Aki többet akar tudni az antibiotikumokról.
| Tartalomjegyzék |
Mikor kell antibiotikumot szedni?
Általában akkor kell antibiotikumot szedni, amikor baktériumok által okozott fertőzés betegíti meg a szervezetet. A baktériumfertőzés lehet az elsődleges megbetegedés, például egy mandulagyulladás vagy súlyos tüdőgyulladás(pneumonia), a tüdőkórokozók, főként a pneumococcus-ok, de vírusok által is előidézett tüdőbetegség. A tüdőgyulladás a hörgőkből kiindulva gócos gyulladásokhoz (broncho-pneumonia) vezet. A kruppos tüdőgyulladás az egész tüdőlebenyre kiterjed. Magas lázzal, köhögéssel és mellkasi fájdalommal jár. . A baktériumok azonban gyakran másodlagos fertőzésként támadnak: egy korábbi vírusfertőzés által legyengített szervezet ugyanis kevésbé tud védekezni a baktériumok ellen - ilyenkor beszélünk felülfertőződésről.
Antibiotikumot mindig orvos tanácsára szedjünk, magunktól sohasem. Az orvos tudja a legjobban megítélni, mikor milyen antibiotikumra van szüksége az adott betegnek az aktuális állapotában. Ne kezdjünk el antibiotikumot szedni a házi patikából orvos megkérdezése nélkül!
Hogyan juthatok hozzá antibiotikumhoz?
Az antibiotikumokElsõsorban a heven állapotrosszabbodások (exacerbációk), illetve a bakteriális fertõzések (pl. tüdõ-, arcüreg- és mandulagyulladás) idején használt gyógyszerek, amelyek elpusztítják a rájuk érzékeny mikróbákat. mindegyike vényköteles gyógyszer, amelyet a kezelőorvos rendelhet a betegének orvosi vényen, amelyet a páciens a gyógyszertárakban válthat ki.
Vannak olyan, elsősorban a súlyos, kórházi ápolást, gyakran intenzív ellátást igénylő fertőzések, amelyek speciális antibiotikum kezelést igényelnek, folyamatos állapotellenőrzés mellett. Az ilyen súlyos esetekben alkalmazandó antibiotikumok. egy része nem kapható a gyógyszertárakban, csak a kórházi osztályok juthatnak hozzá, és szigorú előírások szerint alkalmazzák azokat annak érdekében, hogy a hatékonyságukat minél tovább megőrizzék, illetve csökkentsék a mellékhatások kockázatát, valamint optimalizálják a kezelés költségeit.
Hogyan működik az antibiotikum?
Az antibiotikumok. vagy saját maguk pusztítják el a baktériumot (baktericid hatás), vagy pedig a baktériumok szaporodását gátolják (bakteriosztatikus hatás) és ezen keresztül fejtik ki antibakteriális hatásukat. Ez utóbbi esetben az antibiotikum hatására tehát nem nő ugrásszerűen a sejtek működését károsító baktériumok száma, és az immunrendszernek kell elpusztítani az egyre gyengülő, öregedő kórokozót. Legyengült immunrendszerű betegeknél minden esetben tanácsos inkább a baktericid (baktériumot elpusztító), mint a bakteriosztatikus (baktériumok sejtosztódását megállító) szerek alkalmazása, mivel természetes immunitásuk túl gyenge akár még enyhe fertőzések leküzdéséhez is.
Vannak olyan antibiotikumok, amelyek csak a szervezet sejtjein kívül élő baktériumokat tudják elpusztítani, és vannak olyanok is, amelyek képesek behatolni a sejtekbe is, és az ott rejtőzködő baktériumokat is meg tudják ölni.
Az antibiotikum csak azokat a baktériumokat tudja elpusztítani, amelyeket elér. Ehhez az szükséges, hogy elég magas koncentrációt tudjon elérni a fertőzött szövetekben. Pl. húgyúti fertőzés ellen olyan antibiotikumot célszerű választani, amelyet a vese választ ki, és éppen a vizeletben éri el a legnagyobb koncentrációját. Légúti fertőzés esetén pedig a légutakban, a köpetben kell megfelelő koncentrációt elérni. Ugyanakkor kimondottan nehezen jutnak be a csontszövetbe, az ízületekbe és az agyba is.
Mit jelent az antibiotikum hatásspektruma?
Hatásspektrum alatt azoknak a kórokozóknak az összességét értjük, amelyeket az előírás szerinti alkalmazás mellett az antibiotikum képes elpusztítani.
