, hasonlóan hatékony antibiotikum adható. A kezelés megkezdését követő 12-24 órában a panaszok mérséklődnek, a beteg néhány nap alatt teljesen meggyógyul. Nagyon lényeges, hogy a késői szövődmények elkerülése érdekében a kezelést tíz napig folytatni kell.
A Kawasaki-szindróma
A Kawasaki-betegség az erek falában okoz gyulladást. Oka ismeretlen, de az adatok vírusra vagy más fertőző kórokozóra utalnak.
- A betegségben általában gyerekek fertőződnek meg, de serdülőket és felnőtteket is érinthet. Nagyjából kétszer annyi fiú, mint lány betegszik meg.
- A kór általában 39 fokot meghaladó, nagyon magas lázzal kezdődik, ami 1-3 hétig folyamatosan emelkedik és süllyed. Egy nap alatt vörös kiütések jelentkeznek a törzsön, néhány napon belül a szájat és a nemi szerveket bélelő nyálkahártyákra is átterjednek. A beteg torka és nyelve is élénkvörös, száraz. A szemek is pirosak, de nem váladékoznak. A tenyér és a talp is élénkpiros lesz, a bőr ezeken a helyeken 10-20 nappal a betegség után hámlani kezd.
- Minél idősebb korban kapja meg valaki, annál valószínűbb, hogy szívvel kapcsolatos tünetek, szövődmények is fellépnek, melyek általában a betegség kezdete után 2-4 héttel kezdődnek. Ezeknek a betegeknek mintegy felénél alakul ki a legsúlyosabb komplikáció, a szívkoszorúér falának kiboltosulása. Ez azért veszélyes, mert a kiboltosulásnál az erek felszakadhatnak, vagy véralvadást idézhetnek elő, ami szívrohamhoz vagy hirtelen halálhoz vezethet.
- Más kóros jelenség az agyhártyagyulladás, az ízületek és az epehólyag gyulladása. Ám ezek végül maradandó károsodás nélkül megszűnnek.
- A tünetek megjelenésétől számított tíz napon belül alkalmazott kezelés számottevően csökkenti a koszorúér-károsodás veszélyét, és gyorsabban csökken a láz, a kiütés és a többi kellemetlenség. Ilyenkor egy-négy napig immunglobulint adnak vénásan a betegnek, szájon át pedig aszpirint. Ez utóbbit a láz megszűnése után is folytatják néhány hétig, vagy akár hónapig.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése