A SZEGÉNYSÉG FOGALMA

A SZEGÉNYSÉG FOGALMA, MÉRHETŐSÉGE

Bevezető megjegyzések

A mindennapokban a szegénység fogalmát a legkülönfélébb jelentéstartalommal használjuk.

-Legtöbbször a szegény jelzői értelemben használatos. A szegény anyagi és nem anyagi helyzet jelzője is lehet. Vonatkozhat egy emberre és emberek csoportjára is.

Az, hogy kit és milyen esetben és miért tartunk szegénynek, minden esetben viszonylagos.

A szegénység nem egyértelműen beazonosítható, időről időre, helyről helyre változó.

A szegénység fogalma a tudományos életben is többféle tartalommal bír. Az elemzők egy része a szegénységet leszűkítve vizsgálja, és jövedelmi illetve anyagi szegénységről beszél. A II. világháború után nálunk sem a szegény kifejezést használták, hanem többszörösen hátrányos helyzetről illetve deprivációról beszéltek.

A szegénységnek nincs mindenki számára elfogadott, örökérvényű definíciója.

Abszolút és relatív, objektív és szubjektív szegénységmegközelítések

Szegénység objektív jellegű meghatározása

Az objektív jellegű szegénység meghatározások nem veszik figyelembe az egyének, a háztartások véleményét saját helyzetükre vonatkozóan.

Az első szegénységvizsgálatokra az 1600-as évek végén, az 1700-as évek elején került sor. A pauperizmus és a nyomor első rendezett leírása John Bellers nevéhez fűződik.

A következő nagy lépést Charles Booth vizsgálatai jelentették. Ő a korabeli népszámlálási adatokból indult ki, az abból nyert információkat egészítette ki a saját megfigyelési eredményeivel. Célja London társadalomi-gazdasági rétegződésének részletes és sokoldalú bemutatása volt.

- Ő használta először a szegénységi határ kifejezést. London lakosságát nyolc társadalmi- gazdasági osztályba sorolta, melyekből négy a szegénységi határ alatt, négy pedig felette helyezkedett el.

A szegénységmérés úttörője Seebohn Rowentreet tekintik.

-Ő a szegénység mércéjét számszerűsíthető formában határozta meg.

-Az ő nevéhez fűződik a létminimum tételes meghatározásának módszere, azoknak a javaknak és szolgáltatásoknak a számbavétele, amelyek a létfenntartáshoz, a minimálisan elismert emberi szükségletek kielégítéséhez szükségesek.

-Ezt a szükségletalapú, fogyasztói kosárral meghatározott szegénységi mérőszámot nevezzük abszolút típusú szegénységmérési módszernek.

E szerint a társadalomban azok az egyének, illetve családok tekinthetők szegénynek, akiknek a jövedelme nem teszi lehetővé a létminimumként elismert szükségletek kielégítését.

Később, a nyugati országok jóléti szintjének emelkedésével párhuzamosan az abszolút szegénység megközelítések háttérbe szorultak és helyüket a relatív típusú szegénységmérési módszerek vették át.

-A relatív szegénységi küszöb meghatározásánál a vizsgált ország népességének jövedelemeloszlásából indulnak ki.

A szegénységet egyenlőtlenségi kérdésnek tekintik. A küszöböt a mediánjövedelem vagy az átlagjövedelem bizonyos hányadával határozzák meg.

A mediánjövedelem kiszámításához az ország lakosságát egy főre, vagy egy fogyasztási egységre jutó jövedelme alapján sorba rendezik, és a sor közepén lévő személy jövedelme képviseli a mediánt, vagyis hozzá képest pontosan ugyanannyi embernek van kevesebb, illetve több jövedelme.

A relatív szegénységi küszöb a jövedelem eloszlását használja fel a szegénység meghatározásához.

.

Szegénység szubjektív jellegű meghatározása

. A szubjektív szegénységi küszöb a vizsgált egyén illetve háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapul.

A szubjektív szegénység számbavételének egyik legegyszerűbb módja, ha az emberektől közvetlenül megkérdezzük, hogy önmagukat a szegények közé sorolják e.

Meghatározható jelentőségű szegénységi határvonal a hivatalos szegénységi küszöb.

-Ebben az esetben a küszöböt a kormány által meghatározott és elismert minimális standard alapján állapítják meg.

Fontos politikai üzenete van annak, hogy a számított szegénységi küszöbök milyen távol vannak a hivatalos, politikailag elismert szegénységi határtól.

A szegénység abszolút és relatív megközelítése esetén is a végső mérőeszköz legtöbbször a jövedelem. Egy adott jövedelemszinttel is különböző életszakaszban, különböző kulturális háttérrel, különböző piaci és tágabb környezeti feltételek mellett eltérő életminőséget, jóléti szintet lehet elérni.

A szegénység fogalmát napjainkban egyre inkább a társadalmi kirekesztés, kirekesztődés fogalomköre váltja fel.

A társadalmi kirekesztés elleni tevékenységnek sokoldalúnak kell lennie, fel kell ölelnie a munkához, foglalkoztatáshoz szorosan nem kapcsolódó területeket, a lakáshelyzetet, az egészségügy, az oktatás és képzés, a közlekedés, a kommunikáció, a szociális ellátórendszer és a társadalmi segítségnyújtás kérdéseit. A társadalmi kirekesztettség nem egy olyan elszigetelődési folyamat, amelynek során az egyes embereknek, társadalmi csoportoknak nincs választási lehetőségük.

Szegénység definíciója: szegénynek kell tekinteni egy személyt, egy családot, illetve egy embercsoportot abban az esetben, ha a rendelkezésükre álló erőforrások (anyagi, kulturális, társadalmi) oly mértékben korlátozottak, hogy kizárják őket a minimálisan megkövetelhető életformából abban az országban ahol élnek.

A szegénység méréséhez kapcsolódó fogalmak

Szegénységi küszöb:

A szegénységi küszöb egy olyan jövedelemszint, olyan határvonal, amely alatt az embereket szegénynek tekintjük, s amely fölött már nem soroljuk őket a szegények közé.

Szegénységi arány:

Arra ad választ, hogy az össznépességen belül személyek, illetve a háztartások mekkora hányada, hány százaléka esik a küszöbérték alá.

.

.

#1 Dr.BauerBela

---