Szűk hatásspektrumú az az antibiotikum, amely csak egy vagy néhány baktériumfajta elpusztítására képes, a többire pedig hatástalan. Ilyen antibiotikumot főleg akkor alkalmazunk, ha nagy valószínűséggel tudjuk, hogy melyik baktériumtörzs okozta az adott fertőzést. Azonban nem mindig áll a kezelőorvos rendelkezésére mikrobiológiai tenyésztéses vizsgálat, amely alapján célzott antibiotikus kezelést tudna javasolni.
Széles (hatás)spektrumú az az antibiotikum, amelyik sok, egymástól gyakran lényegesen különböző baktériumtörzs ellen is hatásos, így például képes elpusztítani az aerob és anaerob , illetve festődés szerint a Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumokat is. Az orvosok az esetek többségében, a gyakorlati tapasztalatok alapján kénytelenek anélkül elkezdeni az antibiotikum-terápiát, hogy kézhez kapták volna a mikrobiológiai vizsgálat eredményét. Ilyen empirikus kezelés esetén olyan széles spektrumú antibiotikumot kell választani, amely a szóba jövő baktériumok ellen nagy valószínűséggel hatékony.
Mennyi ideig kell antibiotikumot szedni?
Az antibiotikum választásnál a kezelőorvos elsősorban a betegség és várható kórokozók alapján gondolkodik. Számba veszi az adott megbetegedést legnagyobb valószínűséggel előidéző baktériumokat, és azokat az antibiotikumokat, amelyek képesek elpusztítani a potenciális kórokozókat. Az antibiotikumot addig kell szedni, amíg a fertőzést kiváltó baktériumokat el nem pusztítottuk. Bár a beteg közérzete akár 1-2 nap alatt is jelentősen javulhat, de ez önmagában nem jelenti a betegség leküzdését, az összes kórokozó baktérium elpusztítását. Így ha korábban abbahagyja a beteg az antibiotikum szedését, mint ahogy kiirtottuk az utolsó kórokozót is, az életben maradt ellenállóbb típusok elszaporodnak, és egy ellenállóbb, rezisztens baktériumtípus szelektálódik ki, amely ellen lehet, hogy már nem is lesz hatékony a korábban szedett antibiotikum.
Ha viszont tovább szedjük az antibiotikumot a kelleténél, akkor a szervezetünkben egyébként is jelenlévő baktériumokat is kipusztíthatjuk, pedig ezekre szükségünk van a szervezetünk egyensúlyának, táplálékellátásának biztosítása érdekében.
Az antibiotikumokat éppen ezért annyi ideig kell szedni, ameddig azt a kezelőorvos javasolja.!!
Hogyan kell szedni az antibiotikumokat?
Az antibiotikumokat úgy kell adagolni, hogy minél tovább olyan magas (azaz terápiás) koncentrációban legyenek jelen a fertőzés helyszínén, hogy ott képesek legyenek elpusztítani a megbetegedést előidéző kórokozókat. Vannak olyan antibiotikumok, amelyeket étkezés előtt vagy közben, esetleg étkezés után kell szedni a hatékonyság megőrzése, illetve a mellékhatások elkerülése céljából, de akadnak olyanok is, amelyek hatását az étkezés nem befolyásolja.
Jelentős különbségek vannak az egyes antibiotikumok között a szedésüket illetően. Az idősebbek még jól emlékezhetnek arra az időszakra, amikor még akár 4x2 tabletta antibiotikumot is kapott a beteg. Az is előfordulhat, hogy egyszerre többféle antibiotikumot is felír a kezelőorvos. A modernebb antibiotikumok esetében azonban már akár egyféle gyógyszerből, akár napi egy tabletta is elegendő lehet.
A dózist a beteg testsúlya, életkora, illetve egyes szerveinek működése alapján határozzák meg.
Optimális esetében a gyógyszert elég naponta egyszer bevenni, rövid ideig kell szedni és a hatását az étkezés nem befolyásolja.
Egy dohányos krónikus légúti beteg hirtelen állapotrosszabbodását, az úgynevezett exacerbációt gyakran okozzák baktériumok. Az ilyen állapotrosszabbodások antibiotikus terápiájaként gyakorta alkalmazott modern légúti kinolok megfelelnek a fenti kritériumoknak: hiszen lefedik a szóba jöhető baktériumok többségét, naponta egyszer kell őket szedni, és alkalmazásukkal általában 1 hétnél rövidebb, 5 napos kezelés elegendő.
Miért fontos bevenni az előírt antibiotikum mennyiséget?
Az antibiotikum szedésének elkezdését követően 1-2 napon belül panaszmentessé válhat a beteg, amelyből tévesen azt a következtetést vonhatja le, hogy meggyógyult, és abbahagyja az antibiotikum szedését. Néhány napos kezelés nem biztos, hogy elpusztítja az összes baktériumot, a kevésbé érzékenyek életben maradhatnak, és antibiotikum hiányában ezek az ellenálló törzsek elszaporodnak, majd hamarosan visszatérnek a betegség tünetei. Azonban a korábban hatékony antibiotikum már nem biztos, hogy képes lesz elpusztítani az adott hatóanyaghoz hozzászokott kórokozót.
