FÖLÉPITETT KULTUSZA VAN AZ ERŐSZAKNAK

FÖLÉPITETT KULTUSZA VAN AZ ERŐSZAKNAK.

1-Jól szórakozunk a háborúk élő közvetítése közben

-Manapság tudatosan fölépített kultusza van az erőszaknak.

-Úgy tűnik, hogy sikereket csak úgy érhetünk el, ha a legbrutálisabb erőszakot is alkalmazva átgázolunk minden akadályon – emberen is –, ami közénk, illetve a vágyott javak, előnyök közé áll.

- Mindegy, hogy egy szappanopera vagy egy élő háborús közvetítés közben ülünk a televízió előtt?

-Gyermekeink képesek kivonni magukat a virtuális valóság következménynélkülisége alól?

-Az érték megvillantása elmaradt az elmúlt két évtizedben.

- Ne csodálkozzunk, ha fiataljaink legitim eszköznek gondolják az erőszakot az önérdek-érvényesítéshez.

-Amint már emlitettem olyan globális világban élünk –, ahol tudatos műgonddal épített kultusza van az erőszaknak –

. „Azokat a készségeinket, képességeinket és eszközeinket kell fejlesztenünk”, amelyek lehetővé teszik, hogy az akadályokon „mindig, minden körülmények között, illetve minden időben és térben át tudjak törni”, akár a legbrutálisabb erőszakkal is – fogalmaznak a szakemberek azzal az embertípussal kapcsolatban, amelyik elfogadott eszköznek tartja az erőszakot az érvényesüléshez

Fiataljaink jelentős része úgy gondolja, hogy az erőszak hozzátartozik az élethez, az érvényesülésnek valamiféle eszköze.

- A legmegdöbbentőbb azonban, hogy „az erőszak valamiféle szórakozás is egyben” számukra.

2-Úgyis feltámad, ha megölöm” – de csak a rajzfilmben

Mint ahogy az általunk megkérdezett szakemberek hangsúlyozták, a televíziónak is súlyos felelőssége van a negatív viselkedésminták átadásában.

- Már a harmadik olyan generáció nő föl–, amelyik erősen függ a televíziótól. A gyerek főleg „amerikai rajzfilmekre, illetve az erőszakra épülő filmekre építi fel saját életét is”, innen nyeri a „cselekvési mintáit”. Nem szabad megfeledkezni a számítógépes játékokról sem, amelyek az „adrenalinbomba” gyújtózsinórjai is lehetnek a monitor előtt eltöltött hosszú órák alatt.:

- Mivel a számítógépes játékokban a „ha megölöm a másikat, az nem számít, mert úgyis új életet kap” mechanizmus működik, a televízió romboló hatása innen még nagyobb lökést kap,

- A „gyereknek egyre nehezebb felismernie azt, hogy az életben valóságos fájdalomról, illetve valóságos halálról van szó”.

- Egybemosódik a televízió-számítógép kettősségének a valósága a hús-vér emberi valósággal – fogalmaz egy szakember

3-Ahol a közösség a gyűlölet tárgya: a kommunizmus és a kapitalizmus

Mind a kommunizmus, mind a kapitalizmus pusztító veszélyként értelmezte a közösségeket a saját létére, s minden eszközt bevetettek ellene. Ebben is közös a két rendszer –

4-Az ököljogot jobban honorálja a társadalom?

A média által sugárzott minta találkozik egy „erősen értékvesztett társadalmi klímával”, ennek okán nem szabad csodálkozni azon, hogy fiatal gyerekek a felnőttek egy részével együtt legitim eszköznek érzik az erőszak alkalmazását az érvényesüléshez

-Úgy látják, hogy a jelenlegi társadalmi közeg inkább honorálja az erőszakos, mint a szolidaritás-empátia kettősségén alapuló viselkedést. -Nem érvényesülnek azok a szabályrendszerek, amelyek korábban a közösségeket jellemezték. Nem ebben a „névtelen, személytelen” viszonyrendszerben éltek az emberek –

:- Az elmagányosodás, a barátok számának csökkenése, a problémák ki nem beszélése okán is erősödhetnek deviáns jelenségek.

5-Oda az emberi méltóság is, 20 év alatt semmi sem történt

Többször írtak arról, milyen rossz helyzetben vannak iskoláink.
Vajon nem lenne a szülőknek, vagy éppen az iskolai közegnek a feladata az, hogy elmagyarázza a gyereknek, hogy az erőszak nem elfogadott eszköz az önérdek-érvényesítésben? –.:

- Alapvetően a szülők felelőssége, hogy mit engednek meg a gyereknek..,

- Az iskola ebben az értelemben már nem képes a gyerekek szocializációjára, hiszen a gyerekek olyan „értékekkel” érkeznek az intézmény falai közé, amelyeknek a „helyretételére” az iskolának nincsen jogosultsága.

6-Kényelmes fotelből nézzük a bombázást

A mindenkori szellemi elitnek a felelőssége és feladata, hogy a társadalom számára megfogalmazza, illetve feltárja azokat az értékeket, amelyek mentén egy társadalomnak működnie kell.

Ám ez folyamatosan jelen van az európai társadalmakban. „Élőben közvetíteni egy háborút a televízióban – ami lehet, hogy csak egy virtuális valóság –, ez hozzájárul ahhoz, hogy a valóság, illetve a virtuális valóság nem választódik el a gyerekek tudatában” –

• Életkori sajátosságoknak is szerepe van
  
  Több kutatás is bizonyítja, hogy ez a korosztály bizonyos esetekben eldurvult, erőszakos viselkedést mutat.
• -Ugyanakkor a szociológus-kriminológus úgy látja, hogy a fiatal tizenévesek korosztálya átmeneti társadalmi helyzetben, a felnőtté válás folyamatában van.
• Ennek megfelelően vannak bizonyos életkori sajátosságok, amelyek fogékonyabbá teszik őket a normasértésekre, s ezen belül az agresszióra is –. „Ez egy nagyon intenzív szocializációs korszak, s ha eleve gyenge a szülői, családi háttér, vagy egyéb más viszonylatok, az még inkább felerősíti a csoportban járást, ami az agresszió fokozódásával is együtt járhat”.
• A szakemberek a következőket emelik ki: arra van szükség, hogy „a felnőttek társadalmilag, mentálisan újra »egészségesek« legyenek, hogy így visszaszerezzék hitelüket gyermekeik előtt, hogy újra példaképei lehessenek gyerekeiknek, ne a médiából vagy a deviáns kortárs csoportokból válasszanak hősöket maguknak

http://mno.hu

#1 Dr.BauerBela

---