Nagyon fontos, hogy az antibiotikumot addig szedje a beteg, amennyi időre azt előírta számára az orvosa, mert a kellő ideig tartó kezelés nemcsak a gyógyuláshoz szükséges, hanem a rezisztens törzsek kialakulását is gátolja.
Mit jelent a rezisztencia, hogyan alakul ki, és melyek a jellemzői?
A rezisztencia ellenállást jelent. Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia a baktériumoknak az a tulajdonsága, hogy képesek ellenállni az antibiotikumoknak, és nem pusztulnak el a gyógyszer hatására.
A vírusokra például hatástalan valamennyi antibiotikum. Hagyományos értelemben az antibiotikum rezisztenciát baktériumokra vonatkoztatjuk, hiszen az antibiotikumokat éppen azért adjuk, hogy elpusztítsuk velük a betegséget okozó baktériumokat.
A kórokozók egy része eleve, „születésétől kezdve” rezisztens egyes antibiotikumokra. Az atípusos baktériumoknak nincs sejtfaluk, és a megtámadott sejten belül szaporodnak, így a legismertebb és legrégebbi antibiotikumok, a penicillinek hatástalanok ellenük, hiszen azok a baktériumok sejtfalát támadják meg, és az emberi sejten kívül élő kórokozókat képesek elpusztítani.
Általában igaz, hogy nincsenek 100%-os hatékonyságú gyógyszerek. A rendkívül gyorsan szaporodó baktériumok mutációja során olyan törzsek alakulhatnak ki, amelyek képesek ellenállni az antibiotikumok hatásának. Az adott antibiotikum alkalmazása során az ellenálló baktériumok gyakrabban maradnak életben, túlsúlyba kerülnek, és ezáltal csökken az adott antibiotikum alkalmazhatósága. Éppen ezért fontos, hogy az antibiotikumokat csak akkor használjuk, amikor indokolt, akkor viszont legyünk következetesek, és szedjük be az előírt dózisban az orvos által javasolt ideig.
A régóta és gyakran használt antibiotikumokkal szemben több baktérium tudott ellenállóvá válni, így újabb és újabb antibiotikumok kifejlesztésére van szükség. Pl. a kinolonok legkorábban kifejlesztett hatóanyagait ma már szinte csak a húgyúti fertőzésekben használjuk, mert a baktériumok jelentős része rezisztenssé vált velük szemben. Az újabb fejlesztésű kinolonokat pedig azért is hívják légúti kinolonoknak, mert nemcsak húgyúti fertőzésekben hatékonyak, de kiválóan alkalmasak a légúti fertőzéseket leggyakrabban okozó baktériumok elpusztítására is.
Mire kell ügyelni az antibiotikum szedése során?
Azt az antibiotikumot kell szedni, amit a kezelőorvos az adott betegségre rendelt. Ne a házipatikában raktározzunk, és vegyünk be „valamit”, mert legutóbb az jó volt. A gyorsabb gyógyulás és a rezisztencia megelőzése érdekében pontosan az előírt adagban és időben vegyük be az antibiotikumot, ne szedjünk belőle többet, mert általában felesleges, de kevesebbet sem, mert az nem biztos, hogy elegendő a kórokozók elpusztításához, ugyanakkor segítheti a rezisztens baktériumtörzsek kialakulását.
Egyes antibiotikumok.befolyásolhatják egyéb gyógyszerek hatásait, csökkenthetik a fogamzásgátló tabletták hatékonyságát, ezért ilyenkor a hormonális fogamzásgátlás mellett egyéb módszerek alkalmazása (pl. óvszer) is szükséges. Ugyanakkor az antibiotikumok befolyásolhatják a véralvadásgátlók hatásait is, ezért ilyenkor gyakrabban szükséges az alvadási paraméterek laboratóriumi kontrollja.
Az antibiotikumok nem válogatnak, azaz nemcsak a betegség kialakulásában szerepet játszó kórokozót pusztítják el, hanem a szervezetben élő valamennyi olyan baktériumot, amelyek érzékenyek rájuk.
Sajnos az antibiotikus kezelés áldozatául eshetnek azok a „jó” baktériumok is, amelyek szükségesek az egészséges életünkhöz, mert segítenek a táplálék megemésztésében, illetve életfontosságú anyagokat termelnek (pl. K-vitamin). Ilyenkor az antibiotikus kezelést túlélő baktériumok foglalhatják el az elpusztított baktériumok helyét, amelyek túlnövekedése egyrészt nem tudja pótolni a kiesett fontos funkciókat, vagy akár betegséget is okozhatnak.
Antibiotikus kezelés esetén javasolt probiotikumot is szedni, amellyel megvédhetjük a bélflóránk egyensúlyát és így a „jó” baktériumokat az antibiotikumok káros hatásaitól
Melyek a vírusos és bakteriális fertőzések legjellemzőbb tünetei, mennyiben térnek el egymástól?
A hirtelen kezdet, hőemelkedés vagy magas láz mind a vírusok, mind a baktériumok által okozott fertőzésben megjelenhet. A vírusok általában a szervezet egészét megbetegítik, és szerteágazó tünetekkel járnak (pl. a beteg lázas, köhög, folyik az orra, fáj a torka, a háta vagy a végtagjai stb., de a köpete minimális, ha van, akkor is világos, átlátszó vagy fehér, az orrváladék vízszerű vagy kicsit sűrűbb, de világos.)
A bakteriális fertőzés során a baktériumok általában egy-egy szervet betegítenek meg, és a panaszok is erre a szervre koncentrálódnak. Egy arcüreggyulladás esetén az orrváladék sűrű, gennyes, színe sárgás-zöldes, mennyisége nagy, gyakran csorog hátra a garatba. Az orr gyakran eldugul, köhöghet a beteg, és a gyulladt arcüreg, valamint a környéke, pl. a szem, a fej is fájhat.
Az alsóbb légutak, a hörgők és a tüdő bakteriális fertőzésének leggyakoribb tünetei a a hirtelen megnövekedett és gennyes köpet ürítése, esetleg a nehézlégzés, zihálás. Gyakran van a betegnek hőemelkedése vagy magas láza.
A légúti fertőzéseket leggyakrabban vírusok okozzák, amelyeket a szervezetünk saját maga, az immunrendszer segítségével győzi le. A vírusok által károsított légúti nyálkahártya és a legyengült immunrendszer azonban fogékonnyá teszi a szervezet a baktériumokkal szemben, ezért mintegy második hullámban érkező támadásként, bakteriális felülfertőzés alakulhat ki. Az antibiotikumok. a vírusok ellen nem hatnak, bakteriális fertőzés esetén azonban szükség lehet antibiotikumra, amit minden esetben a kezelőorvos határoz meg.
Fontos, hogy fertőző betegség gyanúja esetén, amennyiben a tünetek súlyosak, vagy nem múlnak el néhány nap alatt, forduljon a beteg orvoshoz, aki majd eldönti, mi a további teendő, kell-e a páciensnek antibiotikumot szedni, ha igen, mit, milyen adagban és meddig.
Milyen gyógyszert lehet antibiotikum mellett szedni?
Az antibiotikumok. mellett általában tovább lehet szedni a tartósan szedett korábbi gyógyszereket (pl. vérnyomáscsökkentők, asztmaellenes szerek, koleszterincsökkentők stb.). Ha orvoshoz megyünk, mindig vigyük magunkkal azoknak a gyógyszereknek a listáját vagy dobozát, amelyeket rendszeresen szedünk. Így a kezelőorvos könnyebben el tudja dönteni, hogy a szóba jöhető antibiotikumok. közül melyiket válassza, illetve figyelmeztetni tudja előre a beteget az esetleges nemkívánatos hatásokra (pl. a hormonális fogamzásgátló védőhatásának csökkenésére, a véralvadásgátló hatásnak változására, illetve arra, hogy antibiotikumot az immunrendszert gyengítő, nagy dózisú, szájon át szedett vagy injekcióban kapott szteroidokkal, daganatellenes szerekkel együtt adva fokozottan nő a gombás fertőzések kockázata stb.).
Szedhet-e antibiotikumot egy terhes nő?
A terhességben még a szokásosnál is sokkal körültekintőbben adunk bármilyen gyógyszert, így antibiotikumot is. Egy súlyos fertőzés azonban nemcsak az anya, hanem a magzat életét is fenyegetheti, ezért ha szükséges, akkor adhatunk bizonyos, orvos által javasolt antibiotikumot terhességben is.
A választ ilyenkor is az vezérli, hogy milyen kórokozó állhat az adott fertőzés hátterében, de a szóba jöhető antibiotikumok közül az orvos olyat javasol, amely terheseknek a kockázat és haszon mérlegelését követően adható.
Okozhat-e az antibiotikum fertőzést?
Ugyanakkor az antibiotikum szedésének egyik nemkívánatos hatása lehet, hogy az elpusztított baktériumok helyét más, a szervezet számára nemkívánatos baktériumok vagy gombák foglalják el, és azok okoznak betegséget. Ezt a típusú másodlagos fertőzést tehát nem az antibiotikumok okozzák, de szerepet játszanak a hajlam kialakulásában.
http://tudobeteg.hu
